Színterápia. Szerencsére a tél közepén is kaphatók az üde zöld szín valamennyi árnyalatában játszó  saláták, és bár nem nevezhetők szezonális zöldségeknek, de a borongós, hideg időben kifejezetten jót tudnak tenni a szürkeségbe belefáradt szemnek, léleknek. A főszereplő tehát a bébispenót, rukkola, és az a kevert zöld saláta, amit olasz keveréknek neveztek ki, valójában pedig rukkolából,  lollo rossoból, zsenge céklalevelekből, bébispenótból áll.

A bébispenót egy aszalt paradicsomos, tonhalas fehérbab-salátába került, ami önmagában is igen tartalmas, és egy komplett főétkezésként vagy munkahelyi ebédként is megállja a helyét. A rukkola egy mandarinos, lencsés saláta alapját képezi, ami köretként, de önmagában is igen jól funkcionál, akár húsok mellé, akár olívaolajban sült kecskesajthoz, vagy épp olívaolajjal meglocsolt, sóval, borssal megszórt mozzarellához, a zsenge zöldekből álló keverék pedig zellerrel, almával és a könnyű joghurtos öntettel igazi tavaszváró, és igazából a Waldorf saláta extrakönnyű kiadásának szántam. Ez utóbbi első körben pirított tökmaggal készült, de a fotózásra szánt darab már tökmag nélkül, füstölt lazac és vajas pirítós mellé lett egy könnyű és finom vacsora, és senkit ne borzadjon el a nem túl guszta látvány miatt, mert hát ez egy joghurtos kevert saláta, és bár nem túl szép, de nagyon finom!

• fehérbab-saláta bébispenóttal, aszalt paradicsommal, tonhallal
• 15 dkg apró szemű fehérbab (gyöngybab)
• 10 dkg bébispenót
• 1 doboz konzerv tonhal (olajos, lecsepegtetve, 120 gr)
• 4 fél aszalt paradicsom (3 dkg)
• 1 salotta
• 2 gerezd fokhagyma
• 1+ 4 ek olívaolaj
• 2 ek fehérborecet

A babot átválogatjuk, átmossuk, beáztatjuk legalább fél napra, majd friss, enyhén sós vízben puhára főzzük, leszűrjük. Még forrón a spenótra szedjük.

A salottát apróra vágjuk, a fokhagymát szintén, majd egy evőkanálnyi olívaolajon üvegesre sütjük, hozzáadjuk a babos spenóthoz.

A tonhalat villával szálasra szedjük szét, az aszalt paradicsomot apróra vágjuk, majd mindkettőt a fehérbabos spenóthoz keverjük a maradék olívaolajjal és ecettel együtt.

Tálalás előtt jó, ha áll pár órát hideg helyen, és ízlés szerint apróra vágott petrezselyemzöld is kerülhet a tetejére.

• rukkolás mandarinos lencsesaláta
• 15 dkg lencse
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 nagy marék rukkola (8 dkg)
• 4+1 szem mandarin
• 3-4 ek olívaolaj
• fél cső friss csili
• 4-6 levél bazsalikom
• 2 ek balzsamecet

A lencsét átmossuk, beáztatjuk pár (6-8) órára, majd friss, enyhén sós vízben a fokhagymával feltesszük főni. Ha megpuhult, leszűrjük, a fokhagymát kidobjuk.

A mandarinból egynek a levét kifacsarjuk, a többit gerezdekre szedjük, letisztítjuk róla a fehér szálcsákat. A mandarin levéből az olívaolajjal, finomra aprított csilivel,bazsalikommal, balzsamecettel és kevés sóval salátaöntetet keverünk. A rukkolát összeforgatjuk a mandarin gerezdekkel, a kihűlt lencsével, meglocsoljuk az öntettel.

Köretként vagy önmagában tálaljuk.

• alma-zeller saláta joghurthabbal
• 4 szál angolzeller
• 2 zöldalma (40 dkg)
• 2 nagy marék saláta keverék (céklalevél, bébispenót, lollo rosso, rukkola)(8 dkg)
• 2,5 dl joghurt
• 1 tk cukor
• 1 nagyobb citrom
• 1 kk édesköménymag
• 1 kk zöld bors
• só
• 2 ek olívaolaj
• 1 marék tökmag (elhagyható)

Az édesköménymagot és zöld borost mozsárban porrá őrölöm, összekeverem a joghurttal, a citrom finomra reszelt héjával, a felének a levével, sóval, cukorral, olívaolajjal és ha van, tejhabosítóba öntöm, felhabosítom. Ha ez nincs, sima folyékony öntetként is remekül fog működni.

