desszert

pirított mogyorós babtorta kakaós mandulás mascarpone krémmel

2012. március 29., csütörtök | desszert | 14 hozzászólás

Vannak receptek, amik éveket várnak a megvalósításra. Ebben az esetben évtizedeket. Az első süteményeskönyv, amit olvastam, a Váncza kicsi piros vászonkötésű sütis könyve volt, és bár azóta átforgattam már pár desszertes kiadványt, máig ez maradt az abszolút kedvenc (szorosan utána a nagy szürke, Nova könyvkiadó gondozásában 1000 éve megjelent süteményeskönyvvel) Szóval ebben a Váncza könyvben rengeteg könyvjelző lett betéve 20 éve (hát igen, akkoriban meséskönyvek helyett sütis könyvet olvasgattam lefekvés előtt), a könyvjelzők azóta fogytak, és ezek kapcsán örök kedvencekkel ismerkedtem meg, de ez a babtorta máig váratott magára. Ha pedig már ennyit várt, ne legyen olyan egyszerű, készüljön adzuki babból. Persze a recept nem ezt írja, libamáj paszullyal éppoly jó ez a recept (aki most még csodálkozik, annak elmondom, hogy a régi szakácskönyvekben a babot előszeretettel használták a gesztenye helyettesítésére, mivel állagban, ízben igen hasonló a végeredmény), de én most adzuki babot használtam, és ezen gondolatmenet mentén haladva a vanília+citrom, mint fűszerek is átváltoztak garam masalává, ami igencsak jót tett a tortának, szenzációs ízű darab született. Azt pedig már magyaráznom sem kell, hogy az eredetileg tejszínahabbal bevont tortára nálam nyers kakaóporral és keserű mandula kivonattal ízesített krém került.

Én túlozni nem akarok most, tényleg, de ez a torta isteni!

  • 20 cm átmérőjű tortaformához:
  • 18 dkg bab (adzuki)
  • 15 dkg nádcukor
  • 5 dkg törökmogyoró
  • 3 tojás
  • 1 púpos tk sütőpor (7 gr, fél zacskó)
  • 1 tk garam masala
  • krém:
  • 25 dkg mascarpone
  • 1 ek kakaópor (holland)
  • 3 csapott ek porcukor
  • 1 tk keserű mandula kivonat

A babot beáztatom nagyjából 12 órára, majd friss vízben puhára főzöm, leszűröm, átöblítem, botmixerrel pürésítem, nagyon simára.

A mogyorót száraz serpenyőben megpirítom, majd ledörzsölöm a héját és késes aprítóban/darálóban porrá őrölöm.

A babpüréhez adom a tojások sárgáját, cukrot, a garam masalát (vagy helyette vaníliás cukrot és reszelt citromhéjat, ízlés szerint), hozzászitálom a sütőport, alaposan elkeverem.

A tojások fehérjéből kemény habot verek, majd óvatosan  a babos masszához forgatom.

A sütőtálat kivajazom, kilisztezem, vagy sütőpapírral kibélelem, illetve én most szilikon formát használtam, ami nem igényle előkészítést. A tésztát a formába öntöm, a tetejét elsimítom.

180C fokon 40 percig sütöm (villanysütő, alsó-felső sütés), vagy tűpróbáig.

A kisült tésztát rácsra borítva hűtöm ki. Vigyázat, a tészta lisztmentes, így egy kicsit törékenyebb, óvatosan érdemes vele bánni.

A krémhez a mascarponeba szitálom a porcukrot, kakaóport, hozzáadom a keserűmandula kivonatot, majd habverővel alaposan kikeverem. Kihűtöm, mielőtt a tortára kenem.

A kihűlt tortát bevonom a krémmel.

A torta receptje: Váncza: A mi süteményes könyvünk

Címkék: , , ,

kókuszos gríztorta citrom sziruppal

2012. március 10., szombat | desszert | 2 hozzászólás

Aki szereti a ragacsos közel-keleti sütiket, annak ez be fog jönni. Aki tejmentes, de mégis finom desszertre vágyik, annak szintén. Én nem vagyok egy nagy süteményes (ellentétben a fiúkkal), de ezek az aromás, szirupos sütik engem teljesen levesznek a lábamról. Ez tulajdonképpen a harissza (nem a fűszerpaszta, hanem a sütemény) egy kicsit megtekert változata, levegősebb az állaga a tojás miatt, így jobban magába issza a szirupot, és nem kerül bele tejtermék, csak kókusztej, mert így egyszerűbb, és még inkább kókuszos lesz az egész.

  • kókuszos gríztorta citrom sziruppal
  • 20 cm átmérőjű kerek formához
  • 4 dl kókusztej
  • 10 dkg gríz
  • 5 dkg kókuszreszelék
  • 2 tojás
  • 5 dkg nádcukor
  • vaj/kókuszzsír a formához
  • a sziruphoz:
  • 2 nagyobb citrom
  • 10 dkg cukor
  • 1 dl víz

A kókusztejben megfőzöm a grízt, lehúzom a tűzről, hozzákeverem a kókuszreszeléket, cukrot, ha kihűlt, belekeverem az elhabart tojásokat is. Kivajazott (vagy ha van, kókuszzsírral kikent) sütőtálba öntöm, előmelegített sütőben

180 fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 40 percig sütöm.

A sziruphoz az egyik citrom héját citrushámozóval vékony csíkokban lehántom (ha ez nincs, éles késsel le lehet vágni úgy, hogy a fehér rész ne kerüljön bele, majd vékony csíkokra metélni, esetleg a reszelő nagyobbik lyukú oldalával lereszelni), majd a cukorral, 1 dl vízzel és a két citrom kifacsart levével együtt sűrűs szirupot főzök.

A forró sütit megszurkálom villával, majd rámerem a szirupot, úgy hogy mindenhova egyenletesen jusson belőle.

Ha a szirupot magába itta a tészta, lehet szeletelni.

