A karácsonyi receptek csak nem akarnak még jönni, de a következő karácsonyig van még idő, szóval talán annyira nem is sietős. Helyette inkább hoztam most három igen könnyű fogást, egy egész vacsorát, ami egyfelől igen jót tesz az ünnepek alatt megterhelt gyomornak, másfelől fél óra alatt el is készül. Tehát egy könnyű, finom céklakrémleves aszalt meggyel és apróra vágott zöldalmával levesbetétként, amihez igen jól jön a mélyhűtőben eltárolt alaplé készlet (igen, hát itt van egy kis csalás, hiszen ez is kell ahhoz, hogy fél óra alatt kész legyünk), egy finom karfiolpüré, ami mellé füstölt pisztráng került, és egy pohárdesszert, ami a málnás cheesecake pohár mintájára készült, diós zabpelyhes morzsával, a krémben aszalt szilvával és kecskesajttal. Finom, gyors, egyszerű, csupa zöldség, és marad idő még játszani a gyerekkel is. (na jó, fényképezőset, de hát ha egyszer azt szereti… )

• joghurtos aszalt meggyes céklakrémleves zöldalmával
• 70 dkg cékla
• 5 dkg aszalt meggy
• 1 csokor kakukkfű
• 7,5 dl zöldségleves*
• 2,5 d joghurt
• 2 kis zöldalma

A céklát meghámozom, feldarabolom, hozzáadom az alaplevet, az aszalt meggyet, csokorba kötött kakukkfüvet, majd fedő alatt puhára főzöm.

Kiszedem a kakukkfüvet, hozzáadom a joghurtot, majd botmixerrel pürésítem.

A zöldalmát meghámozom,  magházát kivágom, majd apró kockákra vágom. Tálalásnál zöldalma kockákat szórok a leves tetejére.

*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.

• kakukkfüves karfiolpürés füstölt pisztránggal
• 1 kis fej karfiol (75 dkg)
• 2 dl száraz fehérbor
• 3-4 ek tejszín
• 1 ek vaj
• 1 kis csokor kakukkfű
• 1 tk fehér bors
• 2 füstölt pisztrángfilé (15 dkg)
• 1 kis citrom

A füstölt pisztrángot kiveszem a hűtőből, hogy kicsit megmelegedjen, mire elkészül a püré.

A karfiolt megmosom, kisebb rózsákra bontom, majd sós, fehérboros vízben puhára főzöm a kakukkfűből kötött csokorra. Leszűröm, kiszedem a kakukkfüvet, hozzáadom a vajat, mozsárban porrá tört borsot és 2-3 evőkanálnyi tejszínt. Botmixerrel pürésítem. Ha szükséges, még egy-két evőkanálnyi tejszínt adok hozzá, hogy beállítsam a püré sűrűségét.

A füstölt pisztrángra kevés citromot csavarok, majd a püré mellé adom, még néhány gerezd citrommal együtt.

Megjegyzés: a karfiolpürét két-három evőkanálnyi pirított, darált dióval vagy reszelt parmezánnal is lehet gazdagítani, ízlés szerint.

• zabpelyhes diós morzsa
• 5 dkg zabpehely
• 2,5 dkg liszt
• 2,5 dkg darált dió
• 5 dkg vaj
• 2 ek nádcukor
• 1 kk őrölt fahéj

A vajat serpenyőben megolvasztom, hozzáadom a többi hozzávalót és kis láng felett, gyakran kevergetve addig pirítom, amíg morzsássá válik és kezd enyhe aranyszínt kapni.

Ez nagyjából 4-6 adag pohárkrémre elegendő adag.

• aszalt szilvás kecskesajtkrém
• 10 dkg krémes, friss típusú kecskesajt
• 2 dl tejszín
• 5 dkg aszalt szilva
• 2 ek nádcukor
• opcionális: 1 ek portói

Az aszalt szilvát a többi hozzávalóval együtt botmixerrel pürésítem, majd addig dolgozok tovább a géppel, amíg a krém kissé felhabosodik. Ha a gyerek nem eszik belőle, kerülhet bele egy kevés portói is.

