Flat-Cat

Édes ricotta gombóc málnaszósszal

A képért hivatalosan is bocsánatot kérek, de ez történik, amikor a melankólia frigyre lép a szentimentalizmussal. Megszületik a giccs.

Ismét egy recept a barátnémnak, és pici lányának, Hannának, mivel az országhatáron kívül kevés a túró.

Igen, ez a túrógombóc alternatívája, igazából az elkészítése is igen hasonló, csak a vajas morzsa helyett kerül rá savanykás gyümölcsszósz, a ricotta édességét ellensúlyozandó. De a szósz lehet akármilyen szezonális vagy a mélyhűtőben lapuló gyümölcsből, nálam most pont málna van itthon a fagyasztóban, szóval abból lett, és igen jól illett a gombócokhoz, nem is beszélve a vidám színekről.

Aztán hogy miért is készítsük ezt el az országhatáron belül, amikor itthon van rengeteg túró? Hát azért, mert finom.

És még egy érv: a gombócok miniatűr formában kiváló levesbetétek gyümölcslevesekhez, én nemrég málnakrémleveshez készítettem, és isteni volt!(recept, fotó majd az ismétlésnél)

A recept pedig nem újdonság, egy sós változat már szerepelt a blogon korábban.

2 adag (én+Ponty) leves után főételnek, 4 adag desszertnek

250 gr ricotta

7 dkg búzadara (~4 ek)

1 tojás

1/2 citrom reszelt héja és leve

1 tk vanílisá cukor

1 ek (nád)cukor

málnaszósz:

25 dkg málna

2 ek (nád)cukor

2 púpos ek mascarpone (~ 4 dkg)

A ricottát villával összedolgozom a tojással, búzadarával, citrom héjával, levével, vaníliás és nádcukorral, csipet sóval, majd félreteszem 15 percre pihenni.

A málnaszószhoz a málnát a cukorral kis láng fölött összeforralom, megvárom, amíg 3/4 részére besűrűsödik, majd szitán/szűrőn átpasszírozom. Ez a rész másfél évesnél idősebb gyermek esetén már lehagyható. Vagy ha a gyermek eleve utálja a málnát, mint az enyémnél most ez kiderült. A magtalan málnapürét kikeverem a mascarponeval, és a szósz kész, megpróbálom melegen tartani, amíg a gombócok elkészülnek.

Vizet teszek fel forrni, ha lobog, megy bele egy kevés só, és elkezdem kifőzni a gombócokat.

Kézzel diónyi gombócokat formázok a masszából ( a massza elég lágy, de azért menni fog!), a vízbe dobálom, és amint felúszott a víz tetejére, szűrőlapáttal lehalászom. Érdemes a gombócok formázását és a halászást szimultán csinálni, hogy ne főjenek szét a gombócok, elvileg lehetséges.

A kifőtt gombócokat nyakon öntöm a szósszal.

Címkék: babának, édes, fél óra, gyors&könnyű, málna, mascarpone, ricotta

Almás pasztinák krémleves, gyömbérrel, citrommal, mentával

Na, akkor a rendes tavaszi fáradtság és tél végi depresszió eddig tartott(?).

Milyen jó is, ha az embernek pici gyereke van, nem jut ideje meg energiája a kényeztető önsajnálásra.

Csodálatos dolog ez, mert emberi számítások szerint egy sarokban kucorogva kellene reszketnem a kimerültségtől, és mégsem teszem. Részben azért, mert egy szőke buksi mindig feltűnik a színen, és sikítva kibányász onnan olyan indokokkal, hogy vegyem le neki a polcról a kristálybödönt, had játsszon vele, segítsek neki letörni a DVD olvasó tálcáját, kipakolni a konyhakőre a porcelánokat, és hasonlók.

Az is feltűnt, hogy a korábbi rutinszerű kedélyállapot javító cselekedetek, úgy mint cipők és csizmák vásárlása, ékszerek, arcfestékek, parfümök és ruhák, immár teljesen a feledés homályába vesztek. Legutóbb, amikor kinéztem magamnak egy gyönyörű csizmát, végül gondolkodás nélkül egy új babakocsit vettem helyette Pontynak. Egy kényelmesebbet. A másik újkeletű érdekesség ezzel kapcsolatban a váltószámok új dimenziója, vagyis ominózus csizma esetében a csizma ára= egy babakocsi= 50 pár pisztráng, amit minimanó és az apja is annyira szeret. Természetesen a rangsorolásnál a csizma a harmadik, és egyben utolsó helyre szorult. Talán nem is bánom, hogy így alakult, talán meg valahol mégis, de ez az introspekció teljes hiánya miatt, amit a tartós alvásmegvonás és egyéb irányú állandó elfoglaltság hozott létre, soha nem fog kiderülni.

