Mákos kelt palacsinta meggyel

2010. március 31, szerda | babának, desszert, hús nélkül, kelt tészta | Szerző: Herczeg Gabriella

P1012037

Na és akkor végre következik az a recept, amit a legrégebb óta nem sikerült megírnom. Először ugyanis ezt a palacsintát akkor készítettem, amikor még minimanóval voltam terhes, annak az időszaknak is a legvégén, amikor főzni még csak-csak tudtam, de a számítógép elé leülni már egyáltalán nem. Egészen pontosan karácsonykor készült először, guba helyett, mert azt elkészíteni a tankhajókat megszégyenítő méreteimmel már nem sikerült. Az arányokat akkor még bepötyögtem, majd az ismétlésre és a megírásra vártam jó másfél évet. Most, miután megkóstoltam megint, nem igazán értem ezt a fajta önuralmat, mert ez eszméletlenül finom. Olyan hetenként kétszer ismétlősen finom. Hiába, no, minimanó érkezése megzavarta az agyamat…

(tartozom némi magyarázattal a fotókat illetően, még mielőtt bárki sikítófrászt kapna az újabb és újabb kopott deszkás képeimtől: ígérem, a héten felhozom a teraszra a kerti bútorokat a garázsból, és ha lesz asztal már nem leszek többé ehhez a szétmállófélben lévő, ismeretlen eredetű deszkalaphoz, plusz nagyapám sámlijához kötve)

  • 2 adag második fogásnak/ 4 adag desszertnek (10-12 palacsinta)
  • 8 dkg rétesliszt
  • 5 dkg darált mák
  • 2 dl tej (3,5%)
  • 2 tojás
  • 3 dkg vaj
  • 1 ek cukor
  • 1 ek vaníliás cukor (házi vagy Bourbon)
  • 1 dkg friss élesztő
  • 1/2 kk szárított citromhéj (vagy 1/2 citrom reszelt héja)
  • a meggy raguhoz:
  • 50 dkg magozott meggy (mirelit)
  • 2-3 ek cukor

A vajat felolvasztom és hozzáöntöm a tejet, addig melegítem, amíg langyos (max kézmeleg nem lesz)

A tejben feloldom az élesztőt, majd hozzákeverem a mákot, cukrot, lisztet, citromhéjat, tojásokat. Sűrűbb palacsintatészta lesz belőle. Félreteszem kelni, amíg a tésztában buborékok nem képződnek. (fél-egy óra nagyjából)

A meggyet összeforralom a cukorral, és addig főzöm, amíg a leve sűrűvé, szirupossá nem válik.

A megkelt tésztát átkeverem, majd lehetőleg öntvény teflon palacsintasütőben további zsiradék hozzáadása nélkül kis merőkanálnyi adagokban kisütöm. A tészta elég sűrű lesz, így a merőkanál hátával el kell majd egyengetni a korongok felszínét. Ha nem teflonban sül, akkor kell alá némi zsiradék is. Lehetne rendes méretű palacsintákat is sütni belőle, és négyrét hajtva tálalni a meggyel, eredetileg így készült nálam is, de ezt a sütés idején én egyszerűen elfelejtettem, annyira megszoktam már a pici, duci palacsintákat (ekkor azonban lehet, hogy érdemes hígabbra hagyni a tésztát, mondjuk csak 10 dkg lisztet tenni bele, és akkor magától is szétterül. De majd ezt is inkább kipróbálom, és utána majd beszámolok róla a biztonság kedvéért).

A palacsintákat a forró meggyes raguval tálalom.

Címkék: , , ,

33 hozzászólás a bejegyzéshez: Mákos kelt palacsinta meggyel

Vesta
2010. március 31., szerda

Én már nagyon megszerettem a deszkás képeid, remélem a kerti asztalod sem csúnya :)

Sajtkukac
2010. március 31., szerda

Érdekes módon, nálad engem sem zavar csöppet sem.
A palacsintát mindenképpen ki fogom próbálni (a meggy-mák kombó az egyik kedvencem) – szerinted rizstejjel is működik, ugye?

Zizi
2010. március 31., szerda

Szia!
Nekem pont a deszkák tetszenek! :) Mi lakásban lakunk Budapesten és pont néhány napja mondtam a páromnak, hogy kellene szereznünk valahonnan egy deszka darabot a fotózásokhoz, mert az olyan szuper rusztikus! :)
Ha a tiédet kidobnád, én vevő vagyok rá!!! :)
Kipróbálom majd ezt a mákos palacsintát!
Zizi

Bouillabaisse
2010. március 31., szerda

Imádom ezt a mák-meggy párost én is (ki nem???), úgyhogy nincs mese, ezt nekem is el kell készítenem. A képek pedig szépek, kopott deszka ide vagy oda.

