VKF! XXXVI.-Világjáró fazék: Karibi konyha

Edit hívott minket játékba, ezúttal a nemzetek konyhái a téma.

A karibi konyha nem tartozik a legismertebb és legnépszerűbb konyhák közé Magyarországon (amit én valahol meg is értek, mert egészen élénken el tudom képzelni édesanyám halálra vált arcát, ha egyszer csak közölném vele, hogy ma sonkába tekert sült banán lesz a vacsora…), de mi szeretjük. Az is igaz, hogy többnyire csak karibi jellegű ételeket készítek itthon, de klasszikus karibi fogásokat még nem reprodukáltam idáig. Most viszont Férj kérésére elkészült egy teljes karibi menü, autentikusnak tűnő receptek alapján, legalábbis ami az előételt és a főételt illeti. A desszert, a köret és a frappé ezúttal is inkább csak karibi ihletésű (viszont cserébe nagyon finom).

Aztán hogy milyen a karibi konyha? Hát a személyes benyomások: először is én nem éreztem úgy, hogy vááááá-húúúú-mi-ez-most-már-aztán-egész-életemben-ezt-akarom-enni!, nagyon kellemes volt, de kissé kaotikus. Férj viszont teljesen odáig volt tőle. Hát ez van, nem vagyunk egyformák, mindenesetre az összbenyomás nagyon jó volt, szóval igyekszem ezután jobban beleásni magam a karibi térség konyhájába. Ehhez kis segítség a szintén érdeklődőknek itt található.

A sonkába tekerve sült banán alapjául szolgáló receptet itt találtam, kis fazonigazítást követően ez lett az előétel. Villámgyorsan elkészíthető, és másra nem is kell ügyelni, csak hogy ne legyen túl érett hozzá a banán. Én serranoi sonkával készítettem, de a prosciutto crudo is tökéletesen megfelel. Aztán a főétel jerk csirke, ez egy igazán klasszikus fogás, talán ez a legismertebb karibi étel. A jerk módon készülő húst, ami lehet csirke vagy sertés, több óráig pácolják egy savas, fűszeres lében, majd grillrácson megsütik. Ehhez a receptet itt találtam, na ezen nem változtattam semmit, mellé pedig egy mangós kókusztejes rizottóféle (vagy inkább kókusztejberizs) készült. A desszert egy könnyű karamellás-rumos sült ananász, a végére (illetve az igazat megvallva az elejére is) pedig a kókusztejes frappé került.

Sonkába tekerve sült banán

• fejenként
• 1 banán (nem túl érett)
• 2 szelet levegőn szárított sonka (serranoi vagy prsociutto crudo)
• 1 dkg vaj
• szerecsendió

A banánra tekerjük a sonkát, majd kivajazott sütőtálba fektetjük. Megkenjük a banánok tetejét a maradék puha vajjal, majd szerecsendiót reszelünk rá.

Előmelegített sütőben 240°C fokon (gázsütő) 20 percig sül, amíg a sonka ropogós és piros nem lesz.

Jerk csirke mangós kókusztejes rizottóval

• a páchoz (ez a mennyiség 4-6 egész, kifilézett csirkemellhez elég)
• 1 tk őrölt szegfűbors
• 1 tk szárított kakukkfű
• 1,5 tk Cayenne bors
• 1,5 tk frissen őrölt fekete bors
• 1,5 tk szárított, őrölt zsálya
• 3/4 tk őrölt szerecsendió
• 3/4 tk őrölt fahéj
• 2 tk szárított fokhagyma granulátum (vagy két gerezd fokhagyma)
• 1 tk cukor
• 1/4 csésze ( 60 ml= 4 ek) olívaolaj
• 1/4 csésze szójaszósz
• 3/4 csésze (180 ml) fehérborecet
• 1/2 csésze (120 ml) narancslé
• 1 lime leve
• 1 habanero (én csilit használtam) finomra aprítva
• 3 szál zöldhagyma finomra aprítva
• 1 csésze finomra aprított vöröshagyma ( ~ 15 dkg)

Én több fűszerből is egészben lévőt használtam, így a szárított fűszereket (az őrölteket is) kávédarálóba öntöttem, és a cukorral együtt ledaráltam. (Eddig a pontig előre is összeállítható egy nagyobb mennyiség, én is így tettem és a hús pácolásához ennek a keveréknek csak a felét használtam fel)

Friss fokhagymát használtam hozzá és egészben hagytam, csak a kés hátával meglapítottam, így is átvette a pác az ízét a hosszú idő alatt, de könnyen ki tudtam venni végül, és így nem tapadt, égett a húsra a sütésnél.

A páchoz az összes hozzávalót alaposan elkevertem.

• 3 adag
• fél adag jerk pác
• 3 egész csirkemell, csont és bőr nélkül
• 2 dl rizottóhoz való rizs
• 2 dl kókusztej
• 1 mangó
• 5 ág kakukkfű
• 1 ek vaj

A csirkemelleket megtisztítottam, majd éles késsel lap szerint centi vastag szeletekre vágtam. Kicsit kiklopfoltam majd a pácba forgattam. Bő öt órát pihent a hűtőben a sütés előtt, de el lehet készíteni előző nap is, a recept szerint minél tovább áll benne, annál jobb lesz az íze.

A húst a pácolás után lecsöpögtettem, majd grillrácson megsütöttem, oldalanként 3-5 perc elég neki, a parázstól, grillrács magasságától függően.

A rizottóféleséghez a rizst a vajon átsütöttem, amíg áttetszővé nem vált, majd felöntöttem a kókusztejjel és 3 dl vízzel, sóztam, felforraltam. Miután felforrt, lefedtem és mérsékelt lángon fedő alatt puhára pároltam. Közben a mangót meghámoztam és fél centis kockákra vágtam, a kakukkfüvet megmostam, a leveleit lecsipkedtem. Végül a rizshez adtam a mangót, a kakukkfüvet és összeforgattam, majd lehúztam a tűzről. Ha a rizs felveszi az összes folyadékot és túl száraznak tűnne, akkor kevés kókusztejet még öntsünk hozzá, hogy krémes maradjon.

