húskenyér ecetes uborkával

Vagy egybesült fasírt. Mindegy hogy hívjuk, a kisfiam egyik kedvenc étele következik. Tulajdonképpen minden ünnepi eseményre ezt kéri, annak ellenére, hogy ez nem egy kifejezetten ünnepi étel, inkább házias, gyorsan elkészülő finomság, de hát a három és fél évesek már csak ilyenek. Krumplipürével rendeli természtesen. Ezen az érdekességen túl azonban ez egy könnyen összeállítható recept, ami napokra megoldhatja egy kisebb család élelmezési problémáját, akár ha munkahelyi ebédről, akár piknikről van szó, de főzelékfeltétként is remekül funkcionál, mi már minden helyzetben teszteltük.

• 1 kg sertéshús ( 1/3 hasalja, 2/3 comb)(ha nincs hasalja, akkor 85 dkg comb, 15 dkg húsos szalonna)
• 2 zsemle
• tej
• 4 tojás
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld
• 1 nagy fej vöröshagyma (12-15 dkg)
• 4 gerezd fokhagyma
• 2 ek vaj
• 15 dkg ecetes uborka
• olívaolaj

A hagymát, fokhagymát finomra aprítom, majd a vajon üvegesre fonnyasztom a hagymát, hozzáadom a fokhagymát és kissé átpirítom. A zsemléket széttépkedem és leöntöm forró tejjel.

A húsokat ledarálom (szerencsésebb esetben ezt a hentes már megteszi), majd alaposan összegyúrom a hagymával, a tejtől alaposan kinyomkodott és szétmorzsolt zsemlével, az elhabart tojásokkal, finomra aprított petrezselyemzölddel, sózom, borsozom (ízlés szerint), majd hozzáadom az apró kockákra vágott ecetes uborkát, ismét átgyúrom.

Egy tepsit sütőpapírral kibélelek (mert így könnyebb lesz mosogatni), kiolajozom, majd a masszából két hosszú rudat formázok a tepisben olajos kézzel. A tetejüket olívaolajjal vékonyan átkenem, majd előmelegített sütőben 200 C fokra állítva a hőmérsékletet (villanysütő alsó-felső sütés)  50 percig sütöm. Nekem a sütőhőmérőm végig 180 C fokot szokott mutatni a művelet közben, tehát pontosabb hőfoknak inkább ezt adnám meg.

A kész húskenyeret rácson hűtöttem ki.

Címkék: felvágott helyett, sertés, uborka

teriyaki marhahátszín

Kezdem azzal, hogy ez a teriyaki nem az az igazi teriyaki, ugyanis nem mirinnel, hanem édes szamorodnival készült, tekintettel a vidéki anyagbeszerzés nehézségeire. A szamorodni azonban azonos mennyiségű mirinnel helyettesíthető az autentikus(abb) recepthez. Akit pedig a fenti félangolos és angolos közti megoldás elriaszt, annak írom még az elején, hogy a félangolosra sütött változathoz is lesz sütési idő a receptben.

Tehát a hátszín. Az nem újdonság, hogy vidéken érlelt marhahúst kapni csak argentin vagy francia importból származót lehet, nagyjából 6-8 kg-os átlagkiszerelésben a Metroban. Idáig még én sem merészkedtem, bár már tervbe van véve egy hátszín megosztó csoport szervezése. Azután az sem újdonság talán, hogy a nagyobb magyar vágóhidakra felhajtott, sokszor kimustrált, túlkoros Holstein Frízek húsa nem a legjobb minőségű, így érdemes megbízható henteseket találni,  ahol kisebb vágóhidak sokszor jobb minőségű marháit is be lehet szerezni. Az is tény, hogy érlelés nélkül a marhának csak a bélszín része lesz puha, nem véletlen, hogy ez terjedt el leginkább hazánkban, ha angolos, félangolos steakról, egész sültről van szó. De nem ez a legfinomabb része. A hátszín és rostélyos pedig megkülönböztetett bánásmódot igényel. Én most egy olyan köztes megoldást találtam, hogy a szokásos beszerzőhelyemen vásárolt növendék marha hátszínét házilag érleltem 5 napig egy teriyakira megtévesztésig hasonlító pácban, majd kérget sütöttem rá, és 80°C fokos sütőben pihentettem még közel egy órán át. A képen látható eredmény számunkra tökéletes, vajpuha, az íze pedig isteni, de ismétlem, akinek ez túl véres, írok sütési időt a félangolos elkészítési módhoz is. Én szezámolajban pirított sárgarépát és újhagyma karikákat adtam mellé köretnek, pirított szezámmaggal és fekete kömény maggal megszórva, de a köret ízlés szerint változtatható, egyes hangok szerint a steak krumpli is megbocsájtható lett volna mellé.

