Mit is csinálhatnék, amíg a gyerek alszik az utolsó tálca hiperszuperakciós áfonyámból?

Fagyit!

Főként azért ebben az időpontban, mert szolidárisak vagyunk kisdeddel, így előtte nem eszünk édességet egy ideig, legalábbis amíg ő egyszerű szénhidrát elvonón van.

A fagyi egyébként megint az az 5 perc munkával elkészülő fajta, mert az igaz, hogy tegnap kinéztem magamnak Niki áfonyagyűjteményéből ezt a fantasztikus cheesecake fagyi receptet, de miután ma beszereztük hozzá miniatűrrel a hozzávalókat, győzött a türelmetlenség, és nem győztem kivárni a az alap elkészítéséhez és kihűtéséhez szükséges időt.(de majd legközelebb!) Addig pedig lett belőle ez, ami eszméletlen finom, csak azonnal meg kell enni, mert a fagyasztást-tárolást kevésbé jól viseli, mint a főzött társai. Bár az azonnali elfogyasztás nálunk igazából egyáltalán nem szokott problémát okozni.

Mit is írhatnék még róla ha az már elhangzott hogy eszméletlen finom? Semmit. Recept.

• ~750 ml fagyasztandó massza
• 400 gr natúr joghurt (3,5%)
• 100 gr tejszín
• 125 gr sovány túró
• 125 gr áfonya (egy kis tálca)
• 25 gr étcsoki (minimum 60% kakaótartalom)
• 20-40 gr cukor, ízlés szerint
• Créme de Cassis, reszelt étcsoki a tetejére

A joghurtot, tejszínt, túrót a cukorral csomómentesre keverem, lehetőleg habverővel, hozzáadom a megmosott, villával enyhén összetört áfonyát és a finomra reszelt csokit.

Még egy kavarás, és fagyigépben kifagyasztom.

Tálalásnál mehet rá még több reszelt csoki és esetleg egy kis Créme de Cassis a felnőtteknek.

Megjegyzés: Ez a massza kiválóan alkalmas arra is, hogy jégkrémtartóban kifagyasztva pálcikás hűsítő legyen belőle.

Lassan (nagyon lassan) kezdek magamhoz térni és/vagy már kezdjük unni a paradicsomos húsgolyót. Kivéve Pontyot. Ő egyfelől még nem tért magához, másfelől meg képtelen megunni a darált húsos, paradicsomos ízes gömböcöket, amik -külön öröm-egészben beférnek a szájába. A rágás/nyelés/beszéd így persze kicsit nehezebben megy, de viccesebb. Legalábbis a a miniatűr így gondolja.

De vissza a kenyerekhez. Ezek is a lapos fajtából valók, én szendvicsekhez ezt szeretem, könnyebb átharapni. Az is igaz, hogy nem ez az első belőlük a blogon, időről időre visszatérnek, és szerencsére még mindig lehet őket variálni.

Ezeknél most a dagasztáshoz csak joghurtot használtam, cserébe egy sokáig friss, puha tésztát kaptam, a tetejére pedig pisztácia került. Én most natúr pisztáciát használtam, de ez egy olyan étel, ahol a natúr pörkölt sózottal is helyettesíthető.

Még egy apróság így elöljáróban: a tésztába is szerettem volna tenni a pisztáciából, plusz jó lett volna pisztácia olajat használni a dagasztáshoz is olívaolaj helyett, de csipetke még túl pici, nem kaphat olajos magvakat, így nálam az csak a tetejére került (kivéve a miniatűrnek készült lepényeket). Viszont ahol nincsenek tiltólistán az olajos magvak, ott szerintem érdemes ezekkel a változtatásokkal készíteni a tésztát, mert biztos, hogy különlegesebbé fogja tenni.