Poharakba szedem és 2-3 evőkanálnyi morzsát szórok a tetejére.

Nana, a Vegasztrománia blog írója az aktuális VKF! témájának a húsmentes ételeket, mellé pedig egy történetet választott, ki, miért, hogyan, hányszor vált vegává, akár egy rövid időre is.

Nos, én nem vagyok vega, nehéz lenne letagadnom. Olyan családban nőttem fel, ahol minden nap, szinte minden étkezésre hús készült valamilyen formában, és én ezzel az ellátással teljesen meg is voltam elégedve. Bár városban éltünk, nagymamám még tanyán nőtt fel, a gazdálkodástól sosem tudott elszakadni, így mi neveltük az állatokat, a húsuk pedig gyakran került az asztalra. Szerettem én  a zöldségeket, gyümölcsöket, de csak köretnek. Ez eddig nem egy vega történet.

Aztán ahogy felnőttem, választott szakmám miatt egyre többet foglalkoztam az egészséges táplálkozással, annak az egészségi állapotra gyakorolt hatásával, és amit tanultam, igyekeztem a konyhában is hasznosítani. Majd megismerkedtem a férjemmel, aki azon túl, hogy imádja a zöldségeket, veleszületett anyagcsere betegséggel is rendelkezik, amit a gyógyszeres kezelés mellett diétával is igyekszünk karbantartani. Mellette a főzés még inkább más irányt vett. Ezután már nem volt mindennapos nálunk a hús, a zsírosabb ételek is elmaradtak, még tudatosabban kezdtem főzni, egyre több zöldséget, gabonát, gyümölcsöt használtam. A húsról lemondani persze nem tudtunk, nem is akartunk teljesen, inkább azt az utat választottuk, hogy hetente 3-4 alkalommal készül csak belőle étel, és igyekszünk mindig jó minőségű, megfelelő körülmények között tartott állatok húsát felhasználni. A házi disznótorok továbbra is megmaradtak, mi töltjük, füstöljük a kolbászt, újabban már a bárányt is mi vágjuk, de a hét nagyobbik részében bizony húsmentes étel kerül az asztalra. Cserébe a kisfiam imádja a zöldségeket, a főzelékek a kedvencei, csak igazán jó minőségű húsból hajlandó enni, a férjem vizsgálati eredményei pedig jó ideje már a kívánt tartományokban mozognak.

Ez a történet. Most pedig az étel. Szerintem zöldségekből főzni nagyon izgalmas dolog. Rengeteg íz van bennük, bátran kombinálhatóak egymással, fűszerekkel, tejtermékekkel. Ez az étel például most a kisfiam egyik kedvenc alapanyagából készült, karfiolból, amit kókusztejjel, fűszerekkel és kesudióval gazdagítottam. Nagyon finom, egyszerűen elkészül, és egyáltalán nem volt hiányérzetünk a vacsora után.

• kókusztejes karfiol kesudióval
• 1 fej karfiol (tisztítva 50 dkg)
• 10 dkg vöröshagyma
• 200 ml kókusztej (100%)
• 2,5 dl zöldség alaplé*
• 10 dkg kesudió (pirított, sózott)
• 2 púpos tk garam masala fűszerkeverék**
• 2 ek olívaolaj

Egy magas falú, szélesebb edényben az olívaolajon üvegesre sütöm a hagymát, majd hozzáadom a garam masalat és átpirítom. Hozzáadom az apró rózsákra szedett karfiolt, majd felöntöm a zöldséglével és fedő alatt roppanósra párolom.

Leveszem a fedőt, nagy láng fölött beforralom a zöldséglét a karfiol alatt, hozzákeverem a kesudiót, felöntöm a kókusztejjel, összeforralom.

Párol jázminrizzsel tálalom, és ha akad otthon friss korianderzöld, kerülhet az is a tetejére, de anélkül is finom.

