Garnéla tejszínben sütve, bazsalikommal, paradicsommal

Havi rendes nagy bevásárlás a Metroban, ilyenkor a halas pultnál mindig elcsábulok. Az nem számít, hogy a különböző ízeltlábú és tapadókorongos herkentyűknek engem még az érintésétől is kiver a víz, de olyan jól néznek ki, és különben is, Férj imádja. Így történt, hogy a (tisztes távolságból) gyönyörű óriás garnélák közül három hazajött velem. Előételnek szántam a márna elé, tekintve a halak csekélyke méretét. (szükség is volt rá)

Ismét egy 5 perc munkát igénylő, fél órán belül bőven elkészülő étel következik, ami első kézből származó információim szerint isteni finom. Ugyanis halált megvető bátorsággal leküzdöttem a rózsaszínű szákláb páncélos iránti viszolygásomat, és igenis ettem belőle. Nos, tényleg nagyon finom. Csak lenne aki kibányássza nekem a húst a szemek és lábak közül…

• 1 adag
• 3 óriás garnéla
• 0,5 dl tejszín
• 1 közepes paradicsom
• 4 levél bazsalikom
• 1 gerezd fokhagyma

A garnélákat kicsi sütőtálba tesszük, köré szórjuk a cikkekre vágott paradicsomot. Megszórjuk a finomra metélt bazsalikom levéllel.

A fokhagymát finomra aprítjuk (vagy reszeljük), elkeverjük a tejszínnel és kevés sóval, majd a garnélákra öntjük.

220°C fokon (gázsütőben) 20 perc.

Címkék: előétel, fél óra, gyors&könnyű, herkentyű, paradicsom

Aszalt paradicsomos, zöld olajbogyós polentával töltött tintahal

A tintahalakkal már régóta szemezek a Metroban, nemrég pedig eljött az ideje, hogy be is szerezzek belőlük néhányat. Töltött változatra gondoltam elsőnek, és annyira sikeres lett ez a próbálkozás (hiába, szűz kéz…), hogy most ez már az ismétlése.

A tintahalról azért azt érdemes tudni, hogy a frisset csak fél-egy percig szabad sütni serpenyőben vagy roston, különben hamar megkeményedik, és csak további hosszas hőkezelés után válik ismét puhává, fogyaszthatóvá. Ezért a tölteléket készre főztem hozzá, majd a töltés után csak rövid sütés és párolás következett.

Konyhakész, tapadókorongtalanított, megtisztított állatokat vettem hozzá, így a horrorisztikus rész az nálam kimaradt, és a kissé visszataszító csápokkal sem kellett szembesülnöm az elkészítés során.

Ha szépen mosolygunk és/vagy egy elbűvölő 14 hónapos is ott feszít az ölünkben, akkor némi protekcióval szert lehet tenni csáp nélküli, “selejtes” példányokra is, ha ez nem jön össze, akkor a karok apróra vágva belekerülhetnek a szószba.

• 2 adag előétel/ 1 adag főétel
• 2 közepes tintahal (~ 30-35 dkg)
• 5 db felezett, olajban eltett, alaposan lecsöpögtetett szárított paradicsom (~ 4 dkg)
• 1 nagy marék zöld olajbogyó (magok nélkül 4 dkg)
• 1 ek kapribogyó
• 1 púpos ek kukoricadara (~ 2 dkg)
• 1 kis salotta (~ 2-3 dkg) vagy édes fehérhagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 1/2 citrom reszelt héja
• 2 dkg parmezán
• 1 ek vaj
• 0,5 dl száraz fehérbor
• olívaolaj
• rukkola, tetszőleges zöldsaláta a tálaláshoz

Az apróra vágott salottát (vagy hagymát) a vajban üvegesedésig sütöm, majd hozzáadom a finomra aprított aszalt paradicsomot, szintén finomra aprított zöld olajbogyót és kaprit, a kukoricadarát, a finomra aprított fokhagymát, a reszelt citromhéjat, és felöntöm 1 dl vízzel. Kis láng fölött addig főzöm, amíg a dara megpuhul, és az összes folyadékot magába nem szívja/el nem párolog alóla. Ha szükséges, és a dara nem puhult meg kellőképpen, akkor a vizet pótolom. Végül a finomra reszelt parmezánt is a töltelékhez keverem, majd a kész töltelékkel megtöltöm a tintahal hasüregét. Csak lazán, nem túl szorosan, különben sütésnél szétnyílik. Konyhai spárgával megkötözöm.