Bővebb információk a jó marhahúsról és annak sütéséről, érleléséről a Bűvös szakácson.

50 dkg hátszín (növendék marha)

4 ek szójszósz

4 ek mirin (vagy édes szamorodni)

1 ek nádcukor

1 gerezd fokhagyma

2 cm gyömbér

2 ek szezámolaj+ a sütéshez

A húst lehártyázom, leitatom róla a nedvességet. A fokhagymát kés pengéjével meglapítom, a gyömbért csíkokra vágom, majd kikeverem a szójaszósszal, szamorodnival, nádcukorral, szezámolajjal, megforgatom benne a húst, egy mélyebb tálba teszem, a maradék pácot ráöntöm, a tálat zsírpapírral lefedem. Hűtőbe kerül 5 napra, naponta egyszer-kétszer megforgatom a húst a pácban.

Sütés előtt egy órával kiveszem a hűtőből, letörlöm róla a pácot.

Forró serpenyőben kevés szezámolajat hevítek, majd körbesütöm rajta a húst, amíg mindenhol aranybarna kérget kap.

A serpenyővel együtt előmelegített sütőbe teszem, 80°C fokon 50 percig sütöm. Félangolos eredményhez egy ekkora darab húst 1,5 órán át kell a sütőben hagyni, ekkor érdemes 1 óra után megfordítani. (nagyobb darab hús esetén fél kilónként fél órával érdemes növelni a sütési időt)

Címkék: marha

recept és programajánló a hétvégére: kecskesajtkrémes füstölt pisztrángos sóskatekercsek és egy vidéki piac

Én jelenleg még mindig igen alaposan el vagyok foglalva hivatalos kötelezettségeimmel, de egy gyors poszt erejéig mindenképpen szeretnék bejelentkezni, mivel egy, a szívemnek igen kedves esemény kerül végre megrendezésre a hétvégén: egy termelői piac a Tokaj melletti Sárga Borház parkolójában, ahol a helyi termelők kiváló minőségű élelmiszereit lehet majd megvásárolni. Az első alkalomra való tekintettel pedig színes programok is tarkítják majd az egyébként sem unalmas rendezvényt.

Mivel pedig recept nélkül nem szeretek jelentkezni, hoztam egy izgalmas borkorcsolyát is – persze hogy sóskával, hisz alig vártam idén is, hogy kizöldelljen ez a növény. A blansírozott sóskalevelekbe füstölt pisztráng, kecskesajtkrém és kapribogyó került, mellé pedig a tokaj-hegyaljai Disznókő pincészet 2011 évjáratú száraz furmintja, ami remekül elkísérte a tekercseket.

Tehát először a plakát:

A Zempléni Nemzeti Parkért Szövetség Mezőzombor Önkormányzatának támogatásával minden hónap második vasárnapján 10:00-15:00 óra között kézműves piacot rendez TOKAJ-HEGYALJA PIAC néven a Disznókő Szőlőbirtokon a Sárga Borház parkolójában.

Megnyitó: 2012. április 15-én.

Szeretettel várunk mindenkit, ismerkedjenek a termelőkkel, portékáikkal!

A Tokaj-Hegyalja Piac lehetőséget biztosít a helyi – elsősorban tokaj-hegyaljai, zempléni és környékbeli – élelmiszertermelőknek és kézműveseknek portékájuk népszerűsítéséhez és értékesítéséhez.