Kata
2010. március 31., szerda

A palacsinta rögtön bekerült a kipróbálandók közé. A kopott deszkád pedig kimondottan tetszik, tán majd elkunyerálom, ha te mégis ki akarnád dobni:)

Felhőlány
2010. március 31., szerda

Szinte az összes palacsintareceptedet imádom, de szerintem ez a mákos felül fogja írni őket! ;)
A deszkaháttér pedig úgy jó, ahogy van! Rusztikus… :))

killervidra
2010. március 31., szerda

Vesta, csúnyának nem csúnya, inkább olyan industrial jellegű. De rá lehet tenni a terítőket. Azért nem dobom el a deszkákat, csak néha lesz majd másmilyen kép is. :)

Niki, ennek örülök! :))) A palacsintánál meg abból kiindulva hogy a hamis tortilla simán működik vízzel is, a rizstejjel szerintem biztosan jó lesz. :)

Zizi! Örülök hogy tetszenek a deszkás képek, én arra gondoltam, hogy talán kicsit kezd már unalmassá válni, hogy az utóbbi időben állandóan ez a háttér. De egyébként rendkívül praktikus dolog a deszka, például sosem kell vasalni! :) Ez sejtésem szerint egy polc lehetett régen, ami évekkel ezelőtt kikerült valahogyan az udvar végébe, és az időjárás végezte el az antikolását, de ha van némi affinitásod hozzá, akkor egy bármelyik barkácsáruházban kapható fenyődeszkából némi akrilfestékkel hasonló hatás elérhető! :)

Bouillabaisse, örülök hogy tetszik! A mák meggyel nekem is a kedvenceim közé tartozik! Remélem ízleni fog! :) A deszkás képeket egyébként másnál én sem unom! ;)

Kata, örülök hogy tetszik! A deszka is, meg a palacsinta is! Kidobni a deszkát azért nem fogom, csak néha majd pihentetem!:)

Felhőlány, köszi, örülök hogy tetszenek! Igazából most nálam is ez a mákos lett a kedvenc, de a kelt palacsintáknál olyan nehéz felállítani a rangsort! :)

Lekvároskukta
2010. március 31., szerda

Szia!
Nem vagyok egy mákrajongó, de ezt a palacsintát tuti megkóstolnám.
Szerintem ez a kép nagyon, nagyon jó lett. A többit is szeretem, és tényleg nem zavaró a deszka. Viszont a tányérodba beleszerettem, gyönyörű :)))) Üdv: LK

killervidra
2010. március 31., szerda

Lekvároskukta, köszi, örülök hogy tetszenek! :)))
Tányér: Cora, szezonálisan kapható kilós porcelán. :)

Lekvároskukta
2010. március 31., szerda

Köszi! Hát, ezt nem gondoltam volna, mármint, hogy ott vetted. Sosem nézem az ilyen kilós dolgokat, de mostantól fogom ;-)

olzka
2010. március 31., szerda

deszkaügyileg : nemrég íródott egy vélemény a deszkás hátterekről, ahol kicsit felkapottnak, egysíkúnak, unalmasnak látta a szerző ezeket. Elgondolkodtató volt mindenképp, jó tényleg változatosan, ötletesen fotózni, ám a felfutását valahol mégis abban (is) látom, amit írsz : gyorsan, viszonylag látványos képet lehet az erős texturájával készíteni. Másik szempont a géptípus lehet, kompakt gépek használatával nehéz kis mélységélességet elérni úgy, hogy azzal a lényeget látassuk. Ebben a helyzetben jól jön és szép a fa erezetének a perspektívikus játéka. jöhetnek nyugodtan így tálalva az étkek, vagy a másik asztal fája mégszebb ? :)

killervidra
2010. március 31., szerda

Lekvároskukta, szívesen! Jók ezek a kilós dolgok, már csak azért is, mert ezek legalább nem kerülnek sok pénzbe a többi konyhai kütyüvel ellentétben! :)