Aztán egy leves, bár itt kicsit könnyebb a dolog , hiszen a zöldségekből készülő levesek nem mennek ritkaságszámba a húsevő családok asztalán sem. Csicseriborsó és burgonya az alap, ezektől lesz krémes, gazdag textúrájú a leves, a fűszerek pedig itt is karakteressé teszik a végeredményt.

• csicseriborós krémleves joghurttal
• 20 dkg csicseriborsó
• 1 liter zöldség alaplé*
• 2 kis szem burgonya (20 dkg)
• 1 fej hagyma (10 dkg)
• 1 ek koriander
• 1 ek római kömény
• 4 cm gyömbérgyökér (vagy 1 tk szárított, őrölt)
• 2 dl zsíros joghurt (ha van görög, ha nincs 1/3-2/3 arányban tejföl és natúr joghurt keveréke)

A csicseriborsót előző nap átmosom, beáztatom, másnap átöblítem és a zöldség alaplében megfőzöm. Közben a keletkező habot leszedem. Leszűröm, és a főzőlevet is félreteszem.

A hagymát felkockázom, a koriandert, római köményt mozsárban porrá őrölöm, majd az olívaolajon megpirítom a fűszereket. Ha illatozni kezdenek, hozzáadom a hagymát, és üvegesre sütöm. Felöntöm a csicseriborsó főzőlevével, és még annyi vízzel, hogy az összes folyadék 1 liternyi legyen. Hozzáadom a megpuhult csicseriborsót, a felkockázott krumplit, a lereszelt gyömbér kinyomkodott levét, majd fedő alatt addig főzöm, amíg a krumpli megpuhul.

Végül botmixerrel pürésítem a levest és hozzákeverem a joghurtot is.

A tetejére kerülhet finomra aprított korianderzöld vagy petrezselyemzöld is, de anélkül is finom.

*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.

**A garam masala készen beszerezhető fűszerkeverék, keleti fűszerboltok általában tartják, de házilag is elkészíthető az ezen a linken található recept alapján. Én egy kicsit változtattam az arányokon, ha nem jutok el a kedvenc fűszerboltomba, így készítem:

• 30 zöld kardamom tok
• 5 fekete kardamom tok
• 15 szegfűszeg
• 4 db szerecsendió (lereszelve)
• 4 db fahéjrúd (porrá őrölve)(nagyjából 4 púpos tk őrölt)
• 4 ek római kömény (az eredeti receptben 5 ek)
• 4 ek koriandermag(az eredeti receptben 2 ek)
• 1 ek édesköménymag
• 1 ek fekete bors(az eredeti receptben 1 tk)
• 1 ek szárított, őrölt gyömbér (az eredeti receptben nem szerepel)
• 1 tk lepkeszegmag(az eredeti receptben 1/2 tk)

A hozzávalókat száraz serpenyőben, kis láng fölött enyhén megpirítjuk amíg illatozni kezdenek, majd lehúzzuk a tűzről, kihűtjük és porrá őröljük. Elektromos kávédarálóval, kis adagokban a legegyszerűbb.

Sok garam masala keverék recept tartalmaz babérlevelet is, szintén porrá őrölve, szárazon pirítva, és szárított, őrölt gyömbért is, ezt is lehet hozzá adni ízlés szerint.

Jól van, tudom, nem ez a leggusztább kinézetű étel, amit valaha fotóztam, sőt, még csak bizalomgerjesztőnek sem mondanám így elsőre, de félre az előítéleteket, ez finom!

Mostanában egyébként rengeteg bejegyzés került fel a blogra, köszönhetően a megszaporodott nagy közös családi főzéseknek és a pániknak, hogy két hét múlva el kell hagynom a konyhámat- de sajnos csak jegyzet formájában és szégyellem is magam egy kicsit, amiért ehhez képest most csak egy ilyen percek alatt összedobható könnyű ebédre vagy vacsorára futja tőlem, már ami a fényképpel ellátott bejegyzést illeti. Persze ezzel nem az érdemeit akarom csökkenteni, hiszen tényleg gyors, egyszerű, finom és egészséges ételről van itt szó, egyszerűen csak magyarázom a bizonyítványom. Aztán a jövőhétre ígérem, összekapom magam, elvégre van még két teljes hetem bepótolni a lemaradást.