Az angolzellert megtisztítom, a vastag ereket lehúzom róla, vékonyan felszeletelem. Az almát kettévágom, vékonyan felszeletelem, meglocsolom a maradék citromlével. Összekeverem az almát, zellert a salátával, tálalásnál a joghurthabból szedek a tetejére, pirított tökmaggal megszórom.

Ez a fotó pedig a kárpótlás a fenti saláta nem túl ínycsiklandozó kinézete miatt.

Ez pedig a karácsonyi vacsoránk volt, csak akkor főtt gesztenye is tarkította a képet. Arról fotó ugyan nem készült, de olyan nagyon meg voltunk elégedve vele, hogy amint felengedett a föld és ismét tudtam kiásni csicsókát, azonnal megismételtük. Gesztenye nélkül ugyan, de így is nagyon finom. A vaníliás sótól nagyon különleges a végeredmény, és itt ha lehet, használjunk azt hozzá sima tengeri só helyett. Házilag is elkészíthető az itt leírt recept alapján, akár egy receptre elegendő mennyiségben is.

Amit pedig még nem említettem: ismét egy sütőtálban elkészül minden. A csicsóka tisztítását leszámítva gyerekjáték (és ezt most szó szerint értem) az egész.

• csicsókával és almával sült kacsacombok
• 4 főre
• 1,2 kg csicsóka
• 1,2 kg alma
• 2 nagy narancs
• vaníliás só
• fekete bors
• 10 cm gyömbér
• 4 pecsenyekacsacomb (1 kg)
• 4 ek kacsazsír

A kacsacombokat megtisztítjuk, bekenjük a kacsazsírral, tekerünk rá vaníliás sót, fekete borsot, majd sütőtálba tesszük és 160°C fokos sütőben sütjük (villanysütő, alsó-felső sütés), bőrös oldalukkal felfelé. 1,5 órán át sütjük, ezután adjuk hozzá a csicsókás almás keveréket.

A csicsókát megtisztítjuk (én a zöldséghámozó+ kiskés kombinációban hiszek), a nagyobbakat feldaraboljuk úgy, hogy mindegyik darab nagyjából egyforma legyen. Az almát meghámozzuk, magházát kivágjuk, a csicsókához hasonló méretűre vágjuk. Összekeverjük a csicsókát, almát, meglocsoljuk a narancs levével, hozzáadjuk a finomra reszelt héját, tekerünk rá vaníliás sót, fekete borsot, hozzáadjuk a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét.

A kacsacombokat kiszedjük a sütőtálból, az alatta felgyűlt zsiradékot a csicsóka-alma keverékre locsoljuk, összeforgatjuk vele, majd a sütőtálba szedjük. A tetejére tesszük a combokat is, bőrükkel felfelé.

Még egy órán át sütjük 160°C fokos sütőben.

Ezt most majdnem gyors vacsorának kereszteltem el, pedig csak az előkészítés gyors, az omlós-puha kacsacombokhoz bizony elég sok idő kell a sütőben.De mondjuk egy hétvégi ebédnek megfelel. Tényleg pár perc munka az előkészítés, utána sül magának, és elég néhányszor ránézni csak a hétvégi takarítás, kifestőzés közben.A kacsa-káposzta megunhatatlan kombinációjába az alma és a mazsola is remekül illik, és az egész egy sütőtálban elkészül.

• sült kacsacombok vöröskáposztával, almával, mazsolával
• 4 főre
• 4 pecsenyekacsacomb (1 kg)
• 1 fej vöröskáposzta (1 kg)
• 8 alma ( 1,5 kg)
• 2 lilahagyma (20 dkg)
• 2 marék mazsola (nagyjából 6 dkg)
• 4 ek méz
• 4 ek szegfűbors
• 10-12  szem szegfűszeg
• só (én vaníliás sót használtam)
• 4 ek kacsazsír
• 2 dl tokaji aszú
• fekete bors

A kacsacombokat letisztítom, bekenem a kacsazsír felével, sózom, megszóróm a mozsárban porrá őrölt szegfűbors felével és tekerek rá fekete borsot is. Sütőtálba teszem, bőrös oldalával felfelé, majd 160°C fokon sütni kezdem (villanysütő, alsó-felső sütés). Akkora sütőtálat érdemes használni, amibe később majd a káposzta is belefér, nagyjából 3-4 cm-es rétegben.

