cookies

csokis cookies, ementális napraforgómagos kekszek és egy könyvajánló

2013. február 18., hétfő | desszert, más, sós | Nincs hozzászólás

Kezdem a könyvvel. Szakácskönyv természetesen. Nem egy új darab, régebben jelent már meg Varga Gábor Desszert szerelem című műve, és azon kevés süteményeskönyv közé tartozik, amit 1. megvettem, 2. elejétől a végéig, mindegyik receptjét szeretném kipróbálni. Nem titok, hogy nem vagyok nagyon édesszájú, a sütemények közül is a hagyományosabb, és főleg a klasszikus magyar darabokat kedvelem, így nagymamám receptjeivel és a Váncza süteményeskönyvvel, meg azzal a néhány, szintén huszonéves, régi darabbal én le is tudnám élni az életem, minden különösebb hiányérzet nélkül. Félreértés ne essék, én is kipróbáltam a kötelező külhoni klasszikusok receptjeit, meg is vettem a könyveiket – amit aztán mélyen meg is bántam és elsüllyesztettem az összeset a könyvespolcom mélyére. Az utóbbi években két süteményeskönyv volt, ami igazán felkeltette az érdeklődésemet, amiben számunkra használható recepteket találtam és amiben nem csalódtam, az egyik Nigella Hogyan váljunk házi istennőké? című könyve, a másik pedig Varga Gábor könyve. Ízléseken persze nem érdemes vitatkozni, de nekem ez a két könyv mutatott olyan újdonságokat, amikre én fogékonyabb vagyok.

Varga Gábor könyvében a pár perc alatt összeállítható receptek mellett, mint például a zöld teás madeleine, chilis-csokis amarena meggyes cupcake, vaníliás-mentás almaásrétes, egy külön fejezet foglalkozik a csokoládés édességekkel, a nagy klasszikusok, a sajttorta, fordított almatorta, Sacher torta saját értelmezésével, amikbe épp csak annyi csavart rak, hogy kissé izgalmasabb legyen a történet, de nem esik át a ló túlsó oldalára. Külön fejezet jutott az alkoholos desszerteknek (amelyben olyan recepteket találunk, mint a borhab, whiskeys datolyapuding, narancslikőrös csokitorta Varga Gábor olvasatában), az édes aprósüteményeknek (itt például a Raffaello golyó, rugelach és az amaretti receptje szerepel), és egy a nevezetesebb tésztáknak is, mint például a challah, pitakenyér vagy grissini. Minden kötelező kört teljesít, ami napjainkban elvárható, a tiramisutól kezdve a financieren át a macaronig, de minden receptje valamitől egyedi, amitől ez a könyv más lesz, mint a hasonló tematika alapján készülő tucatnyi egyéb desszertes könyv. Jól megférnek a könyvben egymás mellett a klasszikus darabok, az egyszerűbb, közkedvelt édességek, tészták és a patikamérleggel összeállítható, kifinomultabb és divatosabb receptek is. A komoly tésztákat, a rétest, búzakalász bagettet, vajas croissant, knédlit pedig nem bolygatja, egyszerűen megtanítja nekünk a hagyományos recepteket. A könyv mottója pedig az, hogy a leírt receptek az alapok, de azokat mindenki variálja a saját ízlése szerint- mondanom sem kell, hogy ez számomra mennyire szimpatikus.

A minőségi, természetes (bár sajnos néha nehezebben beszerezhető) alapanyagok mellett a hangsúly az izgalmas ízeken, bátor fűszerezésen van, de ezek sosem túlzottan komplikáltak vagy megbotránkoztatóak, nem használ megdöbbentő kombinációkat, fűszereket, és valószínűleg a nagymamámat sem kellene sokáig győzködnöm arról, hogy kóstoljon meg egy-egy darabot (na jó, a matchás sajttortát kivéve). A receptek nem bonyolultak, külön hangsúlyt fektet arra, hogy bárki számára könnyen elkészíthetőek legyenek, akár jártas a konyhában, akár nem. Minden recept mellett igen részletes a leírás és valóban informatív fázisfotók is segítik a kezdőket is az elkészítésben.  Egyszóval, hozzám nagyon közel áll Varga Gábor stílusa, amit a süteményekhez, édességekhez, tésztákhoz hozzáad, az csupa olyan ötlet, íz, eljárás, amit én is biztosan ki szeretnék próbálni, és ki is fogok a közeljövőben.

