Aki szereti a ragacsos közel-keleti sütiket, annak ez be fog jönni. Aki tejmentes, de mégis finom desszertre vágyik, annak szintén. Én nem vagyok egy nagy süteményes (ellentétben a fiúkkal), de ezek az aromás, szirupos sütik engem teljesen levesznek a lábamról. Ez tulajdonképpen a harissza (nem a fűszerpaszta, hanem a sütemény) egy kicsit megtekert változata, levegősebb az állaga a tojás miatt, így jobban magába issza a szirupot, és nem kerül bele tejtermék, csak kókusztej, mert így egyszerűbb, és még inkább kókuszos lesz az egész.

• kókuszos gríztorta citrom sziruppal
• 20 cm átmérőjű kerek formához
• 4 dl kókusztej
• 10 dkg gríz
• 5 dkg kókuszreszelék
• 2 tojás
• 5 dkg nádcukor
• vaj/kókuszzsír a formához
• a sziruphoz:
• 2 nagyobb citrom
• 10 dkg cukor
• 1 dl víz

A kókusztejben megfőzöm a grízt, lehúzom a tűzről, hozzákeverem a kókuszreszeléket, cukrot, ha kihűlt, belekeverem az elhabart tojásokat is. Kivajazott (vagy ha van, kókuszzsírral kikent) sütőtálba öntöm, előmelegített sütőben

180 fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 40 percig sütöm.

A sziruphoz az egyik citrom héját citrushámozóval vékony csíkokban lehántom (ha ez nincs, éles késsel le lehet vágni úgy, hogy a fehér rész ne kerüljön bele, majd vékony csíkokra metélni, esetleg a reszelő nagyobbik lyukú oldalával lereszelni), majd a cukorral, 1 dl vízzel és a két citrom kifacsart levével együtt sűrűs szirupot főzök.

A forró sütit megszurkálom villával, majd rámerem a szirupot, úgy hogy mindenhova egyenletesen jusson belőle.

Ha a szirupot magába itta a tészta, lehet szeletelni.

Először is, egy kicsit megkésve, de boldog, békés karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak. Tehát az ünnep nálunk elég speciálisan alakul, Csipi beteg, tegnap átlag 40 C volt a hőmérséklete, ez kicsit visszavesz az ünnepi hangulatból. Priznicből nézni a karácsonyfát valahogy nem az igazi. Mérsékelt jókedvre csak a Lego vonat, a saját (baba)fényképezőgép és az alábbi két édesség derítette.

A robbanócukros trüffel egyébként akusztikus élménynek sem utolsó, tegnap Férjjel versenyt sercegtünk miatta a karácsonyfa díszítése közben. A liofilizált cseresznye nem kötelező elem, én cseresznyés robbanócukrot használtam, ezért került ez bele, de igazából remekül működhet például a trópusi gyümölcsös robbanócukor egy reszelt narancshéj-fahéj(-csili) kombinációval, illetve az az igazság, hogy a robbanócukor saját íze elég kevéssé dominál, így szabadon lehet variálni a fűszereket a trüffelben.

• kókuszos puszedli
• 5 dkg kókuszreszelék
• 10 dkg simaliszt
• 2 tojás
• 5 dkg vaj
• 5 dkg nádcukor
• 2 ek méz
• 2 tk sütőpor
• 1/4 tk szódabikarbóna
• 2 hüvely zöld kardamom (6-8 szem) (elhagyható)
• 1/2 kk reszelt limehéj (kb egy fél limeról) (vagy reszelt citromhéj)

A vajat megolvasztjuk,  a tojásokat elhabarjuk, a lisztet elkeverjük a sütőporral, szódabikarbónával. A hozzávalókat összegyúrjuk, a tésztát hűtőben pihentetjük pár órát, diónyi gombócokat formázunk a tésztából, ezeket ellapítjuk, sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, egymástól kissé távolabb.

180°C, 8-10 perc, villanysütő, alsó-felső sütés.
Rácson hűtjük ki.

• robbanócukros trüffel (nagyjából 20-22 db):
• 20 dkg étcsoki  (85%)
• 3 ek liofilizált cseresznye
• 2 zacskó robbanócukor (19 gr)
• 7 dkg porcukor
• 6 dkg tejszín
• 6 dkg vaj
• kakaópor

A csokit a tejszínnel, porcukorral, vajjal megolvasztom, hozzákeverem a mozsárban kissé megtört liofilizált cseresznyét. Szobahőmérsékleten hagyom kihűlni, ezután hozzákeverem a robbanócukrot is.

Hűtőben kidermesztem, majd diónyi gombócokat formázok a masszából, amiket kakaóporba hempergetek, majd papírkapszlikba rakosgatok. A dermesztéshez pár információ: vagy 1-2 órán át hagyjuk a hűtőben a masszát, amíg épp csak formázhatóra hűl, vagy ha egy éjszakára marad ott, akkor érdemes lapos alutálcába egyengetni, és formázás előtt nagyjából trüffel méretű kockákra vágni, így viszonylag könnyen gombóc(szerű) képleteket kapunk belőlük. Hűtőben eléggé megszilárdul a massza, így szépen csak akkor lenne formázható, ha kézzel hosszasan hengergetnénk, ettől átmelegszik a trüffel masszája és a robbanócukor idő előtt felrobban.

Az elkészült tüffeleket hűtőben tárolom.

Ez most egy picit csalás, mert az ilyen recepteket már nem erre a blogra szántam, de mivel időközben megnyertem vele a Bábel Delikát receptversenyének aktuális fordulóját, ezért talán itt is van némi keresnivalója. Na tehát, a nyereményem az, hogy elkészíthetem a Bábel csapatával ezt az ételt, a Bábel konyhájában, és talán még az étlapjukra is felkerül. Már alig várom!

Az ételhez, illetve főként a fotóhoz tartozik egy kis bocsánatkérés is: mire eljutottam a végleges receptig, akkorára sajnos elfogyott a sütőtökszezon, tehát a legeslegutolsó adag téli sütőtököt használtam fel. Így aztán amíg a gyermekemet üldöztem a chips sütése közben, az kissé odakapott a forró olajban, viszont az újabb fotózáshoz már nem volt alapanyagom. Tehát a szépen fogalmazva túlzottan pirult szélek a sütőtökchipsen nem az eredeti recept részét képezik.

• 10 dkg sült sütőtök püré
• 1 dkg burgonyakeményítő
• földimogyoró olaj
• 10 dkg kacsamell
• kevés lime lé
• 1 tk reszelt gyömbér kinyomkodott leve
• fél szál újhagyma
• 3 zsengébb kelkáposzta levél
• földimogyoró olaj a sütéshez
• kókuszdió
• 1 szál ázsiai citomfű
• 2 dl olívaolaj

A sült tök pürét botmixerrel összedolgozom a keményítővel, majd olajsprayvel lefújt sütőpapírra evőkanálnyi halmokat szedek belőle és kör alakban nagyjából 2 m vastagságban kikenem. Sütőben 100°C fokon (alsó-felső sütés) 30 percig szárítom.

A chipseket tálalás előtt sütöm ki bő, forró olajban, majd leitatom a felesleges zsiradékot.

A tatárhoz a húst késsel finomra aprítom, ízesítem a lime levével, a finomra aprított újhagymával, a gyömbér levével, sóval.

A kelkáposzta leveleiből a sütőtök chipshez hasonló méretű köröket vágok, tálalás előtt bő, forró olajban kisütöm, leitatom a felesleges zsiradékot.

A kókuszdióbélből vékony forgácsokat vágok.

A citromfüvet leturmixolom egy langyosra (40 C fok) melegített könnyű, gyümölcsös ízű olívaolajjal, állni hagyom langyos helyen 2-3 órán át, majd leszűröm finom szűrőn.

Az összeállításnál egy sütőtök chipsre kerül egy evőkanálnyi tatár megformázva, erre egy sült kellevél, majd egy kókuszchips. A citromfüves olajjal a tálalásnál körbepöttyözöm a tornyot.

