Flat-Cat

Gyömbéres körtekrém-most eperrel

Melynek a története pedig a következő: Férj újabb bolondériája, hogy bejelenti, mit szeretne enni. Például ma diétásat (meg még házias(?) is legyen persze), egész pontosan joghurtos csirkemell salátát. Annyi szerencséje volt életem párjának, hogy még nem egészen voltam ébren, plusz a bejelentéstől kisebb sokkot is kaptam, mivel ez talán egy fokkal rosszabbul érintett, mint a “házias konyha” mizéria. Ezzel az ételcsoporttal (ti. fitness jellegű, egészségesnek titulált, végtelenül unalmas, egyhangú, jellegtelen proteindús saláták (és akkor megint elnézést kérek mindazoktól, akik ezt szeretik, én nem, nem is vagyok erre büszke, stb, stb) ) a hátam mögött ugyanis tényleg egész komoly távok lefutására lehetne rábírni engem. Ennél már csak egy fok van lejjebb, a majonézes-kecsöpös salátaöntet konzerv kukoricán vagy az errefelé “őshonos” gyros majonézzel és körözöttel(!), ami itt kulináris élvezetnek számít.(szerintem erről írtam már valahol. Ezen egyszerűen nem tudom túltenni magam. Hogy ilyen egyáltalán létezik)

Na de azért azt csak nem, Férjnek hamarosan megjön a józan esze. (Ugye?)

A helyzetemet tovább könnyíti, hogy Ponty Úr újabban visítórohamot kap minden élelmiszer árusításával foglalkozó műintézményben (is), így mostanában csak az erdőben sétálunk, aminek nagyon örülök persze, csak ott viszonylag ritka a joghurtos csirkemell saláta elkészítéséhez szükséges alapanyag (bár vadsóskát már láttam. Meg egyszer egy félig megcsócsált őzet is, de az salátába nem jó)

Szóval nekiálltam elkészíteni a salátát, mert jó feleség vagyok persze. Aztán este írás közben kipuffogom magam, és reménykedem benne, hogy Férj majd elolvassa, és megszán. (ez eddig, jelzem csendesen, még nem történt meg!)

És hogy miként kerül ide a körtekrém: nagyon egyszerű, kompenzálásképpen kellett készítenem valami igazán finomat, vagyis olyat, amit én is szívesen megennék. És persze abból, ami itthon volt. És vilmoskörte, gyömbér, meg mascarpone az mindig van. És most akadt itthon csodaszép eper is, ami a közös pelenkavásárlás során lopott öt percnyi magánprogram keretein belül került beszerzésre.

Borzasztóan egyszerű, és borzasztóan finom. Ezt a krémet még számos gyümölcs tetején el tudom képzelni. Vagy gyümölcs nélkül.

4 adag

60 dkg ( 4 db) vilmoskörte (vagy más puha húsú, lédús, zamatos körte), 2,5 dl mascarpone, 2 ek nádcukor, 3 cm gyömbér, 1/2 citrom leve

50 dkg eper, 4 ek Cointreau/narancslé

A körtét meghámozom, és a lereszelt gyömbérrel, citromlével, cukorral és a mascarponeval együtt összeturmixolom. Sokáig kell turmixolni, akkor homogén és habos lesz.

Az epret megtisztítom, negyedelem, meglocsolom a Cointreauvel (magamnak ugye narancslével, Ponty Úrnak ez még kissé korai lenne), szétosztom 4 csinos tálba, és rárétegezem a krémet. És ennyi.

Címkék: édes, eper, gyors&könnyű, körte, mascarpone, pohárkrém

Grillezett zöldspárga grillezett eperrel, naranccsal, sült kecskesajttal, rukkolakrémmel és szalag kenyérrel

Kicsit össze vagyok zavarodva, nem nagyon tudom, hogyan és mit kellene most  írnom. Az tény, hogy számomra ez a legfinomabb étel, ami valaha spárgából készült. De visszaolvasva már maga az elnevezés is elég kaotikus, pedig fele sem szerepel abból a címben, ami ma a tányéromra került.