Először két apróságot hozok a könyvből, egy csokis cookiest, ami azért nem épp olyan, mint az amerikai alapdarab (és épp ezért ízlik nekünk annyira), hiszen kívül roppan, belül puha, a másik egy sajtos rúd, aminek a receptjét valószínűleg mindenki ismeri, de ez nem csökkenti az érdemeit szerintem. Mindkét recepten változtattam kicsit, így a végeredmény nekünk még jobban tetszik, ezeket a recepteket írom le ide, de akit az eredeti változat érdekel, annak megjegyzésben feltüntetem azt is.

  • csokis cookies
  • 3 tepsihez
  • 220 gr étcsokoládé (50 % kakaótartalmú)
  • 170 gr barnacukor
  • 80 gr búzaliszt (finomliszt)
  • 20 gr vaj
  • 2 tojás
  • 2 gr sütőpor
  • 1 púpos tk őrölt fahéj
  • fél narancs finomra reszelt héja
  • szűk késhegynyi só

A csokoládét vízgőz fölött vagy kis lángon, óvatosan megolvasztom a vajjal együtt.

A tojást a cukorral habosra keverem. Hozzáadom a narancs héját és a sót. A lisztet összekeverem a sütőporral és a fahéjjal, majd a tojásos masszához adom, alaposan kikeverem. Végül hozzáadom a csokoládét is, alaposan átkeverem.

A masszát hűtőben kissé kidermesztem, hogy jobban lehessen adagolni (15 perc elég), majd sütőpapírral bélelt tepsibe egymástól 3-4 centis távolságra teáskanálnyi (nagyjából diónyi) adagokat-gombócokat rakok ki a tésztából.

Előmelegített sütőben 180 C fokon 12 percig sütöm, majd a tepsiben vagy a sütőpapírral együtt átemelve rácson hűtöm ki.

Megjegyzés: Az eredeti receptben a fahéj és narancshéj nem szerepel, viszont a sóból többet, bő csipetnyit használ. Elvileg a masszát nem kell hűteni adagolás előtt, de szerintem ettől könnyebben kezelhetővé válik.

  • sajtos rudacskák
  • 4 tepsihez
  • 20 dkg puha vaj
  • 20 dkg ementáli, lereszelve
  • 20 dkg finomliszt
  • 2 dkg porcukor
  • 1 tk só (finomra darálva)
  • 5 dkg hántolt napraforgómag (vagy durvára aprított tökmag, esetleg 4 ek egész mákszem)
  • 1 tk egész köménymag
  • tojás a kenéshez

A hozzávalókat összegyúrom alaposan, majd két részre osztom a masszát és nagyjából 5 centi átmérőjű hengert formázok belőlük. Folpack fóliára teszem a rudakat, a fóliába tekerem, majd ezt követően szögletesre, hasáb formájúra formázom a rudakat. Hűtőbe teszem egy órára.

A fóliát lehúzom a tésztáról, majd éles késsel fél centi vastag szeleteket vágok belőle, amiket sütőpapírral bélelt tepsire teszek, egymástól kissé távolabb, 3-4 centire. Elhabart tojással lekenem a tetejüket (ez a képen látható daraboknál kimaradt, mivel elfelejtettem, de tojással szebb és finomabb is a végeredmény)

Előmelegített sütőben 180 C fokon 12 percig sütöm, vagy amíg aranyszínűek lesznek. A tepsiben vagy a sütőpapírral együtt rácsra emelve hűtöm ki.

Megjegyzés: Az eredeti receptben nincs cukor, de szerintem ettől sokkal finomabb és ellenállhatatlanabb lesz, a 20 dkg vaj és fehér liszt mellett ez a tétel pedig már nem okoz különösebb lelkiismeret furdalást. A köménymag sem az originális recept része, és ementáli helyett ott trappista sajt szerepel. Ez is ízlés kérdése, mi a trappistát nem szeretjük, de a köménymagot igen.

Az eredeti recept szerint a tésztát gombóccá formázva, fóliázva hűtsük, majd ezt követően lisztezett felületen nyújtsuk ki és vágjuk szeletekre, továbbá eredetileg a napraforgómag nem a tésztába, hanem a tészta tetejére kerül, miután a kekszeket elhabart tojással alaposan lekentük. Szerintem ez a tésztában is nagyon finom, sőt, és hát így legalább nem tud róla sütés után utólag leperegni.