Néhány hasznos info a recepthez:

-szilikonos bonbonformát használtam, de elvileg a bonbonkészítéshez már bevált szilikonos jégkockatartóval is működik

-csoki: fehér 20 dkg-os Choceur, ét: 70% Moser Roth, mindkettő az Aldiból. Általában édességekhez ezt használom, nekem nagyon bevált

-olvasztáshoz vastag aljú öntvény teflon edényt használok és a lehető legkisebb lángot, de a vízfürdő is jó.

- az Aldis bonbonformákat használtam, erre vonatkoznak a mennyiségek.

- szilikonos bonbonforma rendelhető a GasztroShoptól, illetve megvásárolható a Butlersben.

• 8 db
• 7,5 dkg étcsoki (70%)
• 2 ek cukor
• 2 ek tejszín
• kis csipet só
• 1,5 tk szezámmag

A széttördelt csokit megolvasztom vízfürdő felett vagy nagyon kis lángon, vastag aljú teflon edényben, épp csak addig melegítem, amíg folyós nem lesz, ezt követően szilikonos ecsettel kikenem a bonbonformákat (a bonbonformákat érdemes lehűteni kenés előtt, akkor hamarabb rádermed a csoki, szebben lehet kenni). Hűtő, 15 perc, amíg megszilárdul. Ha vékony rétegben sikerült csak a kenés, vagy nem lett egyenletes, még egy rétegben fel lehet vinni a csokit vagy korrigálni a hibákat. (én két rétegben kentem) Ezután ismét 15 perc hűtő (a visszaszilárduló csokit minden alkalommal óvatosan, kíméletesen kell újramelegíteni, de vízfürdő felett is lehet melegen tartani, ilyenkor ügyeljünk arra, hogy 32°C körül legyen a hőmérséklet, és ennél ne magasabban)

A cukorból karamellt készítek, a nagyon kis csipet sóval együtt, majd hozzáadom a tejszínt és két evőkanálnyi vizet, feloldom vele a karamellt majd sűrűre főzöm, pohárba csorgatom és kihűtöm.

A szezámmagot száraz serpenyőben enyhén megpirítom.

A krémmel betöltöm a bonbonokat (ne érjen fel a krém a peremig teljesen), majd megszórom kevés szezámmaggal.

Végül minden bonbont kevés olvasztott csokival lezárok, a felesleget spatulával lehúzom és a hűtőben 2-3 órán át dermesztem kipattintás előtt.

• 8 db
• 7,5 dkg fehér csoki
• 1 ek kókuszreszelék
• 5 ek kókusztej
• 1 ek cukor
• 1 mk rózsavíz

A kókusztejből, kókuszreszelékből, cukorból és rózsavízből sűrű krémet főzök, majd kihűtöm. (több krém lesz egy kicsivel, mint amennyi a bonbonba kell)

A csokival, bonbonformával, betöltéssel hasonlóan járok el, mint fent, de a fehér csokira sokkal jobban kell ügyelni az olvasztásnál, mert nagyon hamar összeugrik, ha túlmelegítjük. Olvasztásnál ne kevergessük, és ahogy kenhetővé válik (még akkor is, ha vannak benne fel nem olvadt darabok) azonnal húzzuk le a tűzről/vízfürdőről.

A főzősulis lányoknak.

Tulajdonképpen nem olyan nehéz házilag szaloncukrozni, csak rá kell szánni magunkat (meg az időt, mert azért ez elég macerás munka), az eredmény pedig kárpótol a fáradtságért.