Rumos karamellás sült ananász

• 2 adag
• 1 nagyobb ananász
• 1 dl sötét rum
• 5 dkg nádcukor
• 1 ek vaj

Az ananászt meghámozom, negyedelem, a középső fás részét kivágom. A maradék gyümölcshúst vékony hasábokra vágom.

Egy nagyobb serpenyőben a cukrot karamellizálom, majd ha már aranyszínű, felöntöm a rummal és hozzáadom a vajat. Megvárom amíg a folyadék elpárolog, majd ha már csak habzik, hozzáadom az ananászt.

Rázogatva 1-2 percig sütöm, majd tálalom.

Forrón, vaníliafagyival az igazi.

Kókusztejes frappé rummal

• 4 pohárhoz
  
• 4 erős, rövid presszókávé (ristretto) kihűtve
• 2 dl kókusztej
• 2 dl hideg tej
• 4 dl jégkocka (kétszer kétmaréknyi)
• 0,8 dl sötét rum
• 2 ek nádcukor
• 4 ek mandulaszirup

A hozzávalókat turmixgéppel jégkásává daráljuk, poharakba osztjuk, szívószálat adunk hozzá.

Megjegyzés: A mandulaszirup mandula, víz, cukor és mandula aroma felhasználásával készül. Hiányában lehet próbálkozni több cukorral, plusz néhány csepp (nem csak sütéshez való) mandula aromával.

Címkék: ananász, banán, csirke, édes, előétel, kávé, kókusztej, köret, mangó, sonka

Zöldbabsaláta csirkével, kaprival, aszalt paradicsommal

Amikor azt állítottam Beatbull ecetes uborkás bajor krumplisalátájának kovászos uborkával és aszalt paradicsommal való elkészítése után, hogy én (meg Férj is) teljesen beleszerettem az alapleves, krumplival sűrített mártásba, akkor egyáltalán nem túloztam. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a mai napon, amikor a szomszédasszonyom megjelent a kapuban egy nagy tál zsenge zöldbabbal, rögtön egy ilyen szósszal készült saláta jutott róla az eszembe. Mivel nálunk a saláták mostanában főételként szerepelnek (és esküszöm, hogy nem miattam!), csirkével, hogy azért egy kicsit tartalmasabb legyen.

A leves vagy alaplé pedig, ami a főzéshez kell, itt igazán nem számít pocsékolásnak, hiszen azon túl, hogy szinte minden ebben fő majd meg és ebből készül majd a mártás is, a végén le lehet szűrni, akár le is lehet fagyasztani és később felhasználható zöldbableveshez, zöldbabkrémleveshez, vagy akár zöldbabos rizottóhoz is.

• 4 adag
• 1,2 kg zsenge zöldbab
• 40 dkg csirkemell (csont és bőr nélkül, filézve)
• 20 dkg friss típusú, sós lében eltett sajt (vagy feta)
• 8-10 db nagyobb felezett aszalt paradicsom(olajban eltett, lecsöpögtetve)
• 2 szem újkrumpli (~ 10 dkg)
• 2 gerezd fokhagyma
• 5 ek átöblített, lecsepegtetett kapribogyó (ha nagyobb szemű, leszárazva, negyedelve)
• 1 kis csokor borsikafű (vagy 1-2 ek szárított)
• 1 ki csokor petrezselyemzöld
• 1,5 l húsleves vagy alaplé
• 2-3 ek fehérborecet
• 4-5 ek extra szűz olívaolaj (ha ebben volt eltéve, jó az aszalt paradicsom alatt lévő olaj is)
• só

A húslevest felforralom a borsikafűvel és az meghámozott, egészben hagyott, kés pengéjével meglapított fokhagymával. Ha már forr, hozzáadom a csirkemelleket, a meghámozott, félbevágott krumplit és fedő alatt puhára főzöm.

Szűrőlapáttal kihalászom a húst, a krumplit és a borsikafüvet, majd ha ismét felforr a leves, hozzáadom a megtisztított, 5 centis darabokra vagdosott zöldbabot. Fedő alatt addig főzöm, amíg a bab kicsit megpuhul, de azért még nem fő szét teljesen, roppanós marad. Ezt is kihalászom a levesből szűrőlapáttal.

Közben felkockázom a csirkemellet, nagyjából fél centis darabokra, finomra aprítom az aszalt paradicsomot és a petrezselyemzöldet is igen finomra metélem.

A levesből kimerek és leszűrök 2 dl-t, hozzáadom a megfőtt krumplit, a kihalászott, megfőtt fokhagymát, majd botmixerrel pürésítem, sózom, ha szükséges (de a sajt is sós, ezt itt vegyük figyelembe!).

A zöldbabot egy mélyebb tálba öntöm, hozzáadom a csirkét, aszalt paradicsomot, petrezselymet, kapribogyót, ráöntöm a húsleveses szószt, rámorzsolom a sajtot (én az ALDI-ban kapható Schafkäset használtam, de jó pl feta is), meglocsolom az olívaolajjal, a borecettel és az egészet alaposan összeforgatom. Ha szükséges, még adok hozzá borecetet, sót.

Akkor a legjobb, ha tálalás előtt van egy kis ideje lehűlni és az ízeknek összeérni benne, de igazából langyosan is finom volt.

Címkék: aszalt paradicsom, csirke, kapri, sajt, saláta, zöldbab

Mazsolás csirkeragu brandyvel, citrommal, gyömbérrel, ropogós rizstallérokkal

Avagy a kutya vacsorája.

Bizony, bizony kifejtésre kerül az alcím, legalábbis részben.

