Flat-Cat

Retrománia/ karamellás tej

Na most ez nem olyan nagy világmegváltó receptes bejegyzés, csak olyan szolgálati közlemény-féle.

Vagyis a karamellás tej renoméjáról szól inkább, meg annak a helyreállításáról, mint a receptjéről.

Régen hegyekben állt ez a fajta zacskós műremek a kakaók, meg a fél literes tejek között. Most meg nem látni már sehol. Van helyette minden más, egzotikus nevekkel (és néha borzalmas ízekkel), de ez valahogy eltűnt. Nem arról van szó, hogy hiányzik, mert régen én ilyet nem nagyon ittam, túl keserű volt a bolti, inkább csináltam magamnak otthon, már akkor is. De nagyon szerettem.

Aztán hosszú szünet következett az otthoni gyártásban, mert a karamellás tej az nem volt sikk, a brutáltömény forró csoki, extra magas kakaótartalmú étcsokiból, csilivel, szegfűborssal, mikor mivel, az meg igen, az olyan felnőttes dolog, az vállalható. Még akkor is, ha annyi pillecukorral ittam, hogy a csoki alig fért a bögrébe.

De most második gyermekkorunk következik, most jöhet végre a karamellás tej is. Igazából jön is, kínos rendszerességgel, minden este, legalább egy bögrével. Mostanában már az esti adag jó nagyra sikerül, így egy része üvegbe kerül és a hűtőbe vándorol, reggelire. És ez így annyira jó…

Egyébként ha már gasztro, akkor legyen itt legalább valami recept-féleség is.

Szóval adagonként 1 evőkanálnyi cukor szükséges hozzá és egy csésze (2,5 dl) tej.

A cukorból karamell készül, lehetőleg vastagabb aljú serpenyőben, akkor szép egyenletes lesz, nehezebben ég meg. Mérsékelt láng fölött, kavargatni nem kell, csak rázogatni (bár azt sem muszáj, csak ha szükségét érezzük valamiféle cselekvésnek, akkor).

A karamell nálam sötét borostyánszínű, mert az ennél sötétebbet én már nem szeretem, továbbá minél sötétebb, kesernyésebb, annál kevésbé érződik édesnek az íze.

Ha a karamell pont jó, ráöntjük a tejet, és addig kavargatjuk, a lehető legkisebb láng felett melegítve az edényt, amíg az összes karamell felolvad benne.

És ennyi.

Címkék: gyors&könnyű, italok, karamell, retro

Málna lassi, nyár a télben

Legalábbis nekem egyből a nyár jutott az eszembe, amikor ma ezt a rózsavizes eper lassi receptet megláttam…

Eper az ugyan nem volt, de málna akad a mélyhűtőben, joghurt is, víz is volt hozzá. Igaz, hogy nem olyan klasszikus, meleg téli kortyolgatni való, de nekem ez most a sok forró csokoládé után kifejezetten jól esett.

A lassi egyébként egy dél-ázsiai joghurt alapú ital, amit tejjel vagy vízzel “hígítanak” és dél-ázsiai (slendrián módon fogalmazva indiai) fűszerekkel ízesítenek.

Lehet sós, vagy édes, az édes gyakran gyümölcsös. Az édes lassikhoz gyakran használnak rózsavizet, mézet, citromlevet, vagy sáfrányt is.

Leghíresebb talán a mangó lassi, ebbe csak joghurt, tej vagy víz  mangó püré kerül.

A sós változathoz a joghurt és a víz mellé só és fűszerek (római kömény, koriander vagy akár valamilyen masala) kerülnek, a tetejüket is gyakran pirított, őrölt római köménnyel szórják meg.

Az eredeti recept kicsit keveri a sós és édes változatot, vagyis gyümölcsös, édes, de a rózsavíz mellé az általában csak a sóshoz használt fűszereket, koriandert, római köményt, édesköményt és borsot kever az eperhez. Na, én ilyen bátor nem voltam, nem is nagyon variáltam, került bele rózsavíz, narancslé meg rózsabors, abból sem túl sok és ennyi.