Olzka, igazad van. Nekem ki van készítve ez a deszka a teraszon, és három-négy perc alatt végzek egy-egy “fotózással”. Ez fontos szempont tud lenni, ha egy 15 hónapos igyekszik éppen minden ügyességével megakadályozni a folyamatot. A főzés, egy tányér összerakása még megy úgy is, miközben a kölök a lábamba csimpaszkodik, de a fotózáshoz nagyobb előkészületekre lehetőségem mostanában nincsen. Főleg hogy Ponty újabban különös szenvedéllyel viseltetik a díszletek lebontása iránt. Szóval marad a deszka, és ha lesz asztal, akkor néhány dekorpapír, terítő, szalvéta. Ha Ponty is úgy akarja.
Kérdésedre válaszolva pedig a másik asztal alumínium, bár nekem tetszik, azért mutatósnak nem mondanám. Fényképezéshez semmiképpen. Az csak alátétül szolgál majd. :) Annak meg külön örülök, hogy személyedben még egy pártfogóra találtam a deszkáimnak! :)
Egyébként az egyszerűség nem mindig egysíkúság, hiszen az ételfotózásnál számomra az ételen, és nem a körítésen van a fő hangsúly. Egy letisztultabb, egyszerűbb háttér kiemelheti a szépen összeállított tányért, és az ételt nem nyomják el a díszletek. Ez persze csak az én látásmódom, én ilyen vagyok, nekem néha a saját képeim is túlcifrázottak. Az megint más kérdés, hogy egy-két gasztroblogernél, például nálad, nagyon tetszik az ételek köré tett kompozíció, de hozzám inkább csak a szépen összerakott tányérok, mutatós tálalás áll közelebb (mert néha ilyet is sikerül elkészítenem, legalábbis szeretném ezt hinni). Ha másképp akarnék fotózni, az valószínűleg erőltetett lenne, és örömömet sem lelném benne. Persze ez nem egy népszerű/elhivatott/profi ételfotós szemlélet, mert hát én nem vagyok az (és nem is vágyom rá :) ).
A deszka valóban felkapott háttér, de az unalomról és egysíkúságról egy fotón szerintem nem a deszka tehet, hanem az, aki a látványtervet készíti. :)

olzka
2010. március 31., szerda

Sikerül, persze :) Nem említett(em) egyszerűség = egysíkúságot, jó dolog viszont tényleg a letisztultság :)

killervidra
2010. március 31., szerda

Hoppá, a gondolatmenet meg kimaradt. Hiába, késő van. Szóval egyszerűség és egysíkúság nem egyenlő persze, de a deszkás képek sokszor azért egysíkúak, mert csak a deszkára bízzák a látványt, pedig az önmagában nem elég. Legalábbis én azt gondoltam, hogy a szerző így érette (ahogy egyébként én is gondolom). Vagyis az egyszerűség az étel körül csak akkor nem eredményez egysíkú (bár valóban sokszor igen mutatós) képet, ha az étel maga látványos, szépen van tálalva, szépek a fények, vannak szép kiegészítők, stb, mint minden rendes fotónál. De sok képet láttam már (például saját magamnál), ahol nincs koncepció, meg egyáltalán semmi más, csak deszka. Szóval én csak magyarázom a saját bizonyítványom, mert szerintem gyakran egysíkúak a képeim, és ennek nem örülök. Már most szerintem kezdek belebonyolódni, és számomra sem teljesen világos, hogy mit akarok, és egyáltalán miért kezdtem bele ebbe a fejtegetésbe, úgyhogy inkább elmegyek aludni, mielőtt végképp elvesztem a saját fonalamat… :)
Ne haragudj, kedves Olzka, véletlenül belecsöppentél egy intrapszichés konfliktusba, ráadásul túl fáradt vagyok ahhoz, hogy mérlegeljek, mielőtt leírok dolgokat. :)

Andi
2010. április 30., péntek

Nekem nagyon tetszik a deszka, s annyi mindenkit olvasok, ezzel szuperül be tudtalak azonosítani.:-)) A palacsinta meg egyszerűen szuper!:-))

killervidra
2010. április 30., péntek

Andi, köszi! :)
A deszka nekem is nagyon tetszik (talán túlságosan is), de volt egy olyan időszak, amikor nagyon egyhangúak lettek a fotók…
A palacsintát meg csak ajánlani tudom, mert tényleg nagyon fini! :)

[…] elkészítettem a meggyes-mákos kelt palacsintát – és a rabjává váltam. Ezzel a sima, mezei palacsinta le is került a dobogóról. Ez a kelt […]

Tücsike
2010. május 5., szerda

Szia!
Szerintem is tök jó a deszka, na meg a palacsinta is :) Sajtkukac nővérkémnél láttam a recept linkedet, holnap meg is sütöm a fiúknak :) Csak azt kérdezném, hogy a négy adag mint olyan, az négy db palit jelenthet? :)

killervidra
2010. május 5., szerda

Szia!
Örülök hogy szerencsém lehet Niki nővéréhez és még egy deszka-rajongóhoz! :)))
Jaj, nem négy darab, hanem kb 4 főre elég! Úgy 10-12 palacsinta sült ki belőle, úgy emlékszem. Meg úgy 4 adag, hogy 4 főre elég, desszertnek. De mi ketten szoktuk megenni az egészet reggelire, vagy másodiknak. De nagyon jó hogy írtad, javítom az adagot! :)

