Tegnap azért volt nagy meglepetés, amikor a kebabnak tervezett húsról kiderült, hogy zömmel csont és ín, és sok mindenre alkalmas (pl Férj szerint kutyaeledelnek, bár kissé zaklatott és csalódott volt a meghiúsult terveink miatt, amikor ezt mondta), de kebabnak nem. Egyébként nagyon szép, fiatal hús, jó áron, helyes kis egységcsomagban apróhúsként árulják (természetesen a Metroban), és nekem eszembe sem jutott áttapogatni a vákuumzacskózott adagot a csontok után, amikor megvettem (főleg azért, mert nagy gátat tud szabni az alapos és körültekintő vásárlásnak egy 17 hónapos, aki teljes hangerővel csatakiáltva rohangál közben körbe-körbe egy vákuumfóliázott kacsacombbal a kezében a hűtőkamrában). Legközelebb már okosabb leszek, számítok rá, bár kebabot továbbra sem tudok majd előállítani kedvező áron, de levesnek nagyon jó ez a hús is, és a tárkonyos bárányraguleves amúgy is nagy kedvencünk.
És igen, ez mégsem az lett, inkább olyan csajos változat, sok zöldséggel, citrommal, tejszínnel. Ennek oka egyfelől az, hogy a kertben növő tárkony még igen fiatal, nem bírna ki egy ekkora adag leveshez szükséges ritkítást, másfelől meg ez is inkább olyan hűtőkiürítős project lett a végén, ami az értékeiből csöppet sem von le, csak magyarázza az összetételt és az arányokat.
Aztán még mit is írhatnék róla? Nagyon finom, de hát ilyen alapanyagokkal nem lehet hibázni.
A húst konyhakészen vettem, azaz már eleve fel volt kockázva 3-4 centis darabokra, így már nem nagyon tudtam volna eltávolítani belőle a vaskosabb hártyákat, inakat nagyobb veszteségek nélkül, úgyhogy a hosszas főzés mellett döntöttem, igen alacsony láng felett.
Az olívaolajat felhevítem, majd átpirítom rajta a húst nagy láng felett, gyakran kevergetve. A cél a szép pörkös aranybarna szín elérése a hús és a csontok külsején, de vigyázzunk, ne égessük meg. Ha már kezd barnulni, hozzáadom a zöldségeket is: a megtisztított, felkarikázott répát, a kettévágott zellergumót (zöldje nélkül), a finomra aprított hagymát. Addig sütöm, amíg a zöldségek is elkezdenek pirulni, majd felöntöm a borral. Visszaforralom, amíg alig marad már alatta folyadék, majd felöntöm 2 liter vízzel. Hozzáadom a babérlevelet, a szárított vargánya port, az egyik citrom finomra reszelt héját, a kakukkfű ágakat egészben (de csokorba is lehet kötni, úgy könnyebb lesz majd kihalászni), sózom. Fedő alatt igen kis lángon főzöm, épp csak gyöngyözzön a leves.
Ha a húsok már majdnem megfőttek, azaz olyan puhák, hogy villával könnyen kettévághatók, akkor kerül a levesbe a zöldborsó és a felkockázott krumpli is. Fedő nélkül addig főzöm, amíg a krumpli teljesen megpuhul, ízesítem a citromok levével, a maradék citrom finomra reszelt héjával, majd folyamatos kevergetés mellett vékony sugárban hozzácsorgatom a tejszínt is. Egyet forr és kész, tovább főzni már nem kell.
Kihalászom a kakukkfű ágait, a babérlevelet, végül megszórom a levest a nagyon finomra aprított petrezselyemzölddel, majd tálalom.
Hasonló receptek:
Miből lehetne még elkészíteni, mert nem vagyok bárány rajongó, viszont a levesért igen :)
Ha nem lenne bárány, akkor én azt hiszem, borjúból készíteném, de szigorúan csak ha van csont is hozzá.
Viszont a férjem is szokott főzni egy hasonló ragulevest, az csontos csirke felsőcombból készül.
Csirkéből és borjúból sokkal hamarabb elkészül, de a csirkénél szerintem érdemes egy kicsit erősebben fűszerezni, esetleg több vargányát használni, vagy akár champion gombát tenni a levesbe pluszba, úgy 30-40 dekát, amit a zöldségekkel lepirítasz az elején. (legalábbis én így csinálnám :) )
Ha csirkéből készíted (de még jobb, ha tyúkból), akkor a húst érdemes egyben pirítani majd főzni, aztán a végén kiszedni, ha megfőtt, kicsontozni, és a húst felkockázva visszarakni a levesbe. A másik mód (mi így szoktuk), kicsontozni, a húst felkockázni. A hús megy majd a zöldségekhez, a csontokat meg lepirítani külön, felönteni vízzel és úgy 1-2 órán át kifőzni csontlének, aztán ezzel a lével engedni fel a levest víz helyett. Ez egy kicsit macerásabb, de szerintem megéri. :)
Köszi a választ, lehet akkor inkább maradok a marhánál :D
Jó választás az is! :D
Azt hiszem, ez lesz a nyerő – csirkéből (van alaplevem : ) + vargánya helyett szegfűgombával.
Az úgy tökéletes lesz! :)
Én csak azért csináltam szárított vargányával, mert ez volt itthon. (tiszta szégyen, tudom, erdő mellett… A kertben volt ugyan valami, ami kísértetiesen hasonlított a szegfűgombához, de alapvető gombászati ismeretek hiányában vakmerőség lett volna. :) )
Jó étvágyat hozzá, remélem ízleni fog! :)
Még hogy ízlett… Nagyon finom volt!!!! Csak most jutottam el odáig, hogy meg is valósítsam. Igaz, az expressz csirkecombfilés + alapleves változatban, de szegfűgombával (a krumplit ki is hagytam).
Jobb későn… :D
Örülök hogy ízlett, a férjemnek is a csirkehúsos a kedvence! (bár nekünk ahhoz még szegfűgombával nem volt szerencsénk, de el tudom képzelni… :) )
Nekem is csak onnan van még, hogy amikor sokat vettem, akkor a piacos néni azt mondta, hogy ha nem használom el, fagyasszam le úgy ahogy van (mosatlanul) és ha használni akarom, akkor csak langyos vízbe kell beletenni és már főzhetek vele… Állítólag minden gombánál jó ez a módszer.
Köszönöm az infót, mindig tanul az ember! :)
Legközelebb kipróbálom így lefagyasztani a gombát! :)
2010. június 14., hétfő