Ismét egy régebbi recept következik, de szerencsére most is aktuális, ami az hozzávalókat illeti. A rizottó nagy kedvenc nálunk, főként a kisfiam imádja, mostanában pedig egyre többet kísérletezek a különböző alapanyagok rizottó módszerrel való elkészítésével, mivel a krémes, ízes végeredmény miatt a gyermek így szinte bármit megeszik. A gersliből készült után a tarhonyából főzött változat aratott elsöprő sikert, ami nem is csoda, hiszen a tarhonya amúgy is nagy kedvenc, és ebben az estben az elkészítés nem is áll távol a tarhonya  hagyományos elkészítési módjától.

A zöldségekkel gazdagított tarhonya önmagában is megállja a helyét, de köretként is nagyon finom.

• 2 főre
• 20 dkg tarhonya
• 6 dl lezsírozott, átszűrt húsleves vagy csirke alaplé
• 0,5 dl száraz fehérbor
• 20 dkg gomba (pl barna csiperke vagy champignon)
• 15 dkg kelkáposzta
• 1 kis fej vöröshagyma (4-5 dkg)
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 ág majoránna ( vagy 1 kk szárított)
• 2 ek kacsazsír
• 1 tk nádcukor
• 1 maréknyi érlelt, aromás, kemény tehéntejből készült sajt vagy parmezán

A gombát félbe, majd vékony szeletekre vágom, a kelkáposztát vékonyra csíkozom. A hagymát, fokhagymát finomra aprítom.

A kacsazsír felén a cukrot megolvasztom,  majd rádobom a kelkáposztát és nagy lángon, gyakran rázogatva addig sütöm, amíg enyhe karamellás aranyszínt nem kap a zöldség, de nem puhul meg teljesen. Sózom, kiszedem a serpenyőből, félreteszem.

A maradék zsír felét a serpenyőbe teszem, majd üvegesre sütöm rajta  a hagymát. Hozzáadom a gombát és nagy láng felett, gyakran kavargatva addig sütöm, amíg enyhe színt kap. Kiszedem a serpenyőből, félreteszem, majd a serpenyőbe teszem a maradék zsírt. Aranyszínűre pirítom rajta a tarhonyát, majd felöntöm a borral. Elforralom az alkoholt, majd elkezdem felöntögetni a húslevessel, hozzáadom a majoránnát, sót és a hagymás gombát is. A húslevest addig adagolom hozzá, amíg a tarhonya megpuhul (de nem fő szét), közben gyakran kevergetem.

Végül beállítom a sűrűségét húslevessel, úgy jó, ha enyhén folyós, leveses marad, összeforralom, lehúzom a tűzről, kiszedem belőle a majoránna ágat,  majd belekeverem a reszelt sajtot és a pirított kelkáposztát. Borsozom, ízlés szerint.

Önmagában, vagy natúr sültek mellé köretnek is nagyon finom.

Megjegyzés: a zsiradékot fele-fele arányban olívaolajjal és vajjal helyettesítve, a húsleves helyett pedig zöldség alaplevet használva remek vegetáriánus fogás is lehet.

Ez most egy picit csalás, mert az ilyen recepteket már nem erre a blogra szántam, de mivel időközben megnyertem vele a Bábel Delikát receptversenyének aktuális fordulóját, ezért talán itt is van némi keresnivalója. Na tehát, a nyereményem az, hogy elkészíthetem a Bábel csapatával ezt az ételt, a Bábel konyhájában, és talán még az étlapjukra is felkerül. Már alig várom!

Az ételhez, illetve főként a fotóhoz tartozik egy kis bocsánatkérés is: mire eljutottam a végleges receptig, akkorára sajnos elfogyott a sütőtökszezon, tehát a legeslegutolsó adag téli sütőtököt használtam fel. Így aztán amíg a gyermekemet üldöztem a chips sütése közben, az kissé odakapott a forró olajban, viszont az újabb fotózáshoz már nem volt alapanyagom. Tehát a szépen fogalmazva túlzottan pirult szélek a sütőtökchipsen nem az eredeti recept részét képezik.