A csomagolásnál végül a cakkozott zsírpapír+ színes fólia mellett döntöttem, így oldódott meg a tavalyi dilemma, hogy lehet e nem étkezési csomagolópapírba szaloncukrot csomagolni. Így legalább nagyon oldszkúl lesz. Már csak fóliát kell szereznem hozzá…

• 12 db
• 8 dkg darált dió
• 10 dkg mazsola
• 0,5 dl rum
• 1 ek nádcukor
• étcsoki a bevonáshoz (50% kakaótartalmú, nagyjából 10 dkg)

A rumot felfőzzük a mazsolával és cukorral, addig melegítjük, amíg az összes folyadékot magába nem szívja a gyümölcs. Késsel (vagy késes robotgéppel) nagyon finomra aprítjuk, majd összegyúrjuk a finomra darált dióval. A masszából szaloncukor méretű és formájú rudakat formázunk, majd olvasztott csokiban megmártjuk.

A mártás menete: a csokit vízgőz felett vagy vastag aljú edényben a legkisebb láng felett addig melegítjük, amíg épp csak megolvad. Lehúzzuk a tűzről, majd minden rudat egyesével megforgatunk benne, lecsepegtetjük a fölösleget és szilikonos sütőlapra tesszük hűlni.

• 16 db
• 10 dkg kókuszreszelék
• 5 dkg kókusztej
• 3 ek cukor
• 2 tk étkezési keményítő ( 3 gr)
• étcsoki a bevonáshoz (50% kakaótartalmú, nagyjából 15 dkg)

A kókusztejet összefőzzük cukorral és fél deci vízzel, majd hozzákeverjük a keményítővel jól elkevert kókuszreszeléket és addig melegítjük, amíg a kókusz felszívja a folyadékot. Sűrű, jól formázható masszát kell kapnunk. Kihűtjük, formázzuk, majd bevonjuk. A csokit itt nekem egyszerűbb volt két fázisban felvinni, mert a kókuszreszelék így nem keveredett el benne és sima maradt a bevonó is. Ehhez első körben ecsettel lekentem a rudak alját, majd ezt hagytam hűtőben (teraszon) megszilárdulni, utána megfordítottam és ecsettel lekentem a maradék részeket is.

Tudom, hogy granola receptekkel (is) már Dunát lehetne rekeszteni, és hogy mindenki a sajátjára esküszik, de hát ahány ember, annyiféle, és én ezt így szeretem a legjobban. Minden benne van, amit én egy müzliben szeretek, ropogós, sok maggal és aszalt gyümölccsel. Már csak ezért is jobb, mint a bolti (azon túl, hogy én azok között eddig még nem találtam igazán kedvemre valót), mert ebben tényleg sok a finomság, és nem csak egy-két bánatos mazsola akad a tengernyi pehely között. Meg mert garantáltan válogatott alapanyagokból készül (még akkor is, ha ez csak annyit tesz, hogy én válogatom bele a kedvenc aszalt gyümölcs/olajos mag márkáimat az áruházak polcairól), és még így is olcsóbb, mint a bolti.

Kell ennél több reklám?

• 20 dkg finomra hengerelt zabpehely
• 2 ek mandulaolaj (napraforgóolajjal helyettesíthető)
• 2 ek nádcukor
• 2 ek méz
• 4 ek almalé (reszelt almából kinyomkodva, vagy 100% szűretlen dobozosból)
• 6 dkg aszalt sárgabarack
• 6 dkg datolya
• 5 dkg mandula
• 2,5 dkg kókuszpehely

Egy szélesebb serpenyőbe öntöm az almalevet, mézet, cukrot, mandulaolajat, összekeverem, majd beleszórom a zabpelyhet. Mérsékelt láng fölött kevergetve pirítani kezdem, ha a zabpehely magába szívta a nedvességet és morzsásra áll össze, akkor kis láng fölött hagyom pirulni, itt már kevergetni sűrűn nem kell, elég néha megrázogatni a serpenyőt. (lehetne sütőben is sütni, de én ezt a megoldást energiatakarékosabbnak tartom ekkora mennyiségnél) Ha a zabpehely kezd világos aranyszínt kapni, lehúzom a tűzről és szétterítem egy tálcán hűlni.

Közben a datolyát kimagozom, és a sárgabarackkal együtt késsel durvára (vagy ízlés szerinti méretűre) vágom.