 

Címkék: , , , , ,

meleg lencsesaláta, paprikás túrókrémmel töltött sonkatekercsek, aszalt vörösáfonyás csokis cookie, pisztáciás kecsekesajtkrém aszalt sárgabarackba töltve, fűszeres popcorn, avagy mi kerüljön a szilveszteri asztalra?

2011. december 28., szerda | desszert, előétel, hús nélkül, saláta, sós | 5 hozzászólás

Ezzel a bejegyzéssel szeretnék minden kedves olvasónak boldog új évet kívánni, és reményeim szerint egy kis segítséget is adni a szilveszteri készülődéshez. Nálunk előszilveszter formájában lezajlott az év végi ünneplés, holnaptól az óév maradék napjait felváltva munkával töltjük a férjemmel, így a klasszikus szilveszteri buli nálunk az idén elmarad. Viszont pár gyors fotót készítettem, mivel az elkészült ételek  szerintem igen jól sikerültek.

A fenti cím ugyan hosszú, de a benne szereplő ételek valójában percek alatt elkészülnek, és igazán változatossá tehetnek egy büféasztalt, vagy akár egy szűkebb körű, otthon mozizós szilvesztert is színesebbé tehetnek.

A lencsesaláta a tavalyi nagy kedvenc, a citromos rukkolás nyomdokaiban halad, de ez most meleg, petrezselyemzölddel, kaprival és baconnel van gazdagítva, igazi komfortos darab, akár egy komplett főétkezésnek is megfelel.

A pisztáciás kecskesajtkrémmel töltött aszalt sárgabarack ötlete a Cucina Moderna aktuális számából származik, amit hála a sógornőmnek, ismét van szerencsém forgatni. A recept kis módosításon esett át, de ez szerintem az előnyére vált.

A cookie természetesen a fiatalúr kérésére készült, de ez is gyors, ízletes darab, és hát a gyerekekre is gondolni kell…

A túrókrémmel töltött sonkatekercs eredetileg otthon, az édesapám által beszerzett sváb sonkára lett kitalálva, de most egy egyszerű levegőn szárított  szeletelt sonkával is remekül működött. (persze használható hozzá prosciutto crudo is) Ízeiben a túrókrém leginkább a körözöttre hajaz, illetve egészen pontosan a körözöttre, ahogy édesanyám értelmezi. Ő soha nem tett bele juhtúrót, sört és lilahagymát viszont igen, és fura módon ez a kissé bizarr kombináció egészen jól működött. Én a sört nem forszíroztam, és a körözöttnek ehhez az egészen kevéssé autentikus értelmezéséhez egy kevés apróra vágott zöldpaprikát is adtam. Büféasztalra érdemes kisebb tekercseket készíteni, egy-egy szelet sonkát kettévágni és úgy betölteni, viszont ez nálunk most vacsorára készült, így a hosszú szeleteket spirálisan tekertem fel, szerintem szép lett, de ez már igazán ízlés dolga.

A pocornnak is van története: popcorn készítőt kaptam karácsonyra. Bár nem szeretem a kevés célra használható konyhai kütyüket, erre már régóta vágytam, mert a popcornt nagyon szeretem, a serpenyőben pattogtatást viszont annál kevésbé. Természetesen úgy is készíthető, én most viszont igyekszem kihasználni a masinámat (ami egyébként remekül működik, minden popcorn fanatikusnak csak ajánlani tudom!). A fűszeres popcorn sem saját ötlet, Nigella karácsonyi popcornjának mintájára készült, kicsit módosított fűszerezéssel, és igazán nagyon finom darab.

Remélem a fenti összeállítással sikerült segítenem a szilveszteri készülődésben, és még egyszer, boldog új évet kívánok!

Jövőre jövök, első körben a karácsonyi receptekkel.

  • meleg lencsesaláta baconnel, citrommal, kaprival
  • 30 dkg lencse
  • 8 dkg bacon
  • 1 citrom
  • 1 csokor petrezselyem
  • 3 ek kapribogyó (átöblítve)
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 kisebb fej édeskés vöröshagyma (~8 dkg)
  • 2 ek olívaolaj

A lencsét előző este beáztatom, másnap friss, enyhén sós vízben puhára főzöm.