• 10 dkg sült sütőtök püré
• 1 dkg burgonyakeményítő
• földimogyoró olaj
• 10 dkg kacsamell
• kevés lime lé
• 1 tk reszelt gyömbér kinyomkodott leve
• fél szál újhagyma
• 3 zsengébb kelkáposzta levél
• földimogyoró olaj a sütéshez
• kókuszdió
• 1 szál ázsiai citomfű
• 2 dl olívaolaj

A sült tök pürét botmixerrel összedolgozom a keményítővel, majd olajsprayvel lefújt sütőpapírra evőkanálnyi halmokat szedek belőle és kör alakban nagyjából 2 m vastagságban kikenem. Sütőben 100°C fokon (alsó-felső sütés) 30 percig szárítom.

A chipseket tálalás előtt sütöm ki bő, forró olajban, majd leitatom a felesleges zsiradékot.

A tatárhoz a húst késsel finomra aprítom, ízesítem a lime levével, a finomra aprított újhagymával, a gyömbér levével, sóval.

A kelkáposzta leveleiből a sütőtök chipshez hasonló méretű köröket vágok, tálalás előtt bő, forró olajban kisütöm, leitatom a felesleges zsiradékot.

A kókuszdióbélből vékony forgácsokat vágok.

A citromfüvet leturmixolom egy langyosra (40 C fok) melegített könnyű, gyümölcsös ízű olívaolajjal, állni hagyom langyos helyen 2-3 órán át, majd leszűröm finom szűrőn.

Az összeállításnál egy sütőtök chipsre kerül egy evőkanálnyi tatár megformázva, erre egy sült kellevél, majd egy kókuszchips. A citromfüves olajjal a tálalásnál körbepöttyözöm a tornyot.

Most, hogy a család átlaghőmérséklete 38°C és a manduláink össztérfogata a háromszorosára nőtt, nem annyira van sikere idehaza a szilárd ételeknek, szóval főként csak levesezünk. Ez a leves pedig a férjem egyik téli kedvence volt korábban, de csak az övé. Az eredeti, csirke alaplével készült változata ugyanis engem annyira nem vett le a lábamról (persze finom volt az is, hogyne, sosem állítanám pellengérre  tulajdon férjem ízlését), de most eszközöltem rajta némi változtatást, így a végeredmény már nekem is teljesen megfelel. Marhahúslevessel készült, ez a hétvégi maradék újrahasznosítása szempontjából is ideális, de készülhet másféle, erősebb húslevessel, ez igazából ízlés dolga. Az friss ázsiai citromfüvet hozzá már az Intersparban is lehet kapni, ha van lehetőség beszerezni, szerintem megéri, hihetetlen illata lesz tőle a levesnek. A szójaszósz ismét egy megosztó tényező, én nagyon szeretem benne, de a férjem csak évente kétszer hajlandó minimális mennyiségű szójaszósszal készült ételt fogyasztani, így azt inkább csak a végén csorgattam a saját adagom tetejére. Szóval ez egy olyan recept végül is, ami ezer ponton változtatható, mert a lényeg benne igazából csak az erős, aromás húsleves, az édes sütőtök-gesztenye-kelkáposzta trióval.

• 1 kg sütőtök
• 1 liter húsleves, lezsírozva (legjobb a marha)
• 1/4 fej kelkáposzta ( nagyjából 20 dkg)
• 20 dkg előfőzött gesztenye
• 1/2 fej fehérhagyma ( nagyjából 6-8 dkg)
• 1 ázsiai citromfű
• 4 cm gyömbérgyökér
• szójaszósz ízlés szerint

A sütőtököt meghámozom, kimagozom, felkockázom, majd a feldarabolt hagymával együtt felöntöm a húslevessel, hozzáadom  félbevágott, kés pengéjével megcsapkodott citromfüvet és puhára főzöm  a tököt. Kihalászom a citromfüvet, a levest pedig simára turmixolom botmixerrel.

Visszateszem  a tűzre, felforralom, hozzáadom a vékony csíkokra metélt kelkáposztát és a gesztenyét is, ezután addig főzöm, amíg a gesztenye meg nem puhul. Itt már érdemes figyelni, ez csak néhány perc, a gesztenye könnyen szétfő. Végül hozzáadom a leveshez a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét is.

Tálalásnál szójaszószt adok mellé.

Megjegyzés: szójaszósz nélkül kiváló babáknak is!

A Kifőztük! csapata az idén nagyon szép kezdeményezésbe fogott, és karácsonyra egy ünnepi kiadványt hoztak létre 115 blogger összefogásával. A kiadvány innen letölthető, a letöltésért cserébe felajánlott adományok pedig a Magyar Élelmiszerbank Egyesület segítségével jutnak majd el a rászoruló, éhező kisgyermekekhez. A részleteket itt olvashatjátok és innen lehet letölteni a karácsonyi magazint is, amiben ez és még 114 nagyszerű recept olvasható!

Én pisztránghússal töltött, fehérborral savanyított kelkáposztát készítettem, ami szerintem remek variációja a hagyományos töltött káposztának, nekünk nagy kedvencünk és az ünnepi asztalunkra is ez fog kerülni az idén.

• Pisztránggal töltött kelkáposzta
• 6 főre
• 60 dkg pisztráng (bőr és szálka nélkül, csak a filé, ez négy nagyjából 35 dekás pisztrángot jelent)
• 20 dkg rizs
• 10 dkg vöröshagyma
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld
• 1 evőkanálnyi fehérbors
• 1 nagy fej kelkáposzta
• 6 dl száraz fehérbor
• 3 dl tejszín
• 1 evőkanálnyi édesköménymag
• só

A kelkáposzta torzsáját kivágjuk, a külső sérült leveleket lefejtjük. Egy nagyobb fazékban vizet forralunk, és ha már lobog, beletesszük az egészben hagyott fej kelkáposztát, méghozzá úgy, hogy a torzsája helyére húsvillát szúrunk, és ennél fogva tartjuk, amíg a káposzta a vízben van. Ahogy megpuhulnak a levelek, egymás után válnak le a fejről, ezeket szűrőlapáttal emeljük ki és csepegtessük le. Fontos, hogy lehetőleg sima levelű kelkáposztát használjunk, ne fodros levelűt, mert a fodros levelűt nagyon nehéz tölteni. A leveleket félretesszük, és elkészítjük a tölteléket.

A pisztrángoknál a legjobb, ha megkérjük a halast, nyúzza meg és filézze ki nekünk. Ha nem sikerülne, akkor ez házilag is megoldható, a hal bőrét a gerinc mentén hosszában, a gerinc mindkét oldalán felhasítjuk, késsel vagy az ujjainkkal alányúlunk, meglazítjuk a bőrt, majd lenyúzzuk és egyszerűen, kézzel húzzuk le a húst a szálkákról. Mivel úgyis finomra kell majd aprítani, itt nem számít annyira, hogy szépen egészben maradjon a filé.

A halhúst érdemes éles késsel egészen apróra, darált hús finomságúra vágni, így sokkal jobb lesz a töltelék állaga, de gyors megoldásként a húsdaráló vagy késes robotgép is megfelel. A hagymát és két gerezd fokhagymát, továbbá a petrezselyemzöldet késsel szintén igen finomra aprítjuk, a fehérborsot mozsárban porrá őröljük, majd a halat, rizst, hagymát, fokhagymát, petrezselyemzöldet, őrölt borsot összekeverjük, sózzuk ízlés szerint.

A bort felforraljuk az édesköménymaggal, beforraljuk a felére, majd félretesszük, amíg kihűl.