Igazából az enyémet hívhatnánk egyszerűen csak joghurtos málnaturmixnak is, de akkor hogyan tudnék megemlékezni arról a türelemjátékról, ahogy a színes borskeverékből, a darálóból pecáztam ki a rózsaborsot hozzá?

1 nagy adag

25 dkg málna (mirelit)

20 dkg natúr joghurt

2 dl víz

2 ek nádcukor

1 kk rózsavíz

fél narancs leve

8 szem rózsabors

A rózsaborsot mozsárban kevés cukorral porrá őrölök, majd a többi hozzávalóval együtt turmixgépbe teszem.

Alaposan összeturmixolom.

Kész.

Címkék: italok, joghurt, málna

Alles müller oder… Pisztáciás-kókuszos “müller milch” házilag

Van néhány erősen arteficiális ízű, ijesztő színű, élelmiszernek mondott késztermék, aminek én a rabja vagyok. Az egyik ilyen a címben szereplő müller milch.

A házilagos előállítására azonban nem az egészségtudatosság sarkallt engem, hanem az az egyszerű tény, hogy itt bizony nem mindig kapni ilyesmit. A havonta egyszer, valamelyik multiban megejtett beszerzőkörutam alkalmával szoktam magamnak venni belőle, jutalomfalatka gyanánt. Már ha egyáltalán kapok. (mert azt gondolom, havonta egyszer még némi mesterséges neonzöld élelmiszerfesték is beleférne…) De már egy éve nem sikerült hozzájutnom.

Néhány napja sikerült szereznem egy üveggel, és meg kellett állapítanom, hogy én ezt bizony imádom. És gyakrabban is el tudnám fogyasztani, mint évente egy-két alkalommal. A tejmentes periódus is lezárult már az életemben, így semmi nem képezheti gátját a rendszeres fogyasztásnak, csak a beszerzés nehézségei, meg persze az az apróság, hogy napi rendszerességgel viszont már nem szeretnék mesterséges adalékanyagokkal telezsúfolt élelmiszereket fogyasztani.

Innen egyenes út vezetett a házilagos előállításhoz. Több variáció is készült, ami itt szerepel, az hasonlít leginkább az eredetihez (bár Férj szerint finomabb lett…). Ez egy kicsit macerásabb, a szűrés miatt, de ízre ez a kókuszreszelékkel készült változat-meglepő módon- sokkal jobb, mint a kókusztejes.

A recept elkészítéséhez természetesen szükség van sózatlan, pörköletlen pisztáciára, de újabban a Metro ilyet rendszeresen tart, így nekem ezt egyszerűbb beszereznem, mint az ízesített neonszínű tejet. Az ára elég borsos, 10 dkg 1200 Ft, de egy adag tejhez csak 1 evőkanálnyi, azaz 5 gr szükséges belőle. Így az ára házilag kb annyira jön ki, mint az eredeti bolti változaté, de a házi bármikor előállítható, és nem utolsó sorban teljesen természetes. ( aki pedig fővárosi, az a Culinárisban is be tudja szerezni, emlékeim szerint ott is láttam kimérős változatban. Ott talán még olcsóbb is volt.)

A müller milchhez használt buttermilch (író?) helyett a Good Foodon talált ötlet nyomán tej+citromlé keverékét használtam, és ez elég jól működik.

Az egészet bele lehet önteni a turmixgépbe egyszerre is, és ezután leszűrni, ez gyorsabb, de így kevésbé lesz színes és pisztáciás a végeredmény.

A visszamaradó kókuszos masszával pedig lehet dúsítani például müzlit is. (legalábbis nálunk ez lett a sorsa)

400 ml

4 dl 3,5 % tej,

4 ek kókuszreszelék,

1 ek pisztácia,

2 ek nádcukor,

1 ek citromlé,

1 ek tejszín

A tejet, kókuszreszeléket, tejszínt, citromlevet, cukrot összeturmixolom, nagy fordulatszámon, legalább 2 percig, majd leszűröm.

