Én már nagyon megszerettem a deszkás képeid, remélem a kerti asztalod sem csúnya :)

Érdekes módon, nálad engem sem zavar csöppet sem.
A palacsintát mindenképpen ki fogom próbálni (a meggy-mák kombó az egyik kedvencem) – szerinted rizstejjel is működik, ugye?

Szia!
Nekem pont a deszkák tetszenek! :) Mi lakásban lakunk Budapesten és pont néhány napja mondtam a páromnak, hogy kellene szereznünk valahonnan egy deszka darabot a fotózásokhoz, mert az olyan szuper rusztikus! :)
Ha a tiédet kidobnád, én vevő vagyok rá!!! :)
Kipróbálom majd ezt a mákos palacsintát!
Zizi

Imádom ezt a mák-meggy párost én is (ki nem???), úgyhogy nincs mese, ezt nekem is el kell készítenem. A képek pedig szépek, kopott deszka ide vagy oda.

A palacsinta rögtön bekerült a kipróbálandók közé. A kopott deszkád pedig kimondottan tetszik, tán majd elkunyerálom, ha te mégis ki akarnád dobni:)

Szinte az összes palacsintareceptedet imádom, de szerintem ez a mákos felül fogja írni őket! ;)
A deszkaháttér pedig úgy jó, ahogy van! Rusztikus… :))

Vesta, csúnyának nem csúnya, inkább olyan industrial jellegű. De rá lehet tenni a terítőket. Azért nem dobom el a deszkákat, csak néha lesz majd másmilyen kép is. :)

Niki, ennek örülök! :))) A palacsintánál meg abból kiindulva hogy a hamis tortilla simán működik vízzel is, a rizstejjel szerintem biztosan jó lesz. :)

Zizi! Örülök hogy tetszenek a deszkás képek, én arra gondoltam, hogy talán kicsit kezd már unalmassá válni, hogy az utóbbi időben állandóan ez a háttér. De egyébként rendkívül praktikus dolog a deszka, például sosem kell vasalni! :) Ez sejtésem szerint egy polc lehetett régen, ami évekkel ezelőtt kikerült valahogyan az udvar végébe, és az időjárás végezte el az antikolását, de ha van némi affinitásod hozzá, akkor egy bármelyik barkácsáruházban kapható fenyődeszkából némi akrilfestékkel hasonló hatás elérhető! :)

Bouillabaisse, örülök hogy tetszik! A mák meggyel nekem is a kedvenceim közé tartozik! Remélem ízleni fog! :) A deszkás képeket egyébként másnál én sem unom! ;)

Kata, örülök hogy tetszik! A deszka is, meg a palacsinta is! Kidobni a deszkát azért nem fogom, csak néha majd pihentetem!:)

Felhőlány, köszi, örülök hogy tetszenek! Igazából most nálam is ez a mákos lett a kedvenc, de a kelt palacsintáknál olyan nehéz felállítani a rangsort! :)

Szia!
Nem vagyok egy mákrajongó, de ezt a palacsintát tuti megkóstolnám.
Szerintem ez a kép nagyon, nagyon jó lett. A többit is szeretem, és tényleg nem zavaró a deszka. Viszont a tányérodba beleszerettem, gyönyörű :)))) Üdv: LK

Lekvároskukta, köszi, örülök hogy tetszenek! :)))
Tányér: Cora, szezonálisan kapható kilós porcelán. :)

Köszi! Hát, ezt nem gondoltam volna, mármint, hogy ott vetted. Sosem nézem az ilyen kilós dolgokat, de mostantól fogom ;-)

deszkaügyileg : nemrég íródott egy vélemény a deszkás hátterekről, ahol kicsit felkapottnak, egysíkúnak, unalmasnak látta a szerző ezeket. Elgondolkodtató volt mindenképp, jó tényleg változatosan, ötletesen fotózni, ám a felfutását valahol mégis abban (is) látom, amit írsz : gyorsan, viszonylag látványos képet lehet az erős texturájával készíteni. Másik szempont a géptípus lehet, kompakt gépek használatával nehéz kis mélységélességet elérni úgy, hogy azzal a lényeget látassuk. Ebben a helyzetben jól jön és szép a fa erezetének a perspektívikus játéka. jöhetnek nyugodtan így tálalva az étkek, vagy a másik asztal fája mégszebb ? :)