• 6 laposkenyér
• 400 gr rétesliszt
• 250 gr natúr joghurt (3,5%)
• 15 gr olívaolaj
• 5 gr friss élesztő
• 1 csapott ek só
• 1 szűk ek koriandermag
• 4 ek pisztácia

Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, majd hozzáadom a joghurtot, olajat, a mozsárban porrá őrölt koriandert és a sót. A tésztát addig gyúrom, dagasztom, amíg sima, fényes felszínű, ruganyos nem lesz, és könnyen elválik a kéztől. Közepesen kemény, de rugalmas, jól formázható tésztának kell lennie.

A kelesztőtálat letakarom egy konyharuhával és félreteszem, amíg a tészta a duplájára nem nő. Mivel kevés élesztő került bele, ez jó 3-4 óra, ha kevesebb az idő erre, akkor lehet több élesztőt is adni hozzá (1,5 dkg-ot), de a lassabb kelesztés jobb szerkezetű kenyeret eredményez.

Ha a tészta duplájára nőtt, átgyúrom, hat részre osztom, és azokból egyenként lisztezett gyúródeszkán lapos, 1 centi vastag korongokat nyújtok. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. A tetejét lekenem vízzel, jó alaposan, majd megszórom a durvára vágott pisztáciával.

Ismét kelesztés, legalább fél óra, vagy amíg a lepények jó másfélszeresükre (de inkább a kétszeresükre) nem nőnek.

Előmelegített sütőben 240°C fok (gázsütő)  20 perc, amíg aranyszínűek nem lesznek.

Rácsra emelve hűtöm ki.

Na jó, nem is igazi mojito, csak like a virgin.

És még annak sem az igazi, hiszen nem lime-mal készült, hanem citrommal, mert biolime-ot még nem láttam. Biocitromot is csak néha, de most kaptam, fel is vásároltam mindet, és azóta ezt a fagyit esszük (többnyire).

Persze ennek ahhoz is van köze, hogy a mentán kívül csak a borsikafű élte túl a telet a kiskertben, de az fagyiba nem az igazi.

• ~750 ml fagyasztani való masszához
• 40 dkg natúr joghurt
• 10 dkg tejszín
• 2 citrom leve és finomra reszelt héja
• 10 dkg nádcukor
• 5-6 nagy ág menta

A megmosott, lecsöpögtetett mentát szárastól-levelestől a turmixgép kancsójába dobjuk, a többi hozzávalóval együtt.

Turmixgéppel addig pürésítjük, amíg a menta szára és levele is igen finom zöld péppé válik, a nádcukor pedig feloldódik.

Fagyigépben kifagyasztjuk.

Nem az a mélyhűtőben tárolható fajta, inkább frissen érdemes megenni. Úgyis azonnal elfogy.

]]>

Na jó, nem is igazi mojito, csak like a virgin.

És még annak sem az igazi, hiszen nem lime-mal készült, hanem citrommal, mert biolime-ot még nem láttam. Biocitromot is csak néha, de most kaptam, fel is vásároltam mindet, és azóta ezt a fagyit esszük (többnyire).

Persze ennek ahhoz is van köze, hogy a mentán kívül csak a borsikafű élte túl a telet a kiskertben, de az fagyiba nem az igazi.

• ~750 ml fagyasztani való masszához
• 40 dkg natúr joghurt
• 10 dkg tejszín
• 2 citrom leve és finomra reszelt héja
• 10 dkg nádcukor
• 5-6 nagy ág menta

A megmosott, lecsöpögtetett mentát szárastól-levelestől a turmixgép kancsójába dobjuk, a többi hozzávalóval együtt.

Turmixgéppel addig pürésítjük, amíg a menta szára és levele is igen finom zöld péppé válik, a nádcukor pedig feloldódik.

Fagyigépben kifagyasztjuk.

Nem az a mélyhűtőben tárolható fajta, inkább frissen érdemes megenni. Úgyis azonnal elfogy.