A mazsolát beáztatom az aszúba. A káposztát negyedelem, torzsáját kivágom, majd vékony csíkokra metélem. Az almát megtisztítom, magházát kiveszem, negyedelem-nyolcadolom, mérettől függően. A lilahagymát finomra aprítom. Összekeverem a mazsolát, káposztát, almát, aszút, lilahagymát, mézet, tekerek rá sót (itt is vaníliás sót használtam), hozzáadom a porrá őrölt szegfűszeget, maradék szegfűborsot és kacszsírt.

1,5 óra múlva kiszedem a kacsacombokat, az alatta felgyűlt zsiradékot a káposztára öntöm, összeforgatom, majd a sütőtálba egyenletesen elosztom az almás keveréket. A kacscombokat a káposzta tetejére szedem, és így sütöm még 1 órán át 160°C fokon.

A sütés vége előtt fél órával egyszer meglocsolom a káposztát és a combokat az sütőtálban felgyűlt lével, zsiradékkal, de utána már nem háborgatom.

A karácsonyi receptek csak nem akarnak még jönni, de a következő karácsonyig van még idő, szóval talán annyira nem is sietős. Helyette inkább hoztam most három igen könnyű fogást, egy egész vacsorát, ami egyfelől igen jót tesz az ünnepek alatt megterhelt gyomornak, másfelől fél óra alatt el is készül. Tehát egy könnyű, finom céklakrémleves aszalt meggyel és apróra vágott zöldalmával levesbetétként, amihez igen jól jön a mélyhűtőben eltárolt alaplé készlet (igen, hát itt van egy kis csalás, hiszen ez is kell ahhoz, hogy fél óra alatt kész legyünk), egy finom karfiolpüré, ami mellé füstölt pisztráng került, és egy pohárdesszert, ami a málnás cheesecake pohár mintájára készült, diós zabpelyhes morzsával, a krémben aszalt szilvával és kecskesajttal. Finom, gyors, egyszerű, csupa zöldség, és marad idő még játszani a gyerekkel is. (na jó, fényképezőset, de hát ha egyszer azt szereti… )

• joghurtos aszalt meggyes céklakrémleves zöldalmával
• 70 dkg cékla
• 5 dkg aszalt meggy
• 1 csokor kakukkfű
• 7,5 dl zöldségleves*
• 2,5 d joghurt
• 2 kis zöldalma

A céklát meghámozom, feldarabolom, hozzáadom az alaplevet, az aszalt meggyet, csokorba kötött kakukkfüvet, majd fedő alatt puhára főzöm.

Kiszedem a kakukkfüvet, hozzáadom a joghurtot, majd botmixerrel pürésítem.

A zöldalmát meghámozom,  magházát kivágom, majd apró kockákra vágom. Tálalásnál zöldalma kockákat szórok a leves tetejére.

*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.

• kakukkfüves karfiolpürés füstölt pisztránggal
• 1 kis fej karfiol (75 dkg)
• 2 dl száraz fehérbor
• 3-4 ek tejszín
• 1 ek vaj
• 1 kis csokor kakukkfű
• 1 tk fehér bors
• 2 füstölt pisztrángfilé (15 dkg)
• 1 kis citrom

A füstölt pisztrángot kiveszem a hűtőből, hogy kicsit megmelegedjen, mire elkészül a püré.

A karfiolt megmosom, kisebb rózsákra bontom, majd sós, fehérboros vízben puhára főzöm a kakukkfűből kötött csokorra. Leszűröm, kiszedem a kakukkfüvet, hozzáadom a vajat, mozsárban porrá tört borsot és 2-3 evőkanálnyi tejszínt. Botmixerrel pürésítem. Ha szükséges, még egy-két evőkanálnyi tejszínt adok hozzá, hogy beállítsam a püré sűrűségét.

A füstölt pisztrángra kevés citromot csavarok, majd a püré mellé adom, még néhány gerezd citrommal együtt.

Megjegyzés: a karfiolpürét két-három evőkanálnyi pirított, darált dióval vagy reszelt parmezánnal is lehet gazdagítani, ízlés szerint.