Szóval azt gondolom, hogy ez az étel csak nekem ízlik ennyire. Nekem viszont nagyon! Benne van egyszerre minden, amiért rajongok, és ebből a nagy összeeresztésből akár rossz dolgok is kisülhettek volna, de nem így történt. Szerintem. Férj már attól rosszul lett, hogy elmeséltem neki, ma mit ebédeltem. Eleve ez volt az utolsó köteg spárga, amit legálisan hazahozhattam az idén. (szerencsémre, ez is volt a legszebb!)

Tehát leírom, hogy jövőre ismét elkészíthessem ugyanígy, de nem tudom azt állítani, hogy mindenki készítse el otthon, mert biztos siker lesz.

Az egész úgy kezdődött, hogy megint el szerettem volna készíteni azt a salátát, amit Mammanál olvastam. De a rukkola sápadt volt, és satnya, bár finom. És grillezni támadt kedvem, meg lehetőségem, mivel Ponty Úr ismét maratoni alvást tartott a kissé fárasztóra sikeredett hétvége után.  Meg akartam bele narancsot is. Meg kecskesajtot, mert volt itthon nagyon finom. És ha már vacsorára úgyis pizza lesz, akkor süthetnék egy kis szalag kenyeret is mellé. És ha már feje tetejére állítottam mindent, akkor tehetnék rozmaringot az eperhez, mert azt annyira imádom (nem tudom, hogy ezek mennyire illenek össze, de én a rozmaringot a legtöbb gyümölcshöz nagyon szeretem)

Szóval lett belőle ez. És én most úgy érzem, hogy méltóképpen zártam le a spárgaszezont.

(de mint említettem, ezért a receptért én felelősséget nem vállalok, elfogult vagyok, és mint ilyen, nem vagyok józan ítélőképességem birtokában)

1 főre

A salátához

250 gr tisztított, zsenge, vékony szárú zöldspárga, 250 gr nagy szemű eper, 1 narancs, 1/4 ág rozmaring, 6-8 nagy levél menta, 2-3 ek dióolaj, 1 tk nagyon jó minőségű, sűrű balzsamecet, bors

A sült kecskesajthoz

75 gr friss típusú, édeskés kecskesajt, 1/2 narancs leve, 1/4 ág rozmaring, 1 kis gerezd fokhagyma, 8 gerezd dióbél, dióolaj, só, bors

A rukkola krémhez

100 gr rukkola, 1 kis gerezd fokhagyma, 1,5-1,5 ek dió- és olívaolaj, 1 tk balzsamecet, 1 tk citromlé, só, bors

A kenyér szalagokhoz

100 gr rétesliszt, 1 tk cukor, bő csipet só, 1 ek olívaolaj, bő csipet ( kb 30 gr) friss élsztő

A saláta

A narancsot meghámozom, kifilézem, és egy saláta keverésére alkalmas tálba teszem a gerezdeket. Megy hozzá a nagyon finomra aprított rozmaringlevél, a vékony csíkokra metélt menta, az olaj és a balzsamecet, kevés bors. Leheletnyi só került bele, de tényleg csak nagyon kevés, először ki is hagytam, de utána győzött a megszokás.

A spárgát mindkét oldalán 3-4 perc alatt zsiradék nélkül forró grillserpenyőben megsütöm, majd forrón a narancsos keverékre szedem. Szerintem a spárga íze így, grillezve a legfinomabb, és a pácot is csodálatosan magába szívja, amíg forró.

Miután a spárga megsült, megy a grillrácsra a félbevágott eper is, vágott felével lefelé. Ennek elég 1-2 perc, és csak a vágott felén kell sütni. A gyümölcscukor így fantasztikusan  karamellizálódott, bár a mosogatás utána nem volt egy leányálom!

Az eper megy a spárga mellé, ezután óvatosan összeforgatom, és kész is a saláta. Fél óra pihenés jót tesz neki, de akkor finom, ha még langyos.