A kellevelekből a középső hosszanti eret kivágjuk, az így nyert fél leveleket téglalap alakúra formázzuk. A levelek levágott sarkait félretesszük, ez később kell majd a tekercsek alá. A rövidebb szélére egy evőkanálnyi tölteléket teszünk, majd viszonylag szorosan feltekerjük, a szabadon álló végeket visszatűrjük a tekercsekbe.

Egy nagy fazék aljára szórunk két maréknyi kellevél maradékot, erre fektetjük a tekercseket, egymás mellé viszonylag szorosan. Egy 24 centi átmérőjű fazékban két rétegben férnek majd el. Rászűrjük a bort, beledobjuk az egész gerezd fokhagymát, kissé megsózzuk, majd felöntjük 3 dl vízzel, vagy annyival, hogy a káposztákat egy ujjnyi híján ellepje. Fedő alatt a forrástól számított fél órán át főzzük mérsékelt lángon. Ezután a fedőt levesszük, a káposzta alatt maradó levet beforraljuk legalább a felére, majd kimerünk belőle egy keveset, azt elkeverjük a tejszínnel és a káposzta tetejére locsoljuk. Ismét felforraljuk, majd lehúzzuk a tűzről, visszatesszük rá a fedőt, és így hagyjuk még legalább fél órán át pihenni a tálalás előtt.

A tejszínnel való összeforralás előtti lépésig akár előző nap is elkészíthető.

Mert az adventi készülődés és a karácsonyi próbavacsorák közepette is enni kell rendes ételeket, olyan egy tányérból, egy villával fogyasztható, meleg, fűszeres, gazdag ízű, kényeztető dolgokat, amiket télen szokás. Nem kell elakadni a receptben a borjúnál, működhet ez más hússal is (bár tagadhatatlanul borjúval isteni és utánozhatatlanul finom).

• 60 dkg borjúhús (lapocka)
• 1 nagy fej fehérhagyma (10-12 dkg)
• 1 fél fej kelkáposzta (~40 dkg)
• 1 doboz hámozott, darabolt paradicsomkonzerv ( 40 dkg)
• 20 dkg nagy szemű fehérbab
• 2 szál répa ( ~12 dkg)
• 1 vékony cikk zellergumó ( ~3-4 dkg)
• 5 gr szárított vargánya (egy bő maréknyi)
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 babérlevél
• 1 kis csokor kakukkfű (10-12 ág)
• 2 dkg vaj
• 3 ek olívaolaj

A húst felkockázzuk két centis darabokra. Az olívaolajat felhevítjük, hozzáadjuk a vajat, majd megpirítjuk benne a húst. Amikor az már nem pirul, hanem elkezd levet engedni, mérsékeljük a lángot és addig pároljuk a húst, amíg az összes levét elfövi. Ekkor visszasütjük zsírjára, hozzáadjuk a finomra aprított hagymát és a megtisztított, nagyobb kockára vágott répát, zellergumót. Együtt sütjük, amíg a zöldségek elkezdenek enyhe aranyszínt kapni, az utolsó fél percre hozzáadjuk a felszeletelt fokhagymát is. Hozzáöntjük a paradicsomot, még 2 dl vizet, hozzáadjuk a babérlevelet, a csokorba kötött kakukkfüvet, a felaprított szárított vargányát, sózzuk. Fedő alatt igen kis láng felett addig főzzük, amíg a hús teljesen megpuhul. Ha szükséges, közben pótoljuk utána a vizet, úgy 2 ujjnyi szaft mindig legyen a ragu alatt.

Közben az előző este beáztatott babot leszűrjük, átöblítjük, majd friss, enyhén sós vízben puhára főzzük.

A kelkáposzta torzsáját kivágjuk, külső leveleit lefejtjük, majd nagyon vékonyra felcsíkozzuk.