A bacont apróra kockázom, a vöröshagymát, fokhagymát finomra aprítom. Az olívaolajon kisütöm ropogósra a bacont, majd hozzáadom a hagymát, üvegesre sütöm, hozzáadom a fokhagymát, néhány másodperc alatt ezt is megsütöm. A szalonnás keverékhez adom a leszűrt lencsét, összeforrósítom. Végül lehúzom a tűzről és hozzáadom a citromlevet, a finomra reszelt héját, a kaprit (ezt, főleg ha kaprigyümölcsöt használunk, durvára is lehet előtte vágni) a finomra aprított petrezselyemzöldet. Összeforgatom és tálalom, magában vagy vajas pirítóssal.

  • paprikás túrókrémmel töltött sonkatekercsek 
  • 25 dkg tehéntúró
  • 10 dkg vaj
  • 175 gr (1 kis doboz) tejföl
  • 1 fej lilahagyma (5 dkg) (vagy helyette 5 dkg édes fehérhagyma)
  • 2 tk pirospaprika
  • 2 tk őrölt kömény
  • 1 hegyes, erős zöldpaprika
  • 10-12 vékony szelet sonka (sváb pirospaprikás vagy valamilyen más levegőn szárított, pl  prosciutto crudo)

A lilahagymát finomra aprítom. A vajat megolvasztom, majd hozzáadom a köményt és a hagymát, üvegesre sütöm benne a hagymát. Lehúzom a tűzről, majd belekeverem a pirospaprikát, tejfölt, túrót, összedolgozom, sózom. Ha teljesen kihűlt, hozzáadom az apró kockákra vágott zöldpaprikát is.

A vékony sonkaszeletek szélére kanalazok pár kanál túrókrémet és feltekerem a sonkát.

  • aszalt vörösáfonyás csokis cookie (20-22 db)
  • 20 dkg finomliszt
  • 10 dkg vaj
  • 5 dkg nádcukor
  • 5 dkg étcsoki (65%)
  • 5 dkg aszalt vörösáfonya
  • 1 tk mézeskalács fűszerkeverék (vagy kb 1 kk őrölt fahéj, 1/4 kk őrölt gyömbér, reszelt szerecsendió, 2-3 szegfűszeg és koriander porrá őrölve)
  • 2 tojás
  • 1 tk sütőpor
  • 1/2 tk szódabikarbóna

A lisztet elkeverem a sütőporral, szódabikarbónával, mézeskalács fűszerekkel, majd hozzáadom a többi hozzávalót, a puha vajat, a durvára vágott aszalt vörösáfonyát, a nagyobb kockákra tördelt/vágott étcsokit, az elhabart tojást, nádcukrot, majd összegyúrom.Hűtőben pihentetem nagyjából egy órán át, majd nagyobb diónyi gombócokat gyúrok a tésztából, ezeket ellapítom és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem.

Előmelegített sütőben 180C (villanysütő, alsó-felső sütés), 12 perc.

Rácsra szedve hűtöm ki.

Megjegyzés: aki már nagyon unja a karácsonyi hangulatú sütiket, az mézeskalács fűszerek helyett használhatja egy kisebb narancs finomra reszelt héját is.

aszalt sárgabarack pisztáciás kecskesajtkrémmel

  • 25 szem aszalt sárgabarack
  • 1 dl tokaji aszú
  • 15 dkg kecskesajt (puha, friss típusú, krémes)
  • 1 maréknyi hámozott, sózott, pörkölt pisztácia (nagyjából 3 dkg)
  • 3-4 nagyobb levél bazsalikom

Az aszút felforralom egy szélesebb edényben (akkorában, hogy  a barackok egy rétegben elférjenek benne), majd lehúzom a tűzről, beleszórom a barackokat és lefedem. Ha a barack magába szívta az aszút, leitatom róla a maradék nedvességet és kettévágom.

A kecskesajtot kikeverem a durvára aprított pisztáciával, finomra aprított bazsalikommal.

A kecskesajtkrémmel megtöltöm a barackokat.

fűszeres popcorn

  • 10 dkg pattogatni való kukorica
  • 3,5 dkg vaj
  • 1 tk pirospaprika (édesnemes)
  • 1 kk római kömény, mozsárban porrá őrölve
  • 1 kk szegfűbors, mozsárban porrá őrölve
  • 1 csapott tk nádcukor, mozsárban porrá őrölve
  • csipetnyi őrölt fahéj
  • 1 tk só

A kukoricát kipattogtatom, gépben vagy száraz serpenyőben (lefedve, kis láng felett, gyakran rázogatva).

