gyors&könnyű

Mogyorós tallérok

2010. március 9., kedd | desszert, gyors&könnyű | 6 hozzászólás

P1011690

A receptet Latsiánál találtam néhány nappal ezelőtt, és nem is volt kérdés, hogy el fogom készíteni.

Valami, amiben ennyi mogyoró van, az csak finom lehet, de ez a tallér azért erősen meglepett. Mert még annál is jobb, mint amilyenre számítottam. Miután kihűl, egészen ropogós lesz, töményen mogyorós, és Latsia találóan fogalmazott, amikor azt írta, hogy olyan gyorsan fogy el, mint ahogy elkészül…

A mennyiségeket a húsz dekás mogyorós zacskóhoz szabtam, és tettem bele némi fahéjat is, mivel az nem árthat véleményem szerint, de egyebekben nem változtattam semmit, mert ez úgy jó, ahogy van. Ja, de igen, mégis. Nem tettem a tetejére egész mogyorót-mert nem találtam itthon (pedig tudom, hogy van. Férj sosem tenne olyat, hogy suttyomban megeszi. Ugye?), de ha valaki rendelkezik ilyesmivel, az nyomjon mindegyik tallér tetejébe egyet-egyet!

2 tepsihez

20 dkg finomra őrölt mogyoró

6 dkg vaj

1 dl cukor

1 nagy tojás

1 tk őrölt fahéj

A hozzávalókat alaposan összegyúrtam, majd 2 cm átmérőjű gombócokat formáztam belőle, és sütőpapírral bélelt tepsibe ültettem. Kicsit meg fog nőni, ne pakoljuk túl szorosan.

A gombócok tetejét villával lelapítottam, majd 180°C fokon (gázsütőben) 15 perc alatt kisütöttem. Ha az alja aranyszínű, akkor jó.

Papírostól rácsra emelve hűtöttem ki.

Címkék: , , ,

Mézes, citromos panna cotta tejföllel

2010. március 5., péntek | desszert, gyors&könnyű | 4 hozzászólás

P1011555

Na, mára ez az utolsó, de ebben nem ez a döbbenetes, hanem hogy a mai konyhai ténykedésemhez összesen fél órára volt szükség.

Egészen kezdek kibékülni a zselatinnal. Mostanra párhuzamosan gyártom a tojásfehérjés és zselatinos panna cottákat, mert valahogy mindig úgy alakul, hogy belebotlok olyan összeállításokba, amik rosszul tűrik a gőzölést, és a zselatin az egyetlen megoldás. A kiborítással meg eleve nem próbálkozom, maradnak az üvegben.

A mai nyertes Ottis tejfölös panna cottája, ami szerelem volt az első látásra.

4 adag

2,5 dl tejszín

1,5 dl tejföl

1 citrom leve és finomra reszelt héja

6 dkg méz

4 gr zselatin (2 csapott tk)

A tejszínt a zselatinnal és a citrom héjával összemelegítem, amíg a zselatin teljesen fel nem olvad. Hozzáadom a mézet, és félreteszem 15 percre pihenni.

Hozzákeverem a citromlével kikevert tejfölt, majd üvegekbe vagy poharakba, tálkákba öntöm. Itt érdemes megkóstolni, nekem elég édes volt, de ízlés szerint mehet még bele méz.

Hűtőbe kerül néhány órára, amíg teljesen meg nem dermed.

A mai nap kedvenc képe pedig a vázám (egy Cointreau-s pohár), amiben végre van virág, és a “kedvenc” száma pedig egy dal, Zorántól, ami reggel óta nem megy ki a fejemből, pedig nem is szeretem, és ezer éve nem is hallottam…

P1011568

Címkék: , ,

Édes ricotta gombóc málnaszósszal

2010. március 5., péntek | babának, desszert | 2 hozzászólás


P1011496

A képért hivatalosan is bocsánatot kérek, de ez történik, amikor a melankólia frigyre lép a szentimentalizmussal. Megszületik a giccs.

Ismét egy recept a barátnémnak, és pici lányának, Hannának, mivel az országhatáron kívül kevés a túró.

Igen, ez a túrógombóc alternatívája, igazából az elkészítése is igen hasonló, csak a vajas morzsa helyett kerül rá savanykás gyümölcsszósz, a ricotta édességét ellensúlyozandó. De a szósz lehet akármilyen szezonális vagy a mélyhűtőben lapuló gyümölcsből, nálam most pont málna van itthon a fagyasztóban, szóval abból lett, és igen jól illett a gombócokhoz, nem is beszélve a vidám színekről.