De már süt a nap, kezd ismét zöldbe fordulni az erdő a csupasz fák alatt, szóval minek is a csizma. Legfeljebb ha gumiból lenne. A nagy tavaszi megújulás talán nálam is közeledik, de egyelőre csak kis lépésekkel, először csak a harsogó színek és könnyű ízek, mellettük még utoljára a téli zöldségek végső nagy rohama, aztán majd idővel jöhetnek a friss zöldségek, tavaszi saláták.

A leves a tegnapi pisztráng nyomán született, az alma-pasztinák-gyömbér-menta-citrom társítása annyira finomnak bizonyult, hogy ma meg kellett ismételnem krémleves formájában is. Az eredmény ezúttal is kifejezetten üdítő ízű, nagyon kellemes, friss, tavaszias lett.

4 adag

3 közepes szál pasztinák (tisztítva ~25 dkg)

2 közepes alma (tisztítva ~25 dkg)

1/2 fej fehér hagyma (~ 7-8 dkg)

1 gerezd fokhagyma

4 cm gyömbér

1/2 kisebb citrom leve és reszelt héja

4-5 ág menta (vagy 1 tk szárított menta, porrá őrölve)

3 dkg vaj

1 dl tejszín

A meghámozott, felkockázott pasztinákot vajon aranyszínűre pirítom. Hozzáadom a felkockázott hagymát is, és üvegesedésig sütöm. A felszeletelt fokhagymával is együtt sütöm még néhány másodpercig, majd hozzáadom az almát, a citrom levét és héját, és felöntöm 1 liter vízzel. Fedő alatt puhára főzöm a hozzávalókat.

Végül hozzáadom a tejszínt, megvárom, amíg egyet forr, majd botmixerrel pürésítem.

Itt kimerem a baba-adagot, és ezután fűszerezem a többit a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levével és a finomra metélt mentalevélkékkel. (ha szárított mentát használunk, azt az almával együtt célszerű hozzáadni)

Címkék: alma, fél óra, gyors&könnyű, leves, pasztinák

Aszalt paradicsomos, zöld olajbogyós polentával töltött tintahal

A tintahalakkal már régóta szemezek a Metroban, nemrég pedig eljött az ideje, hogy be is szerezzek belőlük néhányat. Töltött változatra gondoltam elsőnek, és annyira sikeres lett ez a próbálkozás (hiába, szűz kéz…), hogy most ez már az ismétlése.

A tintahalról azért azt érdemes tudni, hogy a frisset csak fél-egy percig szabad sütni serpenyőben vagy roston, különben hamar megkeményedik, és csak további hosszas hőkezelés után válik ismét puhává, fogyaszthatóvá. Ezért a tölteléket készre főztem hozzá, majd a töltés után csak rövid sütés és párolás következett.

Konyhakész, tapadókorongtalanított, megtisztított állatokat vettem hozzá, így a horrorisztikus rész az nálam kimaradt, és a kissé visszataszító csápokkal sem kellett szembesülnöm az elkészítés során.

Ha szépen mosolygunk és/vagy egy elbűvölő 14 hónapos is ott feszít az ölünkben, akkor némi protekcióval szert lehet tenni csáp nélküli, “selejtes” példányokra is, ha ez nem jön össze, akkor a karok apróra vágva belekerülhetnek a szószba.