A kutya vacsorája jelen estben nem átvitt értelemben értendő, hanem szó szerint a kutya vacsorája.

Régebben elég rendszeresen főztem az állatainknak, húslevest, miegymást, főleg akkor, amikor a vizsla még pici volt, és féltettük a fagyhaláltól (+10°C fokban is…). Aztán meg az is előfordult, hogy a terhességem végén hatalmas pocakkal a dolgok kicsúsztak a kezemből (ez ismét szó szerint értendő), néha pedig a mosogatólé fröccsent bele bőségesen a tűzhelyen készülő ételbe ( béna bálna voltam, na), ezeket ismét a kutyák kapták, akik akkoriban rendkívül elégedettek voltak a sorsukkal. Na, ez mostanában már nincs, szegény állatok meg nem értik, hogy mit vétettek.

Aztán néhány napja megfőztem ezt a ragut, ami isteni finom lett, annyira, hogy terveim ellenére egyszerűen le kellett fotóznom! Azaz csak kellett volna… Miközben rendezgettem a konyhakendőt a fazék ugyanis megindult lefelé a rozoga asztalról. Mutatósak ezek a régi deszkák, meg asztalok, igazán, de a stabilitás és a vízszint nem az erősségük. Szóval az egész vacsora a földön végezte.

Azt hiszem, Férj életében először most volt dühös azért, mert gasztroblogot írok.

De a kutya örült, és végül Férj is megnyugodott egyrészt mert kárpótoltam gyorsan egy spenótos ricottás tésztával, másrészt mert megígértem, hogy hamarosan újra elkészítem ezt a ragut, aminek ő csak a maradékait takaríthatta ki (megjegyzem, igen alaposan) az edény aljáról.

A köretről néhány szót: lehet persze sima párolt rizs is mellé, úgy is finom lesz, és akkor igazán egy gyors és könnyű ebéd vagy vacsora válik majd belőle, de én az első alkalommal menthetetlenül elbambultam, és szétfőztem a rizst. Így lett belőle zsemlemorzsába forgatott ropogós tallér. Mivel a dolog bevált, és ma délután a végsőkig kifáradt, déli alvást elbliccelő kisded többnyire a kóma határán pislogott egy helyben ülve(!) a kanapén, ezért én kihasználtam az alkalmat, és egy kis konyhai pepecselésre ragadtattam magam. Ez a rész nem volt egy túl gyors munka, de Férj szerint megérte.

• 2 adag
• 35 dkg csirkecomb csont és bőr nélkül, kifilézve
• 1 fej fehérhagyma (10 dkg)
• 1 dl mazsola (5 dkg)
• 1 citrom leve és finomra reszelt héja+ citromlé ízlés szerint, ha szükséges
• 0,75 dl jó minőségű brandy
• 3 ág kakukkfű
• 7 cm gyömbér
• 2 dl tejszín
• 1 ek olívaolaj
• méz ízlés szerint, ha szükséges
• rizstallérok:
• 1 dl rizs (rizottóhoz való)
• 2 dkg vaj
• zsemlemorzsa a bundázáshoz
• olaj a sütéshez

A csirke húsát késsel apróra vágtam, kb fél centis kockákra. A hagymát nagyon finomra aprítottam. Az olajon erős lángon gyakori rázogatás-kavargatás közben átsütöttem a húst, miután kifehéredett, majd elkezdett színt kapni, hozzáadtam a hagymát is. Amikor a hagyma üvegessé vált felöntöttem a brandyvel, majd erős lángon elforraltam az összes folyadékot.

Hozzáadtam a mazsolát, a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét, a kakukkfű ágakat, a citrom levét és reszelt héját, és még úgy két deci vizet, sóztam, majd fedő alatt, kis láng felett puhára pároltam a húst. Ha szükséges lenne, időközben lehet pótolni a folyadékot.

Végül hozzáöntöttem a tejszínt és beforraltam, hogy sűrű szaftot kapjak. Itt még ízlés szerint lehet korrigálni az ízeket, én még 1 mokkáskanálnyi virágmézet és kb 2 evőkanálnyi citromlevet adtam hozzá, nekem most így lett kerek.

Ropogós rizstallérokkal tálaltam. Ehhez 1 dl rizst 2,5 dl sós vízbe szórtam, fedő alatt puhára pároltam, még forrón hozzáadtam 2 dkg vajat, majd szintén fedő alatt hagytam kihűlni. Kicsi, lapos korongokat formáztam belőlük, amit zsemlemorzsába forgattam, majd bő zsiradékban mindkét oldalukon ropogósra sütöttem. Papírtörlőn leitattam róluk a felesleges olajat, és a ragu mellé adtam.

Címkék: aszalt gyümölcs, babának, csirke, köret, rizs

Spárgakrémes penne

A spárga az egy olyan dolog, hogy két hete én meg voltam győződve róla, hogy az idén már nem eszem. Mert itt már nem kapni szépet. Aztán Pesten meglepve tapasztaltam, hogy bizony csak errefelé nem kapni már szép friss kötegeket, Pesten még van bőven. Ennek úgy megörültem, hogy elterveztem, hozok magammal néhány csomaggal belőle… majd a zsúfolt program miatt ez elmaradt. Aztán tegnap szembetaláltam magam itt, Nyíregyházán egy egész helyes kis köteggel. Nem mondom, hogy friss és üde volt, azt azért nem, de szép karcsúak voltak a szálak és a minősége még azon a határon belül, hogy én megvegyem. A spárgakrémet már tavaly kinéztem magamnak Mammánál és Beatbullnál is, ez a csökkent víztartalmú, de még használható spárga pedig éppen alkalmasnak tűnt a célra.

A hidegen sajtolt dióolajat persze ne tegyük két évesnél fiatalabb gyerek adagjába, de a felnőtt adagokból ne hagyjuk ki, mert ez teszi majd fel az i-re a pontot. Egyébként egy nagyon finom, gazdag szószos tésztáról van szó, amit a spárga kevésbé elkötelezett rajongóinak is csak ajánlani tudok.

