2011. május 22-i archívum

Akácvirágos cukor és szirup

2011. május 22., vasárnap | üveges | 5 hozzászólás

Avagy hogyan tegyük el a tavasz illatát?

Az akácvirág tartósítására remek módszer a kandírozás, készülhet belőle szörp a hagyományos, bodzaszörphöz hasonló, vagy esetleg a felgyorsított módon, lehet belőle ecet és likőr, de ezek egyfelől már szerepelnek a blogon, másfelől meg ezeket nem lehet mindenféle desszerthez felhasználni. (bár vannak próbálkozások)

Tehát az idén készült egy akácvirágos cukor, Beatbull ötlete nyomán, amit sütemények ízesítésére és édesítésére szeretnék majd felhasználni, továbbá egy szirup, palacsintához természetesen.

  • akácvirágos cukor:
  • 5 dl kristálycukor
  • 5 dl akácvirág

Az akácvirág mennyiségét jelen esetben úgy mértem ki, hogy alaposan belenyomkodtam a mérőedénybe, vagyis elég sok virág került a cukorba. A virágokat  késes robotgéppel összedolgoztam a cukorral.

Egy rácsot letakartam sütőpapírral, majd a cukrot szétterítettem a papíron. Innen két út van: napon szárítani, tüllel letakarva, vagy langyos (30-40°C) sütőben. Ha a cukor kiszáradt, üvegekbe lehet tölteni.

Én porcukorként, sütire szitálva is szeretném majd felhasználni, így egy adagot kávédarálóval porrá is őröltem belőle.

  • akácvirág szirup
  • 2 dl nádcukor
  • 4 dl akácvirág
  • 2 dl akácméz

A cukorból másfél deci vízzel szirupot főzünk, majd ha kihűlt, a  száráról lecsipkedett akácvirágokkal és a mézzel összeforgatjuk.

Hűvös helyen 4-5 napig állni hagyjuk, időnként összerázzuk, majd leszűrjük.

Címkék: ,

Akácvirágos ricottás kelt palacsinta citromfüves mézzel

2011. május 22., vasárnap | desszert, kelt tészta | 4 hozzászólás

Bár nálunk még szépen tartja magát az akácvirág, köszönhetően a több magasságban virágzó fáknak, de az elsőként kinyílt virágok már itt is megadták magukat, szóval az idén ezek az utolsó akácos posztok. Bár korábban elkészült már ez a palacsinta, ahogy azt a facebookon is említettem, de sajnos az elmúlt napok ismét igen zsúfoltra sikerültek, így aztán a szezon legvégére sikerült csak megírnom ezeket a posztokat, viszont ahol akad még egy-két fürt akácvirág, ott még elkészülhet ez a finom palacsinta.

Azért jó oldala is van a dolgoknak, mivel így a citromfű szirup helyett Olzka időközben posztolt erdő illatú desszertje nyomában járva citromfüves mézet készítettem, ami még a szirupnál is sokkal de sokkal finomabb.

  • 25 dkg ricotta (lágy, kis szemcséjű, Óvártej, vagy a tégelyes olasz fajta)
  • 2 tojás
  • 1,5 dl tej
  • 10 dkg liszt
  • 4 dkg vaj
  • 2 ek nádcukor
  • 1 dkg friss élesztő
  • 5 fürt akácvirág (3 maréknyi virág)
  • a mézhez:
  • 2 dl folyós semlegesebb ízű virágméz (vagy akácméz)
  • 1 nagy csokor citromfű, szárával együtt (nagyjából 3 maréknyi)

A vajat megolvasztom, hozzáadom a tejet és langyosra melegítem. (de ne legyen túl meleg!) Feloldom benne az élesztőt, majd hozzáadom a cukrot, tojásokat, lisztet, ricottát és habverővel csomómentesre keverem. Sűrű palacsintatészta állagúnak kell lennie. Félreteszem kelni.

Ha a tészta a duplájára emelkedett és tele van buborékokkal, átkeverem, hozzáadom a  száráról lecsipkedett akácvirágokat is.

Forró teflon palacsintasütőbe kis merőkanálnyi (úgy 3 evőkanálnyi) adagokat szedek belőle, szétkenni nem kell, amennyire magától szétterül a massza, az épp elég. Mindkét oldalán mérsékelt láng felett aranyszínűre sütöm. Ha nem teflon a palacsintasütő, akkor minden adag előtt kenjük ki zsiradékkal a serpenyőt.

A mézhez a megmosott, leszárított, szárával együtt széttépkedett citromfüvet a méz hozzáadása után botmixerrel pürésítem. 1 órán át hagyom állni, majd leszűröm.

A palacsintákat a mézzel leöntve adom az asztalra, de lehet díszíteni citromfűvel vagy akácvirággal is.

 

 

Címkék: , , , , ,