2 adag előétel/ 1 adag főétel

2 közepes tintahal (~ 30-35 dkg)

5 db felezett, olajban eltett, alaposan lecsöpögtetett szárított paradicsom (~ 4 dkg)

1 nagy marék zöld olajbogyó (magok nélkül 4 dkg)

1 ek kapribogyó

1 púpos ek kukoricadara (~ 2 dkg)

1 kis salotta (~ 2-3 dkg) vagy édes fehérhagyma

1 gerezd fokhagyma

1/2 citrom reszelt héja

2 dkg parmezán

1 ek vaj

0,5 dl száraz fehérbor

olívaolaj

rukkola, tetszőleges zöldsaláta a tálaláshoz

Az apróra vágott salottát (vagy hagymát) a vajban üvegesedésig sütöm, majd hozzáadom a finomra aprított aszalt paradicsomot, szintén finomra aprított zöld olajbogyót és kaprit, a kukoricadarát, a finomra aprított fokhagymát, a reszelt citromhéjat, és felöntöm 1 dl vízzel. Kis láng fölött addig főzöm, amíg a dara megpuhul, és az összes folyadékot magába nem szívja/el nem párolog alóla. Ha szükséges, és a dara nem puhult meg kellőképpen, akkor a vizet pótolom. Végül a finomra reszelt parmezánt is a töltelékhez keverem, majd a kész töltelékkel megtöltöm a tintahal hasüregét. Csak lazán, nem túl szorosan, különben sütésnél szétnyílik. Konyhai spárgával megkötözöm.

Kevés olívaolajban igen forró serpenyőben 1-2 perc alatt körbesütöm a tintahalat, mellette a felkarikázott csápokkal (ha van), majd köré öntöm a maradék tölteléket, a bort, és még fél-egy deci vizet. Fedő alatt kis lángon  5 percig párolom.

Ha kész, a tintahalakat kiszedem, majd a szószt erős lángon beforralom a kellő sűrűségűre, ha szükséges.

Olívaolajjal, mézes-levendulás fehérborecettel vagy balzsamecettel elkevert rukkolából megágyazok neki, és erre tálalom a tintahalat, szósszal meglocsolva.

Címkék: előétel, fél óra, herkentyű, kapri, kukoricadara, paradicsom, rukkola, sajt

Bundás mini mozzarella

Most írhatnék olyan csacskaságokat, hogy mozzarella tempura, mert a bunda hozzá az olyan, de minek cicomázzam: bébiételről van szó.

Azt nem állítom, hogy mi nem falatoztunk belőle igen jóízűen, sőt, nekünk mellé még némi rukkola és koktélparadicsom is került (igen, primőr, de néha elcsábulok. Ez van), de bunda natúr ízei elsősorban minimanó jelenlegi ízlését tükrözik.

A legmeglepőbb egyébként nem az volt benne, hogy igen finom, hanem hogy pár perc alatt elkészült a két(és negyed) fős adag. Ez köszönhető a golyóbisok felnyársalásának, ami igencsak megkönnyíti a bundázást és a sütést is.

Meg viccesen néz ki, mint egy rántott sajtos nyalóka.

És nem is lett tőle olajszagú a lakás (annyira).

Lehetne készíteni felkockázott mozzarellából is persze, de akkor kevésbé csinos. Meg Ponty a szögletes kockákat kevésbé passzentosan tudja begyömöszkölni a szájába egészben…

2 adag

25 dkg mini mozzarella

1 tojás

2 púpos ek simaliszt (~4-5 dkg)

2 púpos ek kukoricaliszt (~ 4-5 dkg) (lehet helyettesíteni simaliszttel)

0,5 dl víz

1 kk só

bambusznyársak

olaj a sütéshez

a tálaláshoz koktélparadicsom, olívaolajjal és citromlével elkevert rukkola

A tojást villával elhabarom, majd hozzáadom az elvegyített lisztek 2/3 részét. Csomómentesre keverem, majd hozzáadom a vizet és némi sót. Ismét elkeverem. Sűrű palacsintatésztához hasonlónak kell lennie. A bundába kerülhetnek még fűszerek, bors, szárított zöldfűszer finom porrá őrölve, fokhagyma finomra reszelve, ízlés szerint)

A tésztát félreteszem pihenni, legalább 15 percre.

Közben a mozzarellát lecsöpögtetem, és egyenként a nyársak végére tűzöm, mint egy nyalókát.

Sütés előtt a sajtokat a nyelüknél fogva meghempergetem a lisztek keverékében, majd megmártom a tésztában, ami így szépen rátapad. A felesleget lecsöpögtetem, és bő, igen forró olajban kisütöm.

Nem narancsos piros lesz a tészta ha megsül, csak sötétebb sárga, és hólyagos. A nagyon forró olajban alig 1-2 perc alatt megsülnek, így nekem egyből sem folyt ki a sajt. A nyelüknél fogva könnyen ki is lehet emelni az olajból, majd konyhai papírtörlőre tenni, ami felissza a felesleges zsiradékot.

