2013. április-i archívum

tejszínes karalábé gyömbéres sült oldalassal

2013. április 30., kedd | sertés, zöldség | Nincs hozzászólás

Ez a fogás valamilyen formában számomra minden tavasszal kötelező. A karalábé korábban főzelékként készült, de mostanra már ez a tejszínes változat az abszolút kedvenc, kevés citrommal igazán nagyszerű, akár önmagában is, és még a karalábé ádáz ellenségeit (azaz a férjemet) is rá bírta venni az elfogyasztására. Az oldalas, főleg sülve, ebben a gyömbéres-fokhagymás-mézes változatban, szerintem a sertés legízletesebb része, kicsi korom óta a kedvenceim közé tartozik, és bár a fűszerezés azóta változott, de továbbra is úgy készül, ahogy édesanyámtól tanultam.

  • tejszínes karalábé gyömbéres sült oldalassal

  • a karalábéhoz:
  • 1 kg karalábé
  • 1 fej vöröshagyma
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 kis citrom leve és héja
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • 2 dl tejszín
  • 2 dl húsleves
  •  a sült oldalashoz:
  • 50 dkg oldalas
  • 2 ek méz
  • 1 ek mangalicazsír
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 fej vöröshagyma (10 dkg)
  • 2 ek almaecet
  • 4 cm gyömbér

Az oldalast feldarabolom, a bordák között. A hagymát meghámozom, negyedelem, a fokhagymát meghámozom, kés pengéjével meglapítom. A gyömbért meghámozom, vékony szeletekre vágom. A mangalicazsírt megolvasztom, átpirítom rajta a hagymát, fokhagymát, gyömbért, hozzáadom az oldalast, sózom, hozzáadom a mézet, ecetet és annyi vizet, hogy a húsokat nagyjából ellepje. Fedő alatt kis láng fölött addig abálom, amíg a hús megpuhul és szinte már leomilik a csontról. Ekkor  afedőt leveszem és nagy láng felett elforralom róla  afolyadékot, majd ezután addig sütöm az oldalast, amíg a méz karamellizálódik rajta.

A karalábét meghámozom, majd juliennere vágom (ha van hozzá gyalu, készülhet azzal is). A hagymát és fokhagymát finomra aprítom, majd az olívaolajon megolvasztott vajon a hagymát megfonnyasztom. Hozzáadom a fokhagymát, átpirítom, majd hozzáadom a karalábét, a húslevest, a citrom héját és levét, sózom. Időnként megkavarva addig párolom, amíg a karalábé kissé megpuhul (ennél tovább főzni nem szükséges) Hozzáadom a tejszínt, azzal beforralom, hogy tetszőleges mennyiségű lé maradjon alatta és korrigálom az ízeket sóval, ha szükséges.

Tálalásnál a karalábét meg lehet locsololni az oldalas szaftjával és meg lehet szórni az apróra vágott zsenge karalábé levelekkel is.

Címkék: , , , , ,

medvehagymás gombakrémleves

2013. április 30., kedd | leves | Nincs hozzászólás

A medvehagymát hamarosan felváltja a spárga, már ami a blogbejegyzések témáját illeti, hisz itt van hamarosan a tavasz igazi főszereplője (legalábbis számomra), de addig még hátra van két nagy medvehagymás kedvenc. Az első ez a krémleves, amiben a medvehagyma vékony metéltre vágva, mintegy levesbetétként szerepel,  és tulajdonképpen nevezhetnénk három hagymás levesnek is, hisz vöröshagyma és fokhagyma is került bele, de igazából a medvehagyma íze dominál, ami a gombához igazán kiválóan passzol. A leves tetejére pirított mandula került, ami talán kicsit közhelyesnek hat, de valójában remekül illik ehhez a fogáshoz.

  • medvehagymás gombakrémleves pirított mandulával
  • 50 dkg csiperke
  • 1 fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 liter húsleves (csirke, átszíűrve, lezsírozva)
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj
  • 20 dkg tejszínes krémsajt (Philadelphia)
  • 2 tojássárgája
  • 2-3 dkg medvehagyma (1 marék)
  • 1 maréknyi mandula (3-4 dkg)

A gombát megtisztítjuk, felkockázzuk a tönkjével együtt. A hagymát felaprítjuk, majd az olívaolajon felolvasztjuk a vajat és üvegesre sütjük benne a hagymát. Hozzáadjuk a gombát, majd nagy láng felett gyakran rázogatva-kavargatva lepirítjuk, amíg aranyszínű lesz. Hozzáadjuk a fokhagymát, átpirítjuk, majd felöntjük a húslevessel, sózzuk, ha szükséges és fedő alatt addig főzzük, amíg a gomba megfő.

A krémsajtot kikeverjük a tojássárgájával, a medvehagymát megmossuk, leszárítjuk, majd vékony metéltre vágjuk. A mandulát durvára aprítjuk, majd száraz serpenyőben aranyszínűre pirítjuk.

A levest lehúzzuk a tűzről, botmixerrel pürésítjük, majd egy merőkanálnyi forró levest folyamatos kevergetés mellett a tojásos krémsajthoz adunk.

Ismét felforraljuk, majd lehúzzuk a tűzről és, folyamatos kevergetés mellett belecsurgatjuk a tojásos krémsajtot a forró levesbe.

Hozzákeverjük a medvehagymát is, tálalásnál pedig pirított mandulát szórunk a tetejére.

 

 

Címkék: , , ,

mangalica rilette gyömbéres pácolt retekkel

2013. április 26., péntek | mangalica, más | Nincs hozzászólás

Az idei első Street Food Show május második hétvégéjén, 10. és 12. között kerül megrendezésre a Dining Guide szervezésében Budapesten, a Hold utcai piaccsarnokban. Tavaly még csak vendégként tudtam elmenni egyre növekvő pocakom miatt (de a Dokk büfé miatt így is elzarándokoltunk oda), az idén azonban már “hivatalos” minőségemben is részt tudok venni és a blogevő szekció keretein belül ezt a mangalica rilettet fogom készíteni. A rilette megkóstolható május 12-én 12 és 15 óra között, vegasztrománia sült zöldséges tönkölysalátájával és Limara levendulás csokis kiflijével együtt.

További információakt a rendezvényről a Dinig Guide oldalán találtok,  az idén is számos olyan résztvevő akad, akik miatt mindenképpen érdemes meglátogatni a Hold utcai csarnokot.

  • mangalica rilette gyömbéres pácolt retekkel
  • 50 dkg mangalica lapocka (csak a sovány hús)
  • 50 dkg mangalica hasalja (csak a húsos rész)
  • 35 dkg mangalica nyers hasalja szalonna
  • 1 közepes alma (17 dkg)
  • 15 dkg vöröshagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 5 ág kakukkfű
  • 1 babérlevél
  • 3-4 dl húsleves, átszűrve
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 1 ek fehér bors

A szalonnát nagyobb kockákra vágjuk, majd kevés vizet aláöntve kis láng fölött kisütjük a zsírját.

A húsokat felkockázzuk, a hagymát, fokhagymát apróra vágjuk.  Miután a szalonna kiengedte a zsírjának nagyobb részét, hozzáadjuk a húsokat és nagy láng fölött, gyakori kevergetés mellett addig sütjük, amíg enyhe színt kap. Hozzáadjuk a hagymát, fokhagymát, átpirítjuk, majd felöntjük a borral. Gyakran kevergetve kissé beforraljuk a bort, hozzáadjuk a csokorba kötött kakukkfüvet, babérlevelet, sózzuk, hozzáadjuk a mozsárban porrá őrölt borsot is. Az almát meghámozzuk, felkockázzuk, ezt is a húshoz adjuk, majd felöntjük annyi húslevessel, amennyi a húsokat egy ujjnyi híján ellepi.

Fedő alatt, időnként megkavarva, kis láng fölött főzzük 4-5 órán át, vagy amíg a hús annyira megpuhul, hogy rostjaira esik szét. Ha túl sok folyadék maradna alatta, azt nagy láng felett, állandó kavargatás mellett beforraljuk.

Leszűrjük, a zsíros pecsenyelét félretesszük. A maradék szalonna darabokat kiszedjük a babérlevéllel és kakukkfű csokorral együtt. A húst késsel megvágjuk, majd visszaszedjük az edénybe és fakanállal addig keverjük, amíg pépessé válik, közben annyit adunk hozzá a zsíros szaftból, amennyi a krémes állaghoz szükséges. Ízlés szerint lehet darabosabbra is hagyni, ha pedig egészen sima krémet szeretnénk, botmixerrel érdemes a massza egy részét átdolgozni.

Jól záródó üvegekbe töltjük, lehetőleg légmentesen, ha hosszabb időre szeretnénk eltenni, a tetejét érdemes lezárni egy centi vastagon a visszamaradt zsírral.

Hűtőben hetekig eltartható.

  •  gyömbéres pácolt retek
  •  50 dkg jégcsapretek
  • 5 cm gyömbérgyökér
  • 2 citrom
  • 2,5 dkg cukor
  • 1 ek tökmagolaj
  • 1 tk só

A retket meghámozzuk juliennere vágjuk.

A gyömbért meghámozzuk, finomra reszeljük, a levét kinyomkodjuk, elkeverjük a cukorral, a citromok levével és fél citrom finomra reszelt héjával, sóval, majd összeforgatjuk a retekkel. Hűtőben legalább 4-6 órán át érleljük fogyasztás előtt.

Tálalás előtt leszűrjük és összeforgatjuk a tökmagolajjal.

Címkék: , ,

sárgaborsós paradicsomos sertésragu spenóttal

2013. április 18., csütörtök | egytálétel, sertés | 2 hozzászólás

A gyors egytálételek megkönnyítik a mindennapjainkat, és mostanában, mi tagadás, elég gyakran kerül beléjük spenót is. Tulajdonképpen ezek tekinthetőek variációknak is egy témára, de ez a mostani annyira jól sikerült, hogy megér még egy posztot a recept. A raguba ezúttal sárgaborsó került a spenót és paradicsom mellé, tekintélyes mennyiségű gyömbérrel, és egy igazán ízben gazdag darab született, ami vélhetően gyakran kerül majd ismét az asztalunkra.

  • sárgaborsós paradicsomos sertésragu spenóttal
  • 50 dkg sovány, darált sertéshús (comb és lapocka)
  • 1 doboz hámozott paradicsom (400 gr)
  • 20 dkg sárgaborsó
  • 10 dkg spenót
  • 1 nagy fej vöröshagyma (15 dkg)
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 5 cm gyömbérgyökér
  • 3 ág kakukkfű
  • 1 babérlevél
  • 4 dl húsleves(vagy víz)
  • 2 ek olívaolaj
  • 2 ek vaj
A hagymát, fokhagymát finomra aprítom. Az olívaolajon megolvasztom a vajat, majd lepirítom rajta  a húst, nagy láng felett, gyakran kevergetve. Hozzáadom a hagymát, mérsékelem a lángot, majd addig sütöm, amíg a hagyma üvegessé válik. Hozzáadom a fokhagymát, átpirítom, majd felöntöm a húslevessel (vagy vízzel). Hozzáadom a meghámozott, nagyobb darabokra vágott gyömbért, a babérlevelet, csokorba kötött kakukkfüvet, a paradicsomot és az átöblített sárgaborsót. Sózom, felforralom, majd kis láng felett, lefedve addig főzöm, amíg a sárgaborsó megpuhul.
A spenótot mosom, centrifugálom, a vastagabb szárakat kitöröm, majd metéltre vágom. Ha megpuhult a sárgaborsó, leveszem a fedőt, ha túl sok lé lenne alatta, azt beforralom (ha túl kevés, adok hozzá még levest vagy vizet). A babérlevelet, gyömbért, kakukkfüvet kiszedem, lehúzom a tűzről és összeforgatom a spenóttal.

 

Címkék: , , , ,

burgonya krémleves medvehagymás csirkegombócokkal

2013. április 18., csütörtök | csirke, leves | Nincs hozzászólás

A gombócos levesbetétek mostanában igazi kedvenceinkké váltak, mivel azon túl, hogy finomak, még a nagyobbik, igencsak válogatós gyereknél is lecsúszik belőlük egy-két darab. Már csak ezért is megéri a macerát. A szezonra való tekintettel pedig készült belőlük medvehagymás változat is, ami ezúttal tejfölös burgonya krémlevesbe került.

Akik pedig saját maguk szeretnék gyűjteni a medvehagymát, azok számára itt található néhány igazán hasznos információ az Erdőkóstoló blogon.

  • burgonya krémleves medvehagymás csirkegombócokkal
  • 2 csontos csirkemell, bőr nélkül (65 dkg)
  • 3 szál szárzeller zeller
  • 1 nagy fej vöröshagyma
  • 1 szál sárgarépa
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 babérlevél
  • 1 liter víz
  • 2 nagyobb burgonya (40 dkg)
  • 5 dkg medvehagyma
  • 2 tojás
  • 2 ek olívaolaj
  • 4-6 ek zsemlemorzsa
  • 2 dl tejföl
  • citromlé, ízlés szerint

A csontról lefejtem a húst, majd a csontokat felöntöm hideg vízzel és lassú tűzön felforralom. Lehabozom, majd hozzáadom a meghámozott, megtisztított, nagyjából feldarabolt zöldségeket is, a babérlevéllel és sóval együtt. Egy-másfél órán át gyöngyöztetve főzöm.

Közben a csirkemellet ledarálom, a medvehagymát megmosom, leszárítom, igen finomra aprítom. A darált húst összegyúrom a medvehagymával, elhabart tojásokkal, olívaolajjal, sóval, és annyi zsemlemorzsával, hogy lágyabb, de jól formázható masszát kapjak. Diónyi gombócokat formázok a masszából.

A levest leszűröm, a zöldségeket szétválogatom, a burgonyát félreteszem, a többire már nem lesz szükség a későbbiekben. Felforralom a levest, majd kifőzöm benne a gombócokat, ami feljött a leves tetejére, szűrőlapáttal kiemelem. A gombócokat félreteszem, melegen tartom.

A levest ismét átszűröm, visszaszedem bele a burgonyát, felforralom, majd lehúzom a tűzről és botmixerrel pürésítem. Kevés forró levessel elkeverem a tejfölt, majd az egészet állandó keverés mellett a levesbe öntöm. Ízlés szerint még lehet ízesíteni kevés citromlével is.

A leveshez adom a gombócokat és így tálalom.

 

Címkék: , , ,

juhtúrós kalács medvehagyma pestoval

2013. április 17., szerda | kelt tészta | 2 hozzászólás

Nem múlhat el a tavasz medvehagyma nélkül, még akkor sem, ha én nem lelkesedem érte annyira, viszont van itthon valaki, aki kompenzálja az én lelkesedésem hiányát. A férjem számára a medvehagyma egyet jelent a tavasszal, és hogy ez-e az oka, vagy a medvehagyma egyedi íze, ezt nem tudni már pontosan, de évről évre az asztalunkra kerül ez az üde zöld, erőteljes illatú és ízű levél. Szerencsére már a beszerzése sem komplikált, a nagyobb városokban az áruházakban is kapható, így a medvehagyma termés szempontjából nem túl előnyös fekvésű térségekben is hozzáajuthatunk, már ha akarunk. A medvehagyma felhasználásának pedig remek módja lehet a pesto, ami kerülhet tésztára, szendvicsbe, pizzára, focacciára, vagy éppen kalácsba, mint a lenti receptben. Nekem a medvehagymából készült pesto leginkább akkor ízlik, ha pirított napraforgómaggal készül, és pecorino kerül bele, de itt is sokféle variáció lehetséges, például én most napraforgómag hiányában diót használtam hozzá, és készülhet  fenyőmaggal is (ez a 2. legfinomabb megoldás számunkra), akár a klasszikus pesto.