A sajt

A kecskesajtot fél centis kockákra vágom, , ráfacsarom a narancslevet, rászórom a finomra aprított rozmaringot, és meglocsolom az olajjal. Sózom, borsozom. A fokhagymát kés hátával megzúzom, és egy kis tűzálló tálba teszem. Erre kanalazom a sajtot. A tetejére rátördelem a dióbelet, majd 20 perc alatt 200°C fokos sütőben megsütöm.

A szalag kenyér

Az olajjal,  cukorral és sóval elkevert lisztet elmorzsolom az élesztővel, és annyi vizet adok hozzá, hogy keményebb, jól gyúrható, rugalmas tésztát kapjak. Cipóvá formázom, olajjal lekenem a tetejét, és letakarva 40-50 percig pihentetem. Ezután átgyúrom, 2 mm vastagra nyújtom, derelyevágóval 3 cm széles csíkokra vágom, és sütőpapíron megsütöm, mint a pizzánál. 280°C fok 4-5 perc.

A rukkola krém

A rukkolát megmosom, alaposan lerázogatom róla a vizet, sőt, ki is csavarom (nem nagyon, mert zöldséglé lesz belőle), és a többi hozzávalóval összeturmixolom.

Valójában nem a fent megadott mennyiségekből, hanem annak többszöröséből készült. Mert nem vagyok azért őrült, hogy magam miatt ekkora felhajtást rendezzek egy ebéd kapcsán, egyszerűen csak vacsorára pizza készült, meg rukkola krémes kenyér(?)csíkok (nem tudom hogy hívják, még nem kereszteltem el), szóval amúgy is kellett tésztát dagasztani, meg kellett ez a krém is, és akkor már úgy gondoltam, csatlakozhatnának az én ebédemhez is.

Összességében lehet, hogy a legtöbb dolog hivatalosan nem illett egymáshoz a tányéromon, de nemhivatalosan: régen ettem ennyire finomat!

Címkék: dió, eper, kelt tészta, rukkola, sajt, spárga

Török joghurttorta török epres raguval

Tegnap nem volt túl sok időm főzni, bár azért bámulatos, hogy milyen gyorsan megy a banki ügyintézés, ha egy bömbölő 4 hónapos van kötve az ember nyakába.

Ez természetesen Ponty volt, a kenguruban, aki nem szereti a bankokat (és a postát, satöbbi, satöbbi).

És ő csak kenguruban hajlandó közlekedni. A babakocsi az nem jó, ott nincsen közvetlen testkontaktus a kiszolgáló személyzettel, meg hát a kilátás is rossz. A kenguruban viszont azt képzeli, hogy ő visz engem a hátán. Annyira édes, ahogy teper a kis lábaival közben. Meg folyamatosan hadonászik a kis kezeivel, mint egy indiszponált karmester. És közben büszkén feszít a horgászkalapjában, és nem is tudja mennyire viccesen néz ki :D

Hoppá, ez már megint nem gasztro… bár, az édes kategóriába illene.

Tehát mire hazaértem, adott volt egy darab elgyötört, megtépázott, romos idegállapotú konyhatündér, ölében az ő elcsigázott kisdedével, itthon pedig egy darab, beteg, már-már végelgyengült Férj. Ideális körülmények főzéshez.

És mégis, még így is, megy ez. Mert nagyszerű receptek vannak, és lelkes emberek, akik ezt megosztják a közzel. Kis túlzással 5 perc munkát igényel a “torta”, az epret meg már önszorgalomból raktam mellé, hogy úgy tűnjön, tüsténkedek a konyhában. (eredeti receptben rebarbara szerepelt, de azt itt nem kapni)

A süti könnyű, krémes, túrótorta lájt, és szinte már diétásnak mondható.  A kvalitásairól pedig még annyit, hogy Férj hirtelen meggyógyult miatta!