A piacon kizárólag a vidék egyedi minőségű, kis mennyiségben, hagyományosan előállított élelmiszerei és egyéb kézműves termékei jelennek meg a friss és feldolgozott zöldségtől, gyümölcstől kezdve a füstölt húsárun, sajtokon, mézeken át a használati tárgyakig.

A megnyitót gyermektáncház, filmvetítés, furmint kóstoló és a környező dűlőket felfedező barangolás színesítik. Fűszeres Eszter erdőbényei gasztroblogger és a Sárga Borház étterem is ínycsiklandó meglepetésekkel készül.

Töltsék kedvüket és kosarukat a Tokaj-Hegyalja piacon! Tegyük e vasárnapokat együtt ünneppé, ahol találkozásinkból újra megszületik a tájat művelő ember odaadása iránti megbecsülés.

Elérhetőségeink: tokajhegyaljapiac.blogspot.com, tokajhegyaljapiac@gmail.com, aktuális információk a Facebook oldalunkon.

A Piac szervezői

Aztán pedig a recept:

• 10 dkg friss típusú, lágy, édeskés kecskesajt
• 10 dkg tejföl
• 4 ek kapribogyó
• 6-8 dkg füstölt pisztráng
• két maréknyi nagyobb sóskalevél

A sóskát megmosom, szárát letöröm, egy pillanatra forró vízbe dobom, majd kiszedem és jeges vízben lehűtöm. Szárazra itatom a leveleket.

A kecskesajtot villával összetöröm, majd krémesre keverem a tejföllel.

Egy-egy sóskalevél szélére egy kiskanálnyi krémet teszek, erre egy darabka pisztrángot és pár szem kapribogyót, ahogy a levél mérete engedi, majd feltekerem a tekercseket.

Címkék: édesen liszt nélkül, kapri, kecskesajt, más, pisztráng, sós, sóska

pirított mogyorós babtorta kakaós mandulás mascarpone krémmel

Vannak receptek, amik éveket várnak a megvalósításra. Ebben az esetben évtizedeket. Az első süteményeskönyv, amit olvastam, a Váncza kicsi piros vászonkötésű sütis könyve volt, és bár azóta átforgattam már pár desszertes kiadványt, máig ez maradt az abszolút kedvenc (szorosan utána a nagy szürke, Nova könyvkiadó gondozásában 1000 éve megjelent süteményeskönyvvel) Szóval ebben a Váncza könyvben rengeteg könyvjelző lett betéve 20 éve (hát igen, akkoriban meséskönyvek helyett sütis könyvet olvasgattam lefekvés előtt), a könyvjelzők azóta fogytak, és ezek kapcsán örök kedvencekkel ismerkedtem meg, de ez a babtorta máig váratott magára. Ha pedig már ennyit várt, ne legyen olyan egyszerű, készüljön adzuki babból. Persze a recept nem ezt írja, libamáj paszullyal éppoly jó ez a recept (aki most még csodálkozik, annak elmondom, hogy a régi szakácskönyvekben a babot előszeretettel használták a gesztenye helyettesítésére, mivel állagban, ízben igen hasonló a végeredmény), de én most adzuki babot használtam, és ezen gondolatmenet mentén haladva a vanília+citrom, mint fűszerek is átváltoztak garam masalává, ami igencsak jót tett a tortának, szenzációs ízű darab született. Azt pedig már magyaráznom sem kell, hogy az eredetileg tejszínahabbal bevont tortára nálam nyers kakaóporral és keserű mandula kivonattal ízesített krém került.

Én túlozni nem akarok most, tényleg, de ez a torta isteni!

• 20 cm átmérőjű tortaformához:
• 18 dkg bab (adzuki)
• 15 dkg nádcukor
• 5 dkg törökmogyoró
• 3 tojás
• 1 púpos tk sütőpor (7 gr, fél zacskó)
• 1 tk garam masala
• krém:
• 25 dkg mascarpone
• 1 ek kakaópor (holland)
• 3 csapott ek porcukor
• 1 tk keserű mandula kivonat

A babot beáztatom nagyjából 12 órára, majd friss vízben puhára főzöm, leszűröm, átöblítem, botmixerrel pürésítem, nagyon simára.