Az átszűrt tejet visszaöntöm a turmixgépbe, a pisztáciával együtt, és ismét alaposan összeturmixolom.

Ha teljesen sima italt szeretnénk, ezt követően át lehet szűrni még egyszer, de ettől én már eltekintettem, a kisebb darab pisztáciák egy-két perc alatt úgyis leülepednek az aljára.

Címkék: gyors&könnyű, italok, kókusz, pisztácia

Mentás csoki krémlikőr és BÚÉK

Először is B.Ú.É.K. mindenkinek, aki olvassa!

Lassan visszazökken minden a rendes kerékvágásba, és úgy néz ki, az elmúlt napok kulináris történéseiből azért mégiscsak sikerült egy-két dolgot kimenekítenem, amikről ejthetek néhány szót a blogon is.

De előbb az ünnepekről röviden. A karácsony nevű sátras országjárást követően gazdagabb lettem egy gyomorrontással, melynek következtében 4 kg mínusszal zártam az ünnepet, már ami a súlyomat illeti, továbbá egy ígérettel, hogy nemsokára kapok egy rendes fényképezőgépet. (ha bárki összefüggést keresne ezek között, ne tegye, mert nincs)

Ponty beszerzett egy zenélő bébitaxit és egy beszélő Elmot a Jézuskától a xilofon-rumbatök-kasztanyetta hármas mellé, így azóta szelíd kakofóniában telnek napjaink.

A szilveszteri menü ütősebb lett a karácsonyinál is, így a négy kiló viszonylag könnyedén visszaszökött deréktájra a bőrös malacsültnek és egy fehér csokis-joghurtos-mascarpones desszertnek köszönhetően, melyek posztolása az ismételt elkövetések után várható.  Szintén a szilveszteri menü kapcsán követtem el “A sajtos pogácsát” is, ami többek egybehangzó véleménye szerint a(z általunk ismert) világegyetem legfinomabb sajtos pogija volt. Képes recept szintén az ismétlés után várható.

Végül néhány szóval megemlékeznék a Ponty keresztmamájának készült szilveszteri kontyalávalóról is, ami a korábbi csokilikőrök mintájára lett elkövetve, csak ez most egy nyolc utáni változat.

~ 3,5 dl

5 dkg étcsoki (85%), 2 ek holland kakaópor, 1 dl tejszín, 15 dkg porcukor, 1 púpos tk szárított menta, 2 dl fehér rum

A mentát egy evőkanál cukorral mozsárban finom porrá őrölöm.

A tejszínt habverővel csomómentesre keverem a kakaóporral.

A csokit apróra töröm és a kakaós tejszínnel, mentával, cukorral kis láng fölött, folyamatos kavargatás mellett felolvasztom. Akkor jó, ha a cukor és a csoki is maradéktalanul felolvadt benne.

Ha a keverék alig langyos, hozzáadom a rumot, elkeverem,  majd finom szűrőn átszűrve üvegbe töltöm.

Hűtőben tárolom.

Címkék: étcsoki, italok

Last minute karácsonyi ajándék: likőrök! Vaníliás-fehér csokis és kávés-karamellás tejszín krémlikőr, na meg az elmardhatatlan tojáslikőr

Amik a végére maradtak, és amik tényleg elkészülnek percek alatt.

Szeretném azt hinni, hogy nem csak én futok ki folyamatosan az időből, de ez sem változtat azon a tényen, hogy én pedig kifutok belőle rendszeresen. De ezek még így, a finisben is belefértek. A fehér csokis cirka 5 perc alatt készült el, a karamelláshoz és a tojáslikőrhöz viszont kellett vagy tizenöt-tizenöt perc is. A tesztelés is megvolt tegnap, Férj szerint kiváló eredménnyel vizsgáztak.