• 2 (és fél) adag
• 1 köteg zöld spárga (400 gr)
• 1 fél csirkemellfilé, csont és bőr nélkül (~15-17 dkg)
• 1 salotta (vagy más enyhébb ízű hagyma, úgy 4 dkg)
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 citrom reszelt héja és felének a leve
• 1 ek olívaolaj
• 1 ek vaj
• 5 dkg mascarpone
• 3 dkg kéksajt (Danish Blue Cheese)
• 25 dkg penne (vagy más száraztészta)
• 2-3 ek hidegen sajtolt dióolaj

A csirkemellet nagyon kicsi, fél centis kockákra vágom. A salottát, fokhagymát hámozás után nagyon apróra vagdosom. A spárgát elpattintom, a felső részét használom csak fel (az alsó részéből lehet főzni krémlevest vagy spárgalét). A csúcsait levágom, a többit nagyobb darabokra aprítom.

A csirkemellet az olívaolaj és vaj keverékében nagy lángon sütni kezdem, ha kifehéredett sózom, hozzáadom a spárgák csúcsi részét is, azzal sütöm még 2-3 percet, amíg a spárga élénkzöld, a csirke pedig aranyszínű nem lesz. Szűrőlapáttal kiszedem a serpenyőből, félreteszem.

A visszamaradt zsiradékban üvegesre sütöm a salottát, majd hozzáadom a fokhagymát és a spárgát is. Felöntöm 2 deci vízzel, hozzáreszelem a citrom héját, belefacsarom a fél citrom levét, majd puhára főzöm a spárgát. Ha ez megvan, hozzáadom a mascarponet, a kéksajtot, majd botmixerrel pürésítem az egészet. Visszaszedem bele a csirkét és a spárga csúcsait, összeforralom (ha túl híg maradt volna a mártás, akkor még sűrítem egy kis főzéssel), majd hozzáforgatom az időközben kifőzött tésztát.

Tálalásnál meglocsolom hidegen sajtolt dióolajjal.

Címkék: babának, csirke, fél óra, gyors&könnyű, mascarpone, sajt, spárga, tészta

Cukorborsó saláta csirkével, zsenge cékla levelekkel

Na, ha valami, akkor ez most szezonális.

A zsenge héjas borsó és a zsenge céklalevél nem olyasmi, amit minden nap meg lehet vásárolni a helyi szupermarketben, de még a piacon is csak ritkán. De akinek lent nő a kertben, azt most csak az eső és/vagy némi ismeretlen kórság tarthatja vissza a szüreteléstől. Az eső miatt úgyis annyira elburjánzott kint a növényzet, hogy a cékla ritkítása épp aktuálisnak tűnt, a borsó, hát, az meg jött vele. Én egyébként így sokkal jobban szeretem a borsót, mint a kifejlődött, kifejtett szemes formáját, sőt, vagyok annyira elvetemült, hogy néha még méregdrágán megveszem kis tálcákon a Metroban a dél-afrikait is belőle. Édes, zsenge, eszméletlen finom.

A cékla fiatal levele pedig az egyik legfinomabb zöldsalátaféle, amit használtam, érdemes egy próbát tenni vele, még az én rendkívül konzervatív ízlésű anyukám is odavolt érte. (meg úgy az egész salátáért, ami szintén nagy szó, mert az ízvilág inkább az orientálishoz, mint a magyaroshoz közelít, márpedig az én édesanyám a magyar konyha legnagyobb és egyben legelkötelezettebb rajongója)

Én egyetlen dolgot tudnék még elképzelni ennek az egésznek a tetejére: némi pirított szezámmagot. Sajnos ez most lemaradt, mert ez is részben Férj uzsi-csomagjába készült, részben meg anyunak, és hát anyu nem hiányolta róla (mondjuk Férj sem), de én meg a nagy kapkodásban el is felejtettem, hogy ezt terveztem rászórni. De ha valaki úgy dönt, hogy elkészíti a salátát, szerintem fontolja meg ezt az ötletet.

• 2 adag
• 2 fél csirkemell filé (csont és bőr nélkül, ~35 dkg)
• 25 dkg cukorborsó
• 4 marék fiatal cékla levél
• 1 gerezd fokhagyma
• fél cső csili
• 3 cm gyömbér
• fél csokor (~1 marék) korianderzöld
• 1 kk nádcukor
• só
• 2 ek semleges ízű sütéshez való olaj (napraforgó vagy földimogyoró)
• 2 ek földimogyoró olaj (hidegen sajtolt)
• 2+2 ek rizsecet

A csirkehúst centis kockákra vágjuk. A fokhagymát meghámozzuk és a kés pengéjével meglapítjuk. Egy szélesebb serpenyőben (ha van, wokban) nagy lángon felhevítjük a sütéshez való olajat, majd a csirkehúst a fokhagymával együtt megsütjük gyakori rázogatás közben. Ha a fokhagyma barnulni kezdene, hajítsuk ki a serpenyőből.

Amikor a hús már átsült (mindenütt kifehéredett), adjuk hozzá a két evőkanálnyi rizsecetet, a finomra reszelt gyömbért, a finomra aprított csilit, és a mozsárban kevés sóval porrá zúzott nádcukrot. A nádcukor itt főleg azért kell, hogy rákaramellizálódjon a húsra és szép színt adjon neki, nem feltétlenül az íze miatt.

Addig süssük, amíg a hús szép aranybarna színt kap, ez nem több 1-2 percnél.