A mogyorót száraz serpenyőben megpirítom, majd ledörzsölöm a héját és késes aprítóban/darálóban porrá őrölöm.

A babpüréhez adom a tojások sárgáját, cukrot, a garam masalát (vagy helyette vaníliás cukrot és reszelt citromhéjat, ízlés szerint), hozzászitálom a sütőport, alaposan elkeverem.

A tojások fehérjéből kemény habot verek, majd óvatosan  a babos masszához forgatom.

A sütőtálat kivajazom, kilisztezem, vagy sütőpapírral kibélelem, illetve én most szilikon formát használtam, ami nem igényle előkészítést. A tésztát a formába öntöm, a tetejét elsimítom.

180C fokon 40 percig sütöm (villanysütő, alsó-felső sütés), vagy tűpróbáig.

A kisült tésztát rácsra borítva hűtöm ki. Vigyázat, a tészta lisztmentes, így egy kicsit törékenyebb, óvatosan érdemes vele bánni.

A krémhez a mascarponeba szitálom a porcukrot, kakaóport, hozzáadom a keserűmandula kivonatot, majd habverővel alaposan kikeverem. Kihűtöm, mielőtt a tortára kenem.

A kihűlt tortát bevonom a krémmel.

A torta receptje: Váncza: A mi süteményes könyvünk

Címkék: bab, édes, mascarpone, törökmogyoró

gyors vacsorák 4-5.: karajszeletek gorgonzolával, vajban sült körtével és karamellizált petrezselyemgyökér kelbimbóval

Gombhoz  a kabátot. Bár mindkét étel nagy kedvenc lett, ennek a bejegyzésnek az apropója mégis az a két csodás szerzemény, aminek nemrég a tulajdonosa lettem. Az ott kezdődött, hogy imádom az öntöttvas edényeket. Gondolom, vannak ezzel mások is így, nagyon jó bennük főzni, van is egy pár darab belőle itthon. Aztán amikor Duendénél megláttam azokat a csodás öntöttvas edényeket, akkor már nem csak az anyag, hanem a forma is elkezdett érdekelni, el is kezdtem kutakodni, erősen vidéki lévén főként az interneten, így találtam erre a honlapra, ahol gyönyörű és nagyon jó minőségű svéd Skeppshult öntöttvas edényeket és serpenyőket lehet beszerezni. Jelenleg egy kis fanyelű öntöttvas serpenyő és egy kis sütőtál boldog tulajdonosa vagyok, és ha tehetném, mostanában mindent ezekben készítenék, és azt tervezem, hogy bővítem majd idővel a gyűjteményem. Szóval ez volt a gomb.

Aztán most a kabát. A tél legvégét idézi még meg ez a két étel, de tegnap a zöldségesnél még találtam szép kelbimbót és körtét is, szóval talán nem csúsztam ki nagyon a szezonból velük. Az első egy egyszerű karajszelet, amit a tetejére morzsolt gorgonzola tesz különlegessé, és tényleg percek alatt elkészül, akár több főre (és akár sima serpenyőben) is. A kelbimbó pedig egészen új dimenziókat kap a juharsziruppal karamellizált petrezseyem gyökértől, ami szerintem önmagában is kitesz egy vacsorát, akár egy pohár borral és néhány szelet friss bagettel elkísérve.

• fejenként 2 ujjnyi vastag szelet hosszúkaraj (15-20 dkg)
• 1 ek olívaolaj
• 1 ek vaj
• só
• bors
• 2-3 dkg gorgonzola dolce
• 2 körte
• 1 ek méz
• 2 dkg vaj
• 0,5 dl száraz, gyümölcsös fehérbor

A karajról a vastag hártyát levágom (ha van rajta), kicsit klopfolóval megütögetem. A vaj és olívaolaj keverékében mindkét oldalát 2-2 percig sütöm, sütés közben sózom, borsozom. Kiveszem, fedeles hőálló edénybe fektetem a szeleteket, rájuk morzsolom a gorgonzolát, lefedem a tálat, majd meleg helyen (pl langyos sütő) pihentetem pár percig, amíg a sajt ráolvad a karajra és elkészül a körte is.