A hozzávalók nem túl egzotikusak, így azt gondolom, a karácsonyra jól teletömködött hűtőszekrényekben és kamrákban különösebb előkészületek nélkül is fellelhetőek, vagyis nem kell még csak előre bevásárolni sem hozzá. Legalábbis nálam nem.

A csomagoláshoz én szerettem volna még hetekkel korábban csinos kis metszett üveg likőrös üvegeket beszerezni régiségboltokból, de a karácsony előtt horribilisre srófolt árak miatt ettől eltekintettem. Viszont nagyon csinos, bár kevésbé míves  kis üvegeket lehet kapni drogériákban, kreatív hobbi boltokban is. De én most például csak egyszerű kis csatos üvegekbe töltöttem.

Ha nem ajándékba készül el végül, hanem házi használatra, én azt is megérteném…

Tejszínes fehér csoki likőr

~ 8 dl

20 dkg fehér csoki

3 dl tejszín

3 dl fehér rum

5 dkg porcukor

fél rúd vanília

A tejszínt a félbevágott vaníliarúddal együtt felforralom. Lehúzom a tűzről és hozzáadom az apróra tördelt fehér csokit és a porcukrot. Addig kevergetem, amíg a csoki teljesen elolvad. Ha nehezen olvadna  a csoki, óvatosan még lehet kicsit melegíteni a keveréket.

Ha már alig langyos, hozzáadom a rumot, majd üvegekbe töltöm. Én nem szoktam kihalászni belőle a vaníliarudat, egyrészt szerintem dekoratív, másrészt így intenzívebb lesz az íze.

Hűtőben tárolom.

Karamellás-kávés krémlikőr

~ 5 dl

2 dl erős presszókávé

20 dkg cukor

2 dl barna rum

2 dl tejszín

Négy erős presszókávét főzök, ez 2 dl. Fontos a jó kávé, ha a kávé nem elég jó benne, a likőr sem lesz annyira finom.

A cukorból vastag aljú, lehetőleg teflon serpenyőben aranyszínű, nem túl sötét karamellt készítek. Ha valaki úgy biztonságosabbnak érzi a karamell készítését, 1-2 evőkanálnyi vizet adhat a cukorhoz az elején. Kevergetni én nem szoktam, csak rázogatni.

Ha a karamell készen van, felöntöm a kávéval és a tejszínnel, majd közepes láng fölött addig melegítem és kavargatom, amíg az összes karamell feloldódik.

Ha a tejszínes keverék alig langyos, hozzákeverem a rumot és üvegekbe töltöm.

Hűtőben tárolom.

Tojáslikőr

~ 8 dl

5 tojássárgája

3 dl tejszín

3 dl fehér rum vagy vodka

15 dkg cukor

fél rúd vanília

A tojások sárgáját a tejszínnel és a félbevágott vaníliarúddal együtt alaposan kikeverem, majd vízgőz/kis láng fölött, habverővel való folyamatos verés-kevergetés mellett sűrűre főzöm.

Miután besűrűsödött, lehúzom a tűzről, de még egy pár percig kavargatom, hiszen ekkor még tovább fő. Közben hozzáadom a cukrot is.

Ha már alig langyos, hozzáadom a semleges ízű alkoholt, mely lehet vodka vagy fehér rum is.

Üvegekbe töltöm. A vaníliát itt is benne szoktam hagyni, de akár ki is lehet dobni belőle.

Hűtőben tárolom.

Címkék: ajándék, fehér csoki, italok, karamell, kávé

VKF! XXX.- Narancsos és málnás csokoládé likőr

ChefViki karácsonyi VKF! kiírására a második felvonás: a likőrök!

Hálás téma, minimális munkával (na és persze némi alkohollal) a maximális hatás elérése garantált. Szinte hihetetlen, hogy milyen lelkesedést tud kiváltani családunk tagjaiból némi csokoládés kortyolgatni való! (na és persze az alkohol…)

Szintén jó egy héttel előre elkészíthető, csak ezután hűtőben kell tárolni.