Amikor a hús már teljesen puha, hozzákeverjük a kelkáposztát és a leszűrt, megpuhult babot is. Fedő alatt összeforraljuk és még nagyjából 5 percig pároljuk kis láng felett. Akkor jó, ha a kelkáposzta a végére még enyhén ropogós marad.

Tálalásnál lehet mellé adni friss kenyeret is, de önmagában is megállja a helyét.

Nos, a szabolcsi illetőségű, gasztronómia iránt bőszen érdeklődő egyének számára hirdetett akció továbbra is tart, bár eddig nem haladunk túl jól, tekintve az eddigi érdeklődők számát, ami 0, azaz nulla. Ha a tiszteletbeli szabolcsi Gabaht nem számítjuk, aki bejelentkezett ugyan néhány alkalomra az itthon tartózkodása alatt, de olyan kis gonoszönző vagyok, hogy tőle inkább én szeretnék tanulni egyet s mást az olasz konyháról, többek között. Na ez van, ha érdekel egyáltalán valakit, akkor itt megtalálja a részleteket.

…

Más. Recept. Olyan is kell. Szóval ez egy olyan étel, ami három napon belül másodjára kerül az asztalra, azért ez jelent valamit. Viszont az is ide tartozik, hogy Férj nemrég felhívta a figyelmem arra a tényre, bizony ha nem ismerne és nem kosztolna nálam már egy jó ideje, akkor így név alapján az általam készített ételek felét (vagyis ami nem süti) meg nem enné (pedig ez mekkora hülyeség, ha egy pucc étteremben látná az étlapon bezzeg nem berzenkedne meg okoskodna). Az megint más kérdés, hogy ő eszik is abból amit főzök, és már nem lepődik meg semmin, mert amit kap, az finom. Tény, hogy némi elferdültségre vall részemről (vagy ha úgy tetszik, a konvenciókkal való dacolással, és ez így mennyivel szebben hangzik), hogy csirkepörkölt vagy felvágott+kenyér helyett nálunk többnyire ilyesmi a vacsora, de hát ez így van amióta csak főzni tudok, ezt kell megszoknia a családnak (szegények…) Ezzel azt próbálom elmondani, hogy a sütőtökös rizottó az bizony nagyon is jól passzolt a pirított kelkáposztával, és a szupermini tepertők a tetején egészen elképesztő módon (mármint ezzel meg azt akarom mondani, hogy én is meglepődtem rajta mennyire) illettek az összképbe, és a fura cím ellenére ez volt a legjobb rizottó, amit eddig ettem. Hát most ezek után nem is tudom mit mondjak még. Szerintem az lesz a legjobb, ha semmit.

• 2 adag
• 2 dl rizottóhoz való rizs
• 7-8 dl csirke alaplé
• 1 ek olívaolaj
• 2 dkg vaj
• 20 dkg sütőtök (tisztítva mérve)
• 1 kis fej vöröshagyma ( ~ 4 dkg)
• maréknyi reszelt parmezán
• szerecsendió
• 15 dkg kelkáposzta (1/4 cikk)
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 dkg vaj
• 1 tk nádcukor
• kacsabőr

A kacsabőrt egészen apró, nem egészen fél centis kockákra vágom, majd egy kevés vízzel kis láng fölött elkezdem sütni (teflonban víz sem kell alá). Amikor már majdnem az összes zsír kisült belőle, a tepertő apró és aranyszínű, akkor leszűröm a zsírt róla, a tepertőt pedig papírtörlőre szedem. Ha kihűlt, megsózom.

A hagymát nagyon finomra aprítom, a sütőtök húsát centis kockákra vágom. Az olajat felhevítem, hozzáadok úgy 1 dekányi vajat, majd sütni kezdem benne a hagymát. Ha már kezd áttetszővé válni a rizs, felöntöm a borral, azt elforralom, hozzáadom a sütőtököt, majd apránként felöntögetem az alaplével, időnként megkavarva. Amikor a rizs már puha, de még harapható, beállítom a rizottó végleges sűrűségét egy kis alaplével, majd hozzáadom a maradék 1 dekányi vajat és a reszelt parmezánt, reszelek hozzá szerecsendiót.

