Gyömbéres sárgaborsó krémleves

2010. március 30, kedd | babának, leves | Szerző: Herczeg Gabriella

P1012019

Ez a leves is minimanó álcázott zöldségfogyasztását hivatott elősegíteni, mivel mindenféle zöldségből készült krémlevest szívesen fogyaszt, még akkor is, ha a zöldség szilárd halmazállapotában berzenkedést váltana ki belőle. Viszont miért is főznék külön bébiételt, ha a kisded kifinomult ízlése lehetővé teszi, hogy mi is szívesen fogyasszuk az elsősorban számára készülő leveseket?

De most inkább néhány szó enerváltságom okáról.

A mai délutánra különleges meglepetéssel készült Ponty: még most sem tudom hogyan, de sikerült szert tennie az egyébként számára elérhetetlen helyen lévő majomkenyér (crassula ovata, vagy micsoda) két levelére, amire csak abból jöttem rá, hogy harsány csatakiáltása néhány másodpercre elhallgatott. Amilyen ráérősen tud nyammogni minden egyes falaton a hivatalos étkezések alkalmával, most olyan gyorsasággal sikerült internalizálnia a levelek csúcsi részét. Hiába koboztam el tőle a maradékot, a végeket már lerágta. Gyors tájékozódást követően a növényt első körben sikerült crassula argentea néven beazonosítani, amiről mindössze annyit sikerült megtudnom, hogy közepesen mérgező, macskákban (?) hányást és depresszív tüneteket okozhat.

Mivel az orvos szülőknél nincs is rosszabb, gyorsan hónom alá csaptam az egyébként rendkívül vidám és csínytevésével teljes mértékben elégedett csöppséget, és a totális pánik állapotában beloholtunk a gyermek sürgősségire. Itt körülbelül három perc alatt levett a lábáról négy nővérkét gurgulázó nevetésével, és igazából nem tűnt betegnek, depresszívnek meg még annyira sem. Rövid eszmecsere következett az ügyeletes doktornővel, aki még pont ilyen növény elfogyasztásával nem találkozott, de felsorolta azt a 15 félét, amivel már igen. Próbált megnyugtatni, hogy ezek közül alig akad mérgező, és ha igen, akkor is legalább egy egész bokrot meg kellett volna belőle enni a kisdednek. Természetesen nem sikerült. Végül kigugliztuk, hogy a crassula argentea csak a macskáknál és kutyáknál okoz enyhe mérgezéses tüneteket, emberre ártalmatlan. Még később az öcsém kiguglizta, hogy ami nekem van, az nem is argentea, hanem ovata, az pedig mindenkire ártalmatlan. Amiért mindezt leírtam, az (azon kívül, hogy kicsit még mindig remeg a gyomrom), hogy belinkeljek két táblázatot a mérgező szoba- és kerti növényekről. Hátha másoknál is hajlamos a kisgyermek a kertészkedésre…

Magyarországon található toxikus növények listája

Mérgező növények/Kismamablog

A történet aztán itt még hosszan folytatódik, a nagy izgalomban nem bírtam hazajönni a szakadatlanul vidám és egészséges Ponttyal, így kimentünk meglátogatni az apját az ibrányi ügyeletben, ahol a hivatalos szöveg szerint szoros orvosi obszerváció következett. Nem hivatalosan pedig Ponty lebontotta a rendelőt, szétszórt és felborogatott mindent, talált egy sakk-készletet (?), majd egy paraszttal a szájában rohangált fel és alá, és közben gurgulázva nevetett rendíthetetlenül. Az apja volt olyan szerencsés, hogy ki kellett vonulnia, de mi ketten az asszisztensnővel a rendelőben maradtunk, és együttes erővel sem sikerült megfékezni vidám kis démonunkat.

Aztán Ponty most édesdeden alszik, hiszen jól végezte dolgát, csak én ülök itt a gép előtt, és gondolkodom még mindig azon, hogy honnan, hogyan szerezte meg azokat a leveleket…

  • Recept
  • 4 adag
  • 20 dkg sárgaborsó
  • 4 szál szárzeller
  • 1 nagyobb répa (10 dkg)
  • 1 kisebb petrezselyemgyökér (5 dkg)
  • 1/2 fej fehérhagyma (5 dkg)
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 3-4 cm gyömbérgyökér
  • 1 nagy narancs leve (1 dl)
  • 3-4 ek olívaolaj

A hagymát, répát, petrezselyemgyökeret, szárzellert megtisztítottam, a zeller rostjait lehúztam, majd mindent feldaraboltam 2-3 centisre. A gyömbért meghámoztam és felszeleteltem.

Az olívaolajon megsütöttem a zöldségeket és a gyömbért, kis láng felett, kevergetve, amíg egy kis aranyszínt nem kaptak. Néhány másodpercre hozzádobtam a felszeletelt fokhagymát is, majd felöntöttem háromnegyed liternyi vízzel, a narancs levével, és hozzáadtam az átöblített sárgaborsót. Sóztam, majd fedő alatt addig főztem, amíg minden megpuhult.