• 1 karfiol ( ~75 dkg)
• 20 dkg juhtúró
• 2 dl tejföl
• 5 dkg sonka (parasztsonka, ha nincs, helyette prosciutto crudo)
• 1 tk koriandermag
• vaj
• 2 marék dió

A karfiolt megmosom, leszárítom, kisebb rózsákra szedem, majd kivajazott sütőtálba teszem. A juhtúrót kikeverem a tejföllel és az apróra vágott sonkával, porrá őrölt korianderrel, majd a karfiolra öntöm. A tetejére szórom a durvára vágott diót, vajat forgácsolok rá bőven és előmelegített sütőben 180°C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 40 percig sütöm.

Ez egy végtelenül egyszerű recept.De hogy ne csak ennyi legyen, mert például úgy adódik, hogy a pici kukta nem létező salátákat centrifugál a lábamnál, így adva teret a konyhai ténykedésemnek, és a rám törő hatalmas szabadság miatt nekem meg pancsolhatnékom támad, lett hozzá parmezános diós mini fánk is. A leves így kiadósabb, és igazából az aktív munka része még így sem haladta meg a fél órát összesen.

• 6 főre
• 1,5 liter csirkehúsleves
• 75 dkg karfiol (tisztítva mérve)
• 15 dkg krumpli (tisztítva mérve)
• 5 dkg mascarpone
• szerecsendió
• só
• fánk:
• 1 tojás
• 6 dkg finomliszt (4 púpos ek)
• 5 dkg mascarpone
• 1,5 dkg reszelt parmezán (fél maréknyi)
• 1,5 dkg dió (fél maréknyi)
• 5 gr friss élesztő
• 1 kk cukor
• só
• olaj a sütéshez

A karfiolt és a krumplit a levessel felöntöm és fedő alatt puhára főzöm. Botmixerrel pürésítem, sózom, majd hozzákeverem a mascarponet, összeforralom és reszelek hozzá szerecsendiót. A leves kész.

A fánkhoz a tojást és a mascarponet habverővel simára keverem, majd feloldom benne az élesztőt a cukorral. Hozzáadom a lisztet, a reszelt parmezánt, a durvára vágott diót, sót, és simára keverem a masszát. Nokedlitészta állagúnak kell lennie. Félreteszem kelni, ha már buborékos lesz a tészta és enyhén megemelkedett (meleg helyen 3/4 óra körülbelül), akkor átkeverem, majd bő, forró olajba két mokkás(igen, mokkás)kanál segítségével apró gombócokat szaggatok, melyeknek mindkét oldalát aranyszínűre sütöm. Papírtörlőre szedem, majd a leves mellé adom. (lehet persze nagyobb kanállal is, akkor haladósabb)

Megjegyzés: Babának diós fánkot csak két éves kor felett adjunk, ha ennél fiatalabb, hagyjuk el neki a fánkot a leves mellől, vagy a fánktésztába csak a baba adag kisütése után keverjük bele a diót.

Hogyan lehet megetetni a gyűlölt karfiolt egy kisdeddel? Jó alaposan meg kell szelídíteni az ízét (ez a szofisztikáltabb megfogalmazása annak, hogy el kell nyomni) mindenféle zöldséggel, picit lágyítani citrommal, picit megédesíteni és ennyi.

Ponty eddig vad prüszkölésbe kezdett, ha csak megérezte a karfiol ízét, de ezt a levest csak úgy habzsolja. A fél liter belőle az alap, és ráadásul azon kevés ételek közé tartozik, amit másnap felmelegítve is megeszik. Szóval ez egy sikersztori. Azt meg már nem is említem, hogy az apja is imádja.