Ha kisebb ( kb 14 cm) edényben sütjük, akkor elég hozzá nagyjából 3 dl olaj. A golyók úgyis olyan gyorsan kisülnek, hogy egyszerre 3-4 darabnál több nem is tartózkodik is az olajban.

Tálalásnál minimanó természetesen magában fogyasztotta, minden felesleges körítés nélkül, de mi azért elkísértük egy kevés salátával.

Az ötlet megszületésétől számítva fél órán belül ehetünk. Persze csak ha nem fényképezzük le…

Címkék: előétel, fél óra, gyors&könnyű, hús nélkül, sajt

Juhtúrós galuska fokhagymás vajjal, juhsajttal

Az elmúlt napok hatalmas kedvence, a fél órás vacsora vagy ebéd, a megunhatatlan.

Kaptam anyutól egy nagyon profi nokdeliszaggatót, és először csak azt akartam vele letesztelni, találomra összekevertem egy nokedlihez hasonló tésztát, amiben a lisztet és a tojást részben juhtúróra cseréltem. Soha ennél rosszabb döntést! Az állaga kellemes, puha, mint a gnocchié, a juhtúró íze meg egészen megszelídül a galuskában.

Azóta halomban áll itthon a juhtúró, és szinte napi rendszerességgel készül a galuska, ha a fiatalember megéhezik, de mégsem hajlandó megenni a neki szánt eledelt (ez meg ugye napi rendszerességgel elő is fordul, mivel egy nap most már csak egy alkalommal vagyok hajlandó palacsintát sütni)

Többnyire csak úgy, magában, fokhagymás vajjal összeforgatva esszük, és sok-sok juhsajttal a tetején, de nana univerzális paradicsomszószával is isteni finom, vagy ne adj’ isten, vörösboros marhapörkölt mellé, köretnek.

És nem egészen fél óra alatt készül el.

2 adag

20 dkg juhtúró

10 dkg simaliszt

2 tojás

csipet só

bors

3 dkg vaj

4 gerezd fokhagyma

keményebb, reszelhető juhsajt (vagy pecorino) a tálaláshoz

A tojást a liszttel alaposan kikavarom (én villával szoktam), ne maradjanak benne csomók. Ha ez megvan, hozzáadom a juhtúrót és egy csipet sót, ezzel is jól eldolgozom, majd félreteszem 15 percre pihenni.

Közben vizet forralok, a megpucolt, kés pengéjével meglapított fokhagymákat pedig fél-egy  perc alatt megsütöm a vajon.

Lobogó, sós vízbe szaggatom a galuskákat nokedliszaggatóval, közben egy-egy adag között átkeverem a vizet szűrőlapáttal, és ami felúszott a tetejére, azt lehalászom, és a fokhagymás vajra szedem.

Átforrósítom a vajjal a galuskákat, majd tekerek rá borsot, tányérokba szedem, és bőven reszelek rá juhsajtot.

Címkék: fél óra, gyors&könnyű, hús nélkül, juhtúró, sajt, tészta

Paradicsomos sütőtök krémleves

Pedig mindent még le sem írtam, mert van benne aszalt vörösáfonya, gyömbér, csili, fahéj, meg egyebek.

Az első hallásra számomra kissé bizarr kombinációt a Good Food honlapján találtam, és némi vacilálás után adtam neki egy esélyt. Nem ragu formájában, mert abban valahogy a sütőtököt még mindig nem szeretem, hanem krémlevesnek. Az a hátsó szándékom is megvolt, hogy mivel Ponty valószínűleg szeretni fogja, hiszen mindent szeret, ami paradicsomos vagy sütőtökös, így a leves felhasználható lesz majd gyermekélelmezési célokra is. Ezen a téren viszont kissé elszámítottam magam, mert erről főzés közben megfeledkezve minden fűszert belezúdítottam már az elején, és így a végeredmény, khmmm… kissé túl fűszeres lett a kisded számára. De továbbra is fenntartom, hogy ez működőképes bébiétel lehet, ha nem minden fűszert az elején pakolunk bele.

Ja, és hát igen. Ez a leves meglepően finom.