]]> http://flat-cat.hu/2010/04/27/mojito-fagylalat/feed/ 8 http://flat-cat.hu/2010/04/07/kebab-serteshusbol-mentas-joghurtos-uborkaval/ http://flat-cat.hu/2010/04/07/kebab-serteshusbol-mentas-joghurtos-uborkaval/#comments Wed, 07 Apr 2010 22:13:55 +0000 killervidra http://flat-cat.hu/?p=9938

Ami nyilván nem igazi kebab, hiszen ez disznóhúsból készült, míg az eredeti bárányhúsból, de a nyárson sült hengeres fasírtféleség elnevezés elég bután hangzana.

A kebab eredetileg bárányhúsból készül, de az most hibádzott hozzá, így sertéshúsból készült valami hasonló. Ízre finom fokhagymás-gyömbéres, és bár most én sertésszűzből készítettem, az ismert okok miatt (ti. ebből vannak még hatalmas készleteim a mélyhűtőben), de a sertéscomb épp oly kiváló hozzá. A mentás joghurtos uborka nálunk épp elegendő kíséretnek bizonyult a húshoz, de ki lehet egészíteni lepénykenyérrel vagy pitával is, ha nagyobb lenne az étvágy.

Egyébként milyen érdekes, hogy Ponty a kezdetei egy-két gyengécske kísérletet leszámítva egyáltalán nem volt hajlandó megenni semmiféle gyümölcsöt eddig, és hasonló volt a helyzet a savanyú dolgokkal is, most viszont, fagyi formájában eszméletlen mennyiségeket képes belapátolni. Pedig ma a rebarbara fagyiban csak a gyümölcs volt, meg egy kis mascarpone, és savanyú is volt, hiszen rebarbara, de minimanó egy egész tálkával betolt belőle a kis arcába, dacolva az agyfagyással. És élvezte! Esküszöm, néha nem értem a saját fiamat… (tapasztaltabb szülők szerint pedig ez egyre csak rosszabb lesz) Hogy ez most hogy jött ide? Sehogy. De tegnap óta elhatároztam, hogy ha a témába vágóan nem tudok elmés(?) dolgokat írni, akkor inkább nem ragaszkodom hozzá. Mármint a témához.

• 2-3 adag/ 6 nyárs
• 50 dkg sertésszűz(1 nagyobb) vagy comb
• 5 cm gyömbérgyökér ( vagy 2 tk szárított)
• 1 fej újfokhagyma (vagy 6-8 gerezd régi)
• 1 kis csilipaprika (vagy 1 tk őrölt, szárított)
• 1 nagy marék kesudió (4 dkg, sózott, pörkölt)
• 2 ek olívaolaj
• só
• az uborkához:
• 2 kígyóuborka
• 40 dkg natúr joghurt
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 marék mentalevél
• 1 citrom leve
• 2-3 tk nádcukor

A húst lehártyázom, megtisztítom, majd kockákra vágom.

Késes robotgépbe teszem a fokhagymát (ha új, hámozni sem kell, mehet az egész fej egyben), a lereszelt gyömbér kinyomkodott levét, a csilit és finomra aprítom. Megy mellé a hús, a kesudió és az olaj is, ezekkel is összedarálom, de már nem annyira finomra. Sózás ízlés szerint, de a kesudió már eleve sós, ezt vegyük figyelembe.

Késes robotgép hiányában lehet a fűszereket és a húst késsel finomra vágni, a kesudiót durvára aprítani, majd az összes hozzávalót jól összedolgozni.

Az így nyert húsos masszát bambusznyársak köré tapasztjuk egyenletesen, úgy, hogy kb 3 cm átmérőjű rudat kapjunk, jól rányomkodjuk, hogy le ne essenek sütésnél.

Felhevített grillserpenyőben vagy sima teflon serpenyőben sütöm további olaj hozzáadása nélkül. Nagy lángon minden oldalát (és szerintem 4 oldala van egy nyársnak) kb 4-4 percig sütöm, vagy amíg jól át nem sül a hús.

Közben az uborkát meghámozom, durvára reszelem, kinyomkodom belőle a nedvességet. Be lehet előtte sózni is, és utána nyomkodni, de én most annyira szárazra nem akartam kifacsarni.