Aztán hogy miért is készítsük ezt el az országhatáron belül, amikor itthon van rengeteg túró? Hát azért, mert finom.

És még egy érv: a gombócok miniatűr formában kiváló levesbetétek gyümölcslevesekhez, én nemrég málnakrémleveshez készítettem, és isteni volt!(recept, fotó majd az ismétlésnél)

A recept pedig nem újdonság, egy sós változat már szerepelt a blogon korábban.

2 adag (én+Ponty) leves után főételnek, 4 adag desszertnek

250 gr ricotta

7 dkg búzadara (~4 ek)

1 tojás

1/2 citrom reszelt héja és leve

1 tk vanílisá cukor

1 ek (nád)cukor

málnaszósz:

25 dkg málna

2 ek (nád)cukor

2 púpos ek mascarpone (~ 4 dkg)

A ricottát villával összedolgozom a tojással, búzadarával, citrom héjával, levével, vaníliás és nádcukorral, csipet sóval, majd félreteszem 15 percre pihenni.

A málnaszószhoz a málnát a cukorral kis láng fölött összeforralom, megvárom, amíg 3/4 részére besűrűsödik, majd szitán/szűrőn átpasszírozom. Ez a rész másfél évesnél idősebb gyermek esetén már lehagyható. Vagy ha a gyermek eleve utálja a málnát, mint az enyémnél most ez kiderült. A magtalan málnapürét kikeverem a mascarponeval, és a szósz kész, megpróbálom melegen tartani, amíg a gombócok elkészülnek.

Vizet teszek fel forrni, ha lobog, megy bele egy kevés só, és elkezdem kifőzni a gombócokat.

Kézzel diónyi gombócokat formázok a masszából ( a massza elég lágy, de azért menni fog!), a vízbe dobálom, és amint felúszott a víz tetejére, szűrőlapáttal lehalászom. Érdemes a gombócok formázását és a halászást szimultán csinálni, hogy ne főjenek szét a gombócok, elvileg lehetséges.

A kifőtt gombócokat nyakon öntöm a szósszal.

Címkék: , , , , , ,

Almás pasztinák krémleves, gyömbérrel, citrommal, mentával

2010. március 5., péntek | babának, gyors&könnyű, hús nélkül, leves | 2 hozzászólás

P1011545

Na, akkor a rendes tavaszi fáradtság és tél végi depresszió eddig tartott(?).

Milyen jó is, ha az embernek pici gyereke van, nem jut ideje meg energiája a kényeztető önsajnálásra.

Csodálatos dolog ez, mert emberi számítások szerint egy sarokban kucorogva kellene reszketnem a kimerültségtől, és mégsem teszem. Részben azért, mert egy szőke buksi mindig feltűnik a színen, és sikítva kibányász onnan olyan indokokkal, hogy vegyem le neki a polcról a kristálybödönt, had játsszon vele, segítsek neki letörni a DVD olvasó tálcáját, kipakolni a konyhakőre a porcelánokat, és hasonlók.

Az is feltűnt, hogy a korábbi rutinszerű kedélyállapot javító cselekedetek, úgy mint cipők és csizmák vásárlása, ékszerek, arcfestékek, parfümök és ruhák, immár teljesen a feledés homályába vesztek. Legutóbb, amikor kinéztem magamnak egy gyönyörű csizmát, végül gondolkodás nélkül egy új babakocsit vettem helyette Pontynak. Egy kényelmesebbet. A másik újkeletű érdekesség ezzel kapcsolatban a váltószámok új dimenziója, vagyis ominózus csizma esetében a csizma ára= egy babakocsi= 50 pár pisztráng, amit minimanó és az apja is annyira szeret. Természetesen a rangsorolásnál a csizma a harmadik, és egyben utolsó helyre szorult. Talán nem is bánom, hogy így alakult, talán meg valahol mégis, de ez az introspekció teljes hiánya miatt, amit a tartós alvásmegvonás és egyéb irányú állandó elfoglaltság hozott létre, soha nem fog kiderülni.

De már süt a nap, kezd ismét zöldbe fordulni az erdő a csupasz fák alatt, szóval minek is a csizma. Legfeljebb ha gumiból lenne. A nagy tavaszi megújulás talán nálam is közeledik, de egyelőre csak kis lépésekkel, először csak a harsogó színek és könnyű ízek, mellettük még utoljára a téli zöldségek végső nagy rohama, aztán majd idővel jöhetnek a friss zöldségek, tavaszi saláták.