Címkék: , , , ,

márciusi menü Mátraházán

2012. március 2., péntek | desszert, előétel, hal, köret, leves | 5 hozzászólás

Nem is olyan régen kaptam egy kedves meghívást Mátraházára a Lifestyle Hotelbe, lenne-e kedvem egy hétvégét családostól náluk tölteni és egy menüt összeállítani a szálloda étlapjára. Volt kedvem, tehát most egy rövid élménybeszámoló következik, plusz a receptek a szálloda márciusi étlapjáról.
Az utazás már eleve kalandosan indult, hiszen arra a hétvégére időzítettük, amikor a nagy hó leesett, és a mínusz sok fokban, a vastag porhóban még az autópályán is csak araszolva tudtunk haladni. A küzdelmünk azonban alig három-négy óra utazás után (mindezt 180 km-re kell számítani) meghozta gyümölcsét, és felértünk a behavazott Mátra tetejére. A tervezett kültéri programoktól a kisded határozottan elzárkózott, kicsit megrémítette élete első komolyabb hófúvása, így maradtunk a szállodában. Ennek a rossz oldala: gyönyörű volt a téli táj, a csupasz erdő a szikrázó fehérség alatt, és nekem hatalmas kedvem lett volna hosszú sétákat tenni a környéken. A jó oldala: maradtunk a meleg hotelben. Nagyon szép, letisztult, kellemes a dizájn az egész szállodában, pihenteti a szemet is, a szobák kényelmesek, komfortosak, és így legalább volt alkalmunk megismerni a szálloda wellness részlegét is. Mit is írok, nekem nem volt, de Férj és az aprónép közel hat órán át áztatta magát egyfolytában, és ezúton is elnézést kérek az ott tartózkodó vendégektől Csipi némileg felhangolt állapota és rendkívül aktív viselkedése miatt, de hát tetszett neki az intézmény, mit lehet tenni, ha egy hároméves lelkes, akkor nagyon lelkes.
Amíg Férj és az apróság lubickolt, addig én a konyhában foglaltam el magam, elkészítettük vacsorára a flatcat menüt, amit meg is osztanék majd a bejegyzés végén. A 90 adag csokimousse összeállítása elsőre ugyan megterhelőnek hangzik, de az ipari berendezések nagyban megkönnyítik a munkát. Egyébként én nagyon jól éreztem magam, alig vártam, hogy ismét beszabadulhassak egy profi konyhába főzni, ahol a mosogató akkora mint egy fürdőkád és a robotgép a konyhám méreteivel vetekszik, ez engem valahogy mindig boldogsággal tölt el. Bár a hivatalos forgatókönyv szerint a vacsora alatt nekem a látványkonyhában kellett volna sütni a pisztrángot, a séf volt olyan aranyos, és nagyon hamar elengedett gyermeket etetni.
Aztán másnap reggel kezdődött minden elölről, én ekkor újrafőztem és fotóztam mindent, míg a gyerkőc ismét a wellness részlegen múlatta az időt az apjával, letesztelték a gyermekmegőrzős játszóházat (nagy találmány, kisgyermekes szülők figyelmébe ajánlanám a szakképzett gondozónőt, aki a gyerekere felvigyáz), és Csipinek továbbra sem akarózott kimenni a hóba. Hát ez van, alföldi gyerek, a hegy+hó nem igazán fekszik neki. És itt a vége, rövid volt ez a két nap… Csipi kézzel-lábbal tiltakozott, amikor megtudta, hogy kiköltözünk a hotelből, és megfogadtatta velünk, hogy jövünk még ide máskor is. Jövünk. Egy gyereknek nem lehet nemet mondani, ha ilyesmire kér.
Hoztam pár fotót, bár igazából főként a főzésre és az ételfotókra összpontosítottam, így csak kevéssé tudom visszaadni velük a hely hangulatát, viszont itt a teljes menüsor is: diós rozmaringos sült camembert vajban sült almával és balzsamecetes céklával, körtés gorgonzolás sütőtök krémleves, pisztrángfilé pirított gombával és kínai kellel, csokoládémousse lime szirupos körtével.




  • körtés gorgonzolás sütőtök-krémleves pirított dióval
  • 6-8 főre
  • 60 dkg sütőtök (tisztítva)
  • 40 dkg körte (tisztítva)
  • 0,75 dl csirke alaplé
  • 2 dl tejszín
  • 7,5 dkg gorgonzola dolce
  • 2 dl száraz fehérbor
  • 1 ek vaj
  • 1 ek olívaolaj
  • 2 fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 2 marék dió (8-10 dkg)

A tököt felkockázom, a hagymát nagyjából feldarabolom. Az olívaolaj és vaj keverékén kis láng felett addig sütöm a sütőtököt és a hagymát, amíg enyhe aranyszínt kapnak. Felöntöm a borral, beforralom, majd hozzáadom az alaplét, a meghámozott, feldarabolt körtét, fedő alatt puhára főzöm a gyümölcsöt, zöldségeket. Hozzáadom a gorgonzolát, a tejszínt, botmixerrel pürésítem, sózom, ha szükséges, majd összeforralom.
A diót száraz serpenyőben illatosra pirítom, durvára vágom és tálalásnál a leves tetejére szórom.
Tálalásnál még kevés friss, nagyon vékony csíkokra metélt bazsalikom levél is kerülhet bele, remekül illik a leveshez.

  • rozmaringos diós camembert vajban sült almával, balzsamecetes céklával
  • adagonként
  • 1 kis guriga camembert (10-12,5 dkg)
  • fél marék dió (2 dkg)
  • 2 tk olívaolaj
  • 1 mk finomra aprított friss rozmaring levél
  • fekete bors
  • 1 kis sárga alma (12-14 dkg)
  • 1 ek vaj
  • 1 kis cékla (10 dkg)
  • 1 ek balzsamecet
  • 1 ek olívaolaj

A camembert tetejéről a kemény kérget vékonyan levágom, majd megkenem a durvára vágott dió, finomra aprított rozmaring és olívaolaj keverékével, sózom. Alufóliával bélelt sütőtálba teszem, majd grillrács alatt addig pirítom, amíg a dió megpirul és a sajt kissé megolvad. Grillsütő hiányában maximális hőfokra melegített sütőben, ha van, légkeveréssel addig sütöm, amíg a tetején az olaj sercegni kezd és a dió kicsit megpirul.
Közben a megmosott, magházától megfosztott, gerezdekre vágott almát a vajban megsütöm, sütés közben forgatom, úgy hogy minden vágott felületéről megpiruljon. Akkor jó, ha enyhén megpuhul, és a húsa mindenütt kicsit áttetszővé válik.
A céklát meghámozom, gerezdekre vágom, majd az olívaolajban kis láng fölött megsütöm, amíg a cékla elveszíti a tartását. Hozzáadom a balzsamecetet, sózom, beforralom.
Tálalásnál a pirult tetejű camembert mellé szedem a sült almát és a céklát.