A cukorborsót dobjuk 1 percre lobogva forró vízbe, majd szűrőlapáttal emeljük ki, és tegyük jéghideg vízzel telt tálba (blansírozzuk). Ha kihűlt, szűrjük le, és locsoljuk rá a maradék rizsecetet és a földimogyoró olajat, adjuk hozzá a megmosott, leszárított, nagyobb darabokra tépkedett salátát, forgassuk össze. Keverjük hozzá a langyosra hűlt húst is, a finomra aprított korianderzöldet, keverjük át, és még langyosan tálaljuk.

Ez a saláta szerintem langyosan a legfinomabb, de tanúk szerint hidegen is isteni, és továbbra is fenntartom, hogy a pirított szezámmag a tetején remek lenne.

Címkék: cékla, csirke, gyors&könnyű, saláta, zöldborsó

Grillezett citromos csirkemell, rebarbara chutney, sült spárga

Együtt, vagy külön, ahogy tetszik. Természetesen nálunk együtt volt, illetve hát a csatniból csak én ettem (lévén elég csípős egy miniatűrnek).

A csirkemell még nem az igazi, ami csak annyit tesz, hogy grillserpenyőben készült, de ma már kinéztem végre az egér tetemekkel dúsított régi sütőnk utódját (hiába a sok fertőtlenítőszer, a gondolat az, amitől nem tudok szabadulni, mennie kellett a régi jószágnak), így nemsokára már faszénen sül a hús is.

A spárga-rebarbara kombináció meg nem is olyan vad, és már megint nem nekem jutott eszembe, hanem a La Cucina del Corriere Della Serraban olvastam, amit még Gabah volt olyan drága, és ajándékozott nekem amikor húsvét táján itthon jártak (és azóta első kézből származó információm van róla, hogy Anna tündériédes kisangyal! És élőben még inkább! ) Az olasz változat visszafogottabb fűszerezésű, igazából citromhéjon és petrezselymen kívül más nincs is benne, meg eleve párolva vannak benne a zöldségek, nekem az nagyon megtetszett, de mire eljutottam a megvalósításig, akkorára már egy kicsivel több fűszerre és ízre vágytam.

A rebarbara csatni Sajtkukac Niki fűszeres rebarbara mártásának és az én citromos birsalma csatnimnak az összeházasításával keletkezett. Nos, a rebarbara mintha tényleg erre lett volna teremtve, mert ez az egyik legfinomabb csatni, amit valaha kóstoltam. (ez pedig tényleg jelent valamit, mert az idén még édesség nem is készült a friss rebarbarából, pedig nem kicsit vagyunk oda a rebarbarás crumbleért…)

Ja igen, NAGYON csíp. Ez persze engem nem tudott megakadályozni abban, hogy meg ne egyem az egész üveggel csak úgy, magában, még a grillsütő megérkezése előtt…

Spárga. Még mindig sütve, grillen, olaj nélkül, mert szerintem így a legfinomabb. Aztán pici citromlé, nádcukor, és hidegen sajtolt dióolaj, a kötelező kör. Ami most viszont új, az a korianderzöld. Ez nem a boltban kapható csenevész, hullasápadt kis cserepes gizgaz, illetve csak az volt, amíg ki nem ültettem, és szép derék sötétzöld, dús bokor nem lett belőle. Na hát így már azért más az íze, például van neki. Az első szüret után nekem rögtön a sült spárga jutott az eszembe, és tényleg nagyon jól passzolnak, csak nem szabad túlzásba vinni a zöld leveleket, mert a markáns íz még elnyomná a spárgáét.

Aztán hogy még ne legyen vége a logorrhoeas rohamomnak, egy picit büszkélkedem is: az ÍzKép gasztrofotó pályázaton harmadik lett a fotóm a sült retek salátáról. Hát lehet, hogy ez nem akkora nagy fegyvertény, de én nagyon büszke vagyok rá, mert a fotózással a komolyabb kapcsolatunk még igencsak bimbózó (mármint ami nem a véletlenszerű exponálását jelenti egy tányér étel felett), és a új masina is csak három hónapja az enyém. Azt is tudom, hogy van mit tanulnom, van hová fejlődnöm, és rá kellene szánnom az időt a fényképezésre (ha lenne…Tudna valaki szólni a kisembernek, hogy anyu szeretne önkifejezni, úgyhogy addig ne hajigálja dömperrel a macskát? Vagy anyut?), meg úgy egyáltalán, de mostanában néha már sikerül egy-egy olyan képet is készítenem, ami még nekem is tetszik, legalább egy kicsit, a számos hibái ellenére.

Őszinte részvétem azoknak, akik csak a receptekért olvas(ná)nak.

• 2 főre a hús és a spárga, 4-6 főre a csatni
• hús:
• 2 fél csirkemell filé (csont és bőr nélkül) (~40 dkg)
• 2 kk szárított reszelt citromhéj
• 1 citrom leve
• 3 ek olívaolaj
• 2 gerezd fokhagyma
• só
• bors
• spárga:
• 1 köteg zöld spárga
• 1/2 citrom leve
• 2 ek hidegen sajtolt dióolaj
• 1 kk nádcukor
• csipet só
• 10-12 szál korianderzöld
• rebarbara chutney:
• 40 dkg rebarbara (tisztítva mérve)
• 5 vékonyabb szál újhagyma
• 2 citrom leve és reszelt héja
• 5 dkg mazsola
• 1 ek koriandermag
• 3 pici szárított csili
• 5 cm gyömbérgyökér (vagy 2 púpos tk szárított, porított)
• 4 szem szegfűszeg
• 1 csillagánizs
• 5(+5) dkg nádcukor

A megtisztított, lehártyázott csirkemellet éles késsel lapjában 3 szeletre vágom, így kb háromnegyed centi vastag szeleteket kapok. A citromhéjat mozsárban finomra őrölöm, majd megszórom vele a szeleteket.

Egy tálba teszem a kés pengéjével meglapított, 5-6 darabba vágott fokhagymát, erre fektetem a húsokat, majd meglocsolom a citrom levével és az olívaolajjal. 1-2 óra pihenés (vagy még több) jót tesz neki, de ha csak fél óra jön össze, az sem tragédia.

