Édeskömény-körte krémleves mandulával

A megváltozott körülményekre való tekintettel az ünnepi menünk is másképp alakult, így szenteste ez a leves került az asztalra, bár nem igazán ünnepi fogásnak terveztem. Mindenesetre nagyon gyorsan elkészül és igazán nagyon finom. Édesköményt én most az Aldiban kaptam hozzá, igen jó minőségben.

• 2 kisebb édesköménygumó (~40 dkg)
• 2 körte (~50 dkg)
• 1 fej vöröshagyma
• 1 liter zöldség alaplé*
• 5 dkg blansírozott mandula
• 1 ek vaj
• 1 tk édesköménymag
• 1 dl száraz fehérbor
• 1 dl tejszín

A vajon üvegesre sütöm a hagymát és a mozsárban porrá tört édesköménymagot. Felöntöm a borral, beforralom, majd felöntöm az alaplével, hozzáadom a felkockázott édesköménygumót és a meghámozott, magházától megszabadított, felkockázott körtét,  sózom, ízlés szerint. Fedő alatt addig főzöm, amíg a zöldségek épp csak megpuhulnak. Hozzáadom a száraz serpenyőben megpirított mandulát, tejszínt, összeforralom, majd botmixerrel pürésítem.

Tálalásnál lehet a tetejét blansírozott, szeletelt, pirított mandulával díszíteni, illetve kerülhet rá az édeskömény finomra aprított  zsenge zöldjéből is.

*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.

Címkék: édeskömény, fél óra, körte, leves, mandula

Citromos édesköményes vajhal ragu pennével

Először is, ígértem 15 perces vacsorákat. Hát ez az egyik aktuális kedvenc. Nyilván az is szükséges hozzá, hogy egy nagyobb város agglomerációjában éljünk, ahonnan a helyi Metro a legkönnyebben elérhető élelmiszerüzlet, így ne jelentsen problémát az édeskömény és a vajhal friss állapotban való beszerzése, de mondjuk (vagy legalábbis remélem) nagyobb hipemarketekben is előfordulnak ezek az alapanyagok, és innentől fogva viszont tényleg csak 15 perc. Ez viszont az érdemeit nem csökkenti, épp ellenkezőleg, amilyen gyorsan elkészül, olyan nagyon finom és néha hétköznap este is kifejezetten jól tud esni egy ilyen nem hétköznapi vacsora.

• 2 főre
• 30 dkg vajhal filé
• 1 nagy édesköménygumó
• 1 kis citrom
• 1 salotta
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 ek vaj
• 1 ek olívaolaj
• 0,5 dl tejszín
• só
• 20 dkg penne

Az édesköményről levágom az ánizskaprot, azt finomra aprítom, a gumót hosszában kettévágom, majd nagyon vékonyra szeletelem. A salottát finomra aprítom, a fokhagyma gerezdeket kés pengéjével meglapítom. A halat egy-másfél centis kockákra vágom.

Az olívaolajat felhevítem, beledobom a vajat, majd a hagymát, fokhagymát és édesköménygumót enyhén aranyszínűre sütöm benne. Hozzáadom a halat, majd a citrom finomra reszelt héját, levét, sózom,  egy percig párolom-sütöm nagyobb lángon, meglocsolom a tejszínnel, hozzáadom a finomra aprított ánizskaprot, lefedem, épp csak összeforralom, majd lehúzom a tűzről és pihenni hagyom legalább 2-3 percig.

Közben bő, sós vízben kifőzöm a tésztát. Leszűröm, majd összeforgatom a halas raguval. (ha túl sűrűnek találnák a ragut, a tészta főzővizéből egy kevéssel lehet hígítani.)

Címkék: citrom, édeskömény, fél óra, hal, tészta, vajhal

Narancsos csokoládés nyúl édesköménnyel

Vagyis a csokinyuszihoz, és ezzel Férjnek már húsvét óta tartozom, amikor is először a fejébe vette a csokoládé+nyúl ilyen módon való kivitelezését.