• zabpelyhes diós morzsa
• 5 dkg zabpehely
• 2,5 dkg liszt
• 2,5 dkg darált dió
• 5 dkg vaj
• 2 ek nádcukor
• 1 kk őrölt fahéj

A vajat serpenyőben megolvasztom, hozzáadom a többi hozzávalót és kis láng felett, gyakran kevergetve addig pirítom, amíg morzsássá válik és kezd enyhe aranyszínt kapni.

Ez nagyjából 4-6 adag pohárkrémre elegendő adag.

• aszalt szilvás kecskesajtkrém
• 10 dkg krémes, friss típusú kecskesajt
• 2 dl tejszín
• 5 dkg aszalt szilva
• 2 ek nádcukor
• opcionális: 1 ek portói

Az aszalt szilvát a többi hozzávalóval együtt botmixerrel pürésítem, majd addig dolgozok tovább a géppel, amíg a krém kissé felhabosodik. Ha a gyerek nem eszik belőle, kerülhet bele egy kevés portói is.

Poharakba szedem és 2-3 evőkanálnyi morzsát szórok a tetejére.

Pici csalás azért van a címben, mivel ezek nem mind ajándékba, hanem inkább házi felhasználásra készültek, de igazából s.k. karácsonyi gasztroajándéknak is kitűnőek. Mindegyik percek alatt elkészül, és mégis különleges a végeredmény.

A fűszeres almalikőr nálunk leginkább a szenteste előkészületeit hivatott megkönnyíteni, a narancsos szirup pedig a kisfiam nagy kedvence palacsintára, sőt, ha nem figyelünk eléggé,  akkor akár önmagában is  (bár itt őszintén el kell mondanom: engem az íze leginkább egy kanalas orvosságra emlékeztet, de valamiért az aprónép odáig van érte meg vissza…).

A mézes csemege sok karácsonyi vásárban felbukkan, de otthon is könnyen (és sokkal gazdaságosabban) elkészíthető, látványos ajándék. Én még egy kis rozmaringot is adtam hozzá, hogy izgalmasabb legyen az íze, a mazsolaszemeket pedig aszúban puhítottam, mert hát karácsony van mégiscsak.

A balzsamecet szintén egy kedvenc kombináció, a Vom Vassban kapható datolyabalzsam után született, a házi változat természetesen nem ugyanolyan, de nagyon finom, és egy kevés rozmaring itt is nagyon jól kikerekíti az ízeket. Klasszikus előételként, vékony prosciutto crudoba tekert, olívaolajjal meglocsolt bébimozzarellák marinálására ideális.

A mazsolás, kakaós diókrém ismét a gyerekeknek kedvez, bár pirított kalácsra kenve azért elég ünnepi reggeli kerekedhet ebből is.

• fűszeres almalikőr
• 0,75 liter jó minőségű szűretlen almalé
• 20 dkg méz
• 1 rúd fahéj
• 10 szem szegfűszeg
• 2,5 dl rum

Az almalevet a fűszerekkel és a mézzel felforralom, majd legalább 10 percig nagy láng fölött forralom. Ezután kihűtöm, átszűröm, elkeverem az alkohollal, majd üvegekbe öntöm.

Magában is finom, de forró, mondjuk gyömbéres gyümölcsteába öntve az igazi.

• narancsos mézes szirup palacsintához, süteményekhez
• 3 dl frissen facsart narancslé (kb 6 narancsból)
• 20 dkg méz
• 1 rúda fahéj, 1 csillagánizs, 8 szem szegfűszeg, 3 cm gyömbérgyökér (meghámozva, négybe vágva), reszelt szerecsendió, egy darabka vaníliarúd félbevágva

A hozzávalókat felforralom egy szélesebb edényben (így hamarabb elkészül), majd kb 10 percig nagy láng fölött főzöm, amíg sziruposra sűrűsödik. Ha kihűlt, átszűröm, üvegekbe töltöm.

• rozmaringos mézes csemege
• 5 dkg mandula
• 5 dkg dió
• 5 dkg arany mazsola
• 0,75 dl tokaji aszú
• 2 ág rozmaring
• méz

Az olajos magvakat száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk, kihűtjük.