A húsokat sütés előtt közvetlenül sóztam, majd a forró grillen mindkét oldalukon 3-3 percig sütöttem. A sütés végén borsoztam. Csak akkor álljunk neki a sütésnek, ha már minden más készen van.

A csatnihoz a rebarbara fás részeit lenyúztam, majd nagyobb darabokra vagdostam. meglocsoltam a citromok levével és még 2 dl vízzel, hozzáadtam a késsel durvára vágott mazsolát, a mozsárban porrá őrölt koriandert és szegfűszeget, az egészben hagyott csillagánizst és csiliket. Az újhagymákat tisztítás után a zsenge szárának egy részével együtt finomra aprítottam és ez is ment a rebarbara mellé, a lereszelt gyömbér kinyomkodott levével, csipet sóval és a nádcukorral együtt.

Addig főztem erősebb lángon, amíg be nem sűrűsödött majdnem lekvár sűrűségűre. Itt egy kóstolás következik, ha nem elég édes, mehet bele még cukor. Nekem 5 dkg elég volt, de ez nem az a klasszikus, szájat összetapasztóan édes csatni (vagyis amilyen a csatni hagyományosan) lett így. Ezután üvegbe töltöttem (fél literes üveg lett tele vele), és normál estben kihűlés után a hűtőben tároltam volna. Elvileg egy ilyen csatni hűtve jó két hétig eláll.

A spárgákat közben felhevített grillserpenyőben zsiradék nélkül mindkét oldalukon csíkosra sütöttem (úgy 5-5 perc), majd a sóval és nádcukorral elkevert citromlére szedtem. Alaposan összeforgattam, majd meglocsoltam a dióolajjal és megszórtam a finomra vágott korianderrel. Ez langyosan a legfinomabb, nem baj, ha a hús előtt készül el.

Címkék: csirke, rebarbara, spárga, üveges

Zöldfűszeres csirkenyársak kukoricapürével, zöldsalátával

Avagy csirkebab, de ilyen komolytalan címet nem akartam most adni neki, tekintettel a bevezető komolyságára.

Amikor tegnap másfél órán keresztül meg voltam róla győződve, hogy egy hibás sablon fájl alkalmazása kapcsán töröltem a teljes Flat-Cat blogot, akkor rá kellett jönnöm, mennyire fontos is ez nekem. Nem szeszély, nem múló hobbi. Rajta van az elmúlt másfél évünk, a gondolataim, ötleteim, a kisfiam első lépése, az első szava, és a születésétől fogva minden fontosabb dolog, ami velünk történt. A szavakban, vagy a szavak között, ami már nem publikus, de mi így is értjük.

Rajta vannak a receptek, az régiek, a családiak, a szabolcsiak, az újak, az ötletek, a tervek.

Ott vannak a fotók, amiket egyre inkább kezdek megszeretni, és milyen furcsa, de egy-egy kép egészen hozzá tud nőni az emberhez.

Aztán a lényeg, hogy már ott vagytok Ti is! Amikor elkezdtem írni a blogot, nem gondoltam, hogy valaha olvassa majd a családon, barátokon kívül bárki más is. Aztán most látom, hogy olvassátok, hogy megfőzitek a recepteket, és aztán írtok, hogy ez jó volt, és ez már hozzátartozik, a blognak a szerves része lett, én meg még meg sem köszöntem rendesen, mert nem is tudom. Le tudom írni persze, hogy köszönöm, de ez a szó nem adja vissza azt, amit érzek. A saját szórakoztatásunkra indult, ez igaz, de most már ez több annál, és ez nagyon, nagyon jó érzés. Mivel pedig jobb, találóbb szavakat nem ismerek, hát egyszerűen mégis csak azt írom: köszönöm. Hogy vagytok, hogy olvastok, hogy írtok! Nélkületek ez az egész, a blog már nem lenne ugyanaz.

Na, de elég a szentimentalizmusból, azért a legtöbb olvasó mégis csak a receptekre kíváncsi.(Ugye?)

Ismét egy babáknak való étel, bár nem hazudok, Férj is imádta, sőt ez most kifejezetten az ő kedvére készült. De hatalmas előnye, többek között, hogy a csirkehúsért amúgy nem lelkesedő apróság is jóízűen (és főleg bőségesen!) falatozott belőle. Férjnek zöldsalátával, minimanónak kukoricapürével, vagyis kinek-kinek a kedvenc köretével.

Recept.

• 2-3 adag
• a nyársakhoz (7 db):
• 50 dkg csirkemellfilé (vagy csirke felsőcomb filé)
• 2 gerezd fokhagyma
• 2-3 újhagyma
• 3 ek olívaolaj
• 1/2 biocitrom leve és reszelt héja (ha nincs bio, akkor a héjat hagyjuk ki)
• 1-1 tk szárított kakukkfű, majoranna, bazsalikom, tárkony
• 1/2 kk őrölt rozmaring
• bambusznyársak
• a kukoricához:
• 50 dkg szemes kukorica (mélyhűtött)
• 3 dl tej
• 2 gerezd fokhagyma
• 2-3 dkg vaj

A csirkehúst megtisztítjuk, kivágjuk az inakat, hártyákat, nagyobb kockákra vágjuk. Az újhagymát megtisztítjuk és nagyobb darabokra vágjuk, úgy hogy a szár zsenge zöld része is kerüljön bele. A fokhagymát felaprítjuk. Késes robotgépbe kerül a hús, a hagyma, fokhagyma, olaj, zöldfűszerek, a citrom leve és héja, továbbá só ízlés szerint. A robotgéppel pürésítjük a keveréket. (robotgép hiányában a húst daráljuk le, a hagymákat pedig aprítsuk finomra, mielőtt összeállítjuk a masszát)

A masszából maroknyi adagokat nyomkodjunk a bambusznyársak köré, jól tapasszuk rá, egyenletes vastagságban. Kb 2 cm átmérőjű rudakat kell kapnunk.