Természetesen ez nem egy bizarr édesség, és a közép-amerikai vagy spanyol konyhában még csak nem is meglepő társítás. Hisz a 88% étcsokoládé nem egy kifejezetten édes valami, viszont a telt kakaó íz és a krémes állag kifejezetten jól tud állni egy mártásnak. Először ugyan egy sokkal elegánsabb és ünnepibb változatban készült, hátfiléket vágtam fel és terítettem ki, tekercseltem fel bazsalikomlevéllel, majd összekötöztem és megsütöttem, és mellé volt egy sűrű, krémes csilis narancsos csokiszósz. Meg a pirított édeskömény. Aztán erről az egyébként tényleg nagyon jól sikerült ételről a szürkületben készült néhány elképesztően elmosódott és zajos fotó, amin leginkább az látszik, hogy sötétszürke pacák vannak egy világosszürke tányérnak látszó tárgyon. Lett volna ismétlés, ha lett volna nyúlfilé a Metroban, de persze nem volt, a Tetrabbit kft és a Gasztrabbit blog bloggerversenye viszont nemsokára lezárul, ráadásul bizonyos családtagok követelik rajtam a csokinyulukat, mert a 4 kis filé a fél fogukra sem volt elég. Hát lett ez. Igazából egyszerűbb elkészíteni, meg ez még gazdaságosabb is, mivel az ehhez használt nyúl lapocka (ez egyébként a nyúl első lábát jelöli a lapockával együtt) az egyik legolcsóbb, de szerintem a legízletesebb nyúl alkatrész. Nem is árt, ha spórolunk a csokira, mert abból viszont nem árt igazán minőségit venni. Az első próbamártáshoz (igen, most én tényleg nem voltam benne biztos, hogy finom lesz)  lustaságból (mivel ez volt itthon) a sütéshez amúgy elég jól bevált Aldis csúcsterméket használtam, és csúnyán befürödtem vele, az állaga pocsék lett, és az íze is hagyott maga után kívánnivalót bőven. Szóval ez most egy Dolfine márkájú 88% kakaótartalmú belga étcsokiból készült, és maximálisan beváltotta a hozzá fűzött reményeket.(szerencsére nem kell hozzá sok csoki, a többit meg meg lehet enni magában is)

• 2-3 főre
• 50 dkg pecsenyenyúl lapocka (6 db csontos első láb)
• 4 dkg salotta
• 5 dl nyúl alaplé
• 2 dkg étcsokoládé (88%)
• 1 kisebb narancs  finomra reszelt héja
• 1 cm friss csili
• 1 ek olívaolaj
• 2 dkg vaj
• 4 kisebb gumó édeskömény
• 2 dkg vaj

Az olívaolajt felhevítem a vajjal, majd minden oldaláról elősütöm rajta a húst. Több részletben érdemes, hogy piruljon a hús és ne párolódjon. Kiszedem az edényből, majd a visszamaradt zsiradékon üvegesre sütöm a finomra aprított hagymát. Visszaszedem a húst, felöntöm 2 dl alaplével, sózom (nem nagyon, a bekoncentrálódott alaplétől elég sós lehet) majd fedő alatt igen kis lángon puhára párolom. Ezt követően fedő nélkül fő továbbra is igen kis láng felett, ha elpárolog alóla a folyadék és visszasül zsírjára, akkor öntök hozzá egy keveset a maradék alapléből. A folyamat végére a nyúl húsának annyira meg kell puhulnia, hogy szinte leomoljon a csontról. Közben ne kavargassuk, csak rázogassuk, nehogy felrostozódjon a hús.

A húst kiszedem a serpenyőből (hőálló tálba érdemes, aztán lefedni, hogy meleg maradjon), majd a szafthoz annyi alaplevet öntök, hogy nagyjából 2 dl legyen. Felforralom a csilivel (ha csak enyhén csípősre szeretnénk, előtte magozzuk ki), lehúzom a tűzről, hozzákeverem a széttördelt csokit, hozzáreszelem a narancs héját, majd botmixerrel pürésítem. Finom szűrőn átszűröm.

Közben a maradék vajon megsütöm-párolom a vékony cikkekre vágott édeskömény gumókat.

A sült édeskömény mellé szedem a nyulat, külön tálkában adom mellé a mártást.

Több nyulas recept nálam és a GasztRabbit blogon.

Címkék: édeskömény, étcsoki, nyúl

Édesköményes paradicsomleves

Végre egy recept Anthony Bourdain Francia bisztrókonyhájából.

Szerintem zseniális.

Mivel nem változtattam rajta semmit, ezért egyszerűen csak bemásolom.

6 személyre

4 ek extra szűz olívaolaj

2 édesköménygumó, vékonyra szeletelve

1 kis fej hagyma, apróra vágva

1 kisebb burgonya, fél centis kockákra vágva

1 doboz (450gr) hámozott konzerv paradicsom

1,35 l világos csirkealaplé vagy tyúkhúsleves (nálam csirkealaplé)

só, frissen őrölt fekete bors

2 gerezd fokhagyma (opcionális)

A fazékban közepes lángon hevítsd fel az olajat, majd tedd bele a köményt, a hagymát, a burgonyát (és az egészben hagyott fokhagyma gerezdet). Vedd lejjebb a lángot és 10 percig párold a zöldségeket, ügyelve arra, hogy ne barnuljanak meg. Keverd hozzá a konzervparadicsomot és párold 10 percig. Öntsd bele a csirkealaplét, forrald össze, majd vedd le a lángot és hagyd főni egy órán keresztül.

Vedd le a fazekat a tűzhelyről és hagyd a levest hűlni néhány percig. Öntsd át a turmixgépbe és kisebb adagokban mixeld sima pürévé. ( én botmixert használtam és így is működött)

Öntsd vissza a fazékba a pürét, forrald fel, majd vedd kicsire a lángot és ízlés szerint sózd, borsozd.