A vajat a római köménnyel megolvasztom, majd lehúzom a tűzről és még forrón belekeverem a cukrot, sót, a maradék fűszereket.

A kész popcornt összeforgatom a fűszeres vajjal.

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

Ökörszem vagy thumbprint cookies, mandulás-sárgabarack lekváros és mogyorós-tejcsokis

2010. április 13., kedd | desszert | 6 hozzászólás

P1012589

Vagy mini linzer, vagy minek is nevezzem még.

Az úgy van, hogy Martha Stewart bombáz engem nap mint nap a fantasztikus süti receptekkel (örök hála Doctor Peppernek, aki tudomásunkra hozta a süti körlevél létezését), meg olvasgatja az ember lánya a Tastespottingot is, szóval a thumbprint cookiest nem lehet kikerülni. Ami a nevét egyébként arról kapta, hogy ujjal kell kis mélyedéseket nyomkodni a sütik közepébe, és ebbe kerül a töltelék. De van ennek becsületes magyar neve is, ökörszemnek hívják, szóval ne flancoljunk, hacsak nem muszáj.

Aztán még az is van, hogy olyan elvetemült akaratos fajta vagyok, mint a nagyanyám, aki ismeri az összes alaptészta receptjét- és minden mást ezen receptekből származtat. Neki csak ne mondja meg egy receptes füzet, vagy szakácskönyv, hogy az a süti, amit ő a fejébe vett, majd mitől lesz jó. Azt ő tudja. Mind a 86 éve meggyőződésével. Nos, én tőle tanultam sütni, így a receptjeim nagyobbik része experimentális úton születik, de azért valamicskét fejlődtem is, így például én már használok mérleget.

(illusztráció:

“Nagyi, mennyi liszt kell a csörögébe? “

“Hát csak úgy, hogy jó legyen, fiam!”

“Na de mégis menyi az, amitől jó lesz,”

“Hát, úgy három kis marékkel. Az van vagy harminc deka…Látod fiam, ilyennek kell lenni a tésztának, akkor jó.”)

Ez a süti is a magyar, hagyományos 3:2:1 arányú omlós tészta receptjéből származik, némi módosítással. A liszt egy része helyett őrölt mogyoró, mandula, és kevesebb vaj, az olajos magvak zsiradéktartalmát ellensúlyozandó. A végeredmény: nagyon finom!

A kétféle ízesítés magyarázata is egyszerű: már megint nem tudtam dönteni két egyformán ínycsiklandó változat közül, így elkészült mindkettő. A projectet Férj némi riadalommal szemlélte, mivel este nyolc után vágtam neki. Főleg amikor a négy tepsi süti már a pulton hűlt, mellette pedig a fagyigép keverte a mangófagyit, akkor életem hű párja hangjában némi aggodalommal megkérdezte, hogy milyen rendezvényre készülök, és tudnia kellene e valamiről ezzel kapcsolatban. Nos, rendezvény az nem volt. De reggelre már süti is csak alig…

  • mogyorós-tejcsokis
  • 2 tepsi
  • 20 dkg darált mogyoró
  • 10 dkg finomliszt
  • 10 dkg vaj
  • 10 dkg cukor
  • 1 tojás
  • tejcsoki a sütik közepébe (én most pontosan 7,5 dkg-ot használtam hozzá)

A vajat, lisztet, őrölt mogyorót, tojást összegyúrjuk, majd három centi átmérőjű golyókat formázunk a tésztából.

A golyókat sütőpapírral bélelt tepsibe ültetjük, egymástól tisztes távolságban, mert sütés közben egy kicsit meg fognak nőni.

Minden süti közepét benyomjuk az ujjunkkal, majd a mélyedésbe egy kis darabka csokit rakunk. (csokipasztillával egyszerűbb lett volna, akkor nem kell tördelni, de nekem olyan nincs)

200°C fokon (gázsütőben) 14 perc alatt sült ki. Ha az alja arany barna, a teteje enyhén pirult, akkor jó.

A sütőpapírral együtt rácsra emeltem a sütiket, és úgy hűtöttem ki.