Közben a kelkáposztát vékony csíkokra metélem (vastagabb eres rész ne legyen benne), majd a vajon az egészben hagyott, kés pengéjével meglapított fokhagymával és a nádcukorral együtt nagy láng fölött aranyszínűre sütöm, gyakran rázogatva, kevergetve, nehogy megégjen.

A rizottó tetejére reszelek még szerecsendiót, halmozok rá egy adag káposztát, megszórom tepertővel és tálalom.

Nemrég Debrecenben járva (szokás szerint farkaséhesen) szembetaláltuk magunkat a Gusta táblára karcolt napi ajánlatával: bőrös malackaraj kelkáposztás fehérbabbal-880 Ft, borjúragu tagliatellevel- 880 Ft. Mondanom sem kell, hogy mi nemigen mentünk innen tovább. A Gusto taglalásába most nem mennék bele, főleg mert hétköznap délben a napi ajánlatból nem biztos, hogy korrektül meg lehet ítélni egy konyha színvonalát, elég annyi róla, hogy az ár-érték arány nagyon jó. Szóval én ettem a malacot, Férj meg próbálta kinézni a falatot a számból. Ebből azt a következtetést vontam le (kis segítség: utána két napig ezt hallgattam tőle), hogy szeretné, ha ez az összeállítás felbukkanna a napokban otthon is.

S lőn. Malac hiányában szűzpecsenyével.

• 2 adag
• 1 szűzpecsenye (35 dkg)
• 1 tk őrölt kömény
• 1 ek sertészsír
• 1 gerezd fokhagyma
• só
• fél fej kelkáposzta
• 25 dkg fehérbab (50 dkg konzervből, lecsepegtetve)
• 2 ág majoranna (vagy 1 tk szárított)
• 2 gerezd fokhagyma
• 8 koktélparadicsom
• 1 ek olívaolaj

A szűzpecsenyét lehártyázom, levagdosom róla a zsírt, és egyenletesen megszórom köménnyel. Forró serpenyőben (lehetőleg ne teflon) a zsíron körbesütöm, amíg szép aranyszínt nem kap, majd bekenem a nagyon finomra aprított fokhagymával, amit a sütéshez használt zsírból egy kevéssel elkevertem, sózom. (a serpenyőt nem mossuk el!) Előmelegített sütőben 90°C fokon alsó-felső sütésnél villanysütőben másfél órán át sütöm, az utolsó tíz percre átfordítom a húst.

Az előző nap beáztatott babot friss, enyhén sós vízben puhára főzöm, majd leszűröm. (ha konzervet használunk, azt csak a felhasználás előtt átöblítjük, lecsepegtetjük)

A kelkáposztát megtisztítom, a torzsáját kivágom, negyedelem, majd nagyon vékonyra felmetélem. A paradicsomokat félbevágom, a fokhagymát vékonyra szeletelem. Az olívaolajban közepes lángon megsütöm a kelkáposztát, gyakran rázogatva-kevergetve, ha már összeesett és kezd színt kapni, megy hozzá a fokhagyma és a paradicsom is. Fél perc múlva megy melléjük a bab és a majoranna (ha szárított a majoranna, akkor a paradicsommal együtt adjuk hozzá), alacsonyabb lángon összeforrósítjuk, majd az egészet a szűzpecsenye serpenyőjébe öntjük, hogy a zöldséges raguval feloldjuk az abban maradt ízes pörköt és zsírt. Kis lángon melegítjük, a serpenyőt gyakran rázogatva, amíg az összes pörzsanyag fel nem oldódik. Ha úgy érezzük, löttyinthetünk alá kevés vizet, hogy le ne égjen/legyen egy kis szaft alatta.