Hozzákeverem a joghurtot, a finomra aprított fokhagymát,a cukrot, citrom levét, és a finomra metélt mentát. Ha eddig még nem sóztam, most megteszem.

A nyársakat a mentás uborkával, és esetleg lepénykenyérrel, pitával tálalom.

]]>

Ami nyilván nem igazi kebab, hiszen ez disznóhúsból készült, míg az eredeti bárányhúsból, de a nyárson sült hengeres fasírtféleség elnevezés elég bután hangzana.

A kebab eredetileg bárányhúsból készül, de az most hibádzott hozzá, így sertéshúsból készült valami hasonló. Ízre finom fokhagymás-gyömbéres, és bár most én sertésszűzből készítettem, az ismert okok miatt (ti. ebből vannak még hatalmas készleteim a mélyhűtőben), de a sertéscomb épp oly kiváló hozzá. A mentás joghurtos uborka nálunk épp elegendő kíséretnek bizonyult a húshoz, de ki lehet egészíteni lepénykenyérrel vagy pitával is, ha nagyobb lenne az étvágy.

Egyébként milyen érdekes, hogy Ponty a kezdetei egy-két gyengécske kísérletet leszámítva egyáltalán nem volt hajlandó megenni semmiféle gyümölcsöt eddig, és hasonló volt a helyzet a savanyú dolgokkal is, most viszont, fagyi formájában eszméletlen mennyiségeket képes belapátolni. Pedig ma a rebarbara fagyiban csak a gyümölcs volt, meg egy kis mascarpone, és savanyú is volt, hiszen rebarbara, de minimanó egy egész tálkával betolt belőle a kis arcába, dacolva az agyfagyással. És élvezte! Esküszöm, néha nem értem a saját fiamat… (tapasztaltabb szülők szerint pedig ez egyre csak rosszabb lesz) Hogy ez most hogy jött ide? Sehogy. De tegnap óta elhatároztam, hogy ha a témába vágóan nem tudok elmés(?) dolgokat írni, akkor inkább nem ragaszkodom hozzá. Mármint a témához.

• 2-3 adag/ 6 nyárs
• 50 dkg sertésszűz(1 nagyobb) vagy comb
• 5 cm gyömbérgyökér ( vagy 2 tk szárított)
• 1 fej újfokhagyma (vagy 6-8 gerezd régi)
• 1 kis csilipaprika (vagy 1 tk őrölt, szárított)
• 1 nagy marék kesudió (4 dkg, sózott, pörkölt)
• 2 ek olívaolaj
• só
• az uborkához:
• 2 kígyóuborka
• 40 dkg natúr joghurt
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 marék mentalevél
• 1 citrom leve
• 2-3 tk nádcukor

A húst lehártyázom, megtisztítom, majd kockákra vágom.

Késes robotgépbe teszem a fokhagymát (ha új, hámozni sem kell, mehet az egész fej egyben), a lereszelt gyömbér kinyomkodott levét, a csilit és finomra aprítom. Megy mellé a hús, a kesudió és az olaj is, ezekkel is összedarálom, de már nem annyira finomra. Sózás ízlés szerint, de a kesudió már eleve sós, ezt vegyük figyelembe.

Késes robotgép hiányában lehet a fűszereket és a húst késsel finomra vágni, a kesudiót durvára aprítani, majd az összes hozzávalót jól összedolgozni.

Az így nyert húsos masszát bambusznyársak köré tapasztjuk egyenletesen, úgy, hogy kb 3 cm átmérőjű rudat kapjunk, jól rányomkodjuk, hogy le ne essenek sütésnél.

Felhevített grillserpenyőben vagy sima teflon serpenyőben sütöm további olaj hozzáadása nélkül. Nagy lángon minden oldalát (és szerintem 4 oldala van egy nyársnak) kb 4-4 percig sütöm, vagy amíg jól át nem sül a hús.