A mandulát késsel durvára aprítom, a kókuszpelyhet szintén, és a kiürült, száraz serpenyőbe öntöm, majd kis láng fölött addig pirítom időnként megrázogatva, amíg színt még nem nagyon kap, de már illatozni kezd. Ha kész, ezt is hagyom kihűlni.

A kihűlt magokat, pelyhet összekeverem az aszalt gyümölcsökkel, majd jól záródó tálban/müzlis üvegben tárolom.

 

Ígérem most egy ideig már nem lesznek újabb cantuccinik a flatcaten, végül is mostanra már az összes addikcióm (tea, kávé, kéksajt) kilőve, szóval egy ideig elleszek ezzel a repertoárral.

Még ami nagyon fontos és ide tartozik: ne álljunk neki megsütni a zöld teásat este, mert van annyira finom, hogy a nagy kóstolgatás után hajnal háromkor még a fürdőszobát takarítja tőle rendkívül lelkesen az ember férje. (vagy akkor most mégis?)

És finom, persze, veszélyesen, de hát ezt már nem is kell írni…

• matchas kókuszpelyhes
• 25 dkg liszt
• 15 dkg cukor
• 2 nagy tojás
• 7,5 dkg kókuszpehely
• 5 dkg mandula
• 1 ek matcha (6 gr)
• 8 gr sütőpor (2 púpos tk)

A mandulát száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk. Ha kihűlt, a többi hozzávalóval összegyúrjuk, két részre osztjuk és lisztezett deszkán 4-5 cm vastag rudakat sodrunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük egymástól tisztes távolságban, (óvatosan, elég lágy lesz a tészta), kissé ellapítjuk a rudakat, és előmelegített sütőben 170°C fokon (villanysütő, légkeverés) 30 percig sütjük.

A rudakat éles késsel fél centi vastagon felszeleteljük, tepsibe vagy rácsra tesszük. Tepsiben 2×10 percig sül még 140°C fokon, légkeveréssel, közben egyszer átfordítjuk a szeleteket, rácson elég neki 1×15 perc, szintén 140°C fokon.

Miután kihűlt, jól záródó dobozba kerül.

A tévedések elkerülése végett ez a zöld, a lenti képen látható.

• diós mogyorós kéksajtos rozmaringos
• 25 dkg rétesliszt
• 7 dkg cukor
• 7,5 dkg mogyoró
• 7,5 dkg dió
• 6 dkg kéksajt (Danish Blue cheese)
• 2 tojás
• 1 kis ág rozmaring
• 1 tk só
• 8 gr sütőpor

A diót és a mogyorót is kissé megpirítom száraz serpenyőben. Ha kihűltek a magok, összeállítom a tésztát, amihez a teljesen szétmorzsolt kéksajtot és a rozmaring finomra aprított leveleit összedolgozom a többi hozzávalóval.

A továbbiakban ugyanúgy készül, mint az előző.

Kép fent, a levelek között.

Azaz Lúdanyó nyereménye a piskóta futamon (ahol minden résztvevőnek ezúton is köszönöm a részvételt!). Mivel a szerencse, azaz Csipi keze neki kedvezett.

Szóval nem babapiskóta, mert az talán nem annyira praktikus, ha postai kézbesítésről van szó, hanem cantuccini, amibe a nyertes is beleegyezett.

Mivel véletlenül tudom, hogy a kávés cantuccini kedvező fogadtatásra talál majd, ezért egyszer az, és egyszer egy étcsokis kókusz chipses szegfűborsos, ami egyébként kísértetiesen hasonló a segítsütis étcsokis szegfűborsoshoz, csak hát mandula helyett kókuszpehellyel (és egy kicsit Bountys lett a fíling, de a lehető legjobb értelemben)

És hát kár lenne tagadni, elég ízletesre sikerültek, szóval magunknak is sütöttem belőle egy adaggal. A kókuszost kissé nehezebb szépen szeletelni a kókusz chips (vagy pehely, és egyébként az Aldiban is kapható) miatt, de én szeretem a Bountyt, szóval szerintem megérte.