3-4 adag

75 dkg sütőtök (tisztítva mérve)

4 dl passzírozott paradicsom ( Mutti passata)

1 fej salotta vagy pici vöröshagyma (~ 4 dkg)

1 marék aszalt vörösáfonya (~ 3 dkg)

2 ek olívaolaj

1 kk szárított, őrölt csili

1 kk szárított, őrölt gyömbér (vagy helyette 3 cm friss lereszelve)

késhegynyi őrölt fahéj

Az olívaolajon üvegesre sütöm a felkockázott hagymát. Hozzáadom a felkockázott tököt is, együtt sütöm néhány percig, majd felöntöm a passzírozott paradicsommal és 3 dl vízzel.

Hozzáadom a fűszereket (ha baba is kap belőle, akkora  fűszereket csak a legvégén, az áfonyával együtt adjuk a leveshez!) , majd fedő alatt addig főzöm, amíg a tök megpuhul.

Botmixerrel pürésítem, majd hozzáadom a késsel durvára vágott vörösáfonyát. Ezzel együtt főzöm még 2-3 percig, amíg az áfonya megpuhul. (mivel nálam levesbetétként funkcionál az áfonya, ezért adom csak a legvégén, durvára vágva a leveshez. De bele lehet tenni már az elején is, és összepürésíteni a tökkel, így kevésbé macerás)

Én nem variáltam ezt tovább, tányérba szedtem, bekucorodtam vele a fotelba, és félálomban, rendkívül elégedetten belapátoltam.

Címkék: aszalt gyümölcs, fél óra, gyors&könnyű, leves, paradicsom, sütőtök

Téli zöldségkrémleves fehéren

Eredetileg a petrezselyemgyökeret azért vettem, hogy elkészítsem Chili&Vanilia petrezselyemgyökér krémlevesét, azt a nagyon szép zöldet.

Aztán már megint hűtőtakarításba torkolt az esti főzés, melynek során csaknem minden zöldséget felhasználtam, amit itthon találtam. Így lett benne karalábé, krumpli és fehérhagyma is. De akkor már ne legyen zöld, hanem maradjon fehér. A végeredmény így aztán közelebb került Piszke fehér zöldségkrémelveséhez, mint az eredetileg tervezett fehérrépáshoz. Azt nem mondanám, hogy megbántam, mert nagyon finom lett, és újabb tapasztalattal gazdagodtunk: a kölök megeszi a karalábét is, ha az gondosan el van rejtve. Még egy másik új tapasztalat: én is megeszem a fehérrépát, ha gondosan el van rejtve…

Ja igen, a lényeg majdnem kimaradt. Az édesköménymag. Eszméletlen jól áll a levesnek.

2-3 adag

30 dkg petrezselyemgyökér

20 dkg krumpli

2 kis karalábé

1 nagy fej fehérhagyma (jó a vörös is)

10 gerezd fokhagyma

0,5 dl tejszín

3 dkg vaj

1 tk édesköménymag

reszelt pecorino/kemény juhsajt  és tökmagolaj a tálaláshoz

A zöldségeket megtisztítjuk és nagyobb darabokra vágjuk.  A fokhagyma maradhat egészben.

Az édesköményt kevés sóval mozsárban porrá őröljük.

A vajon, lehetőleg teflon serpenyőben, kis láng fölött lassan megsütjük a hagymát, amihez hozzáadjuk az édesköményt is. Ha már kezd színt kapni, mehetnek hozzá a zöldségek  is. Innentől mérsékelt lángon, sűrű kavargatás mellet addig sütjük a zöldségeket, amíg el nem kezdenek aranyszínűvé válni. Az utolsó egy percre mehet mellé a fokhagyma is.

Felöntjük fél liternyi vízzel, majd fedő alatt addig főzzük, amíg minden megpuhul a levesben.

Megy hozzá a tejszín, egyet forr, majd botmixerrel pürésítjük.

Sózzuk, ha szükséges.

Tálalásnál a forró levest reszelt sajttal megszórjuk, és kevés olajat csorgatunk a tetejére.

Címkék: fél óra, gyors&könnyű, karalábé, krumpli, leves, sajt

Négy sajtos parajkrémleves

Egyébként főzök rendes ételeket is.

