Mézes szűzpecsenye csíkok, balzsamecetes karamellizált hagymával, hamis tortillában

Férj azt mondta, ne merjem még egyszer azt írni a címbe, hogy “ez és ez másképp”. Na jó, akkor itt van, tessék, a hamis tortilla.

Az ötlet és az érdem ezúttal sem az enyém, ezt a módszert még az öcsém találta ki két éve, amikor kórházban feküdt, és én vittem neki a házi kosztot. Nevezetesen tortillát, chili con carneval. Nem hamisat, igazit, rendesen meggyúrva kinyújtva, kisütve. Könnyű volt akkor, minimanó még a hasamon belül rugdosott, és nem kívül. De az öcsém mintha előre sejtené, hogy az az idő is el fog jönni, amikor nem lesz tengernyi időm a sütésre-főzésre, kitalálta ezt a kissé elmeroggyant változatot, ami nem teljesen kizárt, hogy nem az altatás utóhatásaként született. Mivel fura ötletnek tűnt, jó két évnek kellett eltelnie a kivitelezésig. Az apropó egy olyan jellegű pánikhelyzet, amikor este hat után a fejembe veszem, hogy márazonnal tortillát akarok enni a majdnem-fajitashoz.

S lőn.

Persze nem pont olyan, mint az igazi, kicsit puhább is, palacsintásabb is, de azért nagyon finom.

Néhány szó még a húsról és a hagymáról: I-SZO-NYÚ finom.

• 2+1/4 adag
• a húshoz:
• 1 kisebb szűzpecsenye (~ 30-35 dkg)
• 5 gerezd fokhagyma
• 1 kk őrölt fahéj
• 1 kk őrölt csili
• 1 ek méz
• olívaolaj, só
• a hagymához:
• 3 nagy fej vöröshagyma (~ 50 dkg)
• 2-3 ek olívaolaj
• 2-3 ek balzsamecet
• só
• a tortilla utánzathoz ( 8 db):
• 10 dkg simaliszt
• 5 dkg kukoricaliszt
• 3 dkg (~ 2 ek) olívaolaj
• 2-2,5 dl víz
• 1 csipet só
• a tálaláshoz tejföl (esetleg némi átpréselt fokhagymával, sóval, borssal ízesítve) és  Tabasco bőségesen

A tortillához a liszteket, olajat, vizet, sót habverővel csomómentesre keverem. Sűrűbb palacsintatészta állagúnak kell lennie. (először célszerű csak 2 dl vizet önteni hozzá, aztán a többit csak apránként, ha még szükséges. Nekem most 2,3 dl víz kellett hozzá)

Félreteszem pihenni legalább 15 percre.

Lehetőleg vastag aljú teflon serpenyőben kis merőkanálnyi adagokban sütöm, akár a palacsintát, csak nagyobb lángon. Ha nem teflon a serpenyő, akkor természetesen ki kell olajozni minden sütés előtt.

Addig sütöm mindkét oldalát, amíg a tortillához hasonlóan aranybarna pöttyök nem keletkeznek rajta.

Tálalásig alufóliával letakarva melegen tartom.

A hagymát meghámozom, először félbe, majd nagyon vékony szeletekre vágom.

Az olívaolajon alacsony láng fölött, időnként megkavargatva (teflonserpenyő itt is előny) addig sütöm, amíg a hagyma aranyszínűvé nem válik (de nem ég meg!). Ekkor hozzáadom a balzsamecetet, csipet sót, és addig sütöm, amíg az összes nedvesség elillan alóla. Ezzel a hagyma elkészült, tálkába szedem és melegen tartom tálalásig.

A húshoz a lehártyázott, megtisztított szűzpecsenyét fél centi széles, 5 centi hosszú csíkokra vágom.

Olívaolajat hevítek, és ebben nagy láng fölött megsütöm a húst, lehetőleg széles teflon  serpenyőben, hogy ne párolódjon a saját levében, csak piruljon.

Amikor a hús elkezd színt kapni, megy hozzá a finomra felaprított fokhagyma, a csili,  fahéj és a méz. Alacsonyabb lángon együtt sütöm még fél percig, majd a hús elkészült, tálkába szedem.

Az összeállításnál a tésztába pakoljuk a húst, a hagymát, a tejfölt, bőségesen meglocsoljuk Tabascoval, majd feltekerjük, mint a tortilla tekercseket.

Ízlés szerint kerülhet még bele guacamole, sajt, mondjuk cheddar, zöldsaláta, ilyenek.

Megjegyzés: Semmi hasznos, csak egy kis érdekesség: miután eldicsekedtem az én édes öcsémnek, hogy mekkora innovációt hajtottam végre a konyhában, közölte velem, hogy ő már két éve így csinálja…

Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem árulta el nekem eddig, azt felelte, hogy azért, mert ez evidens, és úgy gondolta, ezt már én is tudom.

Nos, remélem, hogy nem csak nekem nem ennyire kézenfekvő az ál-tortilla előállítása, és azoknak némi hasznos információval szolgált ez a recept.