• étcsokis kókusz chipses szegfűborsos
• 2 rúd = 60 szelet
• 25 dkg rétesliszt
• 15 dkg cukor
• 2 nagy tojás
• 7,5 dkg kókusz chips
• 7,5 dkg törökmogyoró
• 5 dkg étcsoki (70% kakaó)
• 1 ek szegfűbors
• 8 gr sütőpor (nagyjából fél zacskó)

A mogyorót száraz serpenyőben megpirítjuk, a héját nagyjából ledörzsöljük. A csokit 2-3 milliméteres kockákra vágjuk éles késsel. A szegfűborsot mozsárban kevés cukorral porrá őröljük.

A hozzávalókat összegyúrjuk, a tésztát két gombócra osztjuk, majd lisztezett deszkán a tepsivel azonos hosszúságú, nagyjából 4-5 centi vastag rudakat sodrunk belőle. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük (óvatosan, a tészta elég lágy), egymástól elég távol, mert sütés közben meg fog nőni, és kissé ellapítjuk  a rudakat.

170°C fokon (légkeverés, villanysütő) 30 percig sül. A félig kész rudakat ezután éles késsel háromnegyed-fél centi vastag szeletekre vágjuk, és sütőpapírral bélelt tepsiben 140°C fokon 10percig sütjük-szárítjuk, ezután a szeleteket átforgatjuk és ismét 10 perc következik 140°C fokon.

Rácsra szedve kihűtjük majd jól záródó dobozban tároljuk.

• kávés mogyorós mandulás
• 2 rúd = 60 szelet
• 25 dkg rétesliszt
• 15 dkg cukor
• 2 nagy tojás
• 7,5 dkg mandula
• 7,5 dkg törökmogyoró
• 1 púpos mérőnyi darált kávé ( 8-9 gr)
• 8 gr sütőpor

A mandulát és a mogyorót külön-külön száraz serpenyőben megpirítjuk, majd a mogyoró héját kissé ledörzsöljük. A hozzávalókat összegyúrjuk, majd a továbbiakban hasonlóan járunk el, mint az előző eseteben.

]]> http://flat-cat.hu/2010/10/06/cantuccini-variaciok-2-0/feed/ 10 http://flat-cat.hu/2010/04/19/kokuszpalacsinta-eperrel-gyomberes-szirupban/ http://flat-cat.hu/2010/04/19/kokuszpalacsinta-eperrel-gyomberes-szirupban/#comments Sun, 18 Apr 2010 23:13:58 +0000 killervidra http://flat-cat.hu/?p=10297

Csupa-csupa kókusz édes, pillekönnyű palacsinták. Nem is tudom, mit írjak még róla… Ez most nem a reggelire készülő fajta, hanem a nagybetűs DESSZERT maga. Valami észveszejtően finom.

A tészta kókusztejjel és sok kókuszreszelékkel készült, ezért lett a neve duplán kókuszos. Ez most ismét a mini, duci, leginkább az amerikaihoz hasonló változat, de ezúttal légiesebben, köszönhetően a sok kókuszreszelék miatt laza, könnyű tésztának és a keményre felvert tojáshabnak.

Eredetileg gyömbérszirupot terveztem mellé, csak úgy, simán, egyszerűen, de aztán a hirtelen elmezavarból kifolyólag beszerzett, tökéletesen ízetlen, de hatalmasra nőtt spanyol eper is belekerült, mert magában valahogy nem csúszott olyan könnyen. Hiába, a szépség nem minden. Az ötletadó természetesen ismét Mamma, és a gyömbéres eperpüréje, melynek hála még ezek a félig érett gyümölcsök is a mennybe mentek. Az éretlen import eper természetesen nem kritérium, a mélyhűtött éppúgy megfelel.