A körtét hosszában négyfelé vágom, majd a karaj sütéséből visszamaradt zsiradékhoz adom a vajat, felhevítem és a körte cikkeket minden oldalukról színesre sütöm, közben rácsorgatom a mézet is. Felöntöm a borral, beforralom.

A karaj mellé adom a körtét köretnek, de aki kívánja, egy kis krumplipürével is kiegészítheti.

• 35 dk kelbimbó
• 35 dkg petrezselyemgyökér
• 1 salotta
• 2 ek juharszirup
• 5 dkg bacon
• 0,5 dl száraz fehérbor
• 1 ek olívaolaj

A kelbimbót megtisztítom, a salottát finomra aprítom, a petrezselyemgyökeret megtisztítom, fél centis karikákra vágom. A bacont vékony csíkokra vágom. Az olívaolajon kisütöm a baconből a zsírt, majd hozzáadom a gyökeret, salottát és a juharszirupot, kis láng fölött addig sütöm, amíg aranysárga bevonat képződik a gyökérkarikákon. Hozzáadom a kelbimbót, a bort, majd lefedem és addig párolom, amíg a kelbimbó megpuhul. Leveszem a fedőt, elforralom a levét és tálalom.

Címkék: bacon, egytálétel, fél óra, juharszirup, kelbimbó, köret, körte, petrezselymegyökér, sertés

céklakrémleves kelkáposztával

Nem borscs, mert nem az, csak majdnem, illetve inkább csak valami hasonló. Ismét a családi hétvégén beszerzett kiadós marhahúsleves tartalék sarkallt erre az egyszerű, mégis nagyon finom leves elkészítésre. Tulajdonképpen céklakrémleves, kelkáposzta betéttel, ami lehetett volna ugyan sima fehér káposzta is, csak hogy nagyobb legyen a hasonlatosság, de én a kelkáposztát annyira szeretem, és remekül illett is a levesbe. Szóval recept, mert erről nincs is mit beszélni többet, aki szereti a borscsot, az szerintem ezt is imádni fogja.

• 1 liter erős marhahúsleves
• 50 dkg cékla
• 15 dkg krumpli
• 15 dkg zsenge kelkáposzta
• 1 babérlevél
• 4-5 szem szegfűbors
• 2 gerezd fokhagyma
• 0,5 dl passzírozott paradicsom
• 1 fej vöröshagyma (15 dkg)
• 1,5 dl tejföl

A hagymát nagyjából feldarabolom, és az olajon üvegesre fonnyasztom. Hozzáadom a passzírozott paradicsomot, a meghámozott, feldarabolt céklát, krumplit, a fokhagymát, felöntöm a húslevessel, hozzáadom a babérlevelet, szegfűborsot és fedő alatt addig főzöm, amíg a cékla megpuhul. Kiszedem a babérlevelet, botmixerrel pürésítem.

A kelkáposztát nagyon vékonyra metélem, majd a leveshez adom, visszateszem a tűzre, felforralom, 2-3 percig főzöm. A tejföllel és egy kevés levessel hőkiegyenlítést végzek, simára kavarom, majd a levesbe öntöm é kavargatva összeforralom.

Címkék: cékla, fél óra, kelkáposzta, krumpli, leves, tejföl

aszalt paradicsomos, olajbogyós fetakrém és mini lepények

Egy olyan bejegyzés, ahol nincs is igazából pontos recept, de meg kell írnom, mert itt a tavasz, és  süt a nap, és lehet ráérősen reggelizni  a teraszon, a melegben, napfényben. És innentől fogva megint nem lehet fotózni az udvaron, mert a fotómodellt megeszik a macskák és/vagy a vörösbegyek, vagy a macskák eszik meg a vörösbegyeket, amíg azok a fotómodellt eszik, de nem is lehet igazán lekövetni, mert hangos és nyüzsög az egész erdő körülöttünk, és mi ettől vidámak is vagyunk, pedig a család 2/3 részének már megint be van gyulladva a torka, de mindez nem érdekes, mert itt a tavasz és nemsokára jön a nyár. Pont.

