2010. április 11-i archívum

Sóban sült márna egyszerű kevert salátával

2010. április 11., vasárnap | hal, saláta | 4 hozzászólás

P1012503

Már megint márna, mert maradt még mára.(elnézést)

Szóval ezért nem szabad menni a Metroba éhesen vásárolni… Mert képes vagyok elkölteni a család kosztpénzét, és cserébe hazahozni mindenféle tücsköt-bogarat. Néha szó szerint. A halas pult a gyengém, ha valami friss és szép, azt el KELL hoznom. Így jártam a márnával is. Tegnap lett belőle egy újhagymával megtömködött, egészben sütött változat, ma meg Lorien receptje után sóban sütöttem meg a halakat (bár az én kis olasz import márnáim mindössze 25 dekásak voltak 2,5 kiló helyett). Igazából a sóban sütés hatalmas találmány, egészen elvette a márna (számomra) tolakodóan erős aromáját, szóval nagyon jót tett a halnak.

A saláta mellé a világ legegyszerűbb kevert salátája, igazi retró kilencvenes évek, amikor minden étteremben ezt lehetett kapni, némi sajttal vagy sült csirkemellel megspékelve, és hatalmas innovációnak számított az ecetes-cukros lében ázó löttyedt, bánatos zöldségek után. Nos, Férjnek igazából még mindig ez az egyik kedvenc salátája, szóval ezért.

  • adagonként
  • 1 márna (~25 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 karika citrom
  • kb 0,5 kg durva szemű (nem csomósodásgátolt) só ( a legolcsóbb asztali só épp megfelel)
  • a salátához ( 4 adag)
  • 1 fej jégsaláta
  • 2 nagyobb répa
  • 4 közepes paradicsom
  • 2 szál újhagyma
  • olívaolaj
  • fél citrom leve

A halat papírtörlővel áttöröljük, alaposan kiitatjuk a hasüregéből a nedvességet, majd a hasába tesszük a megtisztított, kés pengéjével meglapított fokhagymát és a félbevágott citromkarikát.

Egy sütőtálba terítjük a só felét, úgy 3 centi vastagon, megspricceljük vízzel, erre kerül a hal. Ezt befedjük a maradék sóval, úgy, hogy mindenhol betakarja. Szintén kis vízzel megcsepegtetjük (nem kell sok, csak hogy a só kicsit összeálljon).

Maximális hőfokra előmelegített sütőbe kerül (gázsütőben 260°C fok), itt 30 percig sül ezen a hőfokon.

Közben elkészül a saláta. Az jégsalátát vékony csíkokra metélem, a paradicsomot vékony gerezdekre vágom, a répát miután megtisztítottam, durvára reszelem, az újhagymát pedig hajszálvékonyra karikázom. Az összes zöldséget egy nagy tálba öntöm, meglocsolom a citrom levével és bőségesen olívaolajjal, kicsit sózom, és alaposan összeforgatom.

Ha a hal kész, a kemény páncéllá összeállt sóréteg alól kiszabadítom (kés pengéjével megütögetem hogy széttöredezzen, és a nagyobb darabokra tört sóköpenyt lefejtem a halról), a salátaágyon tálalom.

Figyelem! A hal bőre ebben az esetben nem lesz ehető, túlságosan sós!

Címkék: , , , ,

VKF! 33.-Hajdinás kenyér

2010. április 11., vasárnap | kelt tészta | 2 hozzászólás

P1012477

A kenyér ismét Limara VKF! kiírására készült, és nem hajdinaliszttel, hanem szemes hajdinával, mert nagyon szeretjük az egész magvas kenyereket. Mivel a hajdinával még csak most ismerkedem, ezért túl nagy innováció itt sincsen, azt az egyszerű fehér kenyeret sütöttem, amit általában szoktam, csak most került bele az előre beáztatott magból is.