Kevés olívaolajban igen forró serpenyőben 1-2 perc alatt körbesütöm a tintahalat, mellette a felkarikázott csápokkal (ha van), majd köré öntöm a maradék tölteléket, a bort, és még fél-egy deci vizet. Fedő alatt kis lángon  5 percig párolom.

Ha kész, a tintahalakat kiszedem, majd a szószt erős lángon beforralom a kellő sűrűségűre, ha szükséges.

Olívaolajjal, mézes-levendulás fehérborecettel vagy balzsamecettel elkevert rukkolából megágyazok neki, és erre tálalom a tintahalat, szósszal meglocsolva.

Címkék: előétel, fél óra, herkentyű, kapri, kukoricadara, paradicsom, rukkola, sajt

Rákkoktél koktélrákkal: sült uborkás, sült mangós ráksaláta melegen

Annyi minden másról kellene írnom, például sci-fikről (mert megígértem), de rá kell jönnöm, hogy könyvekről írni sokkal nehezebb, mint olvasni őket.

Nem baj, majd megoldom ezt is.

De addig elfoglalom magam ilyen, és ehhez hasonló dolgokkal, mint ez a ráksaláta, vagy a nagy panna cotta teszt.

Maga a saláta rendkívül egyszerű, elkészíteni sem tart tovább, mint öt perc, persze kell hozzá az a kis apróság, hogy szeressük a rákot. Mert én például nem szeretem. De Férj meg igen, és még ezt az aprócska, fura kinézetű koktélrákot is, ami most pusztán pénzügyi megfontolásból jött haza velem a garnéla helyett. Ugyanis olcsóbb. Sokkal. De állítólag finom is, és ráadásul viccesen néz ki.

A sült uborka és mangó ötlete az aktuális kedvenc Ínyenc ételek szakácskönyvéből származik, néhány receptből összekeverve és kissé átalakítva, de a sült uborkával már Beatbullnál is találkoztam. Nagyon finom lesz így, érdemes kipróbálni.

• 2 adag előétel/ 1 adag főétel
• 20 dkg koktélrák (de jó garnéla is), ha mirelit volt, kiolvasztva, lecsöpögtetve
• 1 nagyobb kígyóuborka
• 1 mangó (nem túl érett)
• 1 gerezd fokhagyma
• 4-5 cm gyömbérgyökér lereszelve, a leve kinyomkodva (vagy 1 tk szárított)
• 1 kk őrölt csili ( ha valaki nem szereti a csípőset, elhagyható)
• 1 kk nádcukor
• 2-3 ek szezámolaj
• 1 kis citrom leve és reszelt héja
• a tetejére 1 marék sózatlan kesudió, megpirítva (elhagyható)

Egy nagy serpenyő kell hozzá, vagy egy wok.

A mangót, uborkát meghámozom, az uborkát hosszában négyfelé vágom, majd kihasítom belőle a magokat. A mangó húsát levágom, és felkockázom, centis darabokra, az uborkával együtt.

A meghámozott fokhagymát kés pengéjével szétlapítom.

A serpenyőt felhevítem, és ha már forró, egy evőkanálnyi olajat öntök bele, majd nagy láng fölött megsütöm benne az uborkát. Addig kell sütni, amíg kis színt nem kap. Keverés helyett inkább csak rázogassuk, úgy nem pépesedik. Ha az uborka megsült, kiszedem egy tálba.

A serpenyőbe újabb kanálnyi olajat öntök, és ezen az uborkához hasonlóan megsütöm a mangót, majd ezt is egy tálra szedem.

Az utolsó kanál olajat is felhevítem, beledobom a fokhagymát, a rákokat, majd addig sütöm nagy láng fölött, amíg a rák picit megpirul. Kidobom a fokhagymát, hozzáadom a citrom és a gyömbér levét, a héját, a cukrot és a csilit, majd addig sütöm, amíg már nem marad alatta folyadék. Ezután visszaöntöm mellé a mangót és az uborkát.

A megsült rákot összeforgatom a sült mangóval és az uborkával, a kesudió is itt kerül bele, majd még melegen tálalom.

Megjegyzés: Lehetne keverni hozzá a legeslegvégén friss korianderzöldet, amolyan zöldsalátaként, rusztikusan nagyobb darabokra tépkedve, elviekben illik hozzá, de mi azt meglehetősen utáljuk. De mondjuk annak, aki szereti.