Felhevített grillserpenyőben (vagy teflon serpenyőben) süssük a nyársakat minden oldalukon (4 oldalúnak szoktam őket kinevezni) 2-3 percig süssük nagy lángon.

Közben elkészül a kukorica is, amelyhez a vajon sütjük néhány másodpercig a nagyjából felaprított fokhagymát, majd hozzáadjuk a kukoricát, sózzuk, felöntjük tejjel, és a forrástól számított 3-4 perc alatt lefedve puhára főzzük. Végül botmixerrel pürésítjük.

A zöldsaláta most madárbegy saláta volt, sok olívaolajjal, mézes levendulás fehérborecettel és koktélparadicsommal összeforgatva.

Címkék: babának, csirke, fél óra, gyors&könnyű, köret, kukorica

Paradicsomos petrezselymes sült csirke

Mivel nem szeretném életem párjával örökre megutáltatni a medvehagymát, ezért főztem inkább tegnap “rendes” ételt is.

Írnék még róla hosszasan, ha nem fájna annyira a fejem, és a gyermekem nem vesztette volna el végleg a türelmét, ezt oly módon jelezve, hogy narancssárga lóhere alakú Post-it-eket ragasztgat a hátamra, miközben gépelek.

Recept

• 4 adag
• 1 nagyobb csirke (2,5 kg) csontos bőrös melle és combjai
• 1 doboz hámozott, darabolt paradicsomkonzerv (400 gr)
• 1 csokor petrezselyem
• 1/ csokor bazsalikom (vagy 1 ek szárított)
• 1 fej újfokhagyma (vagy 10 gerezd régi)
• 1 csokor újhagyma
• só

A csirke mellét a melle csontjánál kettévágtam, a combokat az izületbe illesztett kés pengéjére mért erőteljesebb ütéssel egy alsó és egy felső combra bontottam.

Egy alkalmas méretű sütőtálba raktam a besózott húsdarabokat, itt az alkalmas méret azt jelenti, hogy 1-2 centinél több hely ne maradjon a darabok között, mert a paradicsom csak így fogja kellőképpen beteríteni.

A húsok közé-alá rakosgattam az egészben hagyott újhagymákat, a négy-hat cikkre vágott újfokhagymát (meghámozni nem kell, ilyenkor még az egész, héjastól ehető), megszórtam a laskára vágott petrezselyemzölddel, bazsalikommal, majd ráöntöttem a paradicsomot, és elegyengettem rajta, úgy hogy mindenhova egyformán jusson a hús közé.

Sütőben 160°C fokon (gázsütő) sült két és fél órát, közben óránként megfordítottam a húsokat, majd a hőfokot a maximálisra állítva még 15 percig pirult.

A csirke mellé sült krumpli készült, és tálalásnál minden darab húst meglocsoltam az alatta maradt paradicsomos szafttal.

Megjegyzés: Ez a csirke olyannyira tanyasi volt, hogy a szomszédban rohangált napi 10 kilométert az udvaron a szemem láttára. Ez azt jelenti, hogy a húsa ilyenkor szívós, kemény, hosszas sütés után puhul fel kellőképpen (mint a libáé például).

Vagyis ha hús céljából tartott tanyasi csirkét sütünk, vagy esetleg broilert, akkor a sütési idő jelentősen csökken.

A broiler 180°C fokon 1 óra alatt megsül, a “tenyésztett” tanyasi 1,5 óra 160°C fokon+ a pirítás.

Címkék: babának, csirke, paradicsom, újhagyma

Aranyszínű csibefalatok különféle formákban, avagy mit adjunk a gyereknek rántott dínó helyett

Az úgy van, hogy minimanó már nemcsak íz, hanem szín és forma szerint is válogat a különféle ételek között. Így például a puliszkát nem hajlandó megenni, csak ha a formájával is elégedett, akkor viszont csak úgy habzsolja befelé.

A húsokkal is hasonlóan állunk, egy kicsit furán hangzik, de csak azt eszi meg, ami félangolosra van sütve. Ergo amit teljesen át kell sütni, abból köszöni, nem kér. Szóval eddig a csirke, disznó ki volt lőve. Aztán most kezdek rájönni, hogy ezeket a húsokat is megeszi, ha le vannak darálva, és mindenféle ízekkel fel vannak tuningolva. Tegnap a hamis kebabból másfél nyársnyit megvett, és ma ezeknek a talléroknak is nagy sikere volt.

Az elkészítése egyébként sokkal kevésbé macerás, mint vártam. Én két részre osztottam a munkát, de mindkét rész elég gyorsan ment. A húspép elkészítése után nálam a mélyhűtőbe került fél órára, hogy könnyebben lehessen kiszúrni a formákat, de igazából a maradék összegyúrt-újraszaggatott péppel sem volt semmi gond, csak egy egészen picit kellett rá jobban ügyelni, hogy ne nyomódjanak szét a minták.

A húsból készülhet nagyobb adag is és a megformázott alakzatokat egyébként szerintem le lehet fagyasztani panírozás előtt vagy után, akárcsak az “igazi dínók” esetében, a macerát pedig igenis megéri, mert sokkal finomabb (természetesen), mint a gyári, és így nem tömjük a gyerkőcöket feleslegesen valamiféle ismeretlen eredetű, selejtes minőségű vacakkal.

Mellé morzsás sült krumplit és házilag készült paradicsomszószt (ketchup helyett) adtam a kölöknek, az apja meg kap mellé mustárt is, ha hazajön.