Közben az uborkát meghámozom, durvára reszelem, kinyomkodom belőle a nedvességet. Be lehet előtte sózni is, és utána nyomkodni, de én most annyira szárazra nem akartam kifacsarni.

Hozzákeverem a joghurtot, a finomra aprított fokhagymát,a cukrot, citrom levét, és a finomra metélt mentát. Ha eddig még nem sóztam, most megteszem.

A nyársakat a mentás uborkával, és esetleg lepénykenyérrel, pitával tálalom.

]]> http://flat-cat.hu/2010/04/07/kebab-serteshusbol-mentas-joghurtos-uborkaval/feed/ 5 http://flat-cat.hu/2010/04/03/mezes-joghurtfagylalt-citromfuvel/ http://flat-cat.hu/2010/04/03/mezes-joghurtfagylalt-citromfuvel/#comments Sat, 03 Apr 2010 14:41:33 +0000 killervidra http://flat-cat.hu/?p=9791

Amióta szalmaözvegy lettem, és kisded is elvonult kipihenni egész heti fáradalmait, belevetettem magam az ünnepi készülődésbe. Viszont (nem meglepő módon) a főzéssel sokkal jobban lehet haladni, ha az aprónép nem kolompol fém tálkákon az ember lábánál. Így esett, hogy mostanra készen van már az összes sárgatúró, kel a kalács, fel van mosva a lakásban, és még olvasni is maradt időm. Egy jó könyv mellé pedig elengedhetetlen egy nagy tál fagyi, legalábbis nálam ez így működik.

Nem utolsó szempont, hogy fagyigépppel fél óra alatt elkészül.

• 700 ml massza/2-4 adag
• 500 gr natúr joghurt (3,5%)
• 100 gr mascarpone
• 100 gr méz
• 1 nagy marék friss citromfű levélke
• cukrozott kukoricapehely a tálaláshoz (elhagyható)

A citromfüvet nagyon finomra aprítom, majd azzal együtt az összes hozzávalót alaposan kikeverem.

Ha nem akarnánk a citromfű aprításával bajlódni, akkor levelestől tegyük a többi hozzávalóval turmixgépbe, és azzal mixeljük össze az egészet.

A kész keveréket fagyigépben fagyasztom ki.

Voltam annyira elvetemült, hogy az én adagomat alaposan megszórtam cukrozott kukoricapehellyel, így aztán kevéssé lett egészséges, viszont ropogós meg annál inkább. Minimanó is nyalakodott belőle, miután felébredt, hiszen ő is lelkes fagylalt fogyasztóvá avanzsált immáron két napja, amikor is sikerült összebarátkoznia a jeges (de szigorúan házi készítésű!) finomsággal.

De mivel önző gonosz meg nem vagyok, ezért a fele adagot elraktam Férjnek a fagyasztóba.

Bár ez az étel így teljesen tökéletes, ahogy van (kikérem magamnak a gyanúsítgatást, hogy szerénytelen vagyok!), azért rögtön az elején el kell mondanom, hogy a bárány és a görögszéna levél helyettesíthető más hússal, vagy szárított fűszerrel, mert a bejegyzés lényege, hogy joghurtban sütni jó!

Korábban is használtam joghurtot pácolásra, aztán serpenyőben sütöttem ki a húst, most azonban a joghurtos páccal nyakon öntve sütőben sült vajpuhára a bárány, a fűszeres joghurt pedig lágy, fűszeres friss sajttá változott körülötte. A savó szépen különvált a tepsi alján, a “sajt” pedig szedőkanállal könnyedén lehalászható lett. És a lényeg: végre olyan formába sikerült hoznom a joghurtot, hogy minimanó is evett belőle!