Kétféle változatban készült, egy klasszikus narancsosban és egy majdnem klasszikus málnásban, némi rózsaborssal fűszerezve.

Tegnap megvolt a tesztelés, a siker általános, gyakorlatilag csak a fotómodell élte túl.

A képen a málnás látható (csak ez maradt) és jelen esetben nem mellékelek képet mindkét változatról, mert tökéletesen egyformán néznek ki.

Málnás csokoládé likőr rózsaborssal

~4 dl

5 dkg jó minőségű étcsokoládé (85%), 2 csapott ek Holland kakópor, 1 dl tejszín, 15 dkg cukor, 10 dkg málna (mirelit), 1 tk rózsabors, 1,5 dl sötét rum (pl Bacardi Black)

A málnát, miután kiolvadt, szitán/szűrőn áttöröm. A kapott levet és pürét egy kis lábosban csomómentesre keverem a kakaóval, a cukorral, a tejszínnel és a mozsárban kevés cukorral porrá őrölt rózsaborssal, majd felforralom és hozzáadom az apró darabokra tördelt csokit. Tovább melegíteni nem kell, mert a forró tejszínes masszában a csoki szépen felolvad.

Miután a csoki felolvadt, hozzáöntöm a rumot, elkeverem, majd üvegbe töltöm.

Miután kihűlt, hűtőben tárolom.

Tejszínes csokoládé likőr naranccsal

4 dl

5 dkg jó minőségű étcsokoládé (85%), 2 ek Holland kakaópor, 15 dkg cukor, 1 dl tejszín, 2 közepes narancs leve (1 dl) és reszelt héja, 1,5 dl sötét rum (pl Bacardi Black)

A narancslevet, a narancsok reszelt héját, a tejszínt, a cukrot és a kakaót egyneműre keverem habverővel, majd felforralom.

Lehúzom a tűzről, hozzáadom az apróra tördelt csokit, addig keverem, amíg a csoki felolvad benne.

Hozzáadom a rumot, majd üvegekbe szűröm. A szűrés nem szükséges, de én nem akartam, hogy a narancshéj darabkái benne maradjanak.

Miután kihűlt, hűtőben tárolom.

Címkék: ajándék, étcsoki, italok, málna, narancs

VKF! XXX.- Teába valók: fahéjas cukor és instant grog

ChefViki jubileumi VKF! kiírására az első fejezet: a teába valók.

A formázott, ízesített cukor ötlete a Dr.Oetker karácsonyra kiadott füzetkéjéből származik. Kicsit macerás, nagyobb tételnek érdemes csak nekiállni, de látványos ajándék és nem utolsó sorban, hetekkel előre elkészíthető. Eredetileg vaníliával ízesítve szerepelt a receptfüzetben, de szerintem teához a fahéj íze jobban passzol, és így a színe is látványosabb.

Az instant grog pedig nem más, mint aromás, citromos, narancsos cukorsziruppal feljavított rum. Szintén hetekkel előre elkészíthető, igazából idővel az íze csak egyre jobb lesz.

A grog eredetileg forróvízzel felengedett égetett szesz, elsősorban whiskey vagy rum, némi citromlével és cukorral. Később ezt már fűszerekkel, például fahéjjal, szegfűszeggel is aromásabbá tettek, illetve a forróvíz helyét időnként átvette a tea. Mi általában teából készítjük, és ehhez akkor az instant grogon kívül már mást nem is kell adni.

Fahéjas karácsonyi cukor teába

100 gr porcukor, 1-2 tk víz, 1 kk fahéj

A porcukorhoz apránként adagoljuk a vizet, addig amíg a massza épp csak összeáll és formázható lesz.Ne legyen túl nedves, mert akkor nem lehet vele dolgozni!

(Szilikonos) sütőpapírra borítjuk és kanál hátával elegyengetjük, hogy 1 cm vastag, egyenletes réteget kapjunk.