• 4 adag
• palacsinta:
• 25 dkg kókusztej
• 5 dkg kókuszreszelék
• 5 dkg simaliszt
• 3 tojás
• 2 ek nádcukor
• 2 ek földimogyoró olaj (vagy ha nincs, valamilyen semleges ízű olaj is megteszi)
• 1 tk sütőpor
• gyömbérszirupos eper:
• 50 dkg eper
• 2 dl nádcukor
• 2 dl víz
• 4 cm gyömbér (vagy 2 tk szárított)
• 1 lime
• 1 ek ázsiai citromfű (szárított)

A sütőporral elkevert lisztet és kókuszreszeléket csomómentesre keverem a kókusztejjel, cukorral, földimogyoró olajjal és a tojások sárgájával.Félreteszem 15 percre pihenni. A tojások kemény habbá vert fehérjét csak közvetlenül a sütés előtt forgatom hozzá óvatosan.

A sziruphoz a cukrot felfőzöm a vízzel, a felaprított gyömbérrel, citromfűvel és a lime levével, majd beforralom szirup sűrűségűre. Amikor ez kész, hozzáadom a megtisztított, negyedekbe vágott epret, és azzal is főzöm még fél percig.

Forró vastag aljú teflon serpenyőbe evőkanálnyi halmokat teszek a palacsintatésztából, a kanál hátával kicsit elegyengetem, és mindkét oldalukon aranyszínűre sütöm. Ha teflon serpenyőben készül, akkor már nem kell hozzá további zsiradék, elég ami a tésztában van, a hagyományos serpenyőt viszont minden újabb adag előtt olajozzuk ki.

]]> http://flat-cat.hu/2010/04/19/kokuszpalacsinta-eperrel-gyomberes-szirupban/feed/ 15 http://flat-cat.hu/2010/02/17/feher-csokis-kokuszos-citromos-banankenyer/ http://flat-cat.hu/2010/02/17/feher-csokis-kokuszos-citromos-banankenyer/#comments Wed, 17 Feb 2010 13:27:21 +0000 killervidra http://flat-cat.hu/?p=8613

Mert a banánkenyér jó dolog. Mert banán mindig akad itthon, kicsit megfáradt állapotban (én nem tudom, hogyan csinálja, de amíg sárga, addig elbújik, aztán egyszer csak barnán kerül elő…).

A múltkori tejcsokis, zabpelyhes után itt egy fehér csokis, kókuszos változat. Csak hogy ne unjuk a banánt.

Lehetne sütni egy darab 25 centis szögletes formában is, ahogy a múltkor tettem, de most valahogy nem akaródzott kivárni a 80 perces sütési időt, így két darab, 20 centis forma lett a tésztával félig tele. Így az eredmény kicsit inkább laposkenyérre emlékeztet, de ez az ízén mit sem változtat. Tudniillik hogy finom. Nagyon.

• 1×25 cm szögletes kenyérforma vagy 2×20 cm szögletes kenyérforma
• 3 közepes banán (25 dkg tisztítva mérve)
• 4 tojás
• 10 dkg simaliszt
• 5 dkg cukor
• 5 dkg kókuszreszelék
• 5 dkg fehér csoki
• 5 dkg vaj
• 1 citrom leve és reszelt héja
• 1 púpos tk sütőpor (1/2 zacskó)

Az összes hozzávalót késes robotgépbe/ erős motorral bíró turmixgépbe öntöm, és addig keverem, amíg csomómentes, sima masszát nem kapok belőle.

Robotgép hiányában a banánt villával is lehet pürésíteni, és a puha (netán olvasztott) vajjal, a késsel apróra vagdosott csokival, meg a többi hozzávalóval együtt fakanállal/habverővel is simára lehet keverni a masszát.

Ezt követően szilikonos sütőformába, ennek hiányában sütőpapírral bélelt, vagy kivajazott, kilisztezett hagyományos formába öntjük a tésztát. ( de lehet muffint is sütni belőle)

180°C fokon (gázsütőben) 45 percet sült a két 20 centis formában a tészta, ekkor azért érdemes tűpróbát végezni, hiszen a sütési időt  sütőnként változó lehet. A nagyobb formában érdemes alacsonyabb hőfokon (160°C fok) és tovább (80 perc) sütni.

Miután elkészült, rácsra borítva hűtöttem ki.