A leves a tegnapi pisztráng nyomán született, az alma-pasztinák-gyömbér-menta-citrom társítása annyira finomnak bizonyult, hogy ma meg kellett ismételnem krémleves formájában is. Az eredmény ezúttal is kifejezetten üdítő ízű, nagyon kellemes, friss, tavaszias lett.

4 adag

3 közepes szál pasztinák (tisztítva ~25 dkg)

2 közepes alma (tisztítva ~25 dkg)

1/2 fej fehér hagyma (~ 7-8 dkg)

1 gerezd fokhagyma

4 cm gyömbér

1/2 kisebb citrom leve és reszelt héja

4-5 ág menta (vagy 1 tk szárított menta, porrá őrölve)

3 dkg vaj

1 dl tejszín

A meghámozott, felkockázott pasztinákot vajon aranyszínűre pirítom. Hozzáadom a felkockázott hagymát is, és üvegesedésig sütöm. A felszeletelt fokhagymával is együtt sütöm még néhány másodpercig, majd hozzáadom az almát, a citrom levét és héját, és felöntöm 1 liter vízzel. Fedő alatt puhára főzöm a hozzávalókat.

Végül hozzáadom a tejszínt, megvárom, amíg egyet forr, majd botmixerrel pürésítem.

Itt kimerem a baba-adagot, és ezután fűszerezem a többit a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levével és a finomra metélt mentalevélkékkel. (ha szárított mentát használunk, azt az almával együtt célszerű hozzáadni)

Címkék: , , , ,

Mentás, gyömbéres almával töltött pisztráng egészben sütve, pasztinákpürével

2010. március 5., péntek | gyors&könnyű, hal, köret | 2 hozzászólás

P1011489

Nos, ismét csak röviden. (ugye senki nem akarja hallani az aktuális történetet arról, hogy két év kihagyás után milyen volt újra végigcsinálni egy közepes szintű jógagyakorlat sorozatot? Nos igen, nem tudok mozogni. Sem ott és akkor, sem most. Gyakorlatilag az összes izomcsoportom elcsökevényesedett, amit a gyerek és a főzés nem vesz igénybe…)

A recept ötlete ismét az Ínyenc ételek szakácskönyvből származik, a pasztinák hozzá pedig a Metroból.

Recept ismét jelentősen átalakítva, mert az eredetivel több ponton nem értettem egyet.

Meghökkentően finom.

2 adag

2 pisztráng (2×35 dkg)

2 közepes alma (40 dkg)

5 ág menta (friss. Ha nincs, akkor 1 csapott tk szárított menta mozsárban finom porrá őrölve)

1 gerezd fokhagyma

1/4 fej fehér hagyma (3-4 dkg)

4 cm gyömbérgyökér

2 dkg vaj

1 citrom leve és 1/2 reszelt héja

olívaolaj

pasztinákpüré:

40 dkg pasztinák

2 dkg vaj

0,5 dl tejszín

Az egyik almát durvára reszelem, a hagymát, fokhagymát finomra aprítom. A vajon üvegesre sütöm a hagymát, majd hozzáadom a felaprított fokhagymát, és néhány másodpercig együtt sütöm. Ha kész, lehúzom a tűzről, és hozzákeverem a reszelt almát, a citrom levét és héját, továbbá a lereszelt gyömbér kinyomkodott levét, 2 tk sót és a finomra metélt menta levélkéit.

Az átöblített pisztrángról a nedvességet konyhai papírtörlővel leitatom, a bőrét vékonyan bekenem olívaolajjal, majd a hasüregét megtöltöm az almás keverékkel.

A másik almát felkarikázom, és egy kiolajozott sütőtálban vagy tepsiben megágyazok vele a pisztrángnak.

A halakat az almakarikákra fektetem.

240°C fokon 30 percig sütöm, amíg a halak bőre kissé megpirul.

Közben elkészítem a pasztinákpürét: a meghámozott pasztinákot centis darabokra vágom, és a vajon, fedő alatt, kis láng fölött lehetőleg vastag aljú teflon edényben puhára párolom. Ha kész, megy hozzá a tejszín, egyet forr, és botmixerrel pürésítem.

A halat a sült almával és a pürével együtt tálalom.