Tálaláshoz paradicsom karikákat és  néhány csepp bazsalikom vagy petrezselyem olajat javasol. Én az édesköményről levágott és finomra aprított ánizskaporral szórtam meg.

Szerintem jó lett volna még bele a végén egy kis darabka vaj. Majd legközelebb.

És ez nem hat adag, maximum négy, de mi ketten megettük.

Ami pedig mellé került és egyszerűen szenzációsan illett hozzá, az a frissen kisült zsályás, sütőtökös kenyér volt. A leves önmagában is mennyei, de a kenyérrel együtt… tökéletes.

Címkék: édeskömény, leves, paradicsom

Báránysült korianderes-zsályás meggyel, édesköményes kuszkusszal

Az eddigi legjobb meggyes ragu. Nem viccelek.

Tudom, hogy az édes-sós meggyes, cseresznyés ragukkal, csatnikkal, salsákkal immáron Dunát lehetne rekeszteni. Lehet.

Az is igaz, hogy elfogult vagyok, mert a zsálya, a koriander  és a meggy nálam abszolút befutó, bármilyen formában.

De nekem ez messze jobban ízlik a többinél, amit eddig kóstoltam. Jó, hogy nem csíp, nem hagymás, vagy fokhagymás, nincs benne elnyomva a meggy íze. De mégsem az a sablonos, vasárnapi főtt hús mellé való. Szóval finom.

Báránysült készült mellé, még mindig a T-bone steak tartalékaimból, és az édeskömény ezúttal kuszkuszba került.

Ismét Beatbull receptje alapján.

2 főre

350 gr bárány T-bone steak (vagy gerinc), 1 ek koriandermag, só

2-2 ek olívaolaj és vaj, 1 édesköménygumó (kb 20-25 dkg), ha lehet, a zöldjével együtt, 1 kis fej hagyma (3 dkg), 2 gerezd fokhagyma, 1 marék aszalt meggy, fél citrom leve, 2 dl kuszkusz, 4 dl víz

20 dkg meggy, magozva, 1 ek koriandermag, 2-3 nagyobb zsálya levél, 1 ek cukor, 1 kk só

A koriandert száraz serpenyőben megpirítottam, majd mozsárban porrá őröltem. A cukorból karamellt készítettem, ment hozzá a koriander, a meggy, és addig főztem kis lángon, amíg sűrű ragut nem kaptam. Az utolsó 5 percre ment mellé a finomra metélt zsálya. A meggyet érdemes megkóstolni előtte, és a cukor mennyiségét ahhoz igazítani,  nehogy túl édes legyen a ragu.

A húst bedörzsöltem a mozsárban porrá őrölt korianderrel, sóztam, és felforrósított serpenyőben az olívaolaj-vaj keverékén sütni kezdtem mérsékelt lángon. 3-4 percig sült mindkét oldala, amíg a hús keményebb gumicukor állagot nem vett fel (közepesen átsült). Lehetőség szerint ne használjunk teflon serpenyőt, mert szükség lesz később a pörzsanyagokra. A húst ezt követően egy mélyebb tányérra szedtem, és a gáztűzhelyen hagytam pihenni (így nem hűl ki).

A serpenyőben visszamaradt zsiradékon a negyedelt, majd milliméteres szeletekre vágott édesköménygumót mérsékelt lángon színesre pirítom, hozzáadom az apróra felkockázott hagymát, a kés hátával megnyomott egész fokhagymagerezdet is, és kissé megdinsztelem. Felöntöm 4 dl vízzel, sózom, és ha felforrt, hozzákeverem a kuszkuszt, az aszalt meggyet, és a citrom levét. A hús alatt időközben összegyűlt húslét is hozzáöntöm. Fedő alatt puhára párolom, néha megkevergetve, kis lángon. Ha már majdnem teljesen puha, és a folyadékot is magába szívta, lehúzom a tűzről, majd  hozzákeverem az édeskömény finomra metélt zöldjét is, és a húsokat a tetejére szedem. Ismét lefedem, és még öt percig hagyom pihenni. Így a kuszkusz megpuhul, és a hús átmelegszik.

A víz mennyisége és a főzési/párolási  idő függ a kuszkusz minőségétől (instant/sima), így mind a főzés, mind a víz mennyiségének tekintetében kövessük az általunk használt fajta dobozán lévő útmutatást!

A recepttel kapcsolatban két igen nagy problémánk adódott: 1.) kevés volt a bárány. Ezt már kezdjük megszokni. Érdekes, hogy ugyanekkora adag csirkénél még sosem volt hiányérzetünk a mennyiség tekintetében…2.) kevés volt a meggy. Azt hiszem, nálunk triplázni kellene ezt a mennyiséget, mivel egy szimpla adagot ebből én még a főzés közben el tudnék kóstolgatni.

Címkék: aszalt gyümölcs, édeskömény, fél óra, juh-bárány-birka, kuszkusz, meggy