Egyébként ez a második étel a héten, amibe belezabált a macska. (elnézést a kissé vulgáris fogalmazásért, de tényleg ez történt, a mi macskáinkat semmiképpen nem lehetne kifinomultsággal és az asztali etikett ismeretével vádolni) Mindeközben a csirkemájat meg otthagyják. Ráadásul nekem ma ez lett volna a vacsorám (amit végül bosszúból csak azért is a vizslának adtam). Szóval van e valakinek valami bevált módszere a macskák távol tartására a fotómodellektől? Vagy csak a mi állataink ilyen szemtelenek? Mondjátok hogy más is jár így, vagy legalább valami kis vigasztalást, hogy lesz ez még így se.

• 4 adag
• 1 közepes fej karfiol (1-1,2 kg)
• 1 liter csirke alaplé
• 3 szál répa (20 dkg)
• 2 szál petrezselyemgyökér (6-7 dkg)
• 1 kis fej karalábé
• 1 nagy fej vöröshagyma ( 6-7 dkg)
• 5 gerezd fokhagyma
• 1 citrom leve és finomra reszelt héja
• 1 csapott ek nádcukor
• 3 dkg vaj
• 5 dkg mascarpone
• 5 cm finomra reszelt gyömbérgyökér kinyomkodott leve (opcionális)

A feldarabolt hagymát a vajon üvegesre sütöm, majd hozzáadom a meghámozott, nagyjából feldarabolt répát, petrezselyemgyökeret, karalábét is, és sűrű kevergetés mellett, mérsékelt lángon addig sütöm, amíg kis színt nem kap (de ne égessük-barnítsuk meg semmiképpen, már csak a vaj miatt sem) Hozzáadom a kés pengéjével meglapított fokhagymát, a megmosott, rózsáira bontott karfiolt, felöntöm az alaplével, majd fedő alatt puhára párolom az összes zöldséget benne.

Sózom, hozzáadom a citrom levét, héját, cukrot, majd botmixerrel pürésítem.

Tálalásnál a felnőttek számár teszek az asztalra a gyömbér levéből, ebből locsolhat bele ki-ki ízlés szerint. (persze ha eleve csak felnőtteknek készül, akkor mehet bele a gyömbér már az elején is, de szerintem akkor is érdemes csak a levét használni, így biztosan nem lesznek fás gyömbér szálcsák a levesben)

Na igen, amikor Férj rájött, hogy az nem sajt a karfiol tetején, és összerakta, hogy a kókusztej sem máshová került, csakis a karfiolba, akkor még azt gondoltam, hogy nem baj, majd azt írom róla a bejegyzésben: vegyes fogadtatásra talált, nekem nagyon ízlett, Férj pedig berzenkedéssel vegyes úúútálattal fogadta.

Aztán végig arról beszélt, hogy a karfiol eleve a finom és a gusztustalan határán billegő növény (őszerinte), és könnyen átbillen az utóbbi kategóriába, és hogy mennyire zavaró, hogy a karfiol íze elé a kókusz tolakodik, azután meg fordítva.

És mindezt úgy, hogy közben a karfiolt ette.

És csak ette, eszegette, míg végül az utolsó pici rózsácskáját is kikapirgálta a tálból.

És a csirkéből, a mindenkori legnagyobb kedvenc, gyömbéres-csilis-citromos grillcsirkéből, megmaradt egy fél melle, de a karfiolból-semmi.

Amikor megkérdeztem, hogy most ha ez ennyire borzasztó volt, akkor meg minek ette meg előlem is, akkor csak mosolygott sejtelmesen, majd elsomfordált. Azóta a karfiolról nem beszélünk. De énszerintem mégiscsak ízlett neki. Is.