Kis méretű sütikiszúró formával kiszaggatjuk, a formát óvatosan mozgatva kiemeljük, majd kiütögetjük belőle a cukrot és 3-4 napra félretesszük szobahőmérsékletű helyre, amíg kiszárad.

A kiszúró formánál érdemes kevéssé bonyolult, kevés hegyes szögletet tartalmazó formát választani, így a cukor majd könnyebben kijön belőle.

A karácsonyfás kiszúró a Kikából származik, ott még számos csengettyű és egyéb karácsonyi motívumot ábrázoló forma kapható.

Instant grog

~3 dl

1 nagyobb citrom és narancs leve (0,5-0,5 dl),

1 dl víz,

20 dkg nádcukor,

1 zacskó Kotányi puncs fűszerkeverék ( szárított narancs és citromhéj, fahéj, szegfűszeg, vanília,kardamom, gyömbér)

2 dl barna rum (pl Bacardi Black)

A cukrot a citrusok levével és a fűszerekkel felforralom, majd addig főzöm, amíg szirupos nem lesz.

Üvegbe töltöm a fűszerekkel együtt, hozzáöntöm a rumot, lezárom az üveget és összerázom.

2-3 nap után le lehet szűrni, de én nem szoktam, szerintem a fűszerekkel látványosabb, és így idővel az ízek is egyre intenzívebbek lesznek.

Címkék: ajándék, italok

Pumpkin spice latte (ha valakit a kevésbé jól hangzó sütőtökös tejeskávé elnevezés elriasztana)

Csak sütőtök fanatikusoknak, de azoknak kötelező!

Hogy jól induljon a nap. A jó indítás része persze az is, hogy kisdedünk a hajnali kelés helyett fél tízig szundikáljon, lehetőséget teremtve ezzel napok óta először egy nyugodt, nem állva elfogyasztott reggelihez, melynek a végén, méltó befejezésként szerepelt ez a kávés különlegesség. Azt nem írom, hogy kávé, mert itt az itt szinte csak ízesítésre szolgált.

A főszereplő benne egyértelműen a sütőtök, mézeskalács fűszerekkel, tejhabbal. De nem bánom, lehet tejszínhabbal is készíteni.

A receptet itt találtam hozzá.

1 adag

2 púpos ek sült sütőtök püré

2 dl tej (lehetőleg zsíros)

1 tk méz/nádcukor (vagy ízlés szerint)

1-1 késhegynyi őrölt fahéj és őrölt kardamom, 1 szem szegfűszeg, kevés szerecsendió reszelve

1 erős presszókávé (ristretto, ha lehet)

tejhab/tejszínhab és fahéj a szervírozáshoz

A sütőtökpürét a fűszerekkel és a tejjel felforralom, kicsit állni hagyom. A szegfűszeget kihalászom belőle, hozzáadom a mézet/cukrot, majd turmixgéppel addig mixelem, amíg egynemű és habos nem lesz.

Lefőzöm a kávét.

Egy csinos csészébe öntöm a sütőtökös tejet, egy kanál hátára csorgatva a pohár oldala mentén öntöm bele a kávét (ha nem üveg a pohár, akkor ez a rész lényegtelen), így szép réteges lesz. Ez szerencsére a képen már nem látszik, mert túl sokat lötyögtettem a poharat.

A tetejére tejhabot vagy tejszínhabot kanalazok, fahéjjal megszórom és kész.

Szerintem mézzel és tejhabbal a legfinomabb.