Például ezt. A receptet ma(?) találtam, itt (a tálalást ajánlanám mindenki figyelmébe, szerintem gyönyörű!), igaz, hogy túl sok mindent nem tartottam meg belőle, csak a parajt, meg azt, hogy én is négyféle sajtot tettem bele. A recept átigazítása szintén a hűtőszekrény tartalma, illetve az eddig használt receptem szerint, szerintem jót tett neki.

Borzalmasan egyszerű, gyors, és nagyon finom.

2-3 adag

600 gr paraj (fagyasztott vagy friss, leveles vagy krém)

1 kis krumpli (~ 5-7 dkg)

1 fej salotta (vagy kb 3 dkg vöröshagyma)

8 gerezd fokhagyma

3 dkg kéksajt (pl DorBlue)

fél-fél marék reszelt pecorino és Grana Padano (~1,5-1,5 dkg)

10 dkg mozzarella

2 ek tejszín

1 ek vaj

só, bors

A vajon üvegesig sütjük a felkockázott hagymát, majd fél percre mellédobjuk a felaprított fokhagymát is.

Hozzáadjuk a parajt, a meghámozott, felkockázott krumplit, majd felöntjük fél liter vízzel, sózzuk és fedő alatt addig főzzük, amíg a krumpli megpuhul.

Hozzáadjuk a tejszínt, összeforraljuk, majd hozzáadjuk a reszelt pecorinot, grana padanot és az elmorzsolt kéksajtot is a forró leveshez.

Ízlés szerint tekerünk bele borsot, majd botmixerrel pürésítjük.

Tálalásnál a tányérokba szétosztjuk a felkockázott mozzarellát, és erre merjük a levest. Ha van otthon mini mozzarella, azzal még mutatósabb lesz.

Címkék: fél óra, gyors&könnyű, leves, sajt, spenót

Paradicsomleves másképp

Azaz aszalt sárgabarackkal.

Recept a Holló és társa Könnyen, gyorsan, finomat sorozatának Ínyenc ételek részéből. Legalábbis alapjait tekintve, de hát ez sem tudta megúszni az átfazonírozást. Egyébként egyáltalán nem formabontó, sőt. Én kissé csalódtam is benne, pusztán az extravagancia szempontjából, majdnem főztem is bele bánatomban betűtésztát… De tényleg nagyon finom, és sikerült ilyen furfangos módon némi sárgabarackot is juttatnom a gyerekbe, szóval gyümölcsöt nem evő kisdedek rejtett gyümölcsfogyasztásának kiváló módjával állunk szemben. (itt kell megjegyeznem, hogy az aprónép adagját a csili és gyömbér hozzáadása előtt illik kimerni, különben érhet minket meglepetés, nem a jó értelemben.)

Azért még ejtek pár szót a könyvről is. A receptek biztatóak, bár én képtelen vagyok szakácskönyvből főzni, szóval elég erős módosításokon esnek át általam, de kiváló ötletforrásként szolgálnak, és nem ez az utolsó étel, amihez innen merítettem ihletet. De ami még ennél is fontosabb, azok a gyönyörűen megkomponált  képek, a csodaszép tányérok, tálak, evőeszközök, és a színek, amik engem teljesen elvarázsoltak. Pedig én nem olyan vagyok, akinek a képek számítanak egy szakácskönyvben, de ez itt most nagyon az én ízlésem szerint való. Na, csak ennyit akartam írni, most jöhet a recept.

4 adag

700 ml passzírozott paradicsom (Mutti passata)

10 dkg aszalt sárgabarack

1 nagy lilahagyma (~ 8-10 dkg)

1 narancs leve

3 ek finomra aprított petrezselyemzöld

3 gerezd fokhagyma

1,5 cm gyömbér

1 pici szárított csili/1/2 kk szárított, őrölt csili

1-1 tk koriandermag és római kömény

1 babérlevél

1/2 kk fahéj

nádcukor, olívaolaj

joghurt és fahéj a tálaláshoz

A koriandert és a római köményt mozsárban megőröljük, majd 2-3 evőkanálnyi olívaolajon néhány másodperc alatt megpirítjuk.

A lilahagymát apró kockára vágjuk, majd a fűszerek mellé dobjuk és üvegesre pároljuk.

Hozzáadjuk a felaprított fokhagymát és a nagyjából feldarabolt aszalt sárgabarackot, felöntjük a narancs levével, a passzírozott paradicsommal és 6 dl vízzel. Hozzáadjuk a babérlevelet, fahéjat, petrezselymet, sózzuk, ha nincs gyerkőc a háznál, akkor itt kerül bele a csili és a gyömbér is.