Én most ismét a mini bárány steakeket használtam hozzá, de el tudom képzelni, hogy a családunk 2/3-a által nem igazán kedvelt csirke is fogyaszthatóvá válna az ilyen módon való elkészítés által. A joghurt ugyanis nemcsak finom masszává áll össze a végére, de azt is megakadályozza, hogy a hús kiszáradjon. Ez a bárány esetében nem igazán fenyeget, de például csirkemellnél már lehet szempont. (persze a rozé csirke nem jó, ha azt használjuk hozzá, duplázzuk-triplázzuk  meg a sütési időt, a felhasznált csirkealkatrésztől függően)

A szárított görögszéna levél beszerzési helye tetszőleges arab fűszeres, ennek hiányában használjunk helyette szárított oregánót.

• 1-2 adag
• 30 dkg bárány T-bone steak ( 6 db 2 cm vastag, csontos szelet)
• 25 dkg joghurt
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 ek szárított görögszéna levél
• 1 ek koriandermag
• 2 ek olívaolaj
• 1 tk só

A bárányhúsról levagdostam minden faggyút, hártyát.

A joghurtot elkevertem a finomra vágott/reszelt fokhagymával, sóval, görögszénával, olívaolajjal, majd a húsra öntöttem.

Egy tepsibe fektettem a joghurttal alaposan elkevert húsokat, és egyenletesen rájuk öntöttem a maradék joghurtot is.

A húsok tetejét megszórtam mozsárban finomra őrölt korianderrel.

Maximális hőfokra előmelegített sütőbe tettem, majd a hőfokot azonnal mérsékeltem 160°C fokra (gázsütő).

30 percig sült, így tökéletes rozé lett belül.

Tálalásnál a hús mellé szedtem a joghurtos massza megszilárdult, túrószerű részéből is.

Köretnek pedig a narancsos sült cékla saláta járt mellé.

Legalábbis nekem egyből a nyár jutott az eszembe, amikor ma ezt a rózsavizes eper lassi receptet megláttam…

Eper az ugyan nem volt, de málna akad a mélyhűtőben, joghurt is, víz is volt hozzá. Igaz, hogy nem olyan klasszikus, meleg téli kortyolgatni való, de nekem ez most a sok forró csokoládé után kifejezetten jól esett.

A lassi egyébként egy dél-ázsiai joghurt alapú ital, amit tejjel vagy vízzel “hígítanak” és dél-ázsiai (slendrián módon fogalmazva indiai) fűszerekkel ízesítenek.

Lehet sós, vagy édes, az édes gyakran gyümölcsös. Az édes lassikhoz gyakran használnak rózsavizet, mézet, citromlevet, vagy sáfrányt is.

Leghíresebb talán a mangó lassi, ebbe csak joghurt, tej vagy víz  mangó püré kerül.

A sós változathoz a joghurt és a víz mellé só és fűszerek (római kömény, koriander vagy akár valamilyen masala) kerülnek, a tetejüket is gyakran pirított, őrölt római köménnyel szórják meg.

Az eredeti recept kicsit keveri a sós és édes változatot, vagyis gyümölcsös, édes, de a rózsavíz mellé az általában csak a sóshoz használt fűszereket, koriandert, római köményt, édesköményt és borsot kever az eperhez. Na, én ilyen bátor nem voltam, nem is nagyon variáltam, került bele rózsavíz, narancslé meg rózsabors, abból sem túl sok és ennyi.

Igazából az enyémet hívhatnánk egyszerűen csak joghurtos málnaturmixnak is, de akkor hogyan tudnék megemlékezni arról a türelemjátékról, ahogy a színes borskeverékből, a darálóból pecáztam ki a rózsaborsot hozzá?

• 1 nagy adag
• 25 dkg málna (mirelit)
• 20 dkg natúr joghurt
• 2 dl víz
• 2 ek nádcukor
• 1 kk rózsavíz
• fél narancs leve
• 8 szem rózsabors

A rózsaborsot mozsárban kevés cukorral porrá őrölök, majd a többi hozzávalóval együtt turmixgépbe teszem.

Alaposan összeturmixolom.

Kész.

Utolsó bejegyzés a nagyszülőktől, mert (átmenetileg) befejezzük az országjárást, és majd ismét a saját otthonunkból jelentkezünk Ponty Úrral.