Még két dolgot elmondanék, az egyik, hogy most pusztán a látvány miatt készült tisztán fehér lisztből, de a rétesliszt részben helyettesíthető teljes kiőrlésű búzaliszttel is (én egyébként fele-fele arányban szoktam használni). A másik, hogy a magok… Nos, nekünk elég jó a fogunk, plusz szeretünk is mindenféle madáreledeleken rágódni, de a kéregbe jutó hajdina bizony elég ropogós lett. Azt is mondhatnám, kemény. Nem vészesen, csak mint a magvas kenyereknél általában. Ha boltban vettem volna, azt mondanám, szóra sem érdemes, de mivel ezt a bejegyzést sokan a receptért olvassák, így szükségesnek láttam megemlíteni.

  • 1 kis cipó
  • 30 dkg rétesliszt
  • 5 dkg hajdina
  • 1,7 dl víz
  • 2 dkg dióolaj
  • 1 ek koriandermag
  • 1 púpos tk só
  • 2 gr (azaz 0,2 dkg!) friss élesztő

Az élesztőt elmorzsolom a liszttel, hozzáadom a vizet, olajat, sót, alaposan kidolgozom, kidagasztom. Közepesen kemény, rugalmas, sima felszínű tésztát kell kapnunk, ami szépen elválik a kéztől.Ha ez megvan, cipóvá formázom és a kelesztőtálat konyharuhával letakarva félreteszem nem túl meleg helyre keleszteni úgy 12 órára. Én ezt előző este szoktam elkészíteni, és csak másnap reggel sütöm meg a kenyeret.

Másnap a hajdinát bő vízben megfőzöm, amíg épp csak hogy megpuhul, de nem esik szét, még harapható, fogkemény (ha ez a kategória létezik a hajdinánál). Leszűröm, alaposan lecsepegtetem.

A koriandert száraz serpenyőben megpirítom, majd mozsárban porrá őrlöm.

A tésztához adom a hajdinát, a koriandert, majd jól átgyúrom, és lisztezett gyúródeszkán vékony, 5 cm átmérőjű hengert formálok belőle. Félbehajtom a rudat, és a két szárat egymás köré csavarom. A végeket összeillesztem, összenyomkodom, majd az illesztést a cipó alá gyűröm. Egy nagyobb darab sütőpapírral bélelt tepsibe kerül.

Közben a sütőt előmelegítem a maximális hőfokra, benne egy fedeles sütőtállal.

Ha a kenyér duplájára kelt, a sütőpapírral együtt átemelem a forró sütőtálba, a tetejét ecset segítségével lekenem vízzel, a sütőtál fedelét rárakom, majd 20 percig sütöm lefedve, maximális (most 260°C fok, gázsütőben) hőfokon.

20 perc után leveszem a tál fedelét, és így sütöm újabb 20 percig, a hőfokot 220°C-ra mérsékelve.

Ha elkészült, rácsra emelve hűtöm ki.

P1012487

Címkék: , ,

Banánfagylalt

2010. április 11., vasárnap | babának, desszert | 6 hozzászólás

P1012472

Eredetileg banánfagylalt babáknak. Aztán később a felnőttek is behódoltak a jeges finomságnak. Ez volt a tegnapi nap legnagyobb szenzációja, és ez azért durva, tekintetbe véve, hogy tegnap miket főztem még ezen kívül.

A grand finálé, a megdicsőülés viszont igazából csak ma következett! Mivel tegnap itt nem részletezendő okok miatt én este már nem bírtam többet enni a fagyiból, a maradék a mélyhűtőbe került. Aztán ma kivettem, kicsit felengedett, és tádááám! Láss csodát, krémes és lágy, mint a mesében!

Azt már nem is taglalom, hogy csipetke mennyit evett meg belőle (az én kisfiam, akit a fagylalttalan gyümölccsel órákig lehetne kergetni!), és milyen elkeseredett üvöltéssel díjazta azon szándékunkat, amikor terminálni akartuk a fagylalt fogyasztását.

  • 750 ml massza (a fagyasztás előtti mennyiség)
  • 4 érett banán
  • 10 dkg méz
  • 10 dkg mascarpone
  • 20 dkg zsíros tej (ha van, házi)

A hozzávalókat turmixgéppel összedolgozzuk, majd fagylaltgépben kifagyasztjuk a masszát.

Ennyi.