  • pisztrángfilé pirított gombával és kínai kellel
  • adagonként
  • 1 pisztrángfilé
  • olívaolaj
  • vaj
  • fekete bors
  • 1/2 kis, zsenge kínai kel (15 dkg)
  • 1/2 citrom
  • 20 dkg csiperke
  • 1 salotta
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • fekete bors

A kínai kelt nagyon vékony csíkokra vágom. A hagymát finomra aprítom, a fokhagymagerezdet kés pengéjével meglapítom. A gombát felszeletelem, ha sikerül apró fejű gombát beszerezni, negyedekbe vágom.
Az olívaolaj és vaj keverékének felén nagy láng fölött hirtelen megpirítom a kínai kelt, félreteszem, ráfacsarom a citrom levét. A maradék zsiradékot a serpenyőbe teszem, majd nagy láng fölött megpirítom a gombát. Hozzáadom a hagymát, fokhagymát és együtt sütöm, amíg a hagyma is színt kap. Sózom, borsozom, hozzákeverem a kínai kelt.
A pisztrángot az olívaolaj és vaj keverékén nagy láng fölött kezdem sütni, a bőrös oldalával lefelé. 2-3 perc után, miután a bőr már ropogóssá vált, megfordítom a halfilét, mérsékelem a lángot, és nagyjából egy percig sütöm még. Egy 15 dkg-os filének ennyi idő elég is. Sütés után sózom, borsozom.
A zöldségekre szedem a pisztrángfilét, citromgerezdeket adok mellé.

  • csokoládémousse lime szirupos körtével
  • 4 főre
  • 10 dkg étcsokoládé (85%)
  • 4 tojásfehérje
  • 2 tojássárgája
  • 5 dkg cukor
  • fél csipet só
  • 0,75 dl tejszín
  • 2 nagyobb körte (40 dkg)
  • 1 lime
  • 1 ek vaníliás cukor
  • 2 cm gyömbérgyökér
  • 3 ek cukor
A cukorból világos karamellt készítek, egészen kevés sóval, aztán kevés vízzel felöntve feloldom, visszaforralom sűrű szirupnak.
Lehúzom a tűzről, hozzáadom a csokit, felolvasztom. Ha kicsit kihűlt, belekeverem a tojássárgáját. A tejszínből és a tojásfehérjéből is habot verek, és összeforgatom a csokival, először a tejszínhabot, utána a tojáshabot is lazán alákeverem.
Kihűtöm, tálkákba adagolva (vagy egy sekélyebb tálban, majd kanállal (vagy fagylaltos kanállal) adagolom)
A lime héját finomra reszelem, a levét kifacsarom. A lime levét a cukrokkal, a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levével és nagyjából 2 dl vízzel felforralom.
A körtét meghámozom, magházát kivájom, feldarabolom, majd a sziruphoz adom. Nagy láng fölött addig forralom, amíg a szirup egészen besűrűsödik. Végül hozzákeverem a lime héját is.
A szirupos körtét a csokimousse mellé adom.

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , ,

céklás almás rizottó tormával, áfonyás pite

2012. február 26., vasárnap | desszert, rizottó | 4 hozzászólás

Furcsa dolog, amikor nagyon vágyunk valamire, aztán az hirtelen a nyakunkba szakad. Mindig mozgalmas életet képzeltem el magamnak, magunknak, de az, ami az elkövetkező két hétben áll előttünk, kicsit most mégis inkább rémülettel tölt el. Két bőrönddel hárman ötfelé megyünk, én persze a gyerekkel mindenhová, anyós felügyel az aprónépre, amíg engem képeznek tovább, mialatt Férj egy másik országban képződik, aztán az egész kezdődik elölről. De nemcsak a munka, lesz itt más is, hiszen a jövő hét végén én inkább a gasztronómiával leszek elfoglalva, márciusban jön az általam készített menü a Lifestyle Hotelben, és még erről is adós vagyok egy beszámolóval, meg a receptekkel is, persze, időközben pedig meghívtak a Konyhakiállításra, és mivel épp Budapesten leszünk, így ezt örömmel fogadtam el. De ezekről majd később, egy másik posztban. Most inkább egy kevéssé hagyományosnak mondható vasárnapi ebéd részleteit hoztam, egy picit csípős, mozgalmas ízű rizottót, ami kicsit szintén eltér a klasszikus olasz alapoktól, és egy áfonyás pitét, ami leginkább a prósza és a clafoutis közös leszármazottjának tekinthető, és nagyon finom. A rizottó mennyisége két főre szól, de ez ne tévesszen meg senkit, én három főre készítettem, csak a gyermek részére elkülönített adagból a torma kimaradt. Imádta, úgyhogy torma nélkül abszolút gyermekmenü-kompatibilis a rizottó is.

  • céklás almás rizottó tormával
  • 2 dl rizs
  • 0,5 dl száraz vermut
  • 6-8 dl húsleves
  • 1 salotta
  • 2 kis cékla (15 dkg)
  • 2 kis, savanykás alma (20 dkg)
  • 1 mk finomra reszelt tormagyökér
  • 2 csapott ek mascarpone
  • 1 marék reszelt parmezán vagy grana padano

A hagymát finomra aprítom, majd a vaj és olívaolaj keverékén megfonnyasztom. Hozzáadom a rizst, addig sütöm, amíg a szemek áttetszővé válnak, felöntöm a vermuttal, beforralom. Ezután elkezdem apránként felöntögetni a húslevessel, gyakran kavargatva.

A céklát, almát meghámozom, nagyon apróra vágom (vagy durvára reszelem), amikor a rizs közel haraphatóra puhul, hozzáadom a rizottóhoz. 4-5 percig együtt főzöm, majd beállítom a rizottó sűrűségét húslevessel, végül hozzáadom a mascarponet, parmezánt és a reszelt tormát, elkeverem, összeforralom és tálalom.

  • áfonyás pite
  • 22 cm átmérőjű kerek piteformához
  • 20 dkg tejföl (30%)
  • 10 dkg mascarpone
  • 2 tojás
  • 10 dkg liszt (1/3 kukoricaliszt, 2/3 finomliszt)
  • 7,5 dkg nádcukor
  • 1 ek vaníliás cukor
  • 1/2 citrom finomra reszelt héja
  • 10 dkg áfonya
  • vaj

A liszteket habverővel simára keverem a tojással, cukrokkal, tejföllel, mascarponeval, a citrom finomra reszelt héjával, majd kivajazott piteformába öntöm. A tetejére szórom az áfonyát.