Lekvároskukta, szívesen! Jók ezek a kilós dolgok, már csak azért is, mert ezek legalább nem kerülnek sok pénzbe a többi konyhai kütyüvel ellentétben! :)

Olzka, igazad van. Nekem ki van készítve ez a deszka a teraszon, és három-négy perc alatt végzek egy-egy “fotózással”. Ez fontos szempont tud lenni, ha egy 15 hónapos igyekszik éppen minden ügyességével megakadályozni a folyamatot. A főzés, egy tányér összerakása még megy úgy is, miközben a kölök a lábamba csimpaszkodik, de a fotózáshoz nagyobb előkészületekre lehetőségem mostanában nincsen. Főleg hogy Ponty újabban különös szenvedéllyel viseltetik a díszletek lebontása iránt. Szóval marad a deszka, és ha lesz asztal, akkor néhány dekorpapír, terítő, szalvéta. Ha Ponty is úgy akarja.
Kérdésedre válaszolva pedig a másik asztal alumínium, bár nekem tetszik, azért mutatósnak nem mondanám. Fényképezéshez semmiképpen. Az csak alátétül szolgál majd. :) Annak meg külön örülök, hogy személyedben még egy pártfogóra találtam a deszkáimnak! :)
Egyébként az egyszerűség nem mindig egysíkúság, hiszen az ételfotózásnál számomra az ételen, és nem a körítésen van a fő hangsúly. Egy letisztultabb, egyszerűbb háttér kiemelheti a szépen összeállított tányért, és az ételt nem nyomják el a díszletek. Ez persze csak az én látásmódom, én ilyen vagyok, nekem néha a saját képeim is túlcifrázottak. Az megint más kérdés, hogy egy-két gasztroblogernél, például nálad, nagyon tetszik az ételek köré tett kompozíció, de hozzám inkább csak a szépen összerakott tányérok, mutatós tálalás áll közelebb (mert néha ilyet is sikerül elkészítenem, legalábbis szeretném ezt hinni). Ha másképp akarnék fotózni, az valószínűleg erőltetett lenne, és örömömet sem lelném benne. Persze ez nem egy népszerű/elhivatott/profi ételfotós szemlélet, mert hát én nem vagyok az (és nem is vágyom rá :) ).
A deszka valóban felkapott háttér, de az unalomról és egysíkúságról egy fotón szerintem nem a deszka tehet, hanem az, aki a látványtervet készíti. :)

Sikerül, persze :) Nem említett(em) egyszerűség = egysíkúságot, jó dolog viszont tényleg a letisztultság :)

Hoppá, a gondolatmenet meg kimaradt. Hiába, késő van. Szóval egyszerűség és egysíkúság nem egyenlő persze, de a deszkás képek sokszor azért egysíkúak, mert csak a deszkára bízzák a látványt, pedig az önmagában nem elég. Legalábbis én azt gondoltam, hogy a szerző így érette (ahogy egyébként én is gondolom). Vagyis az egyszerűség az étel körül csak akkor nem eredményez egysíkú (bár valóban sokszor igen mutatós) képet, ha az étel maga látványos, szépen van tálalva, szépek a fények, vannak szép kiegészítők, stb, mint minden rendes fotónál. De sok képet láttam már (például saját magamnál), ahol nincs koncepció, meg egyáltalán semmi más, csak deszka. Szóval én csak magyarázom a saját bizonyítványom, mert szerintem gyakran egysíkúak a képeim, és ennek nem örülök. Már most szerintem kezdek belebonyolódni, és számomra sem teljesen világos, hogy mit akarok, és egyáltalán miért kezdtem bele ebbe a fejtegetésbe, úgyhogy inkább elmegyek aludni, mielőtt végképp elvesztem a saját fonalamat… :)
Ne haragudj, kedves Olzka, véletlenül belecsöppentél egy intrapszichés konfliktusba, ráadásul túl fáradt vagyok ahhoz, hogy mérlegeljek, mielőtt leírok dolgokat. :)

Nekem nagyon tetszik a deszka, s annyi mindenkit olvasok, ezzel szuperül be tudtalak azonosítani.:-)) A palacsinta meg egyszerűen szuper!:-))

Andi, köszi! :)
A deszka nekem is nagyon tetszik (talán túlságosan is), de volt egy olyan időszak, amikor nagyon egyhangúak lettek a fotók…
A palacsintát meg csak ajánlani tudom, mert tényleg nagyon fini! :)

[...] elkészítettem a meggyes-mákos kelt palacsintát – és a rabjává váltam. Ezzel a sima, mezei palacsinta le is került a dobogóról. Ez a kelt [...]