A szűzpecsenyét ujjnyi vastagon felszeleteljük és a kelkáposztás fehérbabbal körítjük.

Igen, a kacsacomb narancsos, de ez végső soron kacsánál  klasszikus ízesítésnek mondható.

Köretnek a tavalyi nagy kedvenc készült volna- ha a cél nem a hűtő kissé áttekinthetetlenné  váló tartalmának rendszerezése és selejtezése lett volna. Továbbá ha nem fogyott volna el mind a két szem narancsom a kacsához.

Így születnek az új kedvencek.

És igen, ronda volt. De finom.

2 adag

2 nagyobb kacsacomb, 2 közepes narancs leve, 8 gerezd fokhagyma, só, bors, olívaolaj

1 kis fej (vagy egy közepesnek a fele) kelkáposzta, 25 dkg előfőzött gesztenye (mirelit. Télen lehet friss, ha valaki szereti pucolni), 5 szem savanykás alma (~30 dkg), 2 gerezd fokhagyma, 4 dkg füstölt, húsos szalonna, 1 dl száraz fehérbor, 1 ág rozmaring, 1-2 ek akácméz, só, olívaolaj

A kacsa a könnyebbik rész, sóval, borssal bedörzsölöm, sütőtálba teszem, bőrös oldalával felfelé, mennek mellé az egészben hagyott fokhagymagerezdek. A fokhagyma célja jelen esetben nemcsak az ízesítés, hanem a kacsa kisülő zsírjában puhára sülve körítésként is szolgál majd.

Meglocsolom a narancsok levével, a kacsa bőrére locsolok még egy kevés olívaolajat, majd alufóliával lefedem a tálat. 160°C fokon 2 órán át sül. Eközben nincs vele más teendő, csak félidőben le kell róla venni a fóliát.

Ha letelt a két óra, vagy a hús már puha és leomlik a csontról (Férj így szereti), a hőfokot a maximumra (300°C) állítom és így sül még addig, amíg piros, ropogós nem lesz a bőre. Ez nem több 5 percnél.

Közben elkészül a köret. A kelkáposztát megtisztítom, negyedelem, a torzsáját kivágom. Vékony csíkokra szeletelem, de a levelek vastagabb részeit eltávolítom közben.

A szalonnát nagyon pici (3-4 mm) kockákra vágom. Az almát meghámozom (ez a rész elmaradhat, de én utálom a héját) és cikkekre vágom. A fokhagyma marad egészben.

Kevés olívaolajon kis lángon a szalonnát ropogós, piros pörcösre sütöm. Kiszedem a serpenyőből, félreteszem. A visszamaradt zsiradékon megpirítom nagyobb lángon a kelkáposztát, amíg kis színt nem kap. Ezután megy mellé a fokhagyma, egy percig még pirul, majd felöntöm a borral. Erős lángon elforralom az alkoholt belőle, majd hozzáadom az almát, mézet, a rozmaringot és a gesztenyét. Sózom, alaposan összeforgatom és fedő alatt készre párolom, azaz addig, amíg a káposzta és a gesztenye is megpuhul. Végül hozzákeverem a szalonnapörcöket.

Ha nem előfőzött gesztenyéből készül, akkor a már puha, sült vagy főtt gesztenye szükséges hozzá.

Ponty híradó extra: Kisfiam, miután a múltkor botor módon adtunk neki egy kis szűzpecsenyét és sült sütőtököt, eldöntötte, hogy soha többé nem hajlandó bébiételt enni. Ma már a sokadik adag tanyasi csirkéből, brokkoliból, krumpliból, répából, miegymásból kotyvasztott, pürésített bébitáp landolt a kukában, a kiköpdösött szőlő és egyéb gyümölcs hegyekről nem is beszélve. Szóval egy falatot sem evett szombat óta a neki szánt ételekből. Így aztán kétségbe estem és adtam neki a kacsa sótlanabb(?) részéből. Pürésítés, nagyobb trancsírozás nélkül, csak kisebb cafatokra szedve villával.