Megint palacsinta, mert ennek van most óriási sikere minálunk. Sem én, sem az apja nem veti meg reggelire a kövérkés amerikai változatát, de minimanó meg egyenesen imádja! Kézenfekvő volt, hogy el kell készítenem sütőtökkel is, így most sikerült előállítanom az abszolút kedvenc Ponty eledelt.

A recept ugyanaz, mint az almás-zabpelyhesnél, alma és zabpehely nélkül, de itt most két változat készült a tésztából, egy Pontynak, joghurttal, és egy nekünk, tejjel. Férj szerint a tejjel készült a finomabb, szerintem a joghurtos, minimanó meg egyelőre nem válogathat, csak a joghurtosból kapott. Mondjuk nem panaszkodott, hanem bepuszilt belőle három darabot…

Egyszer most már ígérem, leírom a “sima” amerikai palacsintát és a “sima” magyar palacsintát is, de addig a legnagyobb palacsintarajongó család főszakácsa és krónikásaként létrehozok legalább egy palacsinta címkét a blogban az eddigi receptjeimnek.

Ez a recept is sokféleképpen variálható, mi fele arányban teljes kiőrlésű liszttel és vajjal szeretjük a leginkább, a sütőpor pedig foszfátmentes a gyerkőc miatt.

• 2-3 adag
• 10 dkg finomliszt ( a fele lehet teljes kiőrlésű búzaliszt, lehetőleg átszitálva)
• 10 dkg durvára reszelt nyers sütőtök
• 15 dkg natúr joghurt VAGY 1 dl tej
• 3 dkg olvasztott vaj (lehet helyette olívaolaj is)
• 2 tojás
• 2 ek méz
• 1 kk sütőpor (lehet foszfátmentes)
• 1 kk őrölt fahéj, csipetnyi őrölt szerecsendió (de lehet helyette mézeskalács fűszerkeverék vagy vanília is)
• a tetejére Philadelphia típusú tejszínes krémsajt kerül juharsziruppal vagy natúr joghurt sok mézzel kikeverve

A reszelt tököt, a sütőporral elkevert liszteket,a tojásokat, mézet, olvasztott vajat vagy olajat, joghurtot vagy tejet és a fűszereket lehetőleg habverővel alaposan kikeverem. A tésztának elég sűrűnek kell lennie.

15 percre félreteszem pihenni.

Közepesen forró teflon serpenyőben sütöm, további zsiradék hozzáadása nélkül. A tésztából két evőkanálnyi halmokat adagolok a serpenyőbe, a joghurtosnál a kanál hátával egyenletesen elsimítom a masszát, a tejesnél ez nem szükséges, mert az magától is szétterül.

Mérsékelt lángon a lepénykék mindkét oldalát világos aranyszínűre sütöm. A mérsékelt láng azért szükséges, hogy a tök is átsüljön a tésztában.

a krémsajtos vagy joghurtos szósszal, és juharsziruppal tálalom.

Ez egy igen gyors, de legalább annyira finom desszert.

Lehet hozzá sütni a piskótát sk., de egy jobb minőségű babapiskóta, vagy piskótatallér szerintem kiválóan megfelel, és így abban a szerencsés helyzetben lehet majd részünk, hogy tíz perc munkával tömegeket nyűgözünk le.

Vigyázat! Nem diétás.

• 4 adag
• 25 dkg fehér csoki
• 25 dkg mascarpone
• 25 dkg natúr joghurt
• 40 dkg málna
• 4 ek cukor
• 1 narancs leve vagy 0,4 cl Cointreau
• 4 marék piskótatallér (~ 12 dkg)

A málnát a cukorral és a narancs levével vagy a likőrrel felforraljuk, majd 1-2 perc főzés után lehúzzuk a tűzről.

Közben a fehér csokit késsel felaprítjuk, és a mascarponeval kis láng fölött, gyakran kevergetve, lehetőleg vastag aljú teflon edényben összeolvasztjuk. 30°C fok körül már felolvad, nem szabad túlhevíteni!