  • mandulás-sárgabarack lekváros
  • 2 tepsi
  • 20 dkg őrölt mandula (én most blansírozottat használtam)
  • 10 dkg finomliszt
  • 10 dkg cukor
  • 1 tojás
  • sárgabarack lekvár (én kg 1,5 dl-nyit használtam hozzá)

Fontos, hogy olyan lekvárt használjunk hozzá, ami bírja a sütést, vagyis nem pektinnel készült. Legjobb a házi, ami nem dzsemfixszel készült. Ennek hiányában más, sütésre alkalmas lekvár is megteszi. Egyébként azért sárgabarack, mert ez volt itthon, de málnalekvárral talán még finomabb lehet!

A lisztet, vajat, tojást, cukrot, mandulát összegyúrjuk, majd 3 centis gombócokat formázunk belőlük, és azokat sütőpapírral bélelt tepsibe ültetjük. Mindegyiket benyomjuk az ujjunk hegyével, és fél-fél kávéskanálnyi baracklekvárt teszünk a közepükbe.

200°C fokon 14 perc, amíg alul-felül enyhén pirult nem lesz.

Rácsra emelve hűtöm ki.

Címkék: , , , , ,

Babakeksz Update- almás-mézes-zabpelyhes 1 éves kor felett

2010. március 4., csütörtök | babának, desszert | Nincs hozzászólás

P1011447

Nem, nem a Norbis update, isten őrizze tőle a babákat, hanem a tojásmentes változat updateje (milyen hülye szó ez, de a frissített változat meg nemkülönben), tojással, vajjal, de egyelőre még olajos magvak nélkül. Mivel már Ponty elmúlt egy éves.

Mivel idegenbe szakadt barátném hasonló élelmezési gondokkal küzd, mint mi, csak nála két éhes száj csipog egyszerre reggelente, így ezt a receptet is neki, illetve az ikreknek, Borkának és Bercinek ajánlom!

A keksz kifejezés persze itt is egy puha, cookies-hoz hasonló süteményt takar, ami csak enyhén édes, hogy ne rontsuk el az apróságok fogait és ízlését, és azért azt is el kell, hogy mondjam, nem csak a babák fognak belőle fogyasztani szívesen.

  • 3 tepsi
  • 10 dkg zabpehely (finomra hengerelt)
  • 10 dkg finomliszt
  • 10 dkg rétesliszt (ha nincs, helyette finomliszt)
  • 10 dkg vaj (lehetőleg puha)
  • 10 dkg durvára reszelt alma
  • 10 dkg méz
  • 1 tojás
  • 2 tk őrölt fahéj vagy mézeskalács fűszerek finomra őrölve (vanília, szegfűszeg, fahéj, kardamom, narancshéj)
  • 1 púpos tk sütőpor

Az összes hozzávalót összegyúrjuk annyira, hogy lehetőleg nem maradjanak benne vajdarabkák, majd egy órára (vagy többre, ahogy sikerül) félretesszük pihenni a hűtőbe.

A masszából diónyi gombócokat formázunk, ezeket két tenyerünk között ellapítjuk, majd egymástól tisztes távolságra sütőpapírral bélelt tepsibe ültetjük. (azért nem fog annyira megnőni)

200°C fokon (gázsütőben)  15 perc alatt megsült. (villanysütő: 180°C fok, légekeverés, és 10 perc után érdemes már ránézni)

Lehetőleg rácsra emelve hűtjük ki.

Az én minimanóm imádja.

Címkék: , , , , ,

Répás cookies vaníliás sajtkrémmel

2009. március 9., hétfő | desszert | Nincs hozzászólás

p8150012 Sikerült néhány igazán ígéretes cookie receptet találnom, ez az egyik közülük. A sajtkrém már önmagában is komoly érzelmeket váltott ki belőlem, de a süti legalább ennyire finom. Nem az a ropogós cookies, inkább puha a tésztája, és nem is lehet hetekig eltárolni, de hát erre nem is kerülhetne sor. Recept Martha Stewarttól.

