Almás pasztinák krémleves, gyömbérrel, citrommal, mentával

Na, akkor a rendes tavaszi fáradtság és tél végi depresszió eddig tartott(?).

Milyen jó is, ha az embernek pici gyereke van, nem jut ideje meg energiája a kényeztető önsajnálásra.

Csodálatos dolog ez, mert emberi számítások szerint egy sarokban kucorogva kellene reszketnem a kimerültségtől, és mégsem teszem. Részben azért, mert egy szőke buksi mindig feltűnik a színen, és sikítva kibányász onnan olyan indokokkal, hogy vegyem le neki a polcról a kristálybödönt, had játsszon vele, segítsek neki letörni a DVD olvasó tálcáját, kipakolni a konyhakőre a porcelánokat, és hasonlók.

Az is feltűnt, hogy a korábbi rutinszerű kedélyállapot javító cselekedetek, úgy mint cipők és csizmák vásárlása, ékszerek, arcfestékek, parfümök és ruhák, immár teljesen a feledés homályába vesztek. Legutóbb, amikor kinéztem magamnak egy gyönyörű csizmát, végül gondolkodás nélkül egy új babakocsit vettem helyette Pontynak. Egy kényelmesebbet. A másik újkeletű érdekesség ezzel kapcsolatban a váltószámok új dimenziója, vagyis ominózus csizma esetében a csizma ára= egy babakocsi= 50 pár pisztráng, amit minimanó és az apja is annyira szeret. Természetesen a rangsorolásnál a csizma a harmadik, és egyben utolsó helyre szorult. Talán nem is bánom, hogy így alakult, talán meg valahol mégis, de ez az introspekció teljes hiánya miatt, amit a tartós alvásmegvonás és egyéb irányú állandó elfoglaltság hozott létre, soha nem fog kiderülni.

De már süt a nap, kezd ismét zöldbe fordulni az erdő a csupasz fák alatt, szóval minek is a csizma. Legfeljebb ha gumiból lenne. A nagy tavaszi megújulás talán nálam is közeledik, de egyelőre csak kis lépésekkel, először csak a harsogó színek és könnyű ízek, mellettük még utoljára a téli zöldségek végső nagy rohama, aztán majd idővel jöhetnek a friss zöldségek, tavaszi saláták.

A leves a tegnapi pisztráng nyomán született, az alma-pasztinák-gyömbér-menta-citrom társítása annyira finomnak bizonyult, hogy ma meg kellett ismételnem krémleves formájában is. Az eredmény ezúttal is kifejezetten üdítő ízű, nagyon kellemes, friss, tavaszias lett.

• 4 adag
• 3 közepes szál pasztinák (tisztítva ~25 dkg)
• 2 közepes alma (tisztítva ~25 dkg)
• 1/2 fej fehér hagyma (~ 7-8 dkg)
• 1 gerezd fokhagyma
• 4 cm gyömbér
• 1/2 kisebb citrom leve és reszelt héja
• 4-5 ág menta (vagy 1 tk szárított menta, porrá őrölve)
• 3 dkg vaj
• 1 dl tejszín

A meghámozott, felkockázott pasztinákot vajon aranyszínűre pirítom. Hozzáadom a felkockázott hagymát is, és üvegesedésig sütöm. A felszeletelt fokhagymával is együtt sütöm még néhány másodpercig, majd hozzáadom az almát, a citrom levét és héját, és felöntöm 1 liter vízzel. Fedő alatt puhára főzöm a hozzávalókat.

Végül hozzáadom a tejszínt, megvárom, amíg egyet forr, majd botmixerrel pürésítem.

Itt kimerem a baba-adagot, és ezután fűszerezem a többit a finomra reszelt gyömbér kinyomkodott levével és a finomra metélt mentalevélkékkel. (ha szárított mentát használunk, azt az almával együtt célszerű hozzáadni)

Hasonló receptek:

1. Mazsolás csirkeragu brandyvel, citrommal, gyömbérrel, ropogós rizstallérokkal Avagy a kutya vacsorája. Bizony, bizony kifejtésre kerül az alcím, legalábbis részben. A kutya vacsorája jelen estben nem átvitt értelemben értendő, hanem szó szerint a kutya vacsorája. Régebben elég rendszeresen...
2. Spárgakrémleves korianderrel, naranccsal, mentával Eredetileg Beatbull spárga krémlevese volt mára betervezve, de az ebéd a báránnyal és a kuszkusszal annyira kelet felé vette az irányt, hogy úgy gondoltam, ezt a levesnek is követnie kell....
3. Sütőtökös birsalma krémleves Egyik kedvenc lekvárom a sütőtök-birs kombináció, ez adta az ötletet ehhez a krémleveshez. Finom, fűszeres, gazdag, ragyogó színű, igazán krémes és igazán téli leves, amihez a levesbetét talán kissé meglepő,...

Címkék: alma, babának, fél óra, leves, pasztinák

2 hozzászólás a bejegyzéshez: Almás pasztinák krémleves, gyömbérrel, citrommal, mentával

Doki
2010. március 5., péntek

:-) jó ez a váltási ráta:)

a kép meg szintén, nagyon helyes a kis cserépizé..

killervidra
2010. március 5., péntek

Köszönöm a cserépizé nevében! :) (sógornőm érdeme, tőle kaptam :) )

Szólj hozzá