Címkék: , , , ,

Babakeksz Update- almás-mézes-zabpelyhes 1 éves kor felett

2010. március 4., csütörtök | babának, desszert | Nincs hozzászólás

P1011447

Nem, nem a Norbis update, isten őrizze tőle a babákat, hanem a tojásmentes változat updateje (milyen hülye szó ez, de a frissített változat meg nemkülönben), tojással, vajjal, de egyelőre még olajos magvak nélkül. Mivel már Ponty elmúlt egy éves.

Mivel idegenbe szakadt barátném hasonló élelmezési gondokkal küzd, mint mi, csak nála két éhes száj csipog egyszerre reggelente, így ezt a receptet is neki, illetve az ikreknek, Borkának és Bercinek ajánlom!

A keksz kifejezés persze itt is egy puha, cookies-hoz hasonló süteményt takar, ami csak enyhén édes, hogy ne rontsuk el az apróságok fogait és ízlését, és azért azt is el kell, hogy mondjam, nem csak a babák fognak belőle fogyasztani szívesen.

3 tepsi

10 dkg zabpehely (finomra hengerelt)

10 dkg finomliszt

10 dkg rétesliszt (ha nincs, helyette finomliszt)

10 dkg vaj (lehetőleg puha)

10 dkg durvára reszelt alma

10 dkg méz

1 tojás

2 tk őrölt fahéj vagy mézeskalács fűszerek finomra őrölve (vanília, szegfűszeg, fahéj, kardamom, narancshéj)

1 púpos tk sütőpor

Az összes hozzávalót összegyúrjuk annyira, hogy lehetőleg nem maradjanak benne vajdarabkák, majd egy órára (vagy többre, ahogy sikerül) félretesszük pihenni a hűtőbe.

A masszából diónyi gombócokat formázunk, ezeket két tenyerünk között ellapítjuk, majd egymástól tisztes távolságra sütőpapírral bélelt tepsibe ültetjük. (azért nem fog annyira megnőni)

200°C fokon (gázsütőben)  15 perc alatt megsült. (villanysütő: 180°C fok, légekeverés, és 10 perc után érdemes már ránézni)

Lehetőleg rácsra emelve hűtjük ki.

Az én minimanóm imádja.

Címkék: , , , , , ,

Bundás mini mozzarella

2010. február 20., szombat | babának, előétel, gyors&könnyű, hús nélkül | 4 hozzászólás

P1011174

Most írhatnék olyan csacskaságokat, hogy mozzarella tempura, mert a bunda hozzá az olyan, de minek cicomázzam: bébiételről van szó.

Azt nem állítom, hogy mi nem falatoztunk belőle igen jóízűen, sőt, nekünk mellé még némi rukkola és koktélparadicsom is került (igen, primőr, de néha elcsábulok. Ez van), de bunda natúr ízei elsősorban minimanó jelenlegi ízlését tükrözik.

A legmeglepőbb egyébként nem az volt benne, hogy igen finom, hanem hogy pár perc alatt elkészült a két(és negyed) fős adag. Ez köszönhető a golyóbisok felnyársalásának, ami igencsak megkönnyíti a bundázást és a sütést is.

Meg viccesen néz ki, mint egy rántott sajtos nyalóka.

És nem is lett tőle olajszagú a lakás (annyira).

Lehetne készíteni felkockázott mozzarellából is persze, de akkor kevésbé csinos. Meg Ponty a szögletes kockákat kevésbé passzentosan tudja begyömöszkölni a szájába egészben…

2 adag

25 dkg mini mozzarella

1 tojás

2 púpos ek simaliszt (~4-5 dkg)

2 púpos ek kukoricaliszt (~ 4-5 dkg) (lehet helyettesíteni simaliszttel)

0,5 dl víz

1 kk só

bambusznyársak

olaj a sütéshez

a tálaláshoz koktélparadicsom, olívaolajjal és citromlével elkevert rukkola

A tojást villával elhabarom, majd hozzáadom az elvegyített lisztek 2/3 részét. Csomómentesre keverem, majd hozzáadom a vizet és némi sót. Ismét elkeverem. Sűrű palacsintatésztához hasonlónak kell lennie. A bundába kerülhetnek még fűszerek, bors, szárított zöldfűszer finom porrá őrölve, fokhagyma finomra reszelve, ízlés szerint)

A tésztát félreteszem pihenni, legalább 15 percre.

Közben a mozzarellát lecsöpögtetem, és egyenként a nyársak végére tűzöm, mint egy nyalókát.