Címkék: italok, kávé, sütőtök

Pirosgyümölcsös lekvár és szörp

Nagyon régóta nem főztem lekvárt. Részben, mert nem fogy belőle túl sok, részben mert macera. És (fő) részben, mert Nagyi főzi a világ legjobb szilva-, meggy- és sárgabarack lekvárját. Azaz csak főzte, amíg bírta. Még most is hősiesen dagaszt, fánkot süt, hadseregeknek való mennyiségű húst ránt, dacolva mind a 85 évével, de a lekvárfőzés már túl nagy munka neki. Szerencsémre évekig néztem, Ő hogyan csinálja. A több napos munkát, amíg a gyümölcsökkel vesződött, az üvegek fertőtlenítését, a dunyhákból rakott szárazdunsztot, és az órákig tartó(vagyis inkább napokig, mert gyakran rotyogott napokon át- megszakításokkal, hogy elég sűrű legyen- a lekvár) fáradhatatlan kavargatást, melynek eredménye a sűrű, nagyon sűrű, ízes, sötét házi gyönyörűség.

Én eddig ilyet nem csináltam. Készítettem mindenféle érdekességeket, tökös-ananászosat, répás-narancsosat, főként az örökkévalóságnak, merthogy senki meg nem ette. Nem azért, mert rossz volt, hanem mert a dzsemekért alapvetően senki nincs oda a családban, a furákért főleg nem, ha már lekvár, akkor az a nagyiféle. Hiába, no, konzervatívak. (megjegyzem, ebből a szempontból én is, mert ezeket elkészíteni ugyan vicces dolog volt, de miért tennék én olyat hogy azután megegyem? Mikor nem is szeretem az ilyesmit…)

Lényeg a lényeg, ezentúl ha lekvárt akarok, akkor magamnak kell megcsinálnom. És ez nem is olyan nehéz. Persze, hiszen én egyszerre csak 4-5 kg gyümölcsöt használok fel, nem 40-50 kg-ot, mint anno Nagyikám tette. És végre a szalicil-háborúnak is vége, merthogy az nem lesz többé. Nagyi óvatosságból (majdnem) minden üveg lekvár tetejére tett egy késhegynyit- pedig ahol ez véletlenül elmaradt, az sem romlott meg soha, annyira precízen főzte sűrűre, és olyan gondosan csomagolta. Később sikerült annyit elérni, hogy két réteg celofán közé tette a szalicilt, szintén nem romlott meg semmi, de erről azonnal leszokott, ahogy elköltöztem otthonról. Megjegyzem, az én vizes dzsemjeimre is a celofán közé rejtett szalicilsavas módszert alkalmaztam, és azoknak sem lett semmi baja, szóval működik a dolog, érdemes kipróbálni! Ha valaki szintén berzenkedik a maró-keserű szalicil-íztől egy lekvárban…

Egy szó, mint száz, a jelenlegi befőzés Nagyi, és No Salty Petra eperlekvár receptjeinek ötvözete, az eredmény pedig: várakozásomon felüli!

3×500 ml lekvár és 1 liter szörp

3 kg magozott meggy, 70 dkg ribizli, 30 dkg málna (mert ezek voltak most anyuéknál a kertben), 1 kg cukor, 1 zacskó Kotányi puncs fűszerkeverék (mely áll: szárított narancshéj, szárított citromhéj, vaníliarúd, fahéjrúd, kardamom, szegfűszeg)

A gondosan megtisztított-kimagozott-leszárazott gyümölcsöket abban a fazékban, amiben főztem, lecukroztam, és egy éjszakán át állni hagytam. Másnap beleszórtam a finomra őrölt fűszereket (kávédaráló előny! Én áramszünet miatt mozsárban csináltam- nem kívánom senkinek. Inkább akkor hagyjuk ki belőle. Amúgy is csak egy hirtelen ötlet volt az elfekvő fűszerkészletek felhasználására. Mondjuk végül jól állt a lekvárnak!). Erős lángon felforraltam, és ezt követően a legkisebb lángon hagytam pöszögni-9 órán át. 2 óra után beláttam, hogy ennél több időt én képtelen vagyok lekvárfőzéssel tölteni, pedig a lé mennyisége alapján kellett volna, szóval ekkor 1 liternyi levet lemertem a gyümölcshúsról, palackba szűrtem, és ebből lett a szörp.