Rég nem láttam ilyen lelkesnek. A gyermek már akkor felháborodottan ordított, ha lassabban érkezett a következő falat, amikor pedig a comb negyedének elfogyasztása után nem kapott többet belőle, dührohamot kapott.

Ennyit arról, hogy gondosan összeállított, ütemezett tervünk volt a hozzátáplálásról, a táblázatokat és orvosi cikkeket bújtuk napokon át és közben mélyen elítéltük a szüleinket, amiért mi már hat hónaposan hízott libamájat és rántott harcsát kaptunk… Hááát, anyuék most legalább jót szórakoznak rajtunk.

]]> http://flat-cat.hu/2009/09/16/sult-kacsacomb-almas-gesztenyes-piritott-parolt-kelkaposztaval/feed/ 6 http://flat-cat.hu/2009/06/03/kelkaposztafozelek-feherborban-parolt-feherpecsenyevel/ http://flat-cat.hu/2009/06/03/kelkaposztafozelek-feherborban-parolt-feherpecsenyevel/#comments Tue, 02 Jun 2009 23:00:04 +0000 killervidra http://flat-cat.hu/?p=2235

Férj szereti a főzeléket. Nagyon. De nem mindet. A zöldbabot például egy rossz emlékű kórházi ebéd óta gyűlöli, amikor is egy kissé mackós küllemű nővérke belediktált egy egész tányérral, minden tiltakozása ellenére, pedig volt vagy három éves. A kelkáposztához nem kötődnek ilyen erős negatív emóciók, azt (is) egyszerűen eddig csak rosszul elkészítve ette.

Szóval ma az volt a házi feladat, hogy kelkáposzta főzelék legyen, de ezúttal finom. Nem nagy feladat, mert szerintem a kelkáposzta főzelék alapból finom, csak nem kell feljavítani vízzel, liszttel, meg vegetával…

• 2-4 adag
• 40 dkg (új)krumpli,
• 1 nagy fej kelkáposzta,
• 1 nagy fej vöröshagyma,
• 6 gerezd fokhagyma,
• 0,5 dl csirke alaplé,
• 1 kk őrölt kömény,
• 1 kk őrölt római kömény,
• 4 dkg vaj,
• só,
• bors

A hagymát apró kockákra vágom, a fokhagymagerezdeket felezem. A vajon megpirítom a köményeket, majd megy hozzá a hagyma, végül a fokhagyma is. 1-2 percig sütöm, de színt ne kapjon.

Hozzáadom a meghámozott, egyenletesen fél cm kockákra vágott újkrumplit, és a 2 mm csíkokra vágott kelkáposztát. Felöntöm az alaplével és még annyi vizet öntök még alá, amennyi félig ellepi ( a káposzta össze fog esni). Fedő alatt készre párolom. Mivel a kel és a krumpli is új volt, ez nem tartott túl sokáig.

Végül sózom, borsozom, és a felét egy másik edénybe átszedem. Botmixerrel pürésítem, ezzel sűrítem a főzeléket. Visszaöntöm a darabos részhez, ha szükséges, még pótolok hozzá folyadékot (bár szerintem ez nagyon sűrűn finom csak igazán), még egyszer felforralom, és kész is.

Párolt marhaszelet volt a feltét hozzá.

Megjegyzés: Ha a krumpli és a kel már nem új, akkor két lehetőség van. Vagy a kelt adom hozzá előbb és csak kb negyed óra múlva a krumplit, hogy az ne főjön szét teljesen, vagy egyszerre adom hozzá mindkettőt, ilyenkor a krumpli szétfő, nem lesznek benne nagyobb darabok belőle, de nem kell botmixerrel sem pürésíteni, a krumpli úgyis besűríti.

]]> http://flat-cat.hu/2009/06/03/kelkaposztafozelek-feherborban-parolt-feherpecsenyevel/feed/ 2