Egyébként Öccs szerint a kukoricalisztet lehet felesben is használni a simaliszttel, úgy még finomabb. (szerinte)

Update: Ha fele-fele arányban használjuk a kukorica és a simalisztet, akkor még inkább hasonlít majd az igazi tortillához!

Hasonló receptek:

1. Rozmaringos sült libamell zsályás, karamellizált hagymás babpürével, sült puliszkával Fent nevezett szárnyast én jól ismertem. Aprócska pelyhes jószág korától kezdve okoztunk egymásnak kölcsönösen nagy riadalmat, és mégis annyi reggelen kávéztunk együtt a hátsó kertben. Én kávéztam, ő nem, és...
2. Egyben sült szűzpecsenye tejszínes gombás raguval, vajas galuskával Hát ez hosszú lesz, de recept szokás szerint az egésznek a legeslegalján, a színes, macskás keretben, meg utána. Már egy ideje itthon(vagyis inkább többnyire anyuéknál), de a lábam valahogy nem...

Címkék: kukoricaliszt, tészta, vöröshagyma

9 hozzászólás a bejegyzéshez: Mézes szűzpecsenye csíkok, balzsamecetes karamellizált hagymával, hamis tortillában

peel
2010. február 24., szerda

Én is felesben szoktam az igazinál : )De ezt is ki kell próbálnom, már csak azért is, mert az igazi nekem mindig törik egy kicsit, s ez azért formázhatóbbnak tűnik. A hagymáscuccot meg vagyok olyan fan, hogy magában is befalnám : )

killervidra
2010. február 24., szerda

Hagymáscuccal én is így járok, ezért most már eleve dupla adaggal indítok, hogy végül Férjnek is jusson egy kevés. :)
Egyébként olyan szempontból tényleg jobb, mint az igazi, hogy hajlékony, majdnem annyira, mint a palacsinta. Meg SOKKAL kevesebb kosszal, mosatlannal jár… :)
(az igazit meg, bűn leírni is, de én tisztán búza finomlisztből készítem :) )

lúdanyó
2010. február 24., szerda

Tetszik ez a hamis tortilla, ki fogom próbálni. Az igazi finom, de sok macera van vele. Miben különbözik a palacsintától? mármint állagban vagy ilyesmiben …

Esquirol
2010. február 24., szerda

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nem két éve csinálom így, az ötlet akkor számomra is feledésbe merült 1 próbálkozás után. Az egész úgy jött össze ismét, hogy a pitához, aminek kelttészta az alapja, nem volt teljes kiőrlésű liszt, anélkül meg ugye milyen..
Kukoricalisztet viszont találtam, de az meg más célra való, pl. tortillához, és bizony újra sürgetett az idő, hát készüljön palacsinta módra! Na erre az esetre hivatkoztam, kedves nőv.
Amúgy nemcsak, hogy jobb felesbe kukorica liszttel, a másik fele vegyesen rétesliszttel legyen, úgy még kevésbé lesz palacsintaszerű. A keverék kb. frissen főtt porpuding állagú legyen, innentől kezdve a receptben említett módon sütendő.
UI: Több oliva olaj, chili, vagy fokhagyma a tésztába csodákra képes!
Öcs

killervidra
2010. február 24., szerda

Nocsak, nocsak, megkerült a mókus! :)

Kedves Peel, Lúdanyó!
Hallgassatok az öcsémre, ebben ő a szakértő! Legközelebb én is az ő utasításai alapján csinálom, aztán majd ápdételek. :)))
Egyébként több közös vonása is van a pitával, a történeten kívül, ti. viccesen felfújódik a tészta, ha elég forró serpenyőbe kerül. :) (ezt muszáj volt leírnom! :) )
Mennyire palacsintás? Hát azért eléggé. Az íze az nem, az állaga is merevebb, laposkenyeresebb lesz kisütve, de azért szépen fel lehet tekercselni, és a tészta elég puha marad kihűlve is.
Azért színesebbre is illik sütni, mint a képen látható példány, az elég halovány lett, csak azt gondoltam, hogy így a fotón jobban mutat. :)

peel
2010. február 25., csütörtök

Újra kinyomtattam a recit, kipótolva öcséd kommentjével. Azért én így is úgy is kipróbálom, ha nem baj : ) Nálam Te vagy az első : )

killervidra
2010. február 25., csütörtök

Ó, köszönöm, köszönöm! :)
Most elpirultam… :)

Esquirol
2010. február 25., csütörtök

Okés, holnap vacsoracsata :)! Sodrófákat elő, csörrenjenek a merőkanalak, durrogjanak a deszkák! 2+2+baba fő foglalás felvéve, szóval ne menjetek kajálni, fűszeres hátszíncsíkok várhatóak majd az ominózus tortillarecept egy változatával (ismét nem tudom milyen lisztem van).

killervidra
2010. február 26., péntek

Ne megyünk máshova kajálni. Dehogy megyünk. Miért tennénk mi ilyet? :))))

Szólj hozzá