Az első egy órában a képződő habot leszedegettem róla szűrőlapáttal. Később óránként, ha megkevertem, igaz, a Zepter fazekam, ha másra nem is, de lekvárfőzésre kiváló, szóval gyanítom, ez most megkönnyítette az én munkámat. Az utolsó két órában viszont már tízpercenként kevergettem, annyira sűrű lett. Amikor már alig maradt rajta híg lé, és darabos pürévé főttek a gyümölcsök, akkor gondosan elmosott, kiszárított üvegekbe töltöttem, két réteg celofánnal lezártam, egy pillanatara fejre fordítottam az üvegeket, és szárazdunsztba kerültek. Jelen esetben ez az ágyneműtartóban lapuló tartalék paplan-készletünk közé, amibe óvintézkedés gyanánt törülközőkből egy fészket készítettem, ha esetleg lekvár cseppek lennének az üvegeken kívül is.  Itt addig maradnak, amíg ki nem hűlnek. Ez három üveg esetén 1-2 nap.

A kötelező kóstoló pedig nem maradt el, és mind a szörp, mind a lekvár jelesre vizsgázott!

Címkék: italok, málna, meggy, ribizli, üveges

Vacka rádió és a tejcsokifröccs-szigorúan (nem)csak gyermekekenek!

Gyermeteg lelkű felnőtteknek szintén.

Lehet, hogy ciki, de én minden nap hallgatom. És jelenleg ez az egyetlen gyermekműsor, ami szóba jön Ponty Úr számára is a későbbiekben. Legalább is a magyar médiából. Vagy bármilyen nyelvűből. (bár nem tudom, mi nem nézünk TV-t most már egyáltalán)

Naponta adják a mr1 Kossuth rádión , 19:30 -kor van az ismétlés, tíz perc egy epizód, és szerintünk nagyon bájos. Lehet, hogy nem minden nap sikerül egyformán színvonalasra, de annyira jó hallani végre egy olyan műsort, ami tényleg a gyerekeknek készült, és valóban nekik is való. Semmi erőszak, semmi rejtett reklám, ami fogyasztásra és ostoba játékok vásárlására ösztönöz. Nem a valójában csak a “nagyoknak” (bár szerintem nekik sem) való történetek. És nem mellékesen ez egy hangjáték, ami fejleszti a kreativitást, képzelőerőt ellentétben a filmekkel, rajzfilmekkel.

És a dalok -persze lehet, hogy csak nekünk, végül is ízlések…- de szenzációsak. Ponty Úr már simán megismeri a főcím zenét, és fülel a rádióra, sőt, napközben is ezzel a dallal szórakoztatjuk, igaz, a saját, némiképp esetlen tolmácsolásunkban.

Mindegy, ahhoz, hogy eldöntsük, tetszik e, meg kell először hallgatni. Szerintem egy próbát megér. Én tiszta szívvel csak ajánlani tudom minden kisgyermekes anyukának.

És azt írtam az előbb, hogy nem ösztönöz fogyasztásra. Azért ez így nem egészen igaz. Ugyanis az egyik főszereplő, Pertli, minden részben tejcsokifröccsöt kortyolgat. Szóval azt meg KELLETT csinálnom.

1 adag

25 gr tejcsoki (jó minőségű), 1 ek tejszín, szűk 1-1 tk kakaó por (holland) és cukor, 2 dl tej

A csokit összetöröm, és a tejszínnel, meg a kakaó porral, és kevés tejjel kis lángon felolvasztom, simára keverem. Hozzáadom a cukrot, és a maradék tejet, kissé megmelegítem, majd botmixerrel habosítom. De lehet turmixgéppel, vagy mixer pohárban is.

A tetejére szerintem elférne egy kis tejhab is, de tejhabosítóm, az nincs (egyelőre).

Vacka rádió mellé, (nemcsak) gyerekeknek.

Címkék: italok, tejcsoki