Fedő alatt 10-15 percig főzzük, vagy amíg a barack megpuhul.

Ezután halásszuk ki a babérlevelet és botmixerrel pürésítsük a levest.

Ízlés szerint itt még kerülhet bele cukor, fahéj, narancslé, ha a kiskorúak adagja eltávolításra került, itt jön bele a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott leve és némi szárított, őrölt csili is.

Fahéjjal kikevert joghurttal tálaljuk.

Címkék: aszalt gyümölcs, fél óra, gyors&könnyű, leves, paradicsom

Sütőtökös lazackrémleves

Ismét fél órán belül elkészül, és kiváló a lazac resztlik hasznosítására.

Lazacfilét ugyanis általában nem szeletekben szoktam venni, hanem egy nagyobb darabot egyben (mert csak így adják) a Metroban, amit én darabolok itthon. Ennek az az egyszerű oka, hogy jobban szeretem a szögletes filéket, mint a C alakú lazacderekat, amiben a gerinc is benne található. Így viszont a takaros kis szeletek kihasítása után keletkezik némi maradék. Ez ragukhoz, curryhez vagy levesekhez viszont igen jól hasznosítható.

Ha valaki esetleg az ár miatt szisszenne fel, akkor megint jövök a csirkemellfilével, vagyis a lazac 1800 Ft/kg ára egészen pontosan annyi, mint a gyári mellfilé ára (a Metroban), viszont a minőség, az nem azonos. Bár ez nem vadvízi lazac, hanem tenyésztett, de akkor is… Persze nem ez kerül minden nap az asztalra, de ez még a karácsonyi lazacból maradt.

Nem utolsó dolog az sem, hogy a lazac az egyik leggazdagabb omega 3 zsírsavakban, ami nálunk diétás szempontból igen fontos, hiszen kedvezően befolyásolja Férj  koleszterinszintjét, nálam meg átmegy az anyatejbe, és Ponty még okosabb lesz tőle.

Bár én továbbra is az őshonos magyar halak rajongótáborát erősítem, azaz bármilyen tengeri kütyüt bármikor elcserélnék egy harcsáért vagy pisztrángért, süllőért meg pláne, de azok tényleg nagyon drágák -milyen fura is ez, ugye.

Szóval szolidaritásból megeszem a lazacot Férjjel, aki persze imádja, csak minimanó utálja, de rettenetesen. Nem úgy, mint a pontyot (kicsi kannibál), süllőt, harcsát, pisztrángot. (Hiába, na, az anyja fia!) Pedig ha szeretné, ez a recept is beleférne a babakonyhába.

Egyébként egy könnyű, tartalmas, kellemesen visszafogott ízű (azaz végre nem csípős) leves, érdemes kipróbálni.

2-3 adag

20 dkg lazac (bőre nélkül), nagyobb kockákra vágva

20 dkg sütőtök (tisztítva mérve), nagyobb kockákra vágva

20 dkg krumpli

1 közepes póréhagyma fehér része (~ 6-8 dkg)

3 gerezd fokhagyma

1 ek vaj

1 ek olívaolaj

0,5 dl tejszín

1 közepes narancs leve (~ 0,5 dl)

só, bors, szerecsendió

maréknyi (~ 3 dkg) reszelt parmezán/grana padano a tetejére

Az olívaolajt felforrósítom, hozzáadom a vajat, majd a felkarikázott pórét, kicsit megfonnyasztom közepes lángon, gyakran kevergetve.

Hozzáadom a halat, addig sütöm, amíg a lazac húsa kivilágosodik.

Hozzáadom a felaprított fokhagymát, sütőtököt, nagyjából feldarabolt krumplit és felöntöm 0,5 liter vízzel (vagy amennyi épp csak ellepi).

Fedő alatt addig főzöm, amíg a krumpli és a tök is megpuhul benne.

Hozzáadom a tejszínt, sózom, borsozom, reszelek bele szerecsendiót, megvárom, amíg egyet forr, és lehúzom a tűzről.

Botmixerrel vagy turmixgépben pürésítem, narancs levével ízesítem és forrón, sok reszelt parmezánnal megszórva tálalom.

Címkék: fél óra, hal, krumpli, leves, póré, sütőtök