Tücsike
2010. május 5., szerda

Őőőőő, a húga vagyok :))))) Én is örülök, eddig nem ismertem az oldaladat, de épp most vettem fel a kedvencek közé :)
Akkor egy paprikás krumpli után elég lesz nekem meg a két kölöknek :) Köszi szépen és további jó főzőcskézést!

killervidra
2010. május 5., szerda

Jaj, ne haragudj! Én nem tudom, mi van ma velem, olyan vagyok mint az őszi légy… :)
Szóval Niki húgához, de akkor is örülök! :)))
Örülök, hogy tetszik az oldal! :)))
Bőven elég lesz három főre, sőt! Remélem ízleni fog! :)))

Tücsike
2010. május 5., szerda

Semmi gond, nyilván a meleg teszi… :)
Holnap beszámolok az eredményről, ha addig kibírják a srácaim. Ugyanis mikor meg mertem említeni, hogy ez lesz holnap, akkor persze azon nyomban követelték A PALACSINTÁT!!!! :)

killervidra
2010. május 5., szerda

Várom a beszámolót! :)

Tücsike
2010. május 6., csütörtök

Szia!
Na, megalkottam :) Nekem nem lettek ilyen szép dundik, és valahogy a 12 sem jött össze, csak 7 db. lehet túl nagy a merőkanalam? Ja, most látom hogy kis merőkanál :) na lényeg a lényeg, nekem majdnem olyan normál pali méretűek lettek, viszont az íze remek volt és a célközönségnek is bejött. Máskor is az asztalra kerül. :) Köszi a receptet!
T.

killervidra
2010. május 6., csütörtök

Tücsike, szívesen! :)
Igen, kis merőkanállal határozottan több lesz belőle! :))) (egyébként szerintem akkor ducibb is lesz. Viszont én meg pont laposabbat és nagyobbat akarok sütni legközelebb, hogy be tudjam majd tölteni, úgy mint a hagyományos palacsintát. :) )

Tücsike
2010. május 6., csütörtök

Lehet, mert azért vastagabb lett mint a hagyományos pali, de nem lett ilyen gyönyörű dundus. Mi is beletettük a tölteléket, a gyerekeknek így azért jobban kézre esett! :)

killervidra
2010. május 6., csütörtök

Na akkor ezt legközelebb én is kipróbálom! :)

Tücsike
2010. május 17., hétfő

Szia!

Na megint készült nálunk ilyen csodapalacsinta. Most kisebbeket sütöttem és nagyon szupi lett, finom puha volt a tésztája. Az áfonyaszósz is kiválóan illett hozzá :)

killervidra
2010. május 18., kedd

Szia Tücskie!
Nagyon örülök! :)
Az áfonyaszósz az nekem is jöhetne hozzá! :)

Dorka
2011. július 3., vasárnap

Nagyon szeretem ezt a palacsintádat is, köszönöm :-) Elgondolkodtam, hogy sütőporosan is meg lehet-e csinálni, gondolom igen. Te milyen arányokkal készítenéd? Köszönöm előre is!

killervidra
2011. július 3., vasárnap

Dorka, örülök hogy ízlik! :)
Sütőporral is meg lehet próbálni hasonló arányokkal, legfeljebb a tejből kellhet kicsit kevesebb, szóval úgy 1,5 dl tejjel próbálnám első körben ezt a receptet, és 1 tk sütőporral az élesztő helyett.

margó
2012. június 11., hétfő

Szió, biztos, hogy jó ez a lisztmennyiség, mert az én tésztám egyáltalán nem lett sűrű:-(( A recept végén azt írod, hogy elég csak tíz deka liszt, hogy hígabb legyen a tészta, de a receptbe eredetileg csak 9 dekát írsz. Isteninek viszont az enyém is isteni lett, de egész kis vékonykák:))

killervidra
2012. június 11., hétfő

Szia Margó! Eredetileg több liszttel és kevesebb mákkal készült a palacsinta, de később többször elkészült és módosítottam a recepten, szerintem az utolsó, javított változat lett a legfinomabb. :) Az utolsó előtti bekezdést viszont már nem írtam át. Szóval ha úgy látod, híg a tészta, nyugodtan adjál hozzá egy kicsit több lisztet, mert nem minden liszt vesz fel azonos mennyiségű folyadékot, ha elvileg azonos fajtájúak, akkor sem. Ha egy kicsit lazább a tészta, nem piskótatészta sűrűségű, akkor könnyebb (bár vékonyabb) lesz a palacsinta, persze a nagyon híg tészta, lapos palacsinta nem cél, szóval tényleg kevés lehetett a liszt.
Nekem ez a javított változata jobban ízlett, mert ez akár ragu nélkül is finom. :)

Szólj hozzá

(Spamcheck Enabled)