Előmelegített sütőben 160 C fokon (villanysütő alsó-felső sütés) 30 percig sütöm, majd kikapcsolom a sütőt és még 10 percig hagyom benne pihenni a pitét.

Magában, vagy még forrón, vaníliafagyival (esetleg házi tejfölfagyival) tálalom.

Címkék: , , , , , , , ,

csörögefánk

2012. február 20., hétfő | desszert | 21 hozzászólás

Nem akarok botrányokat okozni, de a csörögefánkban nincs rum, sem tejföl. Csak tojássárgája és liszt. A jó csörögefánk pillekönnyű, ropogós, és szinte érintésre törik, annyira könnyű, omlós a tésztája. A tetején pedig rengeteg a porcukor. Legalábbis nagymamám szerint. Én meg nem mernék vitatkozni vele, határozott asszony, még így 88 évesen is. Szóval én tőle tanultam ezt a receptet, illetve hát konkrét recept az nem volt, csak a nagyanyai útmutatás: “Annyi liszt kell bele, hogy jó legyen, meg 8 tojássárgája. ” Tehát a kiindulási pont az volt, hogy 8 tojássárgája, meg annyi liszt, amennyit felvesz. Csipet só, persze, el nem maradhat. Én most azért inkább mindent szépen lemértem, és próbálkoztam néhány fázisfotóval is az ikonikus forma megörökítése végett. Az apropó pedig a farsang, természetesen.

Azt pedig említettem már, hogy Csipi az idén farsangra szegedi víztoronynak öltözött, és ezt az ötletet teljesen egyedül találta ki? Emiatt kicsit büszke vagyok, de kicsit aggódom is egyben.

  • 10 tojásásárgája (175 gr)
  • 21 dkg finomliszt
  • 4 tk cukor
  • 1 bő csipet só
  • porcukor a szóráshoz
  • napraforgóolaj vagy zsír a sütéshez

Az átszitált liszt közepébe mélyedést vájunk, ebbe tesszük a tojássárgákat, majd azokat egy kicsit elhabarjuk. Ezután apránként elkezdjük a lisztet összedolgozni a tojással, amíg sima, rugalmas, közepesen kemény tésztát kapunk. (a gyúrt tésztánál picit lágyabbat)

Lisztezett gyúródeszkán, liszttel meghintve nagyon vékonyra nyújtjuk (ez közel 1 mm-es vastagságot jelent, vagy nagymamám szavaival élve késpenge vastagságút), majd derelyevágóval hosszában és keresztben is felvágjuk, úgy, hogy elnyújtott rombusz alakokat kapjunk (nagyjából 10 cm hosszú, 5 cm széles). Ezek közepén kis, 3-4 cm-es bemetszést ejtünk. A rombusz egyik hosszú csücskét megfogjuk és átbuktatjuk a hosszanti bemetszésen, majd a tompább csúcsokat kicsit megigazítjuk, utána fordítjuk a lyukon.

Bő, forró olajban kisütjük. Egyszerre csak pár darab kerül az olajba, mert sütés közben nagyon megnő, és pár másodperc elég egy-egy oldaluknak, érdemes odafigyelni a sütésnél, könnyen megégnek a csücskök. Papírtörlőn leitatjuk, majd bőven megszórjuk porcukorral.

Címkék:

VKF! 47. – kalandra fel! ami pedig a piknik kosárba kerül: kéksajtos zeller-körte krém, narancsos pórés sertéslapocka, lencse-hajdina saláta karamellizált hagymával, korianderes diós lepénykenyér és mazsolás, gyömbéres csokoládé szeletek

 

Az aktuális VKF! házigazdája, Olzka kirándulni hívott minket. Már hogyne mennénk! Igaz, az időjárás és a család egészségi állapota most nem kedvez a szabadtéri programoknak, de az egy hete tartó szobafogság után az aprónépnek már a fűtött terasz is hatalmas örömet okozott, arról nem is beszélve, hogy számára most hatalmas öröm mindenféle valós élethelyzet imitálása, most van a képzeletbeli csészékből fogyasztott képzeletbeli kakaózások korszaka, így hát nem okozott neki problémát az sem, hogy őzeket és nyuszikat képzeljen a játszósszőnyegén berendezett piknik takaró köré.

A receptek egyszerűek, vagyis pár perc alatt összekészíthetők egy családi kirándulás előestéjén, és a lapocka ugyan igényel némi kitartást, amíg omlósra párolódik, de tennivaló nincs vele az alatt a pár óra alatt. A lencsés hajdina saláta tartalmas, köretként és önmagában is funkcionál, a zellerkrém könnyű ugyan, de még a barátságos, melengető téli ízekben játszik, és remekül passzol a diós lepénykenyérhez. Akárcsak a narancsos gyömbéres lapocka. A zabpelyhes szelet pedig egy könnyen szállítható, és nem is túl egészségetlen csemege, ami percek alatt elkészül, és valószerűtlenül retro életérzést hagy maga után, mivel az íze megtévesztésig emlékeztet a zselés szaloncukorra, de ezen felül, a pikniken kívül akár egy uzsonnásdobozban is megállja a helyét.

  • narancsos gyömbéres lapocka póréhagymával
  • 50 dkg sertésklapocka
  • 2 nagy narancs leve (nagyjából 2 dl) és 1 finomra reszelt héja
  • 1 csokor kakukkfű
  • 1 póréhagyma
  • 4 cm gyömbér
  • 2 tk méz
  • 2 tk koriander
  • 1 tk római kömény
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj

A póréhagymát felkarikázom, a fokhagymát megtisztítom, kés pengéjével meglapítom.

A lapockát nagyjából 5 cm vastag szeletekre vágom, megszórom a porrá őrölt római köménnyel és korianderrel, majd az olívaolaj és vaj keverékén körbesütöm  nagy láng felett, amíg színt kap, mellédobom a pórét, fokhagymát, felöntöm a narancs levével, hozzáadom a finomra reszelt héját, a kakukkfűből kötött csokrot, mézet és a finomra aprított gyömbért. Sózom, összeforralom, majd lefedem és a legkisebb lángon addig párolom, amíg a hús omlóssá válik, az összes zsír kiolvad belőle. Ha szükséges, közben vízzel pótolom a hús alatt a szaftot.  Ez nagyjából 2 óra.

Ezt követően leveszem a fedőt, és nagy láng felett beforralom a szaftot, a kakukkfüvet kidobom belőle. Kihűtöm, feldarabolom, és szaftjával együtt tálalom.