Az aszút felforraljuk, a mazsolára öntjük, folpackkal lefedjük és időnként összerázzuk a tálat, amíg a mazsola az aszút magába szívja. A mazsoláról leitatjuk a nedvességet, megszárítjuk a felületét.

A megmosott, leszárított rozmaringot sterilizált befőttesüvegbe tesszük (lehetőleg a falhoz tapasztva), majd az üveget feltöltjük a mazsola, dió, mandula keverékével. Ezután az üveget óvatosan feltöltjük annyi mézzel, ami a gyümölcsöket ellepi.

• datolyás rozmaringos balzsamecet
• 2 dl sűrű balzsamecet
• 8 szem datolya (magozva)
• 1 tk friss rozmaringlevélke (kb egy ágról)

A hozzávalókat összeturmixoljuk, 1 órán át szobahőmérsékleten állni hagyjuk, majd finom szűrőn üvegbe szűrjük.

• mazsolás kakaós diókrém
• 10 dkg dió
• 5 dkg mazsola
• 5 dkg méz
• 2 ek kakaó
• 1 kk őrölt fahéj
• 10 dkg vaj

A diót szárazon megpirítjuk. A vajat összemelegítjük a kakaóporral, fahéjjal, mézzel. A diót késes robotgépben darálni kezdjük, közben adagoljuk hozzá a vajas keveréket is. Amikor már krémes, hozzákeverjük  a durvára vágott mazsolát.

Sterilizált befőttesüvegekbe töltjük.

Tipp: a méz mennyiségét ízlés szerint növelni is lehet, és ha felnőtteknek készül, akkor a mazsolát felhasználás előtt be lehet áztatni egy-két kanál brandybe is….

Volt a flatcat facebook oldalán egy játék, amit végül Gabriella nyert meg, és a három felajánlott nyeremény közül ő a csatni+lekvár+pesto összeállítást választotta. Ezek most neki készültek, illetve hát némi “fölösleges” mennyiség azért maradt belőlük itthon is, de mivel közeledik a karácsony, úgy gondoltam, megosztom a recepteket, hiszen kiváló gasztroajándék is válhat belőlük. A lekvár finom, fűszeres, nemcsak ajándékba, de a karácsonyi reggeli kalácshoz is nagyszerű lehet, a fűszeres csatni pedig remek kísérője lehet a karácsonyi pulykának, akár hidegen, akár melegen fogyasztjuk azt. A pesto pedig remekül jöhet a karácsony előtti készülődésben, ha egy gyors vacsorára épp csak egy gyors tésztára van idő.

Kis kiegészítés a receptekhez: a csatni készítése közben elfogyott a citrom, vagyis a kívánt savanykás ízhez az itthoni állománynál kettővel többre lett volna szükségem, de a receptet már a korrigált mennyiséggel írtam me, így az elég pikáns, édes-savanykás lesz. A csipkebogyó pedig nálam herbáriából származó szárított volt, da aki teheti, nyugodtan használjon hozzá saját szüretelésű gyümölcsöt. Ekkor egy kicsit több kellhet majd belőle, hiszen annak magasabb a víztartalma, de nagyjából 5 dkg elegendő lehet.

• mézes körtés almalekvár mazsolával
• 400 ml
• 50 dkg alma
• 25 dkg körte
• 15 dkg méz
• 3,5 dkg mazsola
• 1 púpos tk őrölt mézeskalács fűszer
• 1 citrom leve

Az almát, körtét meghámozzuk, feldaraboljuk, majd a mézzel, fűszerekkel, durvára vágott mazsolával és a citrom levével és fél pohár vízzel feltesszük főni. Ekkora mennyiséget én egy magasabb falú, széles serpenyőben főzök, ebben hamar elkészül. Amikor már sűrűsödik a lekvár, érdemes gyakrabban kevergetni, majd ha kész (ez nagy lángon tényleg csak nagyjából 15-20 perc), akkor sterilizált üvegekbe szedem még forrón.

A levegőt kiütögetem a lekvárból amennyire csak lehet, majd a tetejét lezárom két réteg celofánnal és egy csavaros tetővel. Aki úgy biztosabbnak érzi, és hosszabb távra szánja a lekvárt, a két réteg celofán közé tehet késhegynyi szalicilt is.

Az üvegeket egy pillanatra a fejükre állítom, majd visszafordítva, talpukkal lefelé dunsztba kerülnek egy napra.

