csicseriborsó
Csicseriborsó saláta sült kecske- és juhsajttal,

Ismét egy kevés munkával hatalmas ovációt kiváltó fogás következik.
Bár a sütéshez a diós kecskesajt még a debreceni borfesztiválon beszerezett készletből származik (Békési kecskesajt néven fut, és a Diós tanyáról származik), kipróbáltam a sokkal könnyebben beszerezhető Merino juhsajttal is, és az sem vallott szégyent.
A paradicsom hámozás-magozástól is el lehet tekinteni, de az én hűtőm egy túlsúlyos dinnye következtében balesetet szenvedett, így a szakszerű tárolás kivitelezésének hiányában némi formai és minőségi hiba lett felfedezhető az egyébként nagyon finom paradicsomokon. De így tényleg finomabb lett. A “hulladékot” pedig újrahasznosítottam a gazpachonál, recept nemsokára következik.
Ha előre gondolkodunk, mondjuk nem úgy mint én, akkor előző este be lehet áztatni a csicseriborsót, így a főzési idő lerövidül.
4-6 főre
50 dkg csicseriborsó, 1 kg paradicsom, 1 pici fej édes vöröshagyma (4 dkg), 2 gerezd fokhagyma, 1-2 citrom leve (0,5 dl), 0,5 dl olívaolaj, 1 babérlevél, 1 ek római kömény, 1 kis csokor friss kakukkfű, csili ízlés szerint
fejenként 20 dkg kemény, sütésre alkalmas juh- vagy kecskesajt, olívaolaj
A csicseriborsót a babérlevéllel bő vízben puhára főzöm. Miután leszűrtem, még forrón a saláta öntetére öntöm, összeforgatom vele.
Az öntethez turmixgépben pürésítettem a kakukkfüvet az olajjal, csilivel, citromlével, sóval. Hozzáadtam a hajszálvékony (tényleg!) karikákra vágott hagymát, a kés pengéjével meglapított, de egészben hagyott fokhagymát és a száraz serpenyőben megpirított, mozsárban porrá őrölt köményt is. A kömény pirítását nem ér elbliccelni, enélkül szörnyű íze van, pirítás után viszont nagyon finom. Jól összekevertem, erre szedtem a még forró csicseriborsót, így a hagyma kicsit megpárolódott és a borsó jobban magába szívta az öntetet.
Végül hozzákevertem a meghámozott, kimagozott, felkockázott paradicsomot, összeforgattam, és a hűtőbe száműztem tálalásig.
A sajtokból kb 5 dekás szeleteket vágtam, ez fél centi vastagok lettek, és nagyon forró serpenyőben annyi olívaolajban sütöttem ki, amennyi mindenhol egyenletesen beborította az edény alját kb 2 mm vastagon. Mindkét oldalán sütöttem 3-4 percig, hogy szép színt kapjon, de még ne folyjon szét. Széles spatulával fordítottam meg, majd szedtem ki, így nem esett szét a forró sajt. Én csak lecsepegtettem róla a felesleges olajat, de lehet konyhai papírtörlőre, vagy szikkadt/száraz kenyérre is szedni. Ez a rész kissé bravúros, de nem lehetetlen. A juhsajtot kicsit nehezebb volt sütni, de azért egyben maradt az is.
Összességében ez egy kiváló étel! Ha nem lenne ilyen késő, ódákat zengenék róla…
Legfrissebb cikkek
Címkék
Archívum
- 2010. március (19)
- 2010. február (26)
- 2010. január (45)
- 2009. december (16)
- 2009. november (30)
- 2009. október (29)
- 2009. szeptember (36)
- 2009. augusztus (27)
- 2009. július (39)
- 2009. június (26)
- 2009. május (20)
- 2009. április (34)
- 2009. március (14)
- 2009. február (14)
- 2009. január (4)
- 2008. december (14)
- 2008. november (20)
- 2008. október (2)
Kategóriák
Blogajánló
- Ági főz
- Angela's taste
- Candy's
- Chili&Vanilia
- Csak a Puffin…
- Dalla cucina, per te
- Grenadine
- Ízbolygó
- kísérleti konyha
- Lorien
- lúdanyó
- Macikonyha
- Mixed pickles
- Olajzöld levelek kéken
- Orient express
- Pákosztos Macska konyhai kalandjai
- Pasta e basta!
- Piazza-Piazza
- Rossa mela
- Sajtkukac
- tejbegríz
- Terülj, terülj asztalkám
- vegasztrománia
- Vesta