  • lencsés hajdinasaláta
  • 15 dkg lencse
  • 15 dkg hajdina
  • 45 dkg vöröshagyma
  • 1 ek méz
  • 2 tk garam masala (házilag is elkészíthető, recept itt)
  • 3,5 dkg aszalt paradicsom (fűszeres olajban eltett, lecsöpögtetve)
  • 3 ek olívaolaj
  • 1-2 ek fehérborecet

A lencsét pár órára beáztatjuk, majd friss, enyhén sós vízben puhára főzzük, leszűrjük. A hajdinát haraphatóra főzzük enyhén sós vízben, leszűrjük, majd a lencséhez keverjük.

A hagymát vékony karikára vágjuk, majd az olívaolajon a mézzel elkeverve nagyon kis láng felett lassan karamellizáljuk, amikor már világos aranyszínű, megszórjuk a garam masalával és még 2-3 percig sütjük. A lencsés hajdinához keverjük, hozzáadjuk a finomra aprított aszalt paradicsomot és a fehérborecetet, sózzuk, ízlés szerint.

  • diós lepénykenyér
  • 30 dkg liszt (1/3-a lehet rozsliszt)
  • 5 dkg joghurt
  • 1 dl víz
  • 1 dkg friss élesztő
  • 2 ek olívaolaj
  • 1 tk cukor
  • 1 púpos tk só
  • 5 dkg dió, durvára vágva
  • 2 tk koriander, porrá őrölve

A lisztet elmorzsolom az élesztővel (aki úgy biztonságosabbnak érzi, az előtte a vízet keverje el pár kanál liszttel, a cukorral és futassa fel az élesztőt), majd a dió kivételével a többi hozzávalóval összegyúrom, alaposan kidolgozom, amíg rugalmas, közepesen kemény, fényes tésztát kapok belőle. A kelesztőtálat letakarom, majd a tésztát duplájára kelesztem.

Miután megkelt, hozzáadom a durvára vágott diót, átgyúrom, hat gombócra osztom, és minden gombócot lisztezett deszkán vékony (3-4 mm) lepénnyé nyújtok ki, majd sütőpapírral bélelt tepsire teszem. 10 percig pihentetem.

Előmelegített sütőben 220 C fokon 12 perc alatt hólyagos, arnyszínű lepényeket sütök belőle.

  • körtés zellerkrém
  • 1/2 zellergumó (25 dkg)
  • 1 nagy körte (25 dkg)
  • 1 salotta
  • 5 dkg vaj
  • 1 csokor kakukkfű
  • 5 dkg kéksajt (Dorblue vagy Danish Blue cheese)

A zellert, körtét, meghámozom, a körte magházát kivágom, nagyjából centis kockákra vágom. A salottát megtisztítom, felkarikázom. A vajon lassan aranyszínűre sütöm a zellert és a salottát, majd hozzáadom a körtét is, a csokorba kötött kakukkfüvet és kis lángon fedő alatt puhára párolom.  Végül beforralom, ha sok levet enged a körte, majd kidobom a kaukkfüvet, sózom, hozzáadom a kéksajtot és botmixerrel pürésítem.

  • mazsolás csokoládés zabszelet
  • 2 db 9×20 cm-es szögletes szilikonos formához
  • 20 dkg étcsokoládé (85%)
  • 5 dkg méz
  • 6 dkg nagy szemű aranymazsola
  • 6 dkg kandírozott gyömbér
  • 5 dkg zabpehely
  • pár csepp narancsolaj vagy frissen reszelt narancshéj
  • 1 mk őrölt fahéj

A zabpelyhet száraz serpenyőben enyhén megpirítom, majd lehúzom a tűzről és hozzáadom a széttördelt csokoládét és a fahéjat, kevergetem, amíg felolvad. Ha nem olvad meg eléggé, akkor pár másodpercre vissza lehet még rakni a tűzre kis láng fölé. Hozzáadom a durvára aprított kandírozott gyömbért és mazsolát, a mézet, a narancsolajat/héjat, összekeverem, majd szilikonos vagy folpackkal bélelt formába egyengetem, alaposan lenyomkodom, hogy ne maradjon túl sok levegő a masszában, majd kihűtöm és hidegen szeletelem.

 

 

Címkék: , , , , , , , , , , , , , , , ,

aludttejes kukoricalisztes palacsinta

2012. február 15., szerda | desszert, reggeli | 11 hozzászólás

Nem, az nem úgy van, hogy mostanában már nem eszünk palacsintát, sőt. Kevés dolog van, amit Csipi jobban szeret és egyszerűbben elkészíthető reggelire, mint a duci palacsinták, lehetőleg valamilyen szósszal, sziruppal. Csak hát most már hétvégén reggelente két kávé között még félig ájultna, félig alva kóborolok a konyhában palacsintasütés közben, és a produktum is sokkal gyorsabban fogy el annál, minthogy én magamhoz térve épkézláb fotókat készíthetnék róluk. A variációk többségéből pedig már született is számos poszt korábban. Most azonban a beteg kisangyallal itthon rekedtünk, és ebédre palacsintát óhajtott. Én pedig kísérleteztem egy kicsit, és a prósza nyomdokaiban haladva egy kukoricaliszttel és aludttejjel készült változat készült, ami meglepően finom lett. Fűszerként én rózsavizet és sáfrányt használtam, de nem kell ezen  a ponton eltántorodni, aki nem szereti a keleti hangulatú édességeket, az használjon nyugodtan ezek helyett ánizst (egy teáskanálnyi porrá őrölve elég belőle, és remekül passzol a kukoricaliszthez), vagy akár vaníliát. A kísérő nálunk juharszirup volt, mert ez Csipinél kihagyhatatlan, ha palacsintáról van szó, én pedig mézzel kiveret aludttejet csorgattam a palacsinták tetejére.

Végezetül pedig néhány werkfotó is készült, nem a klasszikus értelemben, inkább csak a gasztrofotózás aktuális nehézségeinek ecsetelésére.

  • aludttejes kukoricalisztes palacsinta
  • 2 tojás
  • 20 dkg aludttej
  • 8 dkg kukoricaliszt
  • 8 dkg rétesliszt
  • 2 ek nádcukor
  • 1 tk sütőpor
  • 1/2 tk szódabikarbóna
  • 1 tk rózsavíz
  • 10 szál sáfrány
  • vaj a sütéshez

 

A sáfrányt kevés cukorral porrá őrölöm, majd egy teáskanálnyi forró vízzel feloldom.