Ha már nincsenek benne csoki darabkák, hozzákeverjük a joghurtot.

Desszertes tálkák aljába szétosztjuk a piskótatallérokat, vagy a nagyobb darabokra tördelt babapiskótát, meglocsoljuk a málnás szósszal.

Egy műanyag zacskó egyik sarkába kanalazzuk a krémet, melynek a csücskén kb 2 cm lyukat vágunk, és ezt nyomózsákként használva a piskótára rétegezzük a krémet. Ez az egész cécó persze el is maradhat, és rá lehet csak simán kanalazni, akkor meg rusztikus lesz a végeredmény, de gyorsabb. És úgyis az íze számít.

Fogyasztás előtt hűtőbe kerül, legalább fél órára.

Megjegyzés: Ennek egy változata, ha a krémhez 1:1 arányban keverünk ki mascarponet  joghurttal, és édesítjük, a krém minden 10 dkg-jára kb 1 púpos evőkanálnyi porcukrot számítva. A piskóta helyett pedig itt használjunk amarettit lehetőség szerint.

Ez még egyszerűbb, de nagyon finom, és ez anyósom kedvenc desszertje is.

A tejföl/joghurt és az alma pedig nem a töltelékben, hanem a tésztában.

Azaz a legjobb receptek és a hűtő (jelen esetben igen szegényes) tartalma téma újabb fejezete következik.

Persze almás palacsintát, a tésztába reszelt almával már én is sütöttem, mint szerintem majdnem minden gyakorló háziasszony, szóval ez igazából nem újdonság. Még csak azt sem gondolom, hogy tej helyett tejföllel vagy joghurttal én készítettem a palacsinta tésztáját először az univerzumban.

De mivel ez az én blogom, az én kedvenc receptjeimmel, most a tejfölös almás palacsinta következik.

Ami szerintem tejföllel sokkal finomabb (nem bánom, abból azért lehet zsírszegényt használni), de joghurttal sem megvetendő.

Ráadásul remekül fog jönni, ha Ponty Úr betölti majd az egy éves kort, és már ehet tojást is, viszont tejjel készült ételeket még legalább egy évig csak módjával adnék neki.

Palacsintát viszont igen.

Íme, a kompromisszum.

2 adag (szerintem. Mások szerint akár 4 is lehetne)

20 dkg hámozott, finomra reszelt alma, 20 dkg tejföl vagy joghurt,

2 tojás, 12 dkg (teljes kiőrlésű) búzaliszt,

2 ek extra szűz olívaolaj, 1 tk ánizs porrá őrölve vagy őrölt fahéj, 1/2 citrom leve, 1 kk sütőpor

4 dkg (pekán)dió durvára vágva (2 éves kor alatti gyermeknek ne tegyünk bele!),

Én ánizzsal készítettem, mert azt nagyon szeretem az almához, de aki ezt nem szereti, használjon hozzá fahéjat. Vagy mézeskalács fűszereket.

A tészta összes hozzávalóját összeöntjük, habverővel csomómentesre keverjük, ezután, ha szükséges, még annyi  vizet adunk hozzá, hogy sűrű palacsintatésztát kapjunk.

Fél órára eltesszük pihenni. Ezután ismét átkavarjuk, és ha szükséges, mert nagyon besűrűsödött,  még egy kis vizet adunk hozzá.

Lehetőleg teflon palacsintasütőt használjunk, akkor már további zsiradékra nem is lesz szükség.

Forró palacsintasütőbe evőkanálnyi halmokat adagolunk, azokat 3 mm vastagra szétkenjük a kanál hátával. Ilyen vastagságban még a dió is megpirul.

Mindkét oldalán aranyszínűre sütjük, majd mézzel vagy juharsziruppal leöntve tálaljuk. Vagy amivel szeretnénk.

Babáknak 1 éves kor után adható.