A medvehagyma felhasználására pedig itt található még néhány recept.

  • juhtúrós kalács medvehagyma pestoval
  • 1 kis szögletes kenyérformához
  • 30 dkg rétesliszt
  • 12,5 dkg juhtúró
  • 1 tojás
  • 10 dkg tejföl
  • 1 dl víz
  • 2,5 dkg cukor
  • 10 gr friss élesztő
  • medvehagyma pesto ízlés szerint
  • tojás a tetjére
  • liszt a nyújtáshoz

A langyos vízben feloldjuk az élesztőt és a cukrot. Amint elkezd futni, hozzáadjuk a villával áttört juhtúrót, az elhabart tojást, tejfölt, lisztet, és alaposan kidagasztjuk. Só nem szükséges hozzá, mivel a juhtúró elég sós. A tészta elég lágy, így célszerű a dagasztáshoz robotgépet használni, de kézzel is kivitelezhető a művelet. Miután a tészta elválik a kéztől és a felszíne sima, rugalmas lesz, nagyjából cipóvá formázzuk és lazán letakarjuk folpack fóliával a kelesztéshez használt tálat. Pihentetjük a tésztát, amíg duplájára nő.

A megkelt tésztát átgyúrjuk, majd bőven lisztezett deszkán nagyjából 2 centi vastag téglalapot formázunk belőle. Megkenjük ízlés szerint medvehagyma pestoval (a lenti mennyiségtől elég markáns íze lesz, aki enyhébb ízű kalácsot szeretene, használja csak a felét a pestonak), a tészta hosszanti szélein 2-3 centis részt szabadon hagyva, majd feltekerük, a hosszanti oldal mentén, a végeket pedig a rúd alá hajtjuk.

Sütőpapírral bélelt sütőformába tesszük, úgy, hogy az összeillesztett rész kerüljön alulra, majd ismét hagyjuk pihenni, amíg a duplájára kel. Közben elhabart tojással kétszer lekenjük.

Maximális hőfokra előmelegített sütőbe tesszük, a hőfokot azonnal mérsékeljük 190 C fokra, majd 30 percig sütjük.

Rácsra emelve hűtjük ki.

 

  • medvehagyma  pesto
  • 5 dkg medvehagyma
  • 5 dkg dió vagy hántolt napraforgómag, fenyőmag
  • 3-4 ek dióolaj (vagy hidegen sajtolt napraforgóolaj, olívaolaj)

A medvehagymát mossuk, leszárítjuk, majd durvára aprítjuk, mozsárba tesszük (vagy késes robotgépbe, esetleg turmixgépbe). Hozzáadjuk a száraz serpenyőben aranyszínűre pirított olajos magokat (ha diót használunk, annak a héját pirítás után dörzsöljük le), az olajat, és addig pépesítjük, amíg krémes masszát kapunk. Ha szükséges, adunk hozzá még olajat.

Az ehhez a kalácshoz használt pestoba nem került sajt, mivel a kalács tésztájában volt már juhtúró, de ha tésztához vagy egyéb célra szeretnénk használni a pestot, adjunk 2-3 dk finomra reszelt pecorinot, más érett juhsajtot, juhtúrót, esetleg reszelt parmezánt is hozzá. (a juhtúrós pestonál azonban ügyeljünk arra, hogy a túró nem áll el sokáig, így ezt a pestot néhány napon belül fel kell használni)

 

Címkék: , ,

spenótos ricottás rétes

2013. április 16., kedd | hús nélkül, sós, tészta | Nincs hozzászólás

A sós rétes vitathatatlanul az egyik kedvenc műfajom, a spenót-ricotta-fokhagyma összeállítás pedig szintén igen közel áll az ízlésemhez, így csak idő kérdése volt, hogy ez a rétes létrejöjjön. Nagyon finom, nem túl bonyolult, és ideális lehet a közelgő tavaszi piknikekre.