A tojásokat villával habosra verem, majd hozzáadom a sütőporral és szódabikarbónával jól elkevert liszteket, cukrot, rózsavizet, és a sáfrányos vizet. Alaposan kikeverem, majd 15 percig pihenni hagyom a tésztát.

Kerámia vagy teflon serpenyőben kevés vajat hevítek, és evőkanálnyi adagokban kisütöm a palacsintákat. Minden adag palacsinta sütése előtt papírtörlővel áttörlöm a serpenyőt, égett vaj ne maradjon benne, és kevés vajat minden adag előtt dobok bele.

Mézzel kikevert aludttejel vagy juharsziruppal tálalom.

Címkék: , , , ,

Csupa Csoki

2012. január 21., szombat | desszert | 20 hozzászólás

Az egész a borsmenta olajjal kezdődött. Elhatároztam, hogy az After Eight házi verzióját le fogom gyártani, ha törik, ha szakad. Néhány telefon után sikerült kideríteni, hogy  a patikákban árult, gyógyszertári minőségű borsmenta olaj, amit többnyire gyógyszertári készítmények illatosítására használnak, de ki is mérnek kis, barna üvegcsékbe, emberi fogyasztásra alkalmas, vagyis teljesen tiszta, lepárlással készült borsmenta olaj. Persze csak hígítás után fogyasztható, és mi mással lehetne jobban hígítani, mint csokoládéval? Végül az After Eight alakot változtatott, többször is, és lett belőle egy isteni brownies, egy hasonló kaliberű trüffel és egy pálcika végére varázsolva kavargatós forró csoki alapanyag is.

Aki pedig az étcsokit és/vagy a mentát nem szereti, vagy csak együtt nem kedveli, azoknak hoztam egy nagyon finom karamellás fehér csoki krémet is. Kekszbe töltve, kalácsra kenve, vagy csak úgy magában…

  • mentás brownies
  • 22×20 cm szögletes forma
  • 10 dkg étcsokoládé (65%)
  • 10 dkg vaj
  • 7,5 dkg simaliszt
  • 4 tojás
  • 2 ek kakaópor (natúr, holland)
  • 15 dkg nádcukor
  • 1/4 tk borsmenta olaj
  • 5 dkg fehér csokoládé, késsel durvára vágva

A vajat az apróra tördelt csokoládéval megolvasztjuk, majd hozzákeverjük a kakaóport és a többi hozzávalót is, ha már kissé kihűlt. Habverővel csomómentesre keverjük.

Kivajazott, kilisztezett vagy szilikonos sütőformába öntjük a tésztát, majd előmelegített sütőben 180°C fokon 25 percig sütjük.

Rácsra borítva hűtjük ki.

  • mentás trüffel
  • 20 dkg étcsokoládé (85%)
  • 6 dkg tejszín
  • 6 dkg vaj
  • 7 dkg porcukor
  • 1/4 tk borsmenta olaj
  • kakaópor

A csokoládét széttördeljük, majd óvatosan összeolvasztjuk a  tejszínnel, vajjal, hozzákeverjük a porcukrot és menta olajat is.

Laposabb tálba öntjük és megvárjuk, amíg a massza formázhatóra dermed, ez pár óra. Maradhat a hűtőben egy egész éjszakára is, de akkor célszerű formázás előtt egy órával kivenni a hűtőből. Diónyi gombócokat szedünk a megdermedt masszából, kézzel nagyjából gömbölyűre formázzuk, gyúrjuk, majd kakaóporba hempergetjük.

Papírkapszlikba tesszük, hűtőben tároljuk.

  • mentás forró csoki pálca
  • 10 dkg étcsokoládé (85%)
  • 5 dkg porcukor
  • 1/4 tk borsmenta olaj

A csokoládét összetörjük, óvatosan, vízgőz vagy igen kis láng felett megolvasztjuk, hozzákeverjük a porcukrot, mentol olajat. Szilikonos bonbon vagy jégkocka formákba adagoljuk, mindegyikbe pálcikát állítunk.

Hűtőben kidermesztjük, majd egyenként celofánba csomagoljuk.

A fogyasztás módja: egy pohár forró tejet addig kavargatni a pálcikával, amíg a csoki felolvad.

Végül a kakukktojás, se étcsoki, se borsmenta olaj, de nagyon finom!

  • sós karamellás fehér csokoládé krém
  • 10 dkg fehér csokoládé
  • 10 dkg cukor
  • 1/2 mk só
  • 2 dl sűrített tej

A cukorból kis láng felett, rázogatva világos karamellt készítünk. (ha a világos, egyáltalán nem kesernyés karamellt szeretjük, érdemes kavargatni vagy rázogatni, mert ha sötét foltok lesznek benne, akkor az már az egész karamellnek kesernyés ízt ad)

A karamellhez adjuk a sűrített tejet és a sót, addig kavargatjuk kis láng felett, amíg feloldódik benne. Ezután lehúzzuk a tűzről, és hozzáadjuk  széttördelt csokit, kavargatjuk, amíg megolvad, majd üvegekbe töltjük.

Hűtőben tároljuk.

 

Címkék: , , ,

Könnyű téli álom- joghurtos céklakrémleves zöldalmával, karfiolpüré füstölt pisztránggal, aszalt szilvás kecskesajtkrém zabpelyhes diós morzsával

2012. január 5., csütörtök | desszert, hal, leves, zöldség | 4 hozzászólás

A karácsonyi receptek csak nem akarnak még jönni, de a következő karácsonyig van még idő, szóval talán annyira nem is sietős. Helyette inkább hoztam most három igen könnyű fogást, egy egész vacsorát, ami egyfelől igen jót tesz az ünnepek alatt megterhelt gyomornak, másfelől fél óra alatt el is készül. Tehát egy könnyű, finom céklakrémleves aszalt meggyel és apróra vágott zöldalmával levesbetétként, amihez igen jól jön a mélyhűtőben eltárolt alaplé készlet (igen, hát itt van egy kis csalás, hiszen ez is kell ahhoz, hogy fél óra alatt kész legyünk), egy finom karfiolpüré, ami mellé füstölt pisztráng került, és egy pohárdesszert, ami a málnás cheesecake pohár mintájára készült, diós zabpelyhes morzsával, a krémben aszalt szilvával és kecskesajttal. Finom, gyors, egyszerű, csupa zöldség, és marad idő még játszani a gyerekkel is. (na jó, fényképezőset, de hát ha egyszer azt szereti… )

  • joghurtos aszalt meggyes céklakrémleves zöldalmával
  • 70 dkg cékla
  • 5 dkg aszalt meggy
  • 1 csokor kakukkfű
  • 7,5 dl zöldségleves*
  • 2,5 d joghurt
  • 2 kis zöldalma

A céklát meghámozom, feldarabolom, hozzáadom az alaplevet, az aszalt meggyet, csokorba kötött kakukkfüvet, majd fedő alatt puhára főzöm.