Sütés előtt a sajtokat a nyelüknél fogva meghempergetem a lisztek keverékében, majd megmártom a tésztában, ami így szépen rátapad. A felesleget lecsöpögtetem, és bő, igen forró olajban kisütöm.

Nem narancsos piros lesz a tészta ha megsül, csak sötétebb sárga, és hólyagos. A nagyon forró olajban alig 1-2 perc alatt megsülnek, így nekem egyből sem folyt ki a sajt. A nyelüknél fogva könnyen ki is lehet emelni az olajból, majd konyhai papírtörlőre tenni, ami felissza a felesleges zsiradékot.

Ha kisebb ( kb 14 cm) edényben sütjük, akkor elég hozzá nagyjából 3 dl olaj. A golyók úgyis olyan gyorsan kisülnek, hogy egyszerre 3-4 darabnál több nem is tartózkodik is az olajban.

Tálalásnál minimanó természetesen magában fogyasztotta, minden felesleges körítés nélkül, de mi azért elkísértük egy kevés salátával.

Az ötlet megszületésétől számítva fél órán belül ehetünk. Persze csak ha nem fényképezzük le…

Címkék: , , , ,

Toffifee kehely

2010. február 20., szombat | desszert | 11 hozzászólás

P1011205

Az úgy volt, hogy elbambultam. Elfelejtettem szólni Férjnek, hogy a munkából hazafelé jövet Toffifeet is kellene hozni a boltból, mert kifogytak a készleteim.(lehet, hogy ciki, de én bizony imádom. Ez van)

Mit lehet hát tenni, ha az ember lányára estefelé rátör az édes karamellás semmiségek utáni sóvárgás, és éppen nincs itthon az imádott ragacsos-csokis bogyóból?

Nem, ezt most nem gyártottam le házilag. Csak valami olyasmit.

Meglepő módon tényleg kicsit hasonló lett az életérzés, bár azért ez még nem az igazi. De majdnem.

4, de inkább 6 adag

csokis réteg:

10 dkg étcsoki (60%)

10 dkg tejszín

2 ek nádcukor

2 marék mogyoró

karamellás réteg:

2 dl cukor

2 dl tejszín

A mogyorót száraz serpenyőben nagyon kis láng fölött, lassan megpirítom. Akkor jó, ha elkezdi ledobni a héját, és alatta már aranyszínű. Lassan kell pörkölni, különben kívül megég- belül meg nem sül meg. Lehet hántolt mogyorót is használni hozzá, de azt is meg kell pirítani.

Ha kissé kihűlt, ledörzsölöm a két tenyerem között a héját, majd késsel nem túl apróra vagdosom.

A csokit összetördelem, és a nádcukorral, meg a tejszínnel kis láng fölött összeolvasztom.

A folyékony csokis krémbe keverem a mogyorót, majd szétosztom négy pohárba. (lehetőleg aprócskákba, különben bután fog kinézni)

A cukrot karamellizálom, majd ha már világos borostyán színű, hozzáöntöm a tejszínt is, egy csipet só kíséretében. Vigyázat, köpköd!

Kis láng fölött kevergetve addig melegítem az egészet, amíg a karamell fel nem oldódik maradéktalanul, és a tejszínes szósz be nem sűrűsödik.

Ha a karamellás krém kihűlt, óvatosan a csokis réteg tetejére csorgatom.

Hűtőbe kerül, amíg teljesen meg nem dermed.

Megjegyzés:

1.) Én most ezt négy részre osztottam, de inkább hatfelé kellett volna, mert elég tömény. Még nekem is. És, mivel igen finom, nehéz megállni egy teljes pohárka maradéktalan kiürítését, viszont utána nagyon rosszul lehet lenni.

2.) A csokis réteg nem lágy krém, hanem kicsit keményebb, a Toffifee belső, nugátos rétegéhez hasonló. Nekem ez így ízlett, kicsit olyan érzésem lett tőle, mintha igazi Toffifeet ennék, de aki krémesebbnek szeretné a csokoládés részt, az legalább duplázza meg a tejszín mennyiségét benne!

Címkék: , , , , ,

Fehér csokis, kókuszos, citromos banánkenyér

2010. február 17., szerda | desszert, gyors&könnyű | 8 hozzászólás

P1010885

Mert a banánkenyér jó dolog. Mert banán mindig akad itthon, kicsit megfáradt állapotban (én nem tudom, hogyan csinálja, de amíg sárga, addig elbújik, aztán egyszer csak barnán kerül elő…).