• 2-3 adag
• 50 dkg csirkemellfilé (vagy felsőcomb kifilézve)
• 10 dkg sajt (kemény, reszelhető, és ementálit használtam)
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 csokor petrezselyem
• 3 ek olívaolaj
• só
• 2 maréknyi simaliszt, 4 maréknyi zsemlemorzsa, 2 tojás a panírozáshoz
• olaj a sütéshez
• a krumplihoz:
• fejenként 3 szem közepes krumpli, 1 ek olívaolaj, 1 szűk maréknyi zsemlemorzsa, só
• 3 adag paradicsomszószhoz:
• másfél deci passzírozott paradicsom (Mutti passata), nádcukor, só ízlés szerint
• 1 gerezd fokhagyma
• friss bazsalikom (ha van)

A húst lehártyázom, megtisztítom, felkockázom. Késes robotgépbe teszem a felkockázott sajttal, olajjal, sóval, petrezselyemmel és a finomra reszelt fokhagymával. A géppel finomra aprítom.

Késes robotgép hiányában a húst daráljuk le, a sajtot reszeljük finomra, a petrezselymet metéljük nagyon apróra és így keverjük össze a masszát.

A húspépet egy műanyag vagy üveg tálcára/vágódeszkára egyengetem 1 centi vastagságban, majd a mélyhűtőbe kerül jó fél órára. Ha kicsit megdermed, könnyebb lesz kiszúrni az alakzatokat.

Sütemény kiszúróval tetszőleges alakzatokat vágok ki belőle, szerintem célszerű kb 5 cm átmérőjű kiszúrókat használni hozzá, amiben nincsenek túlságosan hegyes szögek, így biztosan egyben marad a formázás után. Ha nehezen akarna elválni a deszka/tálca aljától, egy vékony pengéjű késsel fel lehet segíteni. A maradékot összegyúrta, újból kiegyengettem és kiszaggattam, én itt már nem hűtöttem le előtte (persze azt is lehet), de így is kivitelezhető, csak egy kicsit lágyabb lesz a massza, így a panírozás picit több óvatosságot igényel.

A formázott húspépet ezt követően bepanírozom, megforgatom lisztben, elhabart tojásban, zsemlemorzsában, majd bő olajban mindkét oldalán pirosra sütöm.

Konyhai papírtörlővel bélelt tálba szedem ki, ez felissza a felesleges olajat a csibefalatokról.

Miközben a csirke hűl, a meghámozott, cikkekre vágott krumplit összeforgatom a zsemlemorzsával, kevés sóval és az olajjal, majd sütőpapírral bélelt tepsibe terítem. 220°C fokon (gázsütő) 45 perc alatt megsül.

A paradicsomszószhoz a passzírozott paradicsomot elkeverem ízlés szerinti mennyiségű nádcukorral, sóval, ha van kerül bele egy kevés finomra metélt bazsalikom is, végül belekeverem a megtisztított, kés pengéjével meglapított fokhagymát is. Ezt érdemes az egész procedúra elején megcsinálni, mert jó, ha van ideje állni 1-2 órát fogyasztás előtt. Így a fokhagyma aromáját átveszi, de mégsem lesz benne túl erős az íze.

Címkék: babának, csirke, köret, sajt

Balzsamecetes rozmaringos sült csirkemell brie sajttal, sült körtés diós galambbegy salátával

Hosszú cím, fél óra alatt elkészülő meglehetősen finom étel.

A dió-körte-lágy penészes sajt (reményeim szerint) elcsépelhetetlen kombinációját szerintem nem kell külön bemutatnom, a balzsamecetben pácolt sült csirkéről meg csak annyit, hogy az ecet azon kívül, hogy kellemes, édes-karamellás-savanykás ízt ad a húsnak, remek állagot is kölcsönöz neki.

• adagonként
• hús:
• 1 fél csirkemell filé (~15 dkg)
• 1 ek olívaolaj
• 2 ek balzsamecet
• 1 tk szárított rozmaring
• 2-3 szelet brie sajt (~3-4 dkg), ha nincs, helyette camembert
• saláta:
• 1 marék dió, durvára vágva
• 1 nagyobb, keményebb körte
• 2 marék galambbegy saláta
• 2 ek hidegen sajtolt dióolaj

A csirkemellet éles késsel lap szerint vékony, fél centis szeletekre vágom (ha nem megy biztonságosan az ilyen vékonyra vagdalás, akkor lehet kicsit vastagabb szeleteket vágni, és klopfolóval fél centi vastagra ütögetni). A balzsamecetet, mozsárban porrá őrölt rozmaringot és olívaolajt elkeverem, majd beleforgatom a húst, és állni hagyom benne fél óráig szobahőmérsékleten. (lehet tovább is, egy-két órán át, de én, illetve Ponty most csak ennyi időt hagytunk neki)

Közben megmosom, lecentrifugálom a salátát, összeforgatom a dióolajjal, felszelem a sajtot, megvágom a diót, meghámozom a körtét, kivágom a magházát és cikkekre vágom.

Száraz teflon serpenyőben először mérsékelt lángon megpirítom egy kicsit a diót. Kiszedem, félreteszem.

Felforrósítom a serpenyőt, beleteszem a hússzeleteket, rájuk öntöm a maradék ecetes pácot és megsózom. Mindkét oldalukon 2-3 percig sütöm nagy lángon, vagy amíg átsül a hús.

Kiszedem a húsokat és még forrón mindegyikre egy-egy szelet brie sajt kerül. Melegen tartom tálalásig, mondjuk langyos sütőben.

A serpenyőbe megy a felszeletel körte, ami a hús szaftjában sütök nagy lángon mindkét oldalán pár percig, amíg kívül karamellizálódik, de belül még nem puhul meg teljesen.

Tálalásnál a tányérra halmozom a salátát, erre jönnek a körte gerezdjei, az egészet megszórom a pirított dióval és meglocsolom a serpenyőben maradt balzsamecetes szafttal. Mellé szedem a sajtos sült mellfiléket.

Címkék: csirke, dió, fél óra, gyors&könnyű, körte, sajt, saláta