  • spenótos ricottás rétes
  • 2 rúd
  • 6 réteslap
  • 50 dkg ricotta
  • 1 tojás
  • 5 dkg búzadara
  • 15 dkg spenót
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 ek vaj+ 6-8 dkg vaj olvasztva a tésztához

A spenótot megmosom, lecentrifugálom/leszárítom, átválogatom és a vastagabb szárakat letöröm. A leveleket metéltre vágom.

A vajat egy nagyobb serpenyőben megolvasztom, majd rádobom a spenótot, lefedem és lehúzom a tűzről, épp csak annyi hő szükséges a spenótnak, amitől összeesik, hogy könnyebb legyen dolgozni vele, de megpárolni nem kell.

A spenótot megszórom a búzadarával, átkeverem, majd összeforgatom a villával áttört, elhabart tojással elkevert ricottával. Hozzáadom a finomra reszelt fokhagymát, sózom, alaposan átkeverem.

A réteslapot kiterítem, lekenem az olvasztott vajjal, majd újabb lapot helyezek rá, összesen 3-3 lapot helyezek egymásra egy-egy rúdhoz. A tölteléket a hosszanti oldal mentén elegyengetem, majd viszonylag szorosan feltekerem a tekercseket. Sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem, a tetejüket lekenem olvasztott vajjal.

Előmelegített sütőben 180 C fokon 25 percig sütöm, amíg aranyszínűek lesznek.

Hidegen és langyosan egyaránt finom.

 

Címkék: , , , ,

chorizos rukkola saláta sült paprikával

2013. április 11., csütörtök | saláta | Nincs hozzászólás

Egy igazán férfias saláta, mert ilyen is van. Nem csak a chorizo miatt, hanem mert ez egy igazán kiadós darab, és friss bagettel, esetleg egy kis mozzarellával kiegészítve egy éhes férfiember sem fog panaszkodni utána. Az pedig csak a ráadás, hogy friss, ropogós és színes, ízében pedig szinte már a nyarat idézi, legalábbis nekünk ilyen érzésünk támadt tőle, amire őszintén szólva már nagyon vágytunk a sok szürkeség után.

  • chorizos rukkola saláta sült paprikával
  • fejenként
  • 5 dkg rukkola
  • 4-5 dkg chorizo
  • 1 nagyobb kápia paprika (15-20 dkg)
  • 1/2 citrom leve és héja
  • csipetnyi szárított oregánó
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 3 fél olajban eltett, szárított paradicsom lecsöpögtetve (3 dkg)
  • 8-10 szem fekete olajbogyó
  • 1+1 ek olívaolaj
  • 3 ek fenyőmag
  • a tálaláshoz mozzarella, fehér kenyér

Száraz serpenyőben aranyszínűre pirítjuk a fenyőmagot, kiszedjük, félretesszük.

A chorizot vékony szeletekre vágjuk majd az olívaolaj felében addig sütjük, amíg kissé megpirul és kiengedi a zsírját. Kiszedjük a zsiradékból, lecsöpögtetjük, félretesszük. A visszamaradt zsiradékban megsütjük a kicsumázott, felkockázott paprikát a vékonyra szeletelt fokhagymával együtt. Hozzáadjuk a mozsárban finom porrá őrölt oregánót, a citrom levét és héját is, beforraljuk.

A rukkolát megmossuk, lecentrifugáljuk, majd összeforgatjuk a finomra aprított szárított paradicsommal, a sült paprikával, kimagozott, félbevágott olajbogyóval, és a chorizoval.

Tálalásnál megszórjuk a pirított fenyőmaggal.