24 cm átmérőjű piteforma

4 tojás, 1/2 csésze (125 ml) cukor, 3 púpos ek étkezési keményítő vagy simaliszt, 1 és 2/3 csésze (410 ml) görög joghurt, 1 citrom leve és reszelt héja, 3 ek kókuszreszelék (elhagyható), vaj és kókuszreszelék a formához

Mivel nekem nem volt görög joghurt, én 380 ml sima, 3,5 % krémes natúr joghurtot és 30 ml tejszínt használtam. A tojásokat szétválasztom, a sárgáját a cukorral addig keverem, amíg világossárga nem lesz, majd alaposan összedolgozom  a többi hozzávalóval. A fehérjéből csipet sóval kemény habot verek, és óvatosan beleforgatom a joghurtos masszába. A kivajazott, kókuszreszelékkel “kilisztezett”  (vagy simán csak kilisztezett) formába öntöm, és 160°C fokon 50 percig sütöm.

Epres ragu: 500 gr eper, 2 narancs leve, 3 ek nádcukor, 2-3 szem szegfűbors

Azért török epres ragu, mert az eper onnan származik, és még nincs túl sok íze. Szóval finom, édes epret dehogy főznék én meg ragunak! De ennek viszont kifejezetten jót tett!

Az epret megtisztítom, negyedelem. A felét félreteszem. A többit a mozsárban porrá zúzott szegfűborssal és a narancslével együtt egy kis lábosban nagy lángon forralni kezdem. Ha kicsit besűrűsödött, botmixerrel pürésítem, majd hozzáadom a félretett epret is, egyet forralok rajta, de nem főzöm.  A süti mellé tálalom.

Címkék: édes, eper, gyors&könnyű, joghurt, kókusz

Mandulaforgácsba “panírozott” keksz aszalt földieperrel

Ez a recept már jó ideje várakozik arra, hogy elkészüljön. A kezdeti nehézségek, ti. mivel lehet helyettesíteni a citromkakukkfüvet, a hétvége után megoldódni látszottak: Férj kijelentette, hogy kakukkfű sütibe nem való, bors meg bazsalikom sem, a levendula az egy molyirtó, kamillát legfeljebb gargalizálásra, a vágott virágnak meg vázában a helye! (mondjuk ez utóbbiban kivételesen egyetértünk. Nekem sem fordulna meg soha a fejemben, hogy az anyák napi orgona csokrom desszertként prezentáljam az ünnepi ebéd végén :) )

Szóval citromkakukkfű sztornó, de akkor meg minek betartani a recept további utasításait. És lőn. Random módon kiválogattam, amit megtartani gondoltam, a többit lecseréltem/elhagytam. A végeredmény: egy tökéletesen ropogós teasütemény, aminek egyetlen hibája van: a szárított  eper.

A szárított epernek ugyanis csak nyomokban, jelzetten van eper íze, inkább csak viricsédes-csupamag, gumicukor állagú érdekesség. Na persze, az eredeti receptben ez is házilag készült, ami feltehetően lényegesen finomabb az ipari változatnál, de ennyire elhivatott azért én nem vagyok.

Szóval elkészítem e legközelebb is? Igen! Szárított eperrel? Soha!

Viszont aszalt cseresznyével, vagy meggyel határozottan kellemes lehet…

32 darab/ 2 tepsi

150 gr aszalt eper, 113 gr olvasztott vaj, 100 gr cukor, 188 gr rétesliszt, 2 ek citromlé, 1 citrom reszelt héja, 2 ek tejszín, csipet só, csipet sütőpor

100 gr mandula forgács

Az epret megmostam, 3 mm darabokra vagdostam. A tészta hozzávalóival összegyúrtam, és 2 cm átmérőjű golyókat formáltam belőle. Ezeket ellapítottam, és mindkét oldalukat a mandulaforgácsba paníroztam, majd sütőpapírral bélelt tepsibe tettem. 180°C fok, 17 perc.

Megjegyzés: a mandulaforgácsos eljárást nagyon sok angol nyelvű gasztroblogon láttam, gyakorlatilag mindenféle, lágyabb tésztájú cookieshoz használható (így megtapad a mandula). Tényleg nagyon finom a  ropogósra sült mandula bunda a kekszeken.

Címkék: apró, édes, eper, keksz, mandula