A sütihez

1 csésze nádcukor, 1/2 csésze cukor, 2 csésze zabpehely, 2 csésze teljes kiőrlésű búzaliszt, 2 tojás, 2 tk vaníliakivonat, 25 dkg olvasztott vaj, 1 csomag sütőpor, 1-1 tk őrölt szerecsendió és gyömbér, 2 tk őrölt fahéj, 1,5 csésze finomra reszelt répa, 3/4-3/4 csésze pirított kesudió és vörösáfonya apróra vágva (nem szükséges aprítani, de így könnyebb szeletelni a tésztát), 1 kk só

A sajtkrémhez

250 gr Philadelphia, 125 gr vaj, 2 tk vaníliakivonat, 1/2 csésze porcukor

A tészta hozzávalóit összegyúrom, 5 cm átmérőjű hengert formázok belőle, és folpackba csavarva a hűtőben pihentetem egy éjszakán át. ( nagyon lágy a tészta, tényleg szükséges neki ennyi idő a hűtőben) 3 mm vastag korongokat vágok belőle másnap, és sütőpapírral bélelt tepsiben 15 perc alatt aranyszínűre sütöm 180°C fokon. Nekem ebből kétszeres mennyiségű sütemény jött ki az eddigi cookie receptekhez képest. (mondjuk elfogyott ennyi is…)

A sajtkrém hozzávalóit habverővel simára keverem. Ez a cukormennyiség már csökkentett, de szerintem még így is elég édes.

Két sütikorongot összeragasztok a sajtkrémmel, és így lesz belőle szendvics.

Címkék: , , , , , ,

Brownies cookie

2009. március 1., vasárnap | desszert | Nincs hozzászólás

p8060003Mostanában rákattantam a cookie sütésre. Egyfelől vadászom az egészséges nassolnivaló recepteket (értsd: ezt reggelizem 5 perc alatt állva a konyhában, hogy ne üres gyomorra igyam a kávét…), másfelől az egész műfaj annyira megtetszett, hogy kedvem támadt kísérletezgetni a zabpelyhes-csokis tucatrecepteknél többet ígérő sütikkel. Mint amilyen ez is. Azt írták a Good Food honlapon, hogy kívülről cookie, belülről brownies (bár van benne sütőpor :-)), és tényleg, csak meg kell állni, hogy az ember lánya túlságosan sokáig süsse. Ez a süti simán veri az általam ismert összes csokis kekszet,  kifejezetten addiktív. Még úgy is, hogy az anyagbeszerzés hiányossága miatt volt néhány kényszermódosítás a receptben, ami azért nem vált előnyére. Amúgy ez a süti az öcsém barátnőjének készült, remélem annyira ízlik majd neki is, mint nekünk!

175 gr étcsoki (max. 60%, ha ennél több, akkor keserű és zsíros lesz a süti), 175 gr finomliszt, 4 ek vaj, 2 tojás, 150 gr finomított kristálycukor (én sima cukorral csináltam), 1/2 tk sütőpor, 1 ek vaníliakivonat (én házi vaníliás cukrot használtam), 60 gr porcukor

A csokit a vajjal megolvasztom, ha már csak langyos, a többi hozzávalóval ( a porcukor kivételével) összegyúrom/elkeverem. Nagyon ragacsos, lágy massza lesz belőle. 5 cm átmérőjű hengert formázok belőle, folpackba tekerem, és legalább 1,5 órára (egy éjszaka jobb) megy a hűtőbe. Ha megdermedt, 0,5 cm szeleteket vágok belőle, és porcukorba hempergetem jó alaposan, hogy mindenhol bőséggel tapadjon rá. Ha van idő (most volt), akkor diónyi golyókat formázok, azt forgatom cukorba, majd összelapítom, így sokkal jobban néz ki:  fehér cukormázas korongon  repedezett barna szélek. 160°C fokon 15 perc, de 180°C fokon 12 perc is jó volt, így még lágy a közepe, de kívül ropog. Ki kell hűteni a tepsiben csomagolás(?) előtt, mert melegen nagyon lágy!

Mivel nekem most csak 100 gr 86% és 75 gr 70% étcsokim volt itthon, ezért én kristálycukorba paníroztam, hogy több édesség tapadjon rá, és ne legyen kesernyés (nem magamnak csináltam ugye). Így is finom lett, de van akinek nem jön be, ha a kristálycukor ropog a foga alatt, szóval porcukorba kell forgatni, nna.