Címkék: herkentyű, mangó, saláta, uborka

Garnéla sáfrányos, csilis mártásban, tagliatellevel

Bár én nem szeretem a herkentyűket (illetve csak a garnélát nem), de rendszeresen készítek életem párjának, aki meg rajong érte. Könnyű dolgom van, a sógorom rendszeresen ellát minket igen jó minőségű rákocskákkal, amik a mélyhűtőbe költöznek, szépen kiadagolva, és bármikor negyedóra alatt pompás ebédet varázsolhatok belőle. Csak Férjnek.

Igazából elég jó minőségű mirelit rákokat már rengeteg helyen kapni, és tényleg percek alatt az asztalra tehető a belőlük készített étel. Nálunk többnyire a legegyszerűbb paradicsomos-bazsalikomos-fokhagymás változatban készül, de hogy erre véletlenül rá ne unjunk (Férj az elfogyasztására, én meg a főzésére), most egy tejszínes, sáfrányos csípős szószba kerültek.

Kicsit extrább, ugyan olyan gyors, nagyon finom, és ebből még én is ettem egy kicsit…

• Adagonként
• 10-12 dkg garnéla (mirelit, de friss is lehet)
• 1 narancs leve ( 0,5 dl)
• 1 nagy csipet sáfrány
• 2 gerezd fokhagyma
• 2 pici szárított csili
• 1 ek vaj
• 1 ek olívaolaj
• 2 ek tejszín
• 10 dkg tagliatelle

Az olajat felhevítem, hozzáadom a vajat, majd a garnélákat is. Addig sütöm, gyakran rázogatva, amíg a rákok korallszínűvé nem válnak.

Hozzáadom a finomra felaprított fokhagymát, néhány másodpercig együtt pirítom a rákokkal.

Hozzáadom az egészben hagyott csiliket, majd felöntöm a narancs levével, amiben előzőleg a sáfrányt is feloldottam.

Fedő alatt pár percig párolom, majd hozzáadom a tejszínt, megvárom, amíg egyszer felforr és lehúzom a tűzről.

Amíg a garnéla elkészül,  kifőzöm a tésztát, fogkeményre. Nagyjából leszűröm, úgy, hogy legalább fél dl víz maradjon alatta. (de fel is lehet fogni ennyit a főzővizéből, ha az úgy jobban tetszik)

A főzővízzel együtt a szószhoz öntöm, és kis lángon rázogatva addig melegítem, amíg a szósz besűrűsödik  illetve azt a tészta magába nem szívja.

Szerintem semmi extra nem kell rá, de a pirított fenyőmagon azért elgondolkodtam.

Leírni pedig mindenképpen hosszadalmasabb volt, mint elkészíteni…

Címkék: gyors&könnyű, herkentyű, narancs, tészta

Meleg ráksaláta grillezett mangóval

Amikor a kísérleti konyhán megláttam a kenyérlufikat, tudtam, hogy ezt a névnapok keretein belül el kell készítenem, mert ez olyasmi, amire Férj harap. És így is volt. Csak a “belevalót” kellett hát kitalálnom. Kétféle készült, mivel én kis fenntartással viseltetek a garnéla iránt, az ünnepelt viszont odavan érte, ezért ez csak neki. Szóval a recept 1 személyre szól.

200 gr garnéla, 1 mangó, másfél gerezd fokhagyma, 3 szál újhagyma, 1/4 cső csili, 1,5 cm gyömbér reszelve, 1/2 narancs és 1/2 citrom leve, 1 tk nádcukor, 1 marék (4 dkg) kesudió, 2 ek szezámolaj

A marinádot készítem el először. A fokhagymát apróra vágom, az újhagymát 3 mm karikákra vágom, úgy, hogy a zöld szár eleje is kerüljön bele. A csilit felkarikázom.  Egy nagyobb serpenyőben a szezámolajban 1-2 perc alatt kissé megfonnyasztom a hagymákat, csak hogy ne legyen annyira agresszív az ízük, és melléjük dobom a csilit és a reszelt gyömbért is 1 percre. Hozzáfacsarom a citrusok levét, megy bele a nádcukor.

A mangót meghámozom, félbevágom, majd 1 cm szeletekre vágom. Száraz grillserpenyőben csíkosra sütöm mindkét oldalát, ha kész, megy a pácba. A garnélákat szintén megpirítom a grillserpenyőben, és megy a mangó után. 1-2 percig összeforralom az egészet, és hozzáadom a száraz serpenyőben aranyszínűre pirított kesudiót. A meglékelt kenyérlufiba töltöm, és madárbegysalátából meg is ágyaztam neki a tányéron, hogy ne billegjen.