• csipkebogyós birsalma-alma csatni
• 2×300 ml
• 50 dkg alma
• 50 dkg birsalma
• 5 citrom leve (3 dl)
• 10 dkg nádcukor
• 10 dkg lilahagyma
• 2,5 dkg csipkebogyó
• 10 cm gyömbérgyökér
• 1 rúd fahéj
• 2 csillagánizs
• 8 szem szegfűszeg
• 2 ek koriandermag
• 1 cső csili
• 1 tk só

Az almát, birsalmát meghámozom, felkockázom, majd a finomra aprított lilahagymával, a késsel nagyjából durvára aprított csipkebogyóval, a meghámozott, lereszelt gyömbér kinyomkodott levével, a mozsárban porrá tört koriandermaggal, finomra aprított csilivel, és a többi, egészben hagyott fűszerekkel, sóval egy széles, magas falú serpenyőbe teszem. Felöntöm a citrom levével és egy fél pohár vízzel, majd nagy láng felett addig főzöm, amíg a gyümölcsök megpuhulnak és az egész lekvár sűrűségűvé válik (ez nagyjából 20 perc). Amikor már sűrűsödik, gyakran kevergetve főzöm készre. A gyümölcsöket krumplinyomóval vagy habverővel szétnyomkodom a végén, az egész fűszereket kiszedem, de úgy a legfinomabb, ha maradnak benne nagyobb darabok is.

Sterilizált üvegekbe töltöm, miután kihűlt hűtőben tárolom.

Ha ajándékba, hosszabb távra készül, lehet ezt is tartósítani, a lekvárnál leírt celofános-szaliciles-dunsztolós módszerrel.

aszalt paradicsomos diós pesto friss kecskesajttal, rozmaringgal

• 3,5 dkg aszalt paradicsom
• 3,5 dkg dió
• 3,5 dkg friss típusú lágy kecskesajt
• 1 tk friss rozmaring levél
• 2 ek olívaolaj
• 1 ek dióolaj

A diót száraz srepenyőben kissé megpirítom, ha kihűlt, a héját ledörzsölöm.

A rozmaringot kevés olajjal mozsárban szétdörzsölöm. Az feldarabolt aszalt paradicsomot, diót, rozmaringos olajat és a többi olajat, kecskesajtot botmixerrel pépesítem.

Kis, sterilizált üvegbe töltöm, e tetejét kevés olívaolajjal zárom le.

Mivel friss típúsú sajtból készül, hűtőben tárolható.

Az aszalt paradicsomról pár szó: ha olajban eltett paradicsomot használunk hozzá, akkot a súly alapos lecsöpögtetés utánra vonatkozik, és ilyenkor, ha jó minőségű olívaolajban volt eltéve a paradicsom, akkor annak az olaja is használható a pestohoz.

A tegnapi névnapi, és egyben karácsonyi próbafőzésnek is minősülő vacsoráról sikerült a csemetével néhány elhamarkodott fotót készítenünk (a piros díszek keresetlen összevisszasága Csipi keze munkája), mert azon túl, hogy igen finomra sikerült, valóban ünnepi hangulatú fogás sikeredett belőle. Az alma, aszalt szilva, gesztenye a karácsonyi asztal hagyományos szereplői, amik most egy könnyen összeállítható, mégis ünnepi fogásba kerültek így együtt.

• 3 főre
• 3 fiatal csontos, bőrös pecsenyekacsacomb (75 dkg)
• 2 tk szegfűbors
• 6 szem szegfűszeg
• 1 púpos tk szárított, őrölt gyömbér
• 3 tk só
• 4-5 szelet bacon (3-4 dkg)
• 3 dkg vaj
• 30 dkg előfőzött, hámozott gesztenye
• 3 kissavanykás, aromás alma (45 dkg)
• 10 dkg aszalt szilva
• 2 dl száraz vörösbor
• 1/2 rúd fahéj
• 1 tk cukor

A kacsacomb bőrét megtisztítom, majd bedörzsölöm a mozsárban porrá őrölt szegfűbors, szegfűszeg, só és gyömbér keverékével. Sütőtál alját egészen vékonyan kivajazom, majd elosztom rajta a nagyobb csíkokra vágott bacont. Ráfektetem a combokat, bőrükkel felfelé, majd 160C fokos sütőben (villanysütő, alsó-felső sütés) 2,5 órán át sütöm.