Botmixerrel pürésítettem a levest. Ha túl sűrű lenne, lehet még egy kevés vízzel hígítani és ismét felforralni.

Tálalásnál mehet bele érett, kemény juhsajt lereszelve, vagy néhány kisütött csípős szárazkolbász karika, de azok nélkül is finom.

Címkék: , , , , ,

10 hozzászólás a bejegyzéshez: Gyömbéres sárgaborsó krémleves

Sajtkukac
2010. március 31., szerda

Egy paraszttal a szájában :-))) LOL

jókaja
2010. március 31., szerda

Remélem azóta már elmúlt gyomrod remegése.
A gyerkőcök kíváncsisága, és azt kielégítendő kreativitása határtalan :-)

killervidra
2010. március 31., szerda

Niki, hát igen… ezen még én is tudtam nevetni tegnap. :)))

Jókaja, inkább úgy fogalmaznék, hogy igyekszem alkalmazkodni az új körülményekhez. :)

olzka
2010. március 31., szerda

Így, utólag mókás a történet, de menet közben gondolom tényleg nem volt az. A linkek biztosan hasznosak lesznek mások számára is.
Ja, a sárgaborsó leves a, a répa, a túró…stb. mind nagyon jól viseli a gyömbért. Lehet, hogy be kell látnunk, kár volt leszokni róla ?

killervidra
2010. március 31., szerda

Olzka, a linkekre remélem nem nekem lesz szükségem ismét. :) Bár tegnap éjszaka még leellenőriztem az összes szobanövényt, és úgy tűnik, egyik sem mérgező. :)
Nekem a legnagyobb élményt amikor főzni tanultam a régi erdélyi szakácskönyveink jelentették. A rengeteg friss fűszernövény, a gyömbér alapvető volt a receptekben. Sokáig nem is tudtam, hogy a mai “magyar” konyha már nem használja ezeket (bár a huszadik század második felének étkezési, főzési szokásait az igazi magyar konyhával azonosítani még viccből is szörnyű lenne). Én nagyon szeretem a gyömbért, és észleltem a gyömbéres túrógombócod is, abban a gyönyörű kék virágmintás tányérban, csak az elmúlt napok zsúfoltsága miatt nem jutottam el a kommentálásig! :)

olzka
2010. március 31., szerda

Kedves Flat Cat, nem átirányítási szándékkal íródott, vettem a kommentet :) Ahogy írod, szinte mindenben ott ( lenne )a helye , akárcsak mint a sónak.

Jenis
2010. március 31., szerda

Jesszus! Mostmár teljesen biztos, hogy semmilyen növény nem lesz a keretmben a pázsiton kívül.
Bent is csak a konyhakerti növények lehetnek.
A listán szerepel jópár gyógynövény is (persze nem belsőleges kezelésre alkalmas) de azokat csak szárítva lehet nálam megtalálni szerencsére és eldugva a patikai zacskókban…
Mostantól nem hagyom Aprónépet egyedül játszani a mama kertjében…

killervidra
2010. március 31., szerda

Olzka, azt nem lehet átirányítani, aki nem akar menni magától is. :)

Jenis, azért nem ennyire vészes a helyzet! A “mérgező növény” sokszor csak azt jelenti, hogy például túl savas, és felmarja a gyerkőc torkát. (ezt én is most tudtam meg a sürgősségin) Igazán a kerti növények közül csak néhány veszélyes (pl leander, tiszafa), a többitől legfeljebb csak menni fog a gyermek hasa. Azért az óvatosság nagyon fontos, és sokkal jobb megelőzni a bajt, ebben mindenképpen igazad van. És ha úgy vesszük, a legtöbb zöldség és gyümölcs mutatós növény, plusz még meg is lehet enni a végén. :)

Imola F
2010. április 5., hétfő

Minekután nálunk én vagyok az egyedüli aki nem eszik húzt, úgy döntöttem kirúgunk a hámból és mindenki kipróbálja nemcsak én. Megfőztem húsvét vasárnap a drága kis családomnak. Csak én megdupláztam a receptet, mert nálunk 4 nagyobbacska gyerek van és gyökér helyett zellergumót raktam bele derekasan, Isteni volt.
Havonta legalább 2x főzök török vöröslencse levest és azt annyira megkedvelték, hogy szinte már fel sem tünik nekik, ha valami egészségeset esznek és maguktól. Tinédzsereknél ez manapság nagy szó:)

killervidra
2010. április 5., hétfő

Imola, nagyon örülök, hogy ízlett az egész családnak! :)
Egy tinédzsernek a kedvében járni, főleg ha egészséges ételről van szó, nagyon nagy dolog, szóval ez egy hatalmas dicséret! :)))

Szólj hozzá

(Spamcheck Enabled)