Megjegyzés: A kísérlet konyhán látható kanállal szétpattintós mutatványhoz sajnos ez a saláta-töltelék nem nagyon alkalmas, mert túlságosan nedves, és megáztatja a tésztát. Annyira, hogy az nem roppan szét, csak beszakad a teteje…

Címkék: fél óra, herkentyű, mangó, saláta, újhagyma

A tökéletes pizza

Nyilván mindenkinek megvan a saját  tökéletes pizza receptje. A miénk ez. Semmi különleges nincs benne, csak egy kis változtatás a sütés módját illetően. A végeredmény pedig -legalábbis számunkra- tökéletes…

2 nagy ( kb 30 cm)pizzához

30 dkg liszt (1/5 teljes kiőrlésű búzaliszt, 4/5 rétesliszt), 1 dkg friss élesztő, 1 ek cukor, 1 csapott tk só, 3 ek olívaolaj

1 dl Mutti passata, 1 ág oregánó, 2 gerezd fokhagyma, 1 ek olívaolaj

3 szelet prosciutto crudo, 1 marék olajban eltett articsóka (szeletelt), 3 dkg olasz szalámi, 1 marék olajban eltett erdei gomba, 20 dkg scamorza

A cukrot és sót feloldom 1 dl meleg vízben, hozzáadom a lisztet, a liszttel elmorzsolom az élesztőt. (nem szoktam megfuttatni, így gyorsabb és ugyanolyan jó) A teljes kiőrlésű liszt itt nem az egészséges táplálkozás jegyében kerül bele, hanem ettől finomabb, ropogósabb lesz a tészta. Megy még hozzá az olívaolaj, összemorzsolom-gyúrom az egészet, és még annyi vizet adok hozzá, hogy kemény, de azért jól gyúrható, rugalmas tészta legyen ( kb 0,5 dl). Annyira kemény, amit már a kézi robotgép karja nem tud kidolgozni. Szóval kézzel gyúrom, amíg sima lesz a tészta, és magától leválik az ujjaimról. Cipóvá formálom, a tetejét bekenem olívaolajjal, és letakarva meleg helyen kb 2 órát kelesztem. Ha ennél tovább kel, mondjuk 5-6 órát, az sem baj. Sőt.

Ha duplájára kelt, átgyúrom, és lisztezett deszkán 2 mm” vastagra” nyújtom. Kerek, vagy szögletes, de leggyakrabban rusztikus(=amorf) alakzatra. Sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, és ilyenkor még a tészta alá nyúlva kicsit kézzel kihúzkodom a széleket, hogy legyenek benne még vékonyabb részek. A sütőpapír lényegesen nagyobb kell legyen, mint a tészta, lógjon ki a tepsiből. Villával megszurkálom, a paradicsomszósszal vékonyan megkenem ( ez a finomra vágott oregánó+átpréselt fokhagyma+ passata+ olívaolaj), az egyikre ráfektetem a sonkát és megszórom a felszeletelt articsókával, és a durvára reszelt scamorza felével, a másikra kerül a szalámi és a felszeletelt gomba, majd a maradék sajt. Közben a sütőt 290°C fokra melegítem elő. A pizzát a sütőpapírral a sütő rácsára emelem át, tepsi nélkül, ezért kell a nagy sütőpapír. A tepsi csak a szállításra szolgál a sütőig. 290°C fokon 6-7 perc alatt megsül. Nekem mondjuk gázzal üzemelő sütőm van, arra érvényes ez az idő. 6 perc alatt már jól megsül, 7 perc alatt aranybarna pöttyös lesz a sajt és a pizza széle is. Ilyen főfokon sütőpapíron igazán vékony, ropogós lesz a tészta, nem lesz vizes az alja, de a papír annyira megég, hogy vigyázni kell a kiemelésnél, mert könnyen szakad-törik, és ilyenkor a “nagy mű” a sütő ajtaján landol :-)  Az ízesítés meg ízlés szerint, nekünk ez a kettő a kedvencünk.