Szia!
Szerintem is tök jó a deszka, na meg a palacsinta is :) Sajtkukac nővérkémnél láttam a recept linkedet, holnap meg is sütöm a fiúknak :) Csak azt kérdezném, hogy a négy adag mint olyan, az négy db palit jelenthet? :)

Szia!
Örülök hogy szerencsém lehet Niki nővéréhez és még egy deszka-rajongóhoz! :)))
Jaj, nem négy darab, hanem kb 4 főre elég! Úgy 10-12 palacsinta sült ki belőle, úgy emlékszem. Meg úgy 4 adag, hogy 4 főre elég, desszertnek. De mi ketten szoktuk megenni az egészet reggelire, vagy másodiknak. De nagyon jó hogy írtad, javítom az adagot! :)

Őőőőő, a húga vagyok :))))) Én is örülök, eddig nem ismertem az oldaladat, de épp most vettem fel a kedvencek közé :)
Akkor egy paprikás krumpli után elég lesz nekem meg a két kölöknek :) Köszi szépen és további jó főzőcskézést!

Jaj, ne haragudj! Én nem tudom, mi van ma velem, olyan vagyok mint az őszi légy… :)
Szóval Niki húgához, de akkor is örülök! :)))
Örülök, hogy tetszik az oldal! :)))
Bőven elég lesz három főre, sőt! Remélem ízleni fog! :)))

Semmi gond, nyilván a meleg teszi… :)
Holnap beszámolok az eredményről, ha addig kibírják a srácaim. Ugyanis mikor meg mertem említeni, hogy ez lesz holnap, akkor persze azon nyomban követelték A PALACSINTÁT!!!! :)

Várom a beszámolót! :)

Szia!
Na, megalkottam :) Nekem nem lettek ilyen szép dundik, és valahogy a 12 sem jött össze, csak 7 db. lehet túl nagy a merőkanalam? Ja, most látom hogy kis merőkanál :) na lényeg a lényeg, nekem majdnem olyan normál pali méretűek lettek, viszont az íze remek volt és a célközönségnek is bejött. Máskor is az asztalra kerül. :) Köszi a receptet!
T.

Tücsike, szívesen! :)
Igen, kis merőkanállal határozottan több lesz belőle! :))) (egyébként szerintem akkor ducibb is lesz. Viszont én meg pont laposabbat és nagyobbat akarok sütni legközelebb, hogy be tudjam majd tölteni, úgy mint a hagyományos palacsintát. :) )

Lehet, mert azért vastagabb lett mint a hagyományos pali, de nem lett ilyen gyönyörű dundus. Mi is beletettük a tölteléket, a gyerekeknek így azért jobban kézre esett! :)

Na akkor ezt legközelebb én is kipróbálom! :)

Szia!

Na megint készült nálunk ilyen csodapalacsinta. Most kisebbeket sütöttem és nagyon szupi lett, finom puha volt a tésztája. Az áfonyaszósz is kiválóan illett hozzá :)

Szia Tücskie!
Nagyon örülök! :)
Az áfonyaszósz az nekem is jöhetne hozzá! :)

Nagyon szeretem ezt a palacsintádat is, köszönöm :-) Elgondolkodtam, hogy sütőporosan is meg lehet-e csinálni, gondolom igen. Te milyen arányokkal készítenéd? Köszönöm előre is!

Dorka, örülök hogy ízlik! :)
Sütőporral is meg lehet próbálni hasonló arányokkal, legfeljebb a tejből kellhet kicsit kevesebb, szóval úgy 1,5 dl tejjel próbálnám első körben ezt a receptet, és 1 tk sütőporral az élesztő helyett.