Címkék: , , ,

Zabpelyhes, kókuszos cookie, vagy Anzac biscuit

2009. február 13., péntek | desszert | Nincs hozzászólás

p7220009Kókuszos cookiest akartam sütni, és ezt a receptet találtam csak a Good Food honlapon. Egyszerű volt, jónak tűnt, sokan dicsérték. Ehhez képest az első adagot a kutyák vacsorázták meg… Bár a golden syrup helyett  juharszirupot használtam, nem lévén itthon más, és ez a kettő persze nem ugyanaz, de nem gondolom, hogy ez volt a magyarázata a kellemetlen keserű mellékízének. Inkább talán a kétes eredetű szódabikarbóna lehetett, amin én lepődtem meg a legjobban, hogy egyáltalán találtam itthon(remélem, tényleg az volt) Pedig ezt leszámítva a tészta rendben volt, ízre és állagra is, szépen megnőttek a sütőben, forrón puha, hidegen ropogós- pont ahogy ígérték. Az első adag ráadásul nádcukorral és teljes kiőrlésű búzaliszttel készült, szóval egészséges is lett volna. Mondjuk sikeresen félre is olvastam a receptet, és teáskanálnyi helyett 1 evőkanálnyi szódabikarbónát ( hmmm…, vajon mitől volt keserű??) használtam, ami kicsit nagy mennyiség ennyi tésztába, de legalább a kutyák gyomorégése megszűnt. Igen, nekik ízlett…

Aztán tegnap második forduló, mert alapvetően tetszett a süti, fehér liszttel, fehér cukorral, a golden syrup, víz és szódabikarbóna helyett fél csomag sütőpor és egy tojás. Meg datolya, gondoltam, nem árthat, és az előző tészta úgyis kicsit lehetett volna édesebb. A végeredmény nagyon finom lett (tényleg), de nem nagyon hasonlít arra a bizonyos Anzac biszkitre. De mivel ez finom lett, amaz meg nem, hát ez marad meg az utókornak.

85 gr zabpehely, 85 gr kókuszreszelék, 100 gr liszt, 100 gr cukor, 100 gr olvasztott vaj, 1/2 csomag sütőpor, 1 tojás, 100 gr datolya magozva, apróra vágva

A hozzávalókat összegyúrom, és diónyi gombócokat formázok belőle, ezt jól szétlapítom, mert ez a tészta magától nem nagyon terül szét a tepsiben (azért persze kicsit ez is megnő!), és 180°C fokon 17-18 perc alatt aranyszínűre sütöm. Ropogós, omlós, finom. Másnap is. Több nap nem volt.

Az eredeti recept tojás és sütőpor helyett 1 evőkanálnyi golden syrupot ír, és 2 ek forróvízben feloldott 1 teáskanálnyi szódabikarbónát, melyeket az olvasztott vajjal kell elkeverni, mielőtt a száraz hozzávalókhoz öntjük.  Ez a változat sütés közben jobban megnőtt, szétterült, melegen puha volt, de kihűlve igazán ropogós lett, és elég volt 15 perc neki 180°C fokon. Ha mégiscsak nekivágnék még egyszer…

Update: teljes kiőrlésű búzalisztből 1 tk őrölt gyömbérrel még finomabb! A hűtő-folpack-szeletelés módszer itt is jó!

Címkék: , , , , ,

Zabpelyhes keksz

2009. január 30., péntek | desszert | Nincs hozzászólás

p70800691

A népszerű receptre én Millinél találtam rá.

  • 1 1/2 bögre zabpehely,
  • 3/4 bögre finomliszt,
  • fél tk fahéj,
  • fél tk sütőpor,
  • 110 gr puha vaj,
  • 1/2 bögre barnacukor,
  • 1 tojás,
  • 1 tk vaníliakivonat,
  • 1/2 bögre aszalt vörösáfonya,
  • 1 marék kesudió durvára vágva

Mindent összeöntöttem egy tálba, és összegyúrtam.

Diónyi gombócokat formáztam belőle, azokat ellapítottam és sütőpapírral bélelt tepsibe tettem.

180°C fokon az én sütőmben (sima gázsütő) 17 percig kellett sütni.

Update: teljes kiőrlésű búzalisztből még sokkal finomabb! Kipróbáltam azt is, hogy 5 cm átmérőjű rudat formázok belőle és folpackban a hűtőben pihentetem néhány órát, aztán szeletelem, tényleg gyorsabb így, csak a kesudiót és az áfonyát is elég apróra kell vágni hozzá, hogy szépen lehessen szeletelni.

Címkék: , , , ,