Megjegyzés: azóta született két új kedvenc feltét. Az egyik prosciutto, kevés  hajszálvékonyra karikázott lilahagyma, reszelt fetával a tetején, a másik a férjemnek pedig frutti di mareval készült (200 gr frutti di mare kiolvasztva-tudom, friss jobb lenne-, alaposan lecsöpögtetve szükséges hozzá, amit olívaolajban nagy lángon néhány percig pirítok, majd hozzáadok egy marék aprított, friss bazsalikomlevelet, 2 gerezd nagyon apróra vágott fokhagymát, meglocsolom fél citrom levével, és megy hozzá 6-8 szem felezett koktélparadicsom is. Nagy lángon rázogatva 1-2 perc alatt készre sütöm. Erre csak kevés ( kb 2 dkg) reszelt scamorzát teszek)

Címkék: herkentyű, kelt tészta, sajt

Thai muffin

Ami cajun akart lenni eredetileg, de a hozzávalók egy része hiányzott. Mindegy is, mert ez is finom lett, és legalább volt alkalmam rögtönözni. Mivel a férjem nagyon szereti az alapvetően édes ételek sós változatait, és a muffint még a munkahelyére is hajlandó lenne magával vinni, ezért ez egy új korszak kezdete reményeim szerint. A cajun muffin receptje amúgy megtalálható a Muffinok, bagelek, palacsinták… füzetben, ami a Könnyen, gyorsan, finomat sorozat része.

9 db

13 dkg garnéla, 13 dkg basmati rizs, 100 gr rétesliszt, 1 dl tej, 2 tojás, 1 cs sütőpor, 10 cm póréhagyma fehér része, 1 kápia paprika, 2 gerezd fokhagyma, 2-2 ek szezám és napraforgóolaj, 1 tk kurkuma és szárított ázsiai citromfű,és só, 1-1 kk őrölt csili, őrölt gyömbér

A rákot 1 ek szezámolajon nagy lángon sütöm, amíg rózsaszín lesz, majd rádobom az átpréselt fokhagymát, és néhány pillanat alatt összesütöm. Miután kihűlt, felkarikázom, és villával kicsit összetöröm.

A rizst közben leforráztam, és lefedve 10 percig állni hagytam, mivel a recept előfőzött rizst írt, és nekem olyanom nincs. Ezután alaposan lecsöpögtettem, és  száradni hagytam a szűrőben.

A lisztet elkevertem a sütőporral,  tejjel, tojásokkal, fűszerekkel, hozzákevertem a rákhúst és a rizst is, majd papírkapszlikkal bélelt muffin-sütő tepsi mélyedéseibe adagoltam. 180°C fokon 35 percig (tűpróba) sült, és hűtőben, jól zárható dobozban tároltam kihűlés után.

Címkék: herkentyű, muffin, póré, reggeli, rizs, sós

Ráksaláta

A férjem imádja a tengeri herkentyűket, én kevésbé. Elkészíteni, azt szeretem, mert minimális munkával látványos eredményt lehet elérni. Ez a(z egyik) kedvence.

fejenként 20 dkg garnéla ( vagy királyrák), 125 gr madárbegy saláta, 125 gr koktélparadicsom, 1 tojás, 3 gerezd fokhagyma, 1/2 cső csili, 1 ek extra szűz, jó minőségű olívaolaj + a sütéshez és pácoláshoz, 1 tk fehérborecet, 1 nagyobb szardellafilé, 1 kisebb citrom leve

A rákokat 2 gerezd zúzott fokhagymával, az apróra vágott csilivel, a citrom levével és 3-4 kanál olívaolajjal (lehet gyengébb minőségű, semlegesebb ízű) bepácolom fél (egy) órára. A tojást 5 percig főzöm, ekkor még a sárgája folyós, de a fehérje már kemény. A tojás héját lebontom, kiskanállal óvatosan kiemelem a sárgáját, a fehérjét félreteszem. A sárgájához hozzáadom a fokhagymanyomón átpréselt kisebb gerezd fokhagymát, a szintén fokhagymanyomón átnyomott szardellafilét, 1 ek jó minőségű olívaolajat, 1 tk borecetet, és habverővel addig keverem, amíg homogén, majonéz állagú nem lesz. A salátát megmosom, megszárítom, a főtt tojásfehérjét felkockázom, a koktélparadicsomokat megmosom, negyedekbe vágom, és az egészet összekeverem. Közben erős lángon 2-3 perc alatt korallszínűre sütöm a rákocskákat, picit sózom, és megvárom, amíg kihűl, aztán a salátába keverem. Meglocsolom az öntettel, összeforgatom, és tálalom. Ez az adag 1 főnek vacsora, de előételként 2 főre elegendő.

Címkék: előétel, fél óra, herkentyű, paradicsom, saláta