2010. február 24-i archívum

Fehér csokis, ricottás málnatorta, fehér csokis-kukoricapelyhes alappal

2010. február 24., szerda | desszert | 8 hozzászólás

P1011297

Jó néhány csúfos kudarcba fulladt csoki cannelloni kísérlet után a biztos és könnyű sikerre vágytam. Nos, küldetés teljesítve.

Bár a sütés nélküli tortáknak elvileg nem vagyok nagy rajongója, de ez a fehér csokis-kukoricapelyhes tortaalap recept nagyon megtetszett a Kis torták, minisütemények könyvecskében, ami szintén a Holló és társa kiadó Könnyen, gyorsan, finomat sorozatából való. A tetejére való szőlős tejszínes krém már annyira nem jött be, ezért lecseréltem egy málnás, fehér csokis, ricottás ad hoc gyártott egyvelegre, ami igen jól sikerült, megkockáztatom, jobb lett, mint az eredeti.

A friss citromfű belőle persze elhagyható, de olyan szép cserepeseket lehet kapni belőle, olyan jól bírja a lakásban való tartást, és olyan könnyed tavaszias íze van, hogy szerintem kár lenne. Már ha megoldható a beszerzés.

A torta pedig természetesen nagyon finom.

  • 1 db 18 cm kapcsos tortaformához
  • tortaalap:
  • 15 dkg fehér csoki,
  • 2,5 dkg blansírozott mandula (stift vagy durvára vágott)
  • 5 dkg vaj
  • 7,5 dkg kukoricapehely (natúr corn flakes)
  • krém:
  • 15 dkg málna
  • 4 gr zselatinpor
  • 15 dkg mascarpone
  • 10 dkg fehér csoki
  • 5 dkg cukor
  • 25 dkg ricotta
  • 1 marék friss citromfűlevél (finomra aprítva kb 2 púpos ek)

A tortaalaphoz egy vastag aljú serpenyőben szárazon, igen kis láng felett kissé megpirítjuk a mandulát, majd megy hozzá a vaj is. Ha már aranyszínű a mandula, belekeverjük az apróra darabolt csokit, és néhány kavarás után lehúzzuk a tűzről. Ennyi elég is s csokinak, hogy elolvadjon. Addig keverjük, amíg már nem maradnak benne nagyobb csokoládé darabkák, majd hozzákeverjük a kukoricapelyhet is.

A kapcsos tortaforma alját és oldalát kibéleljük méretre vágott sütőpapírral, és elegyengetjük benne a kukoricapelyhes masszát. Félretesszük hűlni.

A krémhez a málnát a zselatinnal összemelegítjük, majd ha már a zselatin feloldódott, hozzáadjuk a cukrot, és az apróra tördelt csokit is. Kis láng fölött addig melegítjük, amíg a csoki elolvad.

A tűzről lehúzva megy hozzá a mascarpone és s ricotta is, majd addig kavarjuk a krémet, amíg csomómentes nem lesz.

Végül megy hozzá az igen finomra aprított citromfű, ezzel is alaposan átkeverjük, majd a kukoricapelyhes alapra simítjuk.

Hűtőbe kerül 3-4 órára, amíg a krém teljesen meg nem dermed.

Címkék: , , , , , ,

Mézes szűzpecsenye csíkok, balzsamecetes karamellizált hagymával, hamis tortillában

2010. február 24., szerda | köret, sertés, tészta | 9 hozzászólás

P1011236

Férj azt mondta, ne merjem még egyszer azt írni a címbe, hogy “ez és ez másképp”. Na jó, akkor itt van, tessék, a hamis tortilla.

Az ötlet és az érdem ezúttal sem az enyém, ezt a módszert még az öcsém találta ki két éve, amikor kórházban feküdt, és én vittem neki a házi kosztot. Nevezetesen tortillát, chili con carneval. Nem hamisat, igazit, rendesen meggyúrva kinyújtva, kisütve. Könnyű volt akkor, minimanó még a hasamon belül rugdosott, és nem kívül. De az öcsém mintha előre sejtené, hogy az az idő is el fog jönni, amikor nem lesz tengernyi időm a sütésre-főzésre, kitalálta ezt a kissé elmeroggyant változatot, ami nem teljesen kizárt, hogy nem az altatás utóhatásaként született. Mivel fura ötletnek tűnt, jó két évnek kellett eltelnie a kivitelezésig. Az apropó egy olyan jellegű pánikhelyzet, amikor este hat után a fejembe veszem, hogy márazonnal tortillát akarok enni a majdnem-fajitashoz.

S lőn.

Persze nem pont olyan, mint az igazi, kicsit puhább is, palacsintásabb is, de azért nagyon finom.

Néhány szó még a húsról és a hagymáról: I-SZO-NYÚ finom.

  • 2+1/4 adag
  • a húshoz:
  • 1 kisebb szűzpecsenye (~ 30-35 dkg)
  • 5 gerezd fokhagyma
  • 1 kk őrölt fahéj
  • 1 kk őrölt csili
  • 1 ek méz
  • olívaolaj, só
  • a hagymához:
  • 3 nagy fej vöröshagyma (~ 50 dkg)
  • 2-3 ek olívaolaj
  • 2-3 ek balzsamecet
  • a tortilla utánzathoz ( 8 db):
  • 10 dkg simaliszt
  • 5 dkg kukoricaliszt
  • 3 dkg (~ 2 ek) olívaolaj
  • 2-2,5 dl víz
  • 1 csipet só
  • a tálaláshoz tejföl (esetleg némi átpréselt fokhagymával, sóval, borssal ízesítve) és  Tabasco bőségesen

A tortillához a liszteket, olajat, vizet, sót habverővel csomómentesre keverem. Sűrűbb palacsintatészta állagúnak kell lennie. (először célszerű csak 2 dl vizet önteni hozzá, aztán a többit csak apránként, ha még szükséges. Nekem most 2,3 dl víz kellett hozzá)

Félreteszem pihenni legalább 15 percre.

Lehetőleg vastag aljú teflon serpenyőben kis merőkanálnyi adagokban sütöm, akár a palacsintát, csak nagyobb lángon. Ha nem teflon a serpenyő, akkor természetesen ki kell olajozni minden sütés előtt.

Addig sütöm mindkét oldalát, amíg a tortillához hasonlóan aranybarna pöttyök nem keletkeznek rajta.

Tálalásig alufóliával letakarva melegen tartom.

A hagymát meghámozom, először félbe, majd nagyon vékony szeletekre vágom.

Az olívaolajon alacsony láng fölött, időnként megkavargatva (teflonserpenyő itt is előny) addig sütöm, amíg a hagyma aranyszínűvé nem válik (de nem ég meg!). Ekkor hozzáadom a balzsamecetet, csipet sót, és addig sütöm, amíg az összes nedvesség elillan alóla. Ezzel a hagyma elkészült, tálkába szedem és melegen tartom tálalásig.

A húshoz a lehártyázott, megtisztított szűzpecsenyét fél centi széles, 5 centi hosszú csíkokra vágom.

Olívaolajat hevítek, és ebben nagy láng fölött megsütöm a húst, lehetőleg széles teflon  serpenyőben, hogy ne párolódjon a saját levében, csak piruljon.

Amikor a hús elkezd színt kapni, megy hozzá a finomra felaprított fokhagyma, a csili,  fahéj és a méz. Alacsonyabb lángon együtt sütