Flat-Cat

A tökéletes pizza

Nyilván mindenkinek megvan a saját  tökéletes pizza receptje. A miénk ez. Semmi különleges nincs benne, csak egy kis változtatás a sütés módját illetően. A végeredmény pedig -legalábbis számunkra- tökéletes…

2 nagy ( kb 30 cm)pizzához

30 dkg liszt (1/5 teljes kiőrlésű búzaliszt, 4/5 rétesliszt), 1 dkg friss élesztő, 1 ek cukor, 1 csapott tk só, 3 ek olívaolaj

1 dl Mutti passata, 1 ág oregánó, 2 gerezd fokhagyma, 1 ek olívaolaj

3 szelet prosciutto crudo, 1 marék olajban eltett articsóka (szeletelt), 3 dkg olasz szalámi, 1 marék olajban eltett erdei gomba, 20 dkg scamorza

A cukrot és sót feloldom 1 dl meleg vízben, hozzáadom a lisztet, a liszttel elmorzsolom az élesztőt. (nem szoktam megfuttatni, így gyorsabb és ugyanolyan jó) A teljes kiőrlésű liszt itt nem az egészséges táplálkozás jegyében kerül bele, hanem ettől finomabb, ropogósabb lesz a tészta. Megy még hozzá az olívaolaj, összemorzsolom-gyúrom az egészet, és még annyi vizet adok hozzá, hogy kemény, de azért jól gyúrható, rugalmas tészta legyen ( kb 0,5 dl). Annyira kemény, amit már a kézi robotgép karja nem tud kidolgozni. Szóval kézzel gyúrom, amíg sima lesz a tészta, és magától leválik az ujjaimról. Cipóvá formálom, a tetejét bekenem olívaolajjal, és letakarva meleg helyen kb 2 órát kelesztem. Ha ennél tovább kel, mondjuk 5-6 órát, az sem baj. Sőt.

Ha duplájára kelt, átgyúrom, és lisztezett deszkán 2 mm” vastagra” nyújtom. Kerek, vagy szögletes, de leggyakrabban rusztikus(=amorf) alakzatra. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, és ilyenkor még a tészta alá nyúlva kicsit kézzel kihúzkodom a széleket, hogy legyenek benne még vékonyabb részek. A sütőpapír lényegesen nagyobb kell legyen, mint a tészta, lógjon ki a tepsiből. Villával megszurkálom, a paradicsomszósszal vékonyan megkenem ( ez a finomra vágott oregánó+átpréselt fokhagyma+ passata+ olívaolaj), az egyikre ráfektetem a sonkát és megszórom a felszeletelt articsókával, és a durvára reszelt scamorza felével, a másikra kerül a szalámi és a felszeletelt gomba, majd a maradék sajt. Közben a sütőt 290°C fokra melegítem elő. A pizzát a sütőpapírral a sütő rácsára emelem át, tepsi nélkül, ezért kell a nagy sütőpapír. A tepsi csak a szállításra szolgál a sütőig. 290°C fokon 6-7 perc alatt megsül. Nekem mondjuk gázzal üzemelő sütőm van, arra érvényes ez az idő. 6 perc alatt már jól megsül, 7 perc alatt aranybarna pöttyös lesz a sajt és a pizza széle is. Ilyen főfokon sütőpapíron igazán vékony, ropogós lesz a tészta, nem lesz vizes az alja, de a papír annyira megég, hogy vigyázni kell a kiemelésnél, mert könnyen szakad-törik, és ilyenkor a “nagy mű” a sütő ajtaján landol :-)  Az ízesítés meg ízlés szerint, nekünk ez a kettő a kedvencünk.

Megjegyzés: azóta született két új kedvenc feltét. Az egyik prosciutto, kevés  hajszálvékonyra karikázott lilahagyma, reszelt fetával a tetején, a másik a férjemnek pedig frutti di mareval készült (200 gr frutti di mare kiolvasztva-tudom, friss jobb lenne-, alaposan lecsöpögtetve szükséges hozzá, amit olívaolajban nagy lángon néhány percig pirítok, majd hozzáadok egy marék aprított, friss bazsalikomlevelet, 2 gerezd nagyon apróra vágott fokhagymát, meglocsolom fél citrom levével, és megy hozzá 6-8 szem felezett koktélparadicsom is. Nagy lángon rázogatva 1-2 perc alatt készre sütöm. Erre csak kevés ( kb 2 dkg) reszelt scamorzát teszek)

Címkék: fast food, herkentyű, kelt tészta, sajt

Curry pangasiusból

Na nem az az ázsiai kulináris műremek, hanem megint a hatásvadász-gyorsétkezdés fajta. Amit amúgy szeretek, merthogy az “igazi” curryt meg nem szeretem. A thai még csak-csak, de az indiai konyha sajnos nagyon nem jön be, pedig tudom, hogy divatos, meg minden.

Ez most azért készült pangasiusból, mert a sógoromtól tetemes mennyiségű halfilét kaptunk, de akármilyen semlegesebb ízű hal vagy akár csirkemell is megteszi (akkor nem csillagánizs, hanem fahéj megy bele, nem citrom, hanem 1 egész narancs leve, és még 1/2 kk egész római kömény)

Gordon Ramsay receptje alapján  a The F word sorozatból.

2 főre

2 nagyobb pangasius filé (35 dkg), 1 nagy fej hagyma (1 csokor újhagyma jobb lett volna a halhoz…), 4 gerezd fokhagyma, 4 cm gyömbérgyökér, 1 csili, 1 tk kurkuma, 1 csillagánizs, 1 citrom, 1 ek sötét szójaszósz, 1 ek barna cukor, 1 tk szárított ázsiai citromfű, 1,5 dl kókusztej ( ez most nem volt, úgyhogy 0,5 dl tejszín+4 ek kókuszreszelék+0,5 dl víz felfőzve, leszűrve, de most ez sem volt, csak beleöntöttem mindent) 250 gr (mirelit) zöldbab vagy karfiol, vagy zöldspárga (szára),  4 dkg napraforgóolaj (most vaj, mert csak olívaolaj van itthon, azt meg inkább nem tettem bele)

A hagymát, fokhagymát, csilit, gyömbért apróra vágom, egy nagyobb serpenyőben a vajon kicsit megfuttatom, mehet hozzá a kurkuma és a csillagánizs. A halfiléket 4 cm szeletekre vágom, mehet a serpenyőbe ez is. Ha kicsit megsült az egyik oldala, megforgatom. A szójaszószt, cukrot, vizet és a citrom levét összekeverem, és ráöntöm a halra. Rászórom a zöldbabot, lefedem, és készre párolom. Kb 5 perc. Végül megy hozzá a kókusztej/ tejszín, sózom, összeforralom, és kész. Ha valaki a kókuszreszelékkel próbálkozna ( a férjem szerint így izgalmasabb(?) lett), akkor még a zöldbab előtt szórja bele. Jázminrizzsel ettük, mert csak ez volt itthon… Nagyon finom lett.

Címkék: egytál, fast food, fél óra, hal, kókusztej, újhagyma, zöldbab

Waffel II.- az élesztős változat

Az élesztős változatnál nem sokat keresgéltem, én is a Macikonyha receptjét választottam, és ismét nem bántam meg. Nem változtattam volna a recepten, de nem volt jégcukrom, és a férjemet nem sikerült meggyőzni, hogy anélkül nem az igazi. Sőt, a törött kockacukor gondolatától is irtózott, úgyhogy csak kicsit több cukorral készítettem el a tésztát, és mellékeltem hozzá némi karamellszószt.

Nekünk mindkét változat nagyon ízlett, a sütőporos a gyermekkori strandolások gofris bódéit idézi, de sokkal szofisztikáltabb változatban, a kelt pedig nagyon finom reggelinek bizonyult, és bekerült a mindenkori kedvencek közé.

A jégcukrot pedig még nem adtam fel!

16 darabhoz

50 dkg finomliszt, 25 dkg olvasztott vaj, 20 dkg cukor (eredetileg 10+25 dkg jégcukor), 2 tojás, 2 csomag élesztő, 10 dkg tej, csipet só, 1 ek sk. vaníliás cukor, 1 kk reszelt citromhéj

a karamellszószhoz cukor, tejszín

A  tészta hozzávalóiból rugalmas, nem túl lágy tésztát dagasztok, miután megkelt, átgyúrom, 16 darabra vágom, és a gombócokat waffel sütőben megsütöm.

A karamellszószhoz karamellt készítek, majd 1:1 arányban tejszínnel felöntöm, és addig főzöm kavargatva, amíg a karamell feloldódik, és az egész besűrűsödik.

Címkék: édes, fast food, kelt tészta, reggeli

Waffel I.- a sütőporos változat

Két éve megvan már a kanárisárga kis waffel sütőnk, amit eddig még csak ki sem próbáltunk. A férjem azonban most fellázadt, és waffelt követelt (a maga szelíd módján persze), úgyhogy tegnap este nekiálltam receptet keresgélni. Két változat tűnt ígéretesnek, a sütőporosat a No Salty receptgyűjteményben találtam, és a Szakácsok könyvéből származik. Nem változtattam rajta, és az eredménnyel teljesen meg voltunk elégedve.

4 főre ( azért inkább csak 2)  12 db

25 dkg finomliszt, 15 dkg olvasztott vaj, 10 dkg porcukor, 4 tojás, 2 csomag sütőpor, 3,5 dl 3,5% tej, 1 ek vaníliakivonat, 1 kk szárított citromhéj

A tojásfehérjét csipet sóval kemény habbá verem. A többi hozzávalót habverővel  csomómentesre keverem, majd kanállal óvatosan hozzáforgatom a tojáshabot. Az első adag előtt kevés vajjal megkentem a sütőt, a többinél már nem. Porcukorral, tejszínhabbal, erdei gyümölcsös lekvárral. Nem diétás.

Címkék: édes, fast food, fél óra, reggeli