köret

Citromos spenótos újkrumplisaláta

2011. május 27., péntek | egytálétel, hús nélkül, köret, saláta | Nincs hozzászólás

Ez az egyik újabb keltezésű újkrumplisaláta, amit a facebookon már említettem. Tehát elsőnek citrom és spenót. Nagyon könnyed, üde ízű tavaszi saláta, ami kecskesajttal önálló fogásként is megállja a helyét. Készül belőle egy füstölt lazacos változat is, ami szintén nem megvetendő (ennek e receptjét is leírom megjegyzésben a legvégére, de sajnos ehhez fotó már nem készült), vacsorára szerintem tökéletes, de sajt vagy lazac nélkül köretként is ettük már a napokban malacsült mellé. Az eddig leírtakból pedig kiderül, hogy ez a saláta bizony nálunk újabban visszatérő vendég, és akkor azt már mondanom sem kell, hogy nagyon finom.

  • 1 kg újkrumpli
  • 3 nagy tányér fiatal, apró levelű spenót vagy bébispenót (~ 16-18 dkg)
  • 1 nagy vagy 2 közepes citrom
  • 2 salotta
  • 3 marék kaprigyümölcs (vagy kapribogyó)
  • 15 dkg friss típusú kecskesajt
  • olívaolaj
  • fekete bors

A krumplit héjában megfőzöm, majd leszűröm, kihűtöm, meghámozom, felkarikázom. Ízlés szerint persze lehet ledörzsölve is főzni és a maradék vékonyka héjat végül rajta hagyni.

A salottát finomra aprítom, majd kevés olívaolajon üvegesre sütöm. Rádobom a spenótot, összeforgatom, majd lehúzom a tűzről, ennyi hő elég is, épp csak össze kell hogy essenek a levelek. Ráreszelem a citrom héját, ráfacsarom a levét.

A kaprigyümölcsöt átöblítem, leszűröm, leszárazom, durvára vágom. Ha kapribogyót használunk, azt elég csak átöblíteni.

Az újkrumpli karikákat összeforgatom a spenóttal, kaprival, meglocsolom bőven könnyű, gyümölcsös ízű olívaolajjal, tekerek rá borsot, sót, óvatosan összeforgatom.

A kecskesajtot rámorzsolom a salátára.

Hidegen és langyosan is finom.

Megjegyzés:

A lazacos változathoz a citrom levét kikevertem olívaolajjal és nagyjából 4 ek Philadelphia krémsajttal, ezt forgattam össze a spenótos-citromos újkrumplival és 10 dkg csíkokra tépkedett füstölt lazaccal.

Ha nem apró levelű spenótból készül, akkor csíkozzuk fel előtte a leveleket.

 

Címkék: , , , , , , , ,

Malackaraj, spenót pesto zöldséges gerslivel és egy gerslis saláta

Ismét egy (viszonylag) gyors vacsora, ami szerintem eszméletlen finom lett ÉS kivételesen le is tudtam fényképezni vállalható minőségben. Meg egy járulékos nyereség: csomagolható ebéd magamnak, másnapra. A malackaraj ismét Metros szerzemény, de mind a pestot, mind a köretet el tudom én képzelni más natúr sült mellé is, mert tulajdonképpen a pesto a lényeg és a gersli. A gersli spenóttal pedig egy új szerelem, ami egészen biztosan elő fog fordulni még mostanában a blogon.

  • fejenként 4 darab ujjnyi vastag csontos, bőrös malackaraj szelet (~50-60 dkg)
  • olívaolaj
  • fokhagyma
  • bors
  • a pestohoz 2 főre:
  • 6 dkg spenót ( 2 bő maréknyi)
  • 2 ek dióolaj
  • 2 ek olívaolaj
  • 1 marék dió (3-4 dkg)
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 3 dkg kéksajt (Danish Blue Cheese)
  • a gerslihez 2 főre:
  • 10 dkg gersli
  • 10 dkg datolyaparadicsom
  • 1 kis cukkini (20-25 dkg)
  • 1 salotta
  • 1 gerezd fokhagyma
  • olívaolaj

A karajszeleteket forró serpenyőben olívaolajon, 1-2 gerezd meglapított fokhagymagerezddel 2-2 perc alatt mindkét oldalukon aranyszínűre sütöm, a sütés közben sózom, borsozom. Tepsibe szedem és előmelegített sütőben 160°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 15 percig sütöm.

A pestohoz a spenótot és a fokhagymát fél percre forróvízbe dobom, majd jéghideg vízzel átöblítem, leszűröm, kinyomkodom belőle a nedvességet. A száraz serpenyőben kissé megpirított dióval, az olajokkal és a sajttal együtt késes robotgépben pépesítem.