Címkék: , , , , , , , ,

spenótos paradicsomos marhahús

2013. április 11., csütörtök | egytálétel, marha | Nincs hozzászólás

Kinek a medvehagyma jelent egyet idehaza a tavasszal, kinek a spenót és a sóska. Nos, én ez utóbbi lennék. Bár a spenót nagy kedvencem szinte bármikor, az évnek ebben az időszakában kerül mégis a legtöbbet az asztalunkra. Ez az egyébként gyors és egyszerűen elkészülő egytálétel (na jó, ha a hús darálását nem számítjuk) pedig az egyik kedvencünk lett, amióta rá vagyok kényszerítve a sietős főzésre. A húst pedig le tudja darálni bárki, akár egy kellően motivált úriember is, a beígért étel reményében.

  • spenótos paradicsomos marhahús
  • 40 dkg darált marhahús (nyak)
  • 15 dkg spenót
  • 1 doboz hámozott, darabolt paradicsom konzerv (400 gr)
  • 15 dkg vöröshagyma
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 3 dl húsleves (vagy víz)
  • 15 dkg gersli
  • 2 ek olívaolaj
  • 2 ek vaj
  • fekete bors

A hagymát finomra aprítom, a fokhagymát szintén. Az olívaolajon lepirítom a húst, nagy lángon, gyakran kavargatva, majd amikor kezd színt kapni, hozzáadom a hagymát is. Addig sütöm, amíg a hagyma üvegessé válik, majd hozzáadom a fokhagymát, átpirítom és felöntöm a húslevessel. Sózom, borsozom, hozzáadom a paradicsomot és az átöblített gersilt, majd fedő alatt, kis lángon addig főzöm, amíg a gersli megpuhul.

Leveszem a fedőt és ha sok lé maradt alatta, azt beforralom. Hozzáadom a vajat, lehúzom a tűzről, majd hozzáadom a megmosott, leszárított, metéltre vágott spenótot is. Összeforgatom, amíg a hőtől a spenót kissé összeesik, majd tálalom.

Címkék: , , , ,

pirított csiperke paradicsommal és medvehagymával

2013. április 11., csütörtök | hús nélkül | Nincs hozzászólás

Ha tavasz, akkor medvehagyma. Mert vannak idehaza elkötelezett rajongói. Ez az egyszerű megoldás pedig a lehető legtöbbet ad vissza a medvehagyma utánozhatatlan ízéből. Eredetileg friss bagett készült volna mellé, de a kelesztési idővel elszámoltam magam, így végül orchiette tésztán végezte feltétként, némi érett juhsajttal meghintve. De ha már alternatív megoldások, akkor szerintem egy-két tojást ráütve csodás reggeli lehet belőle, de akár natúr húsok mellé köretnek is megfelel.

  • pirított csiperke paradicsommal és medvehagymával
  • 50 dkg csiperke
  • 25 dkg datolyaparadicsom
  • 5 dkg medvehagyma
  • 2+2 ek olívaolaj
  • 2 ek balzsamecet
  • 2 dkg vaj
  • fekete bors

A gombát megtisztítom, a fejeket négyfelé vágom. A medvehagymát megmosom, leszárítom (salátacentrifuga ideális a feladatra), majd vékony csíkokra metélem.

Az olívaolaj felén a gombákat nagy lángon, gyakran rázogatva lepirítom. Amikor kezdenek színt kapni, hozzáadom a vajat és sózom, majd kiszedem a serpenyőből és félreteszem.

A serpenyőt kitörlöm, majd a maradék olívaolajon megsütöm az egészben hagyott, megmosott, leszárított koktélparadicsomokat. Addig sütöm nagy lángon, gyakran rázogatva, amíg a héjuk narancsos színű lesz, kissé kivilágosodik és felhólyagosodik. Mérsékelem a lángot, hozzáadom a balzsamecetet, ezzel kissé beforralom. Sózom, borsozom, végül hozzákeverem a gombát, lehúzom a tűzről és megszórom a medvehagymával, összeforgatom. Tovább sütni már nem szükséges, a maradék hő épp elég hozzá, hogy összeessen a medvehagyma.

Friss kenyérrel, tükörtojással vagy főtt tésztával és reszelt sajttal is nagyon finom.

Címkék: , , , ,