Kiszedem a kakukkfüvet, hozzáadom a joghurtot, majd botmixerrel pürésítem.

A zöldalmát meghámozom,  magházát kivágom, majd apró kockákra vágom. Tálalásnál zöldalma kockákat szórok a leves tetejére.

*zöldség alaplé: 1,2 liter vízbe 2 szál répa, 4 szál angolzeller, 1 fej vöröshagyma, 2-3 babérlevél. A zöldségeket kevés sóval puhára főzzük, majd leszűrjük a levet.

 

  • kakukkfüves karfiolpürés füstölt pisztránggal
  • 1 kis fej karfiol (75 dkg)
  • 2 dl száraz fehérbor
  • 3-4 ek tejszín
  • 1 ek vaj
  • 1 kis csokor kakukkfű
  • 1 tk fehér bors
  • 2 füstölt pisztrángfilé (15 dkg)
  • 1 kis citrom

A füstölt pisztrángot kiveszem a hűtőből, hogy kicsit megmelegedjen, mire elkészül a püré.

A karfiolt megmosom, kisebb rózsákra bontom, majd sós, fehérboros vízben puhára főzöm a kakukkfűből kötött csokorra. Leszűröm, kiszedem a kakukkfüvet, hozzáadom a vajat, mozsárban porrá tört borsot és 2-3 evőkanálnyi tejszínt. Botmixerrel pürésítem. Ha szükséges, még egy-két evőkanálnyi tejszínt adok hozzá, hogy beállítsam a püré sűrűségét.

A füstölt pisztrángra kevés citromot csavarok, majd a püré mellé adom, még néhány gerezd citrommal együtt.

Megjegyzés: a karfiolpürét két-három evőkanálnyi pirított, darált dióval vagy reszelt parmezánnal is lehet gazdagítani, ízlés szerint.

  • zabpelyhes diós morzsa
  • 5 dkg zabpehely
  • 2,5 dkg liszt
  • 2,5 dkg darált dió
  • 5 dkg vaj
  • 2 ek nádcukor
  • 1 kk őrölt fahéj

A vajat serpenyőben megolvasztom, hozzáadom a többi hozzávalót és kis láng felett, gyakran kevergetve addig pirítom, amíg morzsássá válik és kezd enyhe aranyszínt kapni.

Ez nagyjából 4-6 adag pohárkrémre elegendő adag.

  • aszalt szilvás kecskesajtkrém
  • 10 dkg krémes, friss típusú kecskesajt
  • 2 dl tejszín
  • 5 dkg aszalt szilva
  • 2 ek nádcukor
  • opcionális: 1 ek portói

Az aszalt szilvát a többi hozzávalóval együtt botmixerrel pürésítem, majd addig dolgozok tovább a géppel, amíg a krém kissé felhabosodik. Ha a gyerek nem eszik belőle, kerülhet bele egy kevés portói is.

Poharakba szedem és 2-3 evőkanálnyi morzsát szórok a tetejére.

Címkék: , , , , , , , , , , , , , ,

B.Ú.É.K. 2012.! Gránátalmás karamellizált répás lencsesaláta és aszalt vörösáfonyás mákos brownies

2012. január 1., vasárnap | desszert, hús nélkül, saláta | 25 hozzászólás

Sokan szerették a 2011. évet, nekem nem volt a kedvencem. Bár a blogról eltűntek a személyes hangvételű írások, most mégis kivételt teszek, jön az új év, ilyenkor kicsit érzelgőssé válok. (és ez most nem is a pezsgő miatt van…)

Régen ha örömöm, bánatom volt, azt gyakran megosztottam a blogon olvasókkal, hogy ez jó volt-e vagy rossz, nem tudom, mindenesetre akkor nekem jól esett. Talán sok akkori olvasóm nem is másért maradt az oldalamon, csak a Csipiről szóló történetekért, a róla készült fotókért. Ha ők ezt olvassák még, akkor tőlük ezúton is elnézést kérek. Mert a gyerkőc cseperedett, rendkívül érzékeny lelkű mini emberré vált, és már nem éreztem tisztességesnek vele szemben, hogy pelenka nélkül készült képeket tárok róla a nyilvánosság elé, vagy ha néha őt nem pont a legkedvezőbb színben feltüntető vicces sztorikat mesélek. Meg aztán változott is valami ebben a mi gasztroblogger világunkban, a személyes hangvétel, a hosszas bevezetések eltűntek, de nem erről akarok most írni, mert ez messzire vezetne, és nem is igazán szeretnék foglalkozni vele.

Szóval az elmúlt év mérlege nálunk, nálam: visszamentem dolgozni, Csipi bölcsődés lett. Sok minden megváltozott a munkahelyemen az elmúlt három év alatt, nem épp kedvező irányba. Kínszenvedés a munka, nem azért, mert el kell végezni, hanem mert eszközök, idő és emberek híján vagyunk, a legalapvetőbb dolgokért is olyan áldozatokat kell hozni, amire korábban nem is gondoltunk. Iszonyatosan megterhelő, fizikailag, lelkileg, szellemileg. Ráadásul a férjemmel mindketten ugyanott, ugyanabban dolgozunk, és néha, amikor a nap végén már a sírás kerülget minket, nemcsak hogy támaszt nem tudunk nyújtani egymásnak, de sokszor egyszerűen azt sem értjük, miért vagyunk még itt, miért csináljuk mi mindezt. Közben pedig próbáljuk a munkánkat úgy végezni, hogy a pici gyerkünk otthon ne észleljen belőle semmit. De nem lehet. Mert ügyelni el kell menni, és akkor anya nincs, és neki összedől a világ. Nem kívánom senkinek, hogy átélje azt, amit az én pici háromévesem, aki minden este, amikor nem jövök haza, szentül meg van róla győződve, hogy én már őt nem szeretem, és elvesztette az ő anyukáját. Zavarodott, frusztrált pici ember lett, aki bármit elkövetne azért, hogy én ne menjek többet dolgozni (megjegyzem, ezzel már sokszor én is így vagyok). Egy időben minden éjjel belázasodott, amikor nem mentem haza, és minden reggel hat órakor pontban jött a hívás: 40 C fok fölé kúszott a hője. Akkor maradt velem otthon, és a láza, betegsége ellenére boldog volt. Aztán már nem tudtam hazajönni reggel, mert maradni kell, egyre tovább, minél kevesebb ember van, hiszen a munka adott, el kell végezni, akárhogyan is. Most már nem reggelre lázas, hanem szinte folyamatosan beteg, de még ezt sem bánja, ha néha úgy alakul, hogy a nagymamák helyett én maradok itthon vele. Én azt gondolom, nem létezik akkora mértékű béremelés, amivel ezt kompenzálni lehetne.