Amit pedig mégis hoztam, az egy banálisan egyszerű és kézenfekvő, de attól még nagyon finom krém, amit szendvicsre lehet kenni, vagy pirítósra, vagy a pizza megmaradt tésztájából készült pici lepényekre. Feta, olajbogyó, aszalt paradicsm- már-már triviális így együtt, aztán kell még bele metélőhagyma, hogy harsogó zöldünk is legyen. A lepények pedig egy egyszerű (maradék) pizzatésztából készültek, amiket fél centi vékonyra nyújtottam, pogácsaszaggatóval szaggattam ki, megkentem a krémmel, tettem rájuk egy-egy félbevágott, magjától megfosztott datolyaparadicsomot, és 200 C fokos sütőben 10 perc alatt megsütöttem.

• 20 dkg lágy, krémes feta
• tejföl, amennyivel krémesre lehet a fetát keverni (nagyjából 1 dl)
• 2 maréknyi zöld olajbogyó
• 1 maréknyi olajban eltett aszalt paradicsom,lecsöpögtetve
• 1 nagy csokor metélőhagyma

A paradicsomot és oljabogyót nagyon apróra vágom,  a metélőhagymát szintén. A fetát villával összetöröm, a tejföllel krémesre keverem, majd hozzáadom az azsalt paradicsomot, oljabogyót és metélőhagymát is.

Akit a pizzatészta is érdekel, az receptet itt talál hozzá.

Címkék: aszalt paradicsom, felvágott helyett, feta, kelt tészta, metélőhagyma, olajbogyó, sós

mini rétestekercs mézés gyömbéres szűzpecsenyével és brokkolival

Az a helyzet, hogy nálam időről időre előkerülnek ezek a kis rétestekercsek, mert egyfelől imádom gyártani a kis hengereket, másfelől csinosak és praktikusak, akár vendégvárásról, akár munkahelyi ebédről van szó. Mostanában két elöprő sikert arató recept született, egy juhtúrós aszalt szilvás (szintén sós változat) és ez az enyhén keleti irányba mutató ízű darab. A finom, fűszeres szűzpecsenye mellé párolt brokkoli került, mindez rétestésztába töltve. Ami az előbb leírtakon kívül még vonzóvá teszi ezt a receptet, hogy az egyébként a brokkolit a fura, marsbéli növénynek imponáló külleme miatt meg nem evő gyerekem azt a ropogós tészta burkában már szó nélkül, sőt kifejezetten lelkesen elfogyasztotta. A szűzpecsenye helyettesíthető más hússal is, aki a csirkemellet vagy borjúcombot jobban szereti, az használja nyugodtan azt a sertéshús helyett, a lényeg, hogy kevés sütéssel+párolással is könnyen megpuhuló húst válasszunk hozzá.

• rétestekercsek mézes gyömbéres szűzpecsenyével, brokkolival
• 6 réteslap
• 1 kis szűzpecsenye (40 dkg)
• 50 dkg brokkoli
• 1 kis vöröshagyma (6-8 dkg)
• 2 gerezd fokhagyma
• 3 cm gyömbérgyökér (vagy egy csapott tk szárított gyömbér)
• 2 ek szójaszósz
• 2 csapott ek méz
• 1 lime
• só
• olívaolaj vagy napraforgóolaj

A szűzpecsenyét lehártyázom, majd kis, nagyjából centis kockákra vágom. A hagymát finomra aprítom, a fokhagymát szintén, a brokkolit megmosom, lecsöpögtetem, apró rózsákra szedem.

Kevés (1-2 evőkanálnyi) olívaolajon a húst a hagymával együtt lepirítom, mad hozzáadom a fokhagymát, finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levét, a mézet, szójaszószt és a lime levét. Hozzáadom a brokkolit is, sózom, majd lefedem és kis láng fölött addig párolom, amíg a brokkoli kissé megpuhul, de még roppanós marad.