A csirke meg abszolút biztonsági játék, én nem is ismerek olyan embert, akinek ez az ízvilág ne jönne be nagyon-nagyon-nagyon. Nekünk (Férjnek) a kedvenc grillpipink, vagy egészben sült csirkénk, ahogy tetszik. (azért grill, mert a végén bedugom a gázgrill alá, és jól megbarnítom mindenhol a bőrét)

2 főre (most jóllaktunk, tehát ez tényleg két adag)

1 egész “grillcsirke” fantázianévvel ellátott szárnyas (1,2 kg)

5-6 cm gyömbér, 10 gerezd fokhagyma, 4-5 cső csili (vagy 2 ek szárított, őrölt), 2 tk nádcukor, 2 ek só, 2 kis citrom, földimogyoró olaj (vagy napraforgó, vagy más, semleges ízű)

1 közepes fej karfiol, 330 ml kókusztej,  1 citrom leve, 1 ek nádcukor, 1 púpos tk só

Ott kezdem, hogy ez Broiler csirke volt. Ha tanyasival vert meg a jószerencse, akkor 1 napi hideg élelemmel készüljünk, mert az kb 4 óráig kell, hogy süljön. Mind a 80 dekájával.(ez nem vicc, volt már miatta néhány éjféli vacsoránk)

Szóval ez meg fog sülni másfél óra alatt. Puhára, omlósra, grillezéssel együtt sem több 2 óránál, de abban már a terítés is benne van.

A gyömbért lereszelem, a fokhagymát fokhagymanyomón átpréselem, a csilit nagyon apróra felvágom, és az egészet összekeverem a sóval, cukorral, és kb 5 evőkanálnyi olajjal. A citromot mosom, szeletelem, kb 2 mm karikákra.

A csirke bőrét a mellcsont csúcsánál óvatosan 1 ujjal elemelem a hústól, alányúlok a bőrnek, és tasakszerűen kitágítom a hús és a bőr közötti részt a mellcsont mindkét oldalán, úgy, hogy a bemeneti nyílás ne táguljon közben. Ha jól csinálom, akkor a comb felett is meg lehet így lazítani a bőrt. Az így keletkezett résbe gyömöszkölöm a gyömbéres masszát, úgy, hogy mindenhová jusson a comb és a mell felett, és a pici lyukon át betuszkolom a citromkarikákat is. Ha nagyon szétbarmolom a bőrét közben, az sem baj, arra van a hústű, hogy utólag toldozzam-foldozzam. Csak túl nagy szakadásokat ne hagyjunk a bőrön, mert akkor kifolyik a gyömbéres massza, és ízetlen marad az állat.

Ha ez megvan, akkor formára igazítom a szárnyast, és a lábait spárgával/hústűvel rögzítem. (összedrótozom hústűvel, mert nincsen konyhai spárgám)

Fedeles sütőtálba kerül, hátával lefelé,  itt még meglocsolom kevés olajjal, és megy a sütőbe. Az első órában 200°C fokon, fedél alatt, és közben egyszer megfordítom, utána 180°C fok, ismét háton, fedél nélkül, de csak azért, mert itt már mellette volt a karfiol is. Másfél óra múlva észlelem, hogy a hús leomlik a csontról, ekkor kiveszem, és ha a karfiol elkészült, gázgrill alá teszem, és minden oldaláról megpirítom. Ennek hiányában a sütő hőfokát a maximumra állítom, és ugyan ez lesz az eredmény csak lassabban. Ilyenkor forgatni magát a szárnyast nem kell, csak locsolgatni bőszen, saját levével.

Karfiol: mosom, diónyi rózsákra szedem, és egy akkora sütőtálba borítom, amiben lehetőség szerint egy rétegben elterül. És még be is fér a csirke mellé/alá. Ez szerintem lehetetlen, ha valakinek egy sütője van, úgyhogy a karfiol nálam másfél rétegben terült, és sütés közben átforgattam/kevertem kb kétszer.

A kókusztejet elkeverem a citromlével, a cukorral, sóval, ráöntöm a karfiolra, és összeforgatom vele, úgy, hogy mindenhol érje.

Sütő, 180°C fok, egy óra.

Logisztikai okokból az is megengedett, hogy az első fél órában 200°C fokon süljön a karfiol, utána meg kicsit hamarabb kész van. Nem lesz tőle semmi baja. Én is így csináltam.

]]> http://flat-cat.hu/2009/07/01/csipos-gyomberes-csirke-kokusztejben-sult-karfiollal/feed/ 2