A sütési idő vége előtt egy órával az almát meghámozom, cikkere vágom. A sütőtálakat kiszedem, a combokat kiemelem, majd az almát és a gesztenyét is a tepsi aljába teszem, összeforgatom a kacsa alatt összegyűlt szafttal, szalonnával. Visszateszem a kacsacombokat az almás gesztenyés keverék közé, a gyümölcsökre forgácsolom  a vajat, majd visszateszem a sütőbe.

15 percenként meglocsolom a gyümölcsöket a tepsi aljában felgyűlt szafttal a sütési idő végéig.

Az vörösbort a fahéjjal, cukorral felforralom, majd hozzáadom az aszalt szilvát és addig főzöm, amíg a bort a szilva magába nem szívja/el nem párolog, a gyümölcs alatt pedig sűrű szirup marad.

A sült kacsát a vele sült almával, gesztenyével és a vörösboros aszalt szilvával tálalom.

Minden bizonnyal ez a legcsúfabb édesség, amit valaha fotóztam, ugyanakkor az egyik legfinomabb is egyben. Sajnos az összképet még a tetejére ügyeskedett karamell sem dobja fel, így aztán bátran írhatom: szakácsfáklya nélkül is hozzá lehet fogni, mert bár a karamell remekül passzol hozzá, de ezt vékony sugárban a tetejére csogatva is meg lehet oldani, a látványon rontani nem fog. Persze ha van fáklya, miért is ne.

Aztán hogy pozitívumot is írjak róla, ez valóban az egyik legfinomabb édesség, amit eddig készítettem és bár ez egy elég szubjektív kategória, azért mindenképpen jelent valamit. Az erős érzelmek oka pedig leginkább az, hogy az édesség alapjául szolgáló  képződmény gyermekkoromban édesanyámmal együtt kedvenc téli csemegénk volt (amit anyu egyszerűen csak ” a desszertenk” hívott). Nem kell nagy dologra gondolni, a desszert elnevezés egyszerű reszelt almát takart, sok darált dióval, némi cukorral és citromlével kikeverve, amit mindig nagymamám készített nekünk. Tehát ez a rövid, szentimentális történet. Ez a recept egy fokkal bonyolultabb, de azért továbbra sem kell nagy dologra gondolni, egy gőzölt, gyümölcsös alapú puding következik, amit a végén kevés karamell tesz még izgalmasabbá.

• 6 kis szuflé formához
• 65 dkg alma (tisztítva 45 dkg)
• 4 nagyobb tojás
• 5 dkg nádcukor
• 5 dkg darált dió
• 1 kis citrom leve és finomra reszelt héja
• 1 ek vaníliás cukor
• 4 ek cukor a tetejére

Az almát meghámozzuk, magházát kivágjuk, majd turmixgépbe vagy késes robotgépbe tesszük, hozzáadjuk a többi hozzávalót (a tetejére szánt cukor kivételével) és egynemű, sima masszává pürésítjük.

Szuflé formákba adagoljuk, amiket magas falú tepsibe állítunk és annyi forróvízzel öntjük fel, hogy az a formák feléig érjen.

Előmelegített sütőben 140 C fokon 45 percig gőzöljük, majd kihűtjük.

Tálalás előtt szétosztjuk a hideg pudingok tetején a cukrot, majd szakácsfáklyával karamellizáljuk azt. Ha nincs fáklya, akkor világos karamellt készítünk, amit vékony sugárban a pudingok tetejére csorgatunk tálalás előtt.

Az idén is Segítsüti, 27 blogger anyuka fogott össze, hogy süteményeket kínáljanak árverésre, a befolyó összeget pedig jótékony célokra fordítsák. Az összegyűlt licit ebben az évben egy gyermekhospice szervezet, a Szemem Fénye Alapítvány javára lesz felajánlva. Az idén két gyermek hospice házat támogatnak, a pécsi Dóri-házat és a törökbálinti Tabitha-házat, ahol gyógyíthatalan beteg gyermekeknek és családjaiknak segítenek feldolgozni és megkönnyíteni a küzdelemet. A sütikért összegyűlt pénzből az egézségügyi ellátáshoz szükséges műszereket és az ott élő családok mindennapjait megkönnyítő eszközöket, berendezési tárgykat kapnak majd a házakban élők, amit a Segítsüti oldalán nyomon követhetenek majd az érdeklődők.