A múltkori tejcsokis, zabpelyhes után itt egy fehér csokis, kókuszos változat. Csak hogy ne unjuk a banánt.

Lehetne sütni egy darab 25 centis szögletes formában is, ahogy a múltkor tettem, de most valahogy nem akaródzott kivárni a 80 perces sütési időt, így két darab, 20 centis forma lett a tésztával félig tele. Így az eredmény kicsit inkább laposkenyérre emlékeztet, de ez az ízén mit sem változtat. Tudniillik hogy finom. Nagyon.

1×25 cm szögletes kenyérforma vagy 2×20 cm szögletes kenyérforma

3 közepes banán (25 dkg tisztítva mérve)

4 tojás

10 dkg simaliszt

5 dkg cukor

5 dkg kókuszreszelék

5 dkg fehér csoki

5 dkg vaj

1 citrom leve és reszelt héja

1 púpos tk sütőpor (1/2 zacskó)

Az összes hozzávalót késes robotgépbe/ erős motorral bíró turmixgépbe öntöm, és addig keverem, amíg csomómentes, sima masszát nem kapok belőle.

Robotgép hiányában a banánt villával is lehet pürésíteni, és a puha (netán olvasztott) vajjal, a késsel apróra vagdosott csokival, meg a többi hozzávalóval együtt fakanállal/habverővel is simára lehet keverni a masszát.

Ezt követően szilikonos sütőformába, ennek hiányában sütőpapírral bélelt, vagy kivajazott, kilisztezett hagyományos formába öntjük a tésztát. ( de lehet muffint is sütni belőle)

180°C fokon (gázsütőben) 45 percet sült a két 20 centis formában a tészta, ekkor azért érdemes tűpróbát végezni, hiszen a sütési időt  sütőnként változó lehet. A nagyobb formában érdemes alacsonyabb hőfokon (160°C fok) és tovább (80 perc) sütni.

Miután elkészült, rácsra borítva hűtöttem ki.

Címkék: , , , ,

Juhtúrós galuska fokhagymás vajjal, juhsajttal

P1010807

Az elmúlt napok hatalmas kedvence, a fél órás vacsora vagy ebéd, a megunhatatlan.

Kaptam anyutól egy nagyon profi nokdeliszaggatót, és először csak azt akartam vele letesztelni, találomra összekevertem egy nokedlihez hasonló tésztát, amiben a lisztet és a tojást részben juhtúróra cseréltem. Soha ennél rosszabb döntést! Az állaga kellemes, puha, mint a gnocchié, a juhtúró íze meg egészen megszelídül a galuskában.

Azóta halomban áll itthon a juhtúró, és szinte napi rendszerességgel készül a galuska, ha a fiatalember megéhezik, de mégsem hajlandó megenni a neki szánt eledelt (ez meg ugye napi rendszerességgel elő is fordul, mivel egy nap most már csak egy alkalommal vagyok hajlandó palacsintát sütni)

Többnyire csak úgy, magában, fokhagymás vajjal összeforgatva esszük, és sok-sok juhsajttal a tetején, de nana univerzális paradicsomszószával is isteni finom, vagy ne adj’ isten, vörösboros marhapörkölt mellé, köretnek.

És nem egészen fél óra alatt készül el.

2 adag

20 dkg juhtúró

10 dkg simaliszt

2 tojás

csipet só

bors

3 dkg vaj

4 gerezd fokhagyma

keményebb, reszelhető juhsajt (vagy pecorino) a tálaláshoz

A tojást a liszttel alaposan kikavarom (én villával szoktam), ne maradjanak benne csomók. Ha ez megvan, hozzáadom a juhtúrót és egy csipet sót, ezzel is jól eldolgozom, majd félreteszem 15 percre pihenni.

Közben vizet forralok, a megpucolt, kés pengéjével meglapított fokhagymákat pedig fél-egy  perc alatt megsütöm a vajon.

Lobogó, sós vízbe szaggatom a galuskákat nokedliszaggatóval, közben egy-egy adag között átkeverem a vizet szűrőlapáttal, és ami felúszott a tetejére, azt lehalászom, és a fokhagymás vajra szedem.

Átforrósítom a vajjal a galuskákat, majd tekerek rá borsot, tányérokba szedem, és bőven reszelek rá juhsajtot.

Címkék: , , , , ,

Kategóriák

 

március 2010
H K S C P S V
« feb    
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031  

írunk és olvasunk