A réteslap egyik felét lekenem olajjal, kettéhajtom, majd a keskenyebbik végére halmozom a töltelék 1/6 részét. A tészta két hosszanti oldalát felhajtom a töltelékre, majd feltekerem. Végül lekenem olajjal és sütőpapírral bélelt tepsibe teszem. Ezt az összes réteslappal megismételem.

Előmelegített sütőben 200 C fokon 15-20 percig sütöm, vagy amíg a tészta ropogós, aranybarna lesz.

Rácson hűtöm ki.

Címkék: brokkoli, sertés, sós, tészta

kókuszos gríztorta citrom sziruppal

Aki szereti a ragacsos közel-keleti sütiket, annak ez be fog jönni. Aki tejmentes, de mégis finom desszertre vágyik, annak szintén. Én nem vagyok egy nagy süteményes (ellentétben a fiúkkal), de ezek az aromás, szirupos sütik engem teljesen levesznek a lábamról. Ez tulajdonképpen a harissza (nem a fűszerpaszta, hanem a sütemény) egy kicsit megtekert változata, levegősebb az állaga a tojás miatt, így jobban magába issza a szirupot, és nem kerül bele tejtermék, csak kókusztej, mert így egyszerűbb, és még inkább kókuszos lesz az egész.

• kókuszos gríztorta citrom sziruppal
• 20 cm átmérőjű kerek formához
• 4 dl kókusztej
• 10 dkg gríz
• 5 dkg kókuszreszelék
• 2 tojás
• 5 dkg nádcukor
• vaj/kókuszzsír a formához
• a sziruphoz:
• 2 nagyobb citrom
• 10 dkg cukor
• 1 dl víz

A kókusztejben megfőzöm a grízt, lehúzom a tűzről, hozzákeverem a kókuszreszeléket, cukrot, ha kihűlt, belekeverem az elhabart tojásokat is. Kivajazott (vagy ha van, kókuszzsírral kikent) sütőtálba öntöm, előmelegített sütőben

180 fokon (villanysütő, alsó-felső sütés) 40 percig sütöm.

A sziruphoz az egyik citrom héját citrushámozóval vékony csíkokban lehántom (ha ez nincs, éles késsel le lehet vágni úgy, hogy a fehér rész ne kerüljön bele, majd vékony csíkokra metélni, esetleg a reszelő nagyobbik lyukú oldalával lereszelni), majd a cukorral, 1 dl vízzel és a két citrom kifacsart levével együtt sűrűs szirupot főzök.

A forró sütit megszurkálom villával, majd rámerem a szirupot, úgy hogy mindenhova egyenletesen jusson belőle.

Ha a szirupot magába itta a tészta, lehet szeletelni.

Címkék: citrom, édes, kókusz, kókusztej, tejmentes

mangós almalekvár mandarinnal, vaníliával, gyömbérrel

Ez is egy téli lekvár, a kedvenc téli lekvár alapanyagomból: almából. Persze itt az alma inkább csak a lekvár testét adja, a karakteres ízek a gyömbérnek, vaníliának, mangónak és mandarinhéjnak köszönhetők. Finom, fűszeres lekvár, amiben a mangó kicsit darabosra van hagyva. Akár vajas kenyérre kenve, akár sütemény töltelékébe remekül működik, de még ajándéknak is kiváló. Lekvárt főzni pedig ekkora mennyiségben igazán nem nagy munka, pár perc alatt összeállítható és egy szélesebb fazékban fél óra alatt el is készül, kerámia bevonatos (vagy teflon) edényben készítve pedig a kavargatást sem kell túlzásba vinni.

• 2 kis, 330 ml-es üveg
• 1 kg alma
• 15 dkg nádcukor
• 2 nagy mandarin (20 dkg)
• 1 mangó
• 2 dl víz
• 4 cm gyömbér
• 1/3 rúd vanília

Címkék: alma, fél óra, mangó, üveges