A licit a Segítsüti oldalán zajlik, ahol mind a 27 sütemény árverésre kerül.

Én az idén egy finom, omlós diós kelt rúddal készültem, aminek a végét csokoládéba és jégcukorba forgattam, mellé pedig egy vaníliás almalekvár készült. A sütemény átvétele személyesen Nyíregyházán, vagy postai úton lehetséges.

• 2 tepsi
• 20 dkg liszt (fele rétes (BFF-55), fele sima (BL-55)
• 10 dkg dió, finomra darálva
• 10 dkg tejföl
• 5 dkg nádcukor
• 5 dkg vaj
• 1 dkg friss élesztő
• 1 mokkáskanálnyi őrölt fahéj
• 1 csipet só
• 10 dkg étcsokoládé (55%)
• jégcukor
• a lekvárhoz (250 ml):
• 50 dkg alma
• 10 dkg nádcukor
• 0,5 dl birspálinka
• 1 ek vaníliakivonat

A liszteket elmorzsoljuk az élesztővel, hozzáadjuk a diót, cukrot, sót, fahéjat, tejfölt, olvasztott és kézmelegre hűtött vajat, majd alaposan összegyúrjuk, kidolgozzuk rugalmas tapintatú tésztává. A kelesztőtálat letakarva két órán át meleg helyen hagyjuk kelni a tésztát.

Átgyúrjuk, majd ceruzányi vastag, nagyjából 5 centi hosszú rudakat sodrunk belőle, amiket sütőpapírral bélelt tepsibe teszünk. Előmelegített sütőben 180 C fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 13-15 percig sütjük, vagy amíg a rudak teteje kezd aranyszínt kapni.

A süteményt rácsra szedve hűtjük ki.

A csokoládét vízgőz felett felolvasztjuk, majd a rudak egyik felét csokoládéba mártjuk, ezután rögtön megforgatjuk a jégcukorban, sütőpapírra szedjük. Akkor van kész, ha a csokoládé megszilárdul.

A lekvárhoz az almát meghámozzuk, magházát kivágjuk, feldaraboljuk. A pálinkával, cukorral és vaníliakivonattal együtt egy szélesebb edényben gyakran megkavarva sűrű lekvárt főzünk belőle, kiforrázott üvegbe töltjük. (Mivel ez kis mennyiség, egy szélesebb edényben alig fél óra alatt elkészül)

Fagyi reggelire? Igen! Úgy tűnik, Férj álma végre valóra vált. Bár a fagyi itt most csak kísérő lett, de önmagában is megállja a helyét, akárcsak a gofri, amit a tejfölt vadul gyűlölő Csipi például juharsziruppal evett. Ez  a gofri először anyósom kívánságára készült, aki a kamrában árválkodó kanárisárga gofrisütőmet meglátva kedvenc almás kelt palacsintáját terveztette velem újra kockás formátumban, az idő rövidségére való tekinettel pedig még a kelt kitételtől is eltekintett.

Az almás gofri tésztája a Szakácsok könyvében található (egyébként igen kiválóan működő) tésztából lett átalakítva, a mézes tejföl fagylalt pedig szintén szerepelt már korábban a blogon, fahéj nélkül. Bár a vaj mennyisége miatt nem feltétlenül diétás darab, de ünnepi reggelikre vagy anyósok tiszteletére belefér.

• 8 darab
• 25 dkg réteslisz
• 12,5 dkg vaj
• 3 tojás
• 1 nagy alma (25 dkg)
• 2 ek nádcukor
• 1 dl tej
• 1 tk fahéj
• 1,5 tk sütőpor
• 1/2 tk szódabikarbóna
• fagyi:
• 5 dl tejföl
• 10 dkg méz
• 1 tk fahéj

A tejfölt kikeverem a mézzel, fahéjjal, kihűtöm a masszát, majd fagyigépben kifagyasztom.

A lisztet elkeverem  a sütőporral, szódabikarbónával, hozzáadom a tojásokat, tejet, az olvasztott, kihűtött vajat, a meghámozott, durvára reszelt almát, fahéjat, majd habverővel csomómentesre keverem. Sűrű, egyensúlytészta állagú tészta lesz az eredmény.

15 percig pihentetem a tésztát majd gofrisütőben kisütöm.