A gerslit bő, enyhén sós vízben puhára főzöm. Közben a cukkinit felkockázom, a salottát és fokhagymát finomra aprítom. Kevés olívaolajon átsütöm a hagymát, majd hozzáadom a cukkinit is és aranyszínűre pirítom. Megy mellé a fokhagyma, az egészben hagyott paradicsom, majd addig sütöm, amíg a paradicsom bőre kissé megráncosodik. Hozzákeverem a megfőtt, leszűrt gerslit.

Minden szelet húsra kerül tálalásnál egy-egy kanálka pesto, mellé a zöldséges gerslit adom.

 

  • a salátához 1 főre:
  • 10 dkg gersli
  • 10 dkg feta
  • 6 dkg spenót (két nagy marék)
  • 10 dkg datolyaparadicsom
  • 1 salotta
  • 1 nagyobb fokhagymagerezd
  • 1 maréknyi petrezselyemzöld
  • olívaolaj
  • fehér balzsamecet

A gerslit bő, enyhén sós vízben puhára főzöm. Közben a salottát, fokhagymát finomra aprítom, a spenótot mosom, leszűröm, leszárítom.

Kevés olívaolajon üvegesre sütöm a salottát, majd megy hozzá az egészben hagyott paradicsom és a fokhagyma is. Ha a paradicsom bőre már kissé megráncosodik, lehúzom a tűzről, és a még forró zöldségekhez keverem a spenótot. Ezzel már nem kell párolni, elég amennyire a maradék hőtől összeesik.

A megpuhult gerslit leszűröm, hideg vízzel átöblítem, lecsöpögtetem, és a zöldségekhez keverem a felkockázott fetával együtt. Végül sózom, majd olívaolajjal, fehér balzsamecettel ízesítem ízlés szerint. (én 1-1 evőkanálnyit használtam hozzá), és megszórom a finomra aprított petrezselyemzölddel.

Hidegen a legfinomabb, néhány óra pihenés után.


 

 

Címkék: , , , , , , , ,

Ötfűszeres kacsacombok petrezselyemgyökeres krumplipürével

2011. április 3., vasárnap | babának, kacsa, köret | Nincs hozzászólás

A kacsáról majdnem azt írtam, hogy lerágott csont, hányszor volt már a blogon, aztán keresgélek -és egyszer sem. Milyen furcsa ez, pedig a rozmaringos fokhagymás után ezt készítem talán a leggyakrabban. Ugyanis amikor fiatal és tudatlan voltam, mindig ilyennek képzeltem a pekingi kacsát: narancs, ötfűszer, újhagyma, valamilyen kevéssé autentikus kínai étterem után szabadon. Mára ugyan már egy fokkal okosabb lettem, de ezt a változatot még akkor is nagyon szeretem.

A másik, a köret. Ez viszont új fejlesztés, kicsit talán téli hangulatú, de a megmaradt gyökérzöldség készletek felhasználására ideális. Lesz belőle még zellergumós is, hamarosan, amint sikerül megírnom az összes elmaradásomat, sőt, igazából az volt először, és annyira megtetszett, hogy kipróbáltam petrezselyemgyökérrel is, vajon működik-e? Mi az hogy! Tehát petrezselyemgyökér, hagymával kissé lepirítva, juharsziruppal, krumplival, pürének megtörve, isteni!

  • 4 főre
  • 4 pecsenyekacsacomb
  • 4 szál újhagyma
  • 2 narancs
  • 2 tk ötfűszer keverék
  • 4 ek kacsazsír
  • köret:
  • 50 dkg petrezselyemgyökér
  • 40 dkg krumpli
  • 2 salotta (ha nincs, 6-7 dkg édeskés vöröshagyma)
  • 3 ek juharszirup
  • 3 dkg vaj
  • 2 ek tejszín

 

Az újhagymákat megtisztítom, a szárakon hagyok egy kevés zsenge zöld részt, kettévágom, majd kizsírozott sütőtálba fektetem. A narancsok héját finomra reszelem, az újhagymákra, majd a levüket is ráfacsarom. A kacsát megtisztítom, majd bedörzsölöm az ötfűszer keverékkel, sózom és a hagymára fektetem, bőrös részükkel felfelé, elosztom rajtuk a maradék kacsazsírt. A sütőtálat lefedem alufóliával, és előmelegített sütőbe teszem, 160°C, 2-2,5 óra, a combok méretétől függően. A sütési idő felénél leveszem a fóliát, a sütési idő vége felé pedig meglocsolgatom a combokat egy-két alkalommal a saját zsírjukkal.

A körethez a megtisztított és feldarabolt petrezselyemgyökeret a felaprított hagymával együtt  a vajon kis láng felett aranyszínűre sütöm, hozzáadom a juharszirupot, sózom, majd egy-két perc után a meghámozott, felkockázott krumplit is. Aláöntök egy kevés vizet, lefedem, és fedő alatt, kis lángon puhára párolom. Végül hozzáadom a tejszínt és burgonyanyomóval összetöröm a puha zöldségeket.

Címkék: , , , , , ,

Pisztrángfilé céklás rukkolás újkrumplival

2011. március 30., szerda | hal, köret | Nincs hozzászólás

Pisztrángot ígértem tegnap, az ígéret pedig szép szó. Persze van egy kis turpisság a dologban, mivel a pisztráng elég egyszerűen készül el (bár igazából ha nem egészben sütöm, leggyakrabban így készítem), de gyors vacsora ötleteket is ígértem, és ez annak is tökéletesen megfelel.

Először a filézett pisztrángról. Én ezt magamnak szoktam csinálni, de most direkt megkértem a halast, hogy megcsinálná-e helyettem, és jelentem, a halasok a Metroban készséggel elvégzik az ilyen munkát. Persze az egész halat meg kell venni, én a maradékból alaplevet szoktam főzni, de kevésbé heroikus konyhatündérek el is tekinthetnek ettől a résztől. Tehát meg lehet kérni a halast. Ha saját magunk szeretnénk elvégezni a műveletet, akkor kell hozzá egy éles kés, majd a hal gerince mellett két oldalt vágjuk át a húst, a szálkákig. Itt fordítsuk a kés pengéjét párhuzamosan a hal testével, és egyszerűen finoman vágjuk le a húst a szálkák felett. Ha óvatosan vezetjük a pengét, szépen lecsúszik a szálkákon, és nem vágjuk át azokat. Én a fejét nem vágom le a művelethez, de akit zavar, hogy néz a hal, az tegye meg bátran.

A krumpli megint új, de a cékla régi, a köret pedig ismét nagyszerű. Nemcsak a színe. Filézés nélkül (kis gyakorlat után pedig filézéssel együtt is) az egész elkészül fél óra alatt.

  • fejenként
  • 2 bőrös pisztrángfilé (2×10-12 dkg)
  • 1/2 ek olívaolaj
  • 1/2 ek vaj
  • bors
  • 1 közepes céklagumó (15 dkg)
  • 1 szem újkrumpli (15 dkg)
  • 1 kis marék rukkola
  • 1 salotta
  • 1 ek fenyőmag
  • 1/2 ek olívaolaj
  • 2 ek balzsamecet
  • bors

A körethez megtisztítom a céklát és az újkrumplit, cikkekre vágom. A hagymát finomra aprítom, a rukkolát megmosom, leszárítom. A fenyőmagot száraz serpenyőben megpirítom, kiszedem, majd a helyére megy az olívaaolaj, hagyma, cékla és krumpli. Addig sütöm, amíg kissé megpirulnak a zöldségek, majd öntök alá kevés (fél deci) vizet, és fedő alatt puhára párolom. Végül fedő nélkül elforralom alóla a folyadékot, hozzáadom a balzsamecetet, és elforralom. Hozzáforgatom még forrón a rukkolát és a fenyőmagot, sózom, borsozom.

A halhoz serpenyőben felhevítem az olajat, hozzáadom a vajat, majd nagy láng felett a bőrös oldalán elkezdem sütni. Sütés közben sózom, borsozom, és addig sütöm (úgy 3 perc), amíg a hal húsa a széleken elkezd kivilágosodni. Megfordítom spatulával és a másik oldalán is sütöm még fél-egy percig.

Címkék: , , , , , , ,

Aszalt paradicsomos karajtekercsek lencsés rizzsel

2011. március 2., szerda | babának, köret, sertés | 3 hozzászólás

Van a gyerek, meg van az ő ízlése. Felháborító módon kétéves kora ellenére nem szereti a rozéra sütött húsokat, ellenben minden jöhet, ami darált húsból készül, vagy éppen bármilyen sertésalkatrészből, alaposan és puhára sütve. Meg a kagylót is szereti, de ez most tulajdonképpen nem is tartozik ide.
Tehát adott a feladat: olyat főzni, ami a család minden tagjának megfelel. A karajtekercs pedig az egyik kedvenc lett ebben a kategóriában. Nem egészben sütve, hanem szeletenként töltve, így nagyon hamar elkészül, jól elő is készíthető, mindig annyit lehet megsütni belőle, amekkora a jelenlévő családtagok száma/ az étvágy, és a variációk száma pedig szinte végtelen. Ez lett az egyik kedvenc tekercsünk.

  • 4 főre
  • Hús:
  • 80 dkg karaj (8 ujjnyi vastag szelet, csont nélkül)
  • 16 fél nagyobb aszalt paradicsom, olajban eltett, lecsepegtetve (nagyjából 12-14 dkg)
  • 4 ág oregánó (vagy 1 kk szárított)
  • 1 dl húsleves
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • Köret:
  • 20 dkg lencse
  • 10 dkg rizs (basmati)
  • 5 dkg mazsola
  • 1 dl húsleves
  • 3 szegfűszeg
  • 1 kis csokor petrezselyemzöld
  • 2 ek enyhe ízű extra szűz olívaolaj
  • fekete bors

A beáztatott lencsét leszűröm és friss, sós vízben puhára főzöm. A rizst bő sós vízben szintén puhára főzöm. A húslevesbe szórom a mazsolát, majd addig főzöm, amíg az összes levest magába nem szívja. A forró rizst, lencsét, mazsolát összeforgatom a mozsárban kevés sóval porrá őrölt szegfűszeggel, őrölök rá borsot, végül megszórom a finomra aprított petrezselyemzölddel és meglocsolom az olívaolajjal.

A karajszeletekről levágom az esetleg rajtalévő fehér hártyákat, majd mindkét oldalán kíméletesen, de alaposan kiklopfolom. A hús hosszabbik szélén elosztom a lecsepegtetett, hosszában elfelezett aszalt paradicsomot (ha szárított oregánót használunk, ezen a ponton szórjuk meg a porrá őrölt fűszerrel a hús tekercs belseje felé eső oldalát), majd feltekerek minden szeletet és hústűvel/ konyhai spárgával/ fogvájóval rögzítem a tekercseket.
Az olívaolajt felhevítem, hozzáadom a vajat, majd a tekercseket minden oldalukon aranyszínűre sütöm, melléjük dobom a fokhagymát, az egészben hagyott oregánót, felöntöm a levessel, és a lehető legkisebb lángon, fedő alatt puhára párolom. Ha elfő a leves, lehet még pótolni. Amikor a karaj megpuhult, leveszem a fedőt és elforralom a folyadékot alóla.



Címkék: , , , , , ,

Savanyú káposzta kétszer: saláta almával, dióval és a lapcsánka

2011. február 28., hétfő | babának, hús nélkül, köret, saláta | 4 hozzászólás

P1011090

Lassan gyógyulunk, lassan már otthon az áram is visszatér (legalábbis az e-on holnapra ígérte  a karbantartás befejezését) és hazaköltözhetünk végre a nagyszülőktől. Az utóbbi napokban leginkább a legózásban jeleskedtem, a csöppséggel előszedtük a gyermekkori készleteimet és kis megszakításokkal reggeltől estig csak építettünk (illetve hát hogy is mondjam… Talán legjobb, ha Tamás szavait idézem: “Tamász épít. Nem. Anya épít.”), de a kis megszakításokban azért csak kimerészkedtem a konyhába is. És  mi más lett volna, ha nem savanyú káposzta? A savanyú káposzta nálunk idehaza amolyan téli totemzöldség, apu műve, minden évben taposnak egy hordóval, birssel savanyítják. Szerintem ennek nincs is párja. Csipi szerint sincs, akár magában is hatalmas mennyiségeket képes belapátolni belőle zsenge kora ellenére. A savanyú káposzta C vitamin tartalma igen magas, tehát nagyszerű téli vitaminforrás, és persze ilyen szempontból nyersen a legjobb, ezért az egyik, a saláta nyersen tartalmazza a káposztát. De sütve meg, lapcsánkának, akár húsok mellé köretként, akár önmagában, tejföllel meglocsolva, mellé esetleg egy kevés sült baconnel, egyáltalán nem megvetendő (de sajnos sokkal kevésbé egészséges) téli vacsora.

  • Saláta
  • 25 dkg savanyú káposzta (kifacsarva mérve)
  • 2 alma (35 dkg)
  • 1 dl joghurt
  • 1 kis fej lilahagyma ( 4 dkg)
  • bő maréknyi dió
  • 2 tk méz
  • 1 kis csokor petrezselyemzöld
  • 2 ek hidegen sajtolt dióolaj
  • 1/2 citrom leve

A joghurtot elkeverjük az olajjal, citrom levével és a mézzel.

Az almát meghámozzuk, durvára reszeljük, összeforgatjuk  az alaposan kicsavart savanyú káposztával, hozzákeverjük a finomra aprított hagymát és a petrezselyemzöldet is. Azonnal összeforgatjuk a joghurtos öntettel. Sózás ízlés szerint, ha elég sós volt a savanyú káposzta, el is maradhat.

A diót száraz serpenyőben kissé megpirítjuk, durvára vágjuk és megszórjuk vele a salátát tálalás előtt.

  • Lapcsánka (12 db)
  • 25 dkg savanyú káposzta (alaposan kifacsarva mérve)
  • 30 dkg krumpli
  • 2 púpos ek liszt ( 3 dkg)
  • 1 kis fej vöröshagyma (4-5 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 ek kacsazsír+ a sütéshez
  • 1 ek apróra vágott borsikafű (szárítottból 1 tk, jól szétmorzsolva)

A savanyú káposztát ha túlságosan nagy darabos, akkor késsel átvagdossuk. Ha elég vékonyra lett gyalulva, akkor ez nem szükséges. A krumplit meghámozzuk,  a felét durvára, a másik felét finomra reszeljük, majd összedolgozzuk a káposztával és a liszttel. (ezt kézzel lehet a legalaposabban elvégezni)

Finomra aprítjuk a hagymát, majd egy evőkanálnyi zsírban üvegesre sütjük, az utolsó fél percre a finomra aprított fokhagymát is hozzáadjuk. A hagymás zsírt a káposztához keverjük, a finomra aprított borsikafűvel együtt.

A masszából zölddiónyi gombócokat formázunk és ezeket egyenletes vastagságúra, nagyjából egy centisre lapítjuk. Kizsírozott serpenyőben mérsékelt lángon mindkét oldalukon aranyszínűre sütjük a lepényeket.

Megjegyzés: ez így elég rusztikus  a formáját tekintve, de hát a lapcsánka az ilyen. Ha szeretnénk szabályosabbra formázni, akkor a masszát formázógyűrűbe (vagy például fánkszaggatóba, süteménykiszúróba) adagoljuk, villával egyengessük el, sütésnél pedig egy széles pengéjű kés segítségével emeljük el a munkafelületről.

P1011064

Címkék: , , , , , , , ,

Sült nyúlcombok fehérbabos savanyú káposztával

2010. november 26., péntek | köret, nyúl | 4 hozzászólás

P1018289

Egy ideig kissé unalmas leszek, de mostanában ritkán jutok működőképes gép elé, meleg szobában, ordítozó kisded nélkül, szóval nem nagyon tudok most önkifejezni(?).

Ismét a Gasztrabbit nyulas bloggerversenyére, ismét a Tetrabbitos nyúlból.

Ez is egyszerű (de nagyszerű), könnyű (mármint elkészíteni), finom.

  • 4 nyúlcomb (hátsó, csontos, fiatal pecsenyenyúlból)(80-90 dkg)
  • 16-20 vékony szelet sózott szalonna (nem húsos, nem füstölt, ez úgy nagyjából 10 dkg)
  • fekete bors
  • fokhagyma, rozmaring ágak ízlés szerint
  • 20 dkg nagy szemű fehérbab
  • 1 babérlevél
  • 30 dkg savanyú káposzta
  • 4 dl alaplé (nyúl vagy csirke)
  • 4 ek finomra aprított hagyma (~ 5 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 5 dkg füstölt húsos szalonna
  • 2 ág borsikafű ( vagy 1 kk szárított)

A szalonnáról levágom a bőrt és a sózott részt, majd hajszálvékonyra szelem. A nyulat besózom, megszórom frissen őrölt borssal, majd begöngyölöm a szalonnával, hogy mindenhol egyenletesen befedje, így sütés során nem fog kiszáradni a hús. Négy megjegyzés: 1.) a szalonna lehet másmilyen is, akár füstölt, vagy pl bacon, de a nyúlhúsnak olyan finom íze van, hogy kár lenne azt elnyomni, ezért én egyszerű sózott szalonnát használtam hozzá, csak hogy megvédjem a húst a kiszáradástól. 2.) mivel mi nagyon szeretjük a nyúl ízét, csak úgy natúran, ezért a fokhagyma, rozmaring nekem például nem kívánkozott hozzá. Válogatósabb asztaltársaság kedvéért viszont készült úgy is a nyúl, hogy a csont mellett vékony, hosszú pengéjű késsel felszúrtam  húst óvatosan, és az így keletkezett nyílásba tömtem combonként egy gerezd hosszanti csíkokra vágott fokhagymát és egy kis darabka rozmaringot is. Ezt a műveletet egyébként előző este is el lehet végezni. 3.) ha van konyhai kötözőspárga, érdemes a szalonnát lazán rákötözni, így biztosan nem esik le róla sülés közben. 4.) a szalonnától nem kell megijedni, nem lesz zsíros a hús belül, csak kívül. A zsír egyébként majd a tál alján gyűlik fel, a sült szalonnát meg tálalás előtt szedjük le róla. (persze nem muszáj)

A combokat sütőtálba fektetem és 240°C fokra előmelegített sütőbe teszem, ahol a hőfokot azonnal mérsékelem 160°C fokra. Így sütöm 40-45 percen át a combok méretétől függően. Ha a csontig beszúrt hústűt kihúzva már színtelen lé, és nem rózsaszínű bugyog vissza, akkor kész. Tálalás előtt meleg helyen 5-10 percig pihentetem.

A körethez az előző este beáztatott babot friss, enyhén sós vízben felteszem főni egy babérlevéllel, ha megpuhult, leszűröm.

A szalonnát apró kockákra vágom, majd serpenyőben lassan kiolvasztom a zsírját, pörcösre sütöm. Hozzáadom  finomra vágott hagymát, üvegesre sütöm, megy hozzá  a finomra aprított fokhagyma és az átöblített, kinyomkodott savanyú káposzta is. Hozzáadom a csombort, felöntöm az alaplével, sózom ha szükséges és addig forralom mérsékelt lángon, amíg már csak egy kevés lé marad alatta. Tálalás előtt a borsikafű ágakat kidobom belőle.

További nyulas receptek nálam és a GasztRabbiton.

Címkék: , , ,

Barnított vajas fekete tőkehalfilé édesburgonyás krumplipürével

2010. november 5., péntek | babának, hal, köret, saláta | Nincs hozzászólás

P1017571

1 nagyon gyors recept, amiről az édesköményes barnított vaj miatt mindenképpen érdemes megemlékezni.

Mivel azt tűztem ki célul, hogy nem tarthat tovább a fotózás+a poszt megírása, mint az elkészítés, ezért most nemigen beszélnék mellé tovább. Annyit még azért elmondanék, hogy a leggyengébb láncszem ezúttal  a hal volt, ami azért szomorú, mert tegnap a Metroban ezt teljesen friss, aznap kapott áruként aposztrofálták, azért is szaladtam bele, a kissé borsos ár ellenére. Nos a hal a sütés első másodperceiben elkezdet cafatjaira hullani, szóval azt készséggel elhiszem, hogy aznap kapták, de hogy nem volt harmatosan friss, az is biztos. Egy újabb érv a hazai halak fogyasztása mellett. (csak ne szeretnénk annyira a tengeri halakat is…)

Fekete tőkehal helyett használhatunk másfajta filét is, én fehér húsú, de nem teljesen jellegtelen ízű tengeri halfilékkel, vajhallal, nyelvhallal is el tudnám képzelni mondjuk. Meg süllővel, pisztránggal is.

  • 2 főre
  • 2 fekete tőkehal filé
  • 4+1 dkg vaj
  • 1 tk édesköménymag
  • 25 dkg édesburgonya (tisztítva mérve)(~1 kisebb darab)
  • 30 dkg krumpli (tisztítva mérve)(~5 közepes szem)
  • 1,5 dl tej
  • 1 dkg vaj
  • 1/2 fej salotta
  • szerecsendió
  • 1 lollo rosso
  • 1/2 citrom
  • olívaolaj

A salátát jéghideg vízbe áztatom 10-15 percre, ha kicsit már meg van ereszkedve, ha tökéletesen friss, akkor ez a rész kimarad. Mosom, centrifugálom, a leveleket nagyobb darabokra tépkedem, majd egy mélyebb tálba szórom. Az öntethez 3-4 evőkanálnyi olívaolajt kevés sóval, fél citrom finomra reszelt hájával és levével csavaros tetejű üvegben összerázom, majd a salátára öntöm és összeforgatom vele.

Az édesburgonyát és a krumplit miután meghámoztuk, felkockázzuk, a salottát nagyon finomra aprítjuk, és a tejben kevés sóval fedő alatt puhára pároljuk. Ezután hozzáadjuk az 1 dkg vajat, reszelünk hozzá szerecsendiót, habverővel/krumplinyomóval alaposan összetörjük, és fedő alatt hagyjuk pihenni.

A 4 dkg vajat egy serpenyőben az édesköménymaggal nagyon kis láng felett elkezdem lassan sütni, barnítani. A barnítás nem egyenlő az odaégetéssel, erre ügyeljünk. Amikor a vaj habos, az illata mogyorós-karamellás, az alján pedig barna (nem fekete!) részecskék jelennek meg, lehúzzuk a tűzről és átszűrjük.

A halfiléket közben szárazra itatjuk, csipesszel eltávolítjuk belőle a maradék szálkát, ha van és a maradék vajban lehetőleg teflon serpenyőben mindkét oldalukon 2-3 percig sütjük. Akkor jó, ha oldalról nézve teljesen kivilágosodott a halhús, ekkor vegyük ki a serpenyőből, nehogy túlsüljön, kiszáradjon.

A halfilét tányérra szedem, bőven meglocsolom a barnított vajjal, szedek mellé az édesburgonyás püréből és  acitromos salátából is.

Nekem citrom egyáltalán nem hiányzott a halra, sőt kicsit bántotta is a nyelvemet az édeskés, bársonyos, meleg (igen, ez mind a barnított vajnak szól!) összképbe tolakodó savanyú íz, amikor Férjét megkóstoltam, de ő meg ragaszkodott hozzá, hogy a hal csak citrommal megcsepegtetve az igazi. Szóval ezt a részt mindenkinek a saját ízlésére bíznám.

Címkék: , , , ,

Citromos kakukkfüves csirkemell sütőtökkel

2010. október 29., péntek | babának, csirke, köret | 9 hozzászólás

P1017435

Tegnap lett 2 éves a flatcat, na olyan nagy ünneplést nem terveztem, de egy tortát, az ominózus céklás csokis elmaradásomat azért szerettem volna megsütni, hát sajnos nem úgy alakult. De most talán egy-két nyugisabb nap következik és majd bepótoljuk.

Helyette egy 2×5 perc aktív munkával előállítható étel receptje következik, tekintettel kisfiam új hobbijára, csirkéből, és a tavalyi nagy kedvenc sütőtök rosejbni kíséretében.

  • 2 főre
  • 1 egész csirkemell, csont és bőr nélkül
  • 4 ág kakukkfű
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 kis citrom
  • 2 dkg vaj
  • olívaolaj
  • 75 dkg sütőtök
  • 1 maréknyi reszelt parmezán
  • 2 ek olívaolaj

A csirkemellről a kis belső filét leválasztom, a maradék nagyobb részt lapjában kettévágom. Ha nagyon kapirgálós volt a csirke, akkor ezen a ponton célszerű egy kicsit meg is klopfolni (nem lapítani, csak óvatosan lazítani a rostokat). A citrom levét ráfacsarom a húsra és így hagyom állni a sütésig.

A sütőtököt meghámozom, kimagozom, majd  centis hasábokra vágom. Összeforgatom a reszelt parmezánnal és 2 ek olívaolajjal, majd sütőpapírral fedett rácson szétterítem és sütőben 180°C fokon (villanysütő, légkeverés) 30 percig sütöm.

Egy serpenyőben kevés olívaolajat hevítek, majd megsütöm rajta a csirkemell szeleteket, mindkét oldalán 2-2 perc elég. Sütés közben sózom. A húst kiveszem, a serpenyőbe teszem a kakukkfű lecsipkedett leveleit, a finomra aprított fokhagymát, a citrom finomra reszelt héját, a vajat, összesütöm néhány másodperc alatt, majd visszaszedem a húst a szaftba.

Tálalásnál a húst meglocsolom a szafttal és sült tököt adok mellé.

Címkék: , , ,

Expressz sütőtökös gnocchi zsályás paradicsomszósszal, báránnyal

2010. október 6., szerda | babának, juh-bárány-birka, köret, tészta | 6 hozzászólás

P1016958

És hogy mitől expressz? Hát a habzsáktól! Vagy műanyagzacskótól. De ezt majd a végén.

A bárány pedig opcionális alkotórész, természetesen hazudnék, ha azt állítanám hogy nem jobb így együtt, de ez a zsályás paradicsomszósz+gnocchi annyira rendben van, hogy csak a bárány hiánya miatt vétek lenne kihagyni.

De térjünk rá az érdekesebb részre. Mitől expressz? Persze akkor már azt is el kell mondani, hogy nem lesz kész 5 perc alatt, de határozottan haladósabb, mint a hagyományos eljárással készülő fajta. Tehát ha valaki nem akar vákuum fóliázottat enni, inkább friss házit, és úgy fél óra aktív pancsolást rászán a vacsorára, akkor ez határozottan járható út. Tehát a nagy ötlet -ami nem az enyém, hanem apu egyik Tobrai Róbert füzetecskéjében olvastam- az a habzsák. Vagy levágott végű erősebb műanyagzacskó. A viszonylag lágy masszát bele kell tölteni, aztán a lobogó vízbe nyomni, miközben egy kés pengéjének az életlen felével centinként lenyisszantjuk a tésztát. Nemcsak ehhez a gnocchihoz jó, a könyvben például eredetileg egy ricottás változat szerepel. Hát tulajdonképpen működik. A zsákban minél jobban tömöríteni kell a masszát, ne legyenek benne lehetőleg buborékok, és akkor megtévesztően hasonló lesz a végeredmény a kézzel gyurmázotthoz. Persze nem annyira tömör és a vízben lebeg majd némi uszadék is, de ha nem a nagykövet jön vacsorázni, akkor ez nekem vállalható kompromisszum egy hétköznap estére. És igazából ízre meg annyira finom, hogy a nem teljesen tökéletes állag és külalak is megbocsátható.

  • 3 főre
  • 80 dkg sütőtök (tisztítva mérve)
  • 10 dkg mascarpone
  • 1 tojás
  • 20 dkg finomliszt
  • 2 dl passata (passzírozott paradicsom)
  • 5 nagy levél zsálya
  • 1 kis fej vöröshagyma ( 4 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 ek vaj
  • 1 ek olívaolaj
  • 6 vastag, bő ujjnyi szelet bárány- karaj vagy borda, csontostól ( kb 30-35 dkg)

A sütőtököt kisebb kockákra vágom, majd fedeles teflon serpenyőben, fedő alatt, egy-két kanál víz alálocsolását követően kis láng felett megpárolom. Ha már puha, fedő nélkül nagyobb lángon addig melegítem, amíg a nedvesség elpárolog alóla, tehát nem marad semennyi lé sem a sütőtök alatt. (itt már kell néha rázogatni is, hogy le ne égjen) Persze lehet vízben főzni és leszűrni is, de úgy nem lesz annyira intenzív az íze. Meg lehet sütőben is sütni, de ahhoz most nem volt kedvem az úgy meg nem elég gyors.

Szóval a puha sütőtököt/pürét egy nagyobb edényben szétterítjük (hogy minél több nedvesség párologjon el belőle), majd ha kihűlt, habverővel teljesen sima pürévé kavarjuk, hozzáadjuk a tojást, mascarponet, a lisztet, sózzuk, jól átkavarjuk és pihenni hagyjuk legalább 15 percig. A masszának nokedlitésztánál sűrűbbnek kell lennie. A liszt mennyisége a sütőtöktől függ, illetve hogy mennyire sikerült vízteleníteni a pürét, így lehet, hogy ennél több vagy kevesebb kell majd belőle, de én most ennyit használtam hozzá.

Közben a hagymát, fokhagymát és a zsályát nagyon finomra aprítjuk, a bárányt megtisztítjuk a hártyáktól, faggyútól. Egy serpenyőben felhevítjük az olajat, hozzáadjuk a vajat, majd a bárány mindkét oldalát 3-3 percig sütjük közepesnél erősebb lángon. Mivel az a hús amit én használtam elég csontos és vastag karaj volt, így ennyi idő alatt csak félangolosak lettek a szeletek. Viszont bordánál úgy 2-2 perc sütés bőven elég. Ha ez kész, akkor a húst kivesszük egy kisebb tálba, sózzuk, majd alufóliával lefedjük. A visszamaradt zsiradékon üvegesre fonnyasztjuk a hagymát a fokhagymával és zsályával, majd felöntjük a passataval és kb 1 dl vízzel. Kis lángon sűrűre főzzük. A paradicsomszószba visszaszedjük a húst, beleöntjük a levet is, ami alatta összegyűlt, majd összeforraljuk és lehúzzuk a tűzről.

Közben vizet forralunk, sózzuk, majd a gnocchi masszáját habzsákba töltjük, kiütögetjük belőle a levegőt, amennyire csak lehet (a zsákhoz csak a műanyag véget használtam, amire a csillagcsöveket kell tekerni, és nem került rá csillag(sem egyéb)cső, így pont jó lett a méret és elég stabil volt a zsák vége az adagoláshoz is) , és a lobogó víz felett lassan kinyomjuk a tésztát a zsákból az egyik kezünkkel, a másikkal meg egy kés pengéjének az életlen élével(?) nyiszatoljuk le centinként. Én ekkora mennyiséget három részletben főztem ki, minden adag közben megkavartam egyszer-kétszer főzés közben, megvártam hogy felússzon a víz tetejére ami már elkészült, még kb 10 másodpercig főztem, majd szűrőlapáttal lehalásztam és az elkészült szószba szedtem.

A gnocchit összeforgatjuk a szósszal, majd tálaljuk. (Az esztétikusabb és informatívabb küllem érdekében azonban a fotó az összeforgatás előtti állapotban készült)

Címkék: , , , ,