Aztán az idén elvesztettünk három babát.

A legutolsót, akiről azt hittük, már velünk marad, nem is olyan régen. Erről még mindig nem tudok írni túl sokat, beszélni is alig. Egész életmeben rengeteg gyereket, nagy családot szerettem volna, aztán amikor kiderültek az egészségi problémáim, azzal vígasztaltam magam, hogy nem baj, két gyerekkel is szép a család, annyi meg talán még így is sikerül. Csipi útja sem volt könnyű, ő is két pici elvesztése után, és kilenc hónap teljes bizonytalanságot követően érkezett meg hozzánk. De ő azon túl, hogy megváltoztatta az életünket és olyan sokat adott nekünk, amiről pár bekezdésben írni sem lehet, a megszületésével azt is jelentette, hogy  a második babával már könnyebb lesz. Hát nem lett. Négy picit vesztettünk el azóta, én pedig mostanra már a maradék reményt is feladtam, hogy valaha megszülethet a második kisbabám. A terhességek és vetélések felemésztették a testemet, lelkemet, és el sem tudom képzelni, hogyan szokom majd hozzá a gondolathoz, hogy nem lehet több gyermekem.

Hogy mindezek közepette hogy írtam mégis a blogot? Mert ez maradt az egyetlen dolog, ahol felengedhettem egy kicsit, amikor nem gondoltam másra, ezt  örömmel csinálhattam, a főzés, fotózás kikapcsolt és megnyugtatott. Ráadásul a kisfiammal együtt “írjuk” már egy ideje, ő is tanul sütni, fotózni és végtelenül élvezi. A fotózást, a sütést és az együtt töltött időt is.

Szóval a 2011 szörnyű év volt, örülök hogy vége. Ennyi, ami eddig a blogból kimaradt.

Azoknak pedig akik a receptekért és könnyed hangvételért járnak ide, ígérem, hogy a következő kifakadásra 2012. szilveszterénél hamarabb nem kerül sor. (sőt, remélem, akkor sem, és aztán sem,  és soha többet)

Két receptet hoztam, ezt vittem be ma vacsorára az én édes férjemnek, aki a szilvesztert és az új év első napját is munkával tölti.

  • mákos aszalt vörösáfonyás brownie
  • 10 dkg étcsoki (65%)
  • 10 dkg vaj
  • 15 dkg nádcukor
  • 4 tojás
  • 2 púpos ek kakaópor (holland)
  • 2 ek mák (2 dkg)
  • 4 ek darált mák (6 dkg)
  • 5 dkg aszat vörösáfonya
  • 1/2 narancs finomra reszelt héja és 2 ek a levéből
  • 1 ek vaníliakivonat (házi, helyette használható 1 ek vaníliás cukor)

A vajat az összetört csokival megolvasztom. Hozzáadom a kakaót, a mákokat, a cukrot, narancs héját, levét, vaníliát, a késsel durvára vágott aszalt vörösáfonyát, a tojások sárgáját majd alaposan összekavarom. .

A tojások fehérjét kemény habbá verem, majd óvatosan a csokoládás masszához forgatom.

Szilikonos formába, vagy kivajazott, kilisztezett (esetleg darált mákkal kihintatt) szögletes formába öntöm.

Előmelegített sütőben 180C fokon 30 perc.

Tespiben hűtöttem ki, mert melegen kissé törik. Túlsütni nem érdemes, akkor jó, ha kicsit lágy marad a közepe.

  • gránátlamás karamellizált répás lencsesaláta
  • 25×22 cm szögletes sütőforma
  • 25 dkg lencse
  • 1 narancs kifacsart leve és a felének a finomra reszelt héja
  • 1 nagyobb gránátalma
  • 35 dkg répa
  • 1 ek méz
  • 2 ág kakukkfű
  • 1+4 ek olívaolaj
  • 1 nagy csokor petrezselyem
  • opcionális: lilahagyma
A lencsét beáztatom, lehetőleg egy éjszakára, majd másnap friss, enyhén sós vízben puhára főzöm.
A répát metisztítom, majd fél centis kockákra vágom. Egy evőkanálnyi olívaolajon a mézzel és a kakukkfűvel együtt kis lángon, lassan sütni kezdem a répát, sütés közben sózom. Ha kezd aranyszínt kapni, lehúzom a tűzről és kiszedem a kakukkfű ágakat.
A gránátalmát félbevágom, majd a héját külsejét kés nyelével/sodrófával/fakanállal csapkodni kezdem, így a magok kipotyognak belőle (ez a módszer akkor működik, ha igazán érett gánátalmát kapunk. Nekem most apukám vett szép érett, csecsemőfejnyi darabokat (100 Ft/db áron) a debreceni Metro melletti zöldségesnél). Ha ez nem járható út, akkor kiskanállal kivájom, és a hártyákad kicsipkedem a magok közül.
A megpuhult lencsét leszűröm, majd hozzáreszelem a narancs héját, ráfacsarom a levét. Hozzáadom a répát, gránátalma magokat, finomra aprított petrezselymet és összeforgatom.
A lilahagymáról: eredetileg akartam tenni bele, de mivel Férjnek vittem, aki egész hosszú időn át lesz emberek között, először a lilahagymát kihagytam, és később akartam keverni a saját részünkbe. Erre azonban nem került sor, mivel Férj szerint így is remek, kerek az íze, és Csipi is meg van vele eddig elégedve. Viszont aki nem tudja elképzelni a lencsesalátát hagyma nélkül (például én), az bátran tegyen hozzá finomra aprított édeskés lilahagymát vagy salottát, azzal is igazán remek.

 

 

Címkék: , , , , , , , , ,