Ezt kivételesen minőségromlás nélkül lehet sokáig mélyhűtőben is tárolni, miután elkészül. Már ha marad belőle…

Címkék: , , , , ,

VKF! 33.- Zöldségleves hajdinával

2010. április 11., vasárnap | babának, leves | 4 hozzászólás

P1012458

A Limara által kiírt VKF! forduló legnagyobb kihívása számomra a hajdina volt.Persze olyan kihívás ez, amit én állítottam saját magamnak. Ugyanis a hajdinát nem igazán szeretem. Ha finoman akarok fogalmazni. Ennek oka viszont, mint később kiderült, nem maga a hajdina volt, hanem azok a szerencsétlen elkészített  ételek, amikben eddig kóstoltam.

A receptben semmi innovatív nincs a hajdinán kívül, ez egy egyszerű gazdag zöldségleves, olyan, amit apukám annak idején gyakran készített árpagyönggyel, csak épp most itt levesbetétként hajdina került bele.

És most ki kell jelentenem: a hajdina igenis finom.

  • 2-3 adag
  • 5 dkg hajdina
  • 1 fej vöröshagyma (~ 10 dkg)
  • 1 szál nagyobb sárgarépa (~ 10 dkg)
  • 4 szál halványítózeller
  • 1 kis petrezselymegyökér (5 dkg)
  • 1 nagyobb újkrumpli (10 dkg)
  • 25 dkg csiperkegomba
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2-3 szál a zeller középső, leveles részéből
  • 2 ek paradicsompüré
  • 1 ek koriandermag
  • 1 ek olívaolaj
  • 1 ek vaj

A hagymát finomra aprítjuk, a többi zöldséget miután megtisztítottuk, nagyjából azonos méretű, fél centis szeletekre-kockákra vágjuk. A zeller leveleit lecsipkedjük, félretesszük, a szárat szintén feldaraboljuk. A fokhagymát finomra aprítjuk.

Az olívaolajat felhevítjük, hozzáadjuk vajat, mozsárban finomra őrölt koriandert, a hagymát, azt üvegesedésig sütjük, majd hozzáadjuk a többi zöldséget is. Nagy lángon, sűrűn rázogatva-kevergetve addig sütjük, amíg a zöldségek egy kis színt nem kapnak, majd hozzáadjuk 10 másodpercre a fokhagymát és a paradicsompürét is.

Hozzáadjuk az átöblített hajdinát, felöntjük háromnegyed liternyi vízzel, sózzuk, és addig főzzük, amíg minden megpuhul benne.

Végül a főzés utolsó 1-2 percére a leveshez adjuk a zeller finomra metélt zöldjét is.

Címkék: , , , , , , , ,

Garnéla tejszínben sütve, bazsalikommal, paradicsommal

2010. április 11., vasárnap | előétel, herkentyű | 7 hozzászólás

P1012367

Havi rendes nagy bevásárlás a Metroban, ilyenkor a halas pultnál mindig elcsábulok. Az nem számít, hogy a különböző ízeltlábú és tapadókorongos herkentyűknek engem még az érintésétől is kiver a víz, de olyan jól néznek ki, és különben is, Férj imádja. Így történt, hogy a (tisztes távolságból) gyönyörű óriás garnélák közül három hazajött velem. Előételnek szántam a márna elé, tekintve a halak csekélyke méretét. (szükség is volt rá)

Ismét egy 5 perc munkát igénylő, fél órán belül bőven elkészülő étel következik, ami első kézből származó információim szerint isteni finom. Ugyanis halált megvető bátorsággal leküzdöttem a rózsaszínű szákláb páncélos iránti viszolygásomat, és igenis ettem belőle. Nos, tényleg nagyon finom. Csak lenne aki kibányássza nekem a húst a szemek és lábak közül…

  • 1 adag
  • 3 óriás garnéla
  • 0,5 dl tejszín
  • 1 közepes paradicsom
  • 4 levél bazsalikom
  • 1 gerezd fokhagyma

A garnélákat kicsi sütőtálba tesszük, köré szórjuk a cikkekre vágott paradicsomot. Megszórjuk a finomra metélt bazsalikom levéllel.

A fokhagymát finomra aprítjuk (vagy reszeljük), elkeverjük a tejszínnel és kevés sóval, majd a garnélákra öntjük.

220°C fokon (gázsütőben) 20 perc.

P1012412

Címkék: , , ,

Újhagymával, egészben sült márna gyömbéres sült zöldségekkel

2010. április 11., vasárnap | hal, köret | 2 hozzászólás

P1012371

Mivel ma megint rengeteget főztem (és nagyon finomakat, ráadásul ezeknek csak egy része szerepel még a blogon), és holnapra is ezt tervezem, ezért időszerűnek tartom lassan bepötyögni a recepteket, mielőtt még elfelejtem/fejemre dőlnek a saját jegyzeteim.

Egyébként kisgyermek mellett főzni nagyon egyszerű, kell egy, lehetőleg éhes férj, aki élelem fejében (meg persze minek hazudnék: anélkül is) szívesen majomkodik a gyerkőccel, amíg az étel elkészül. Ilyen körülmények között az már csak extra, hogy az egész mindenség fél óra alatt elkészül. De tényleg.

Nem is nagyon ragozom, hogy ezt milyen könnyű megcsinálni, meg hogy mennyire nagyon finom (mert az), inkább írok helyette pár szót a márnáról.

Azért márna, mert ez volt ma a legszebb friss hal a Metroban. Az ára sem vészes, 1200 Ft/ kg, egyébként olasz importból származik. A húsa jellegzetesen hal ízű (de ugye ez nem mindenkinél hátrány, Férj imádta, csak én nem kedvelem annyira az illatosabb, erősebb ízű halakat), a bőre vastagabb, így sütésnél gyakorlatilag lehetetlen kiszárítani a hal húsát, a szálkák pedig egyenletes két centis távolságban helyezkednek el egymástól, jó vastagok is, szóval nagyon könnyen el lehet távolítani evés közben (igazából a bőr lefejtése után simán le lehet húzni a hal húsát a szálkákról, a szálka pedig a gerinccel együtt kiemelhető, és olyan vicces fésű alakja  van az egész képződménynek, mint az a halcsontváz, ami a rajzfilmekben látható).

  • adagonként
  • 1 márna (~25 dkg)
  • 4 szál (1 csokor) újhagyma
  • 3 cm gyömbérgyökér
  • fél citrom
  • 2 közepes újkrumpli (~ 15 dkg)
  • 2 szál halványítózeller
  • 2 szál a halványítózeller leveles, középső részéből
  • olívaolaj

Az újhagymát megtisztítom, a fehér részét levágom, hosszában megfelezem, de a zöld szárából is levágom és félreteszem az élénkzöld, szárhoz közelebbi részt (jó 10 centit).

Olajjal vékonyan kikenek egy sütőtálat, és az aljára szórom a zöldhagyma szárából félretett, hosszában felcsíkozott rész. Erre fektetem a halat, melyről előtte papírtörlővel alaposan leitattam minden nedvességet. A márna hasát sózom, majd beletömködöm az újhagyma fehér részének a felét, 2-3 vékony karika gyömbért és egy vékony karika citromot (félbevágva). A hal bőrét vékonyan bekenem olajjal, majd 240°C fokra előmelegített sütőbe kerül 20 percre.

Közben egy lehetőleg vastag aljú, öntvény teflon serpenyőben kevés olívaolajat hevítek, és erre szórom a maradék újhagymát, a meghámozott, 2-3 milliméteres karikákra vágott újkrumplit és a nagyobb darabokra vágott zellerszárakat. Megy mellé a meghámozott, 2-3 darabra vágott maradék gyömbér, a maradék citrom levét is ráfacsarom, és fedő alatt, közepes lángon, időnként megrázogatva készre sütöm-párolom. (teflon serpenyő hiányában bőségesebb zsiradék kellhet hozzá)

Ha a zöldségeket előkészítjük, és rögtön akkor kezdjük sütni, amikor a hal a sütőbe kerül, akkor mire a márna kész, a krumpli is megpuhul. Fedő nélkül lehet még egy kicsit színesebbre is pirítani a zöldségeket, de én nem tettem, mert így jobban szeretem.

Megjegyzés: Férj szerint ez előételnyi adag, és ne nevettessem már ki magam, hogy ez egy férfinek főfogásnak elég. Én azért azt hozzátenném, hogy szerintem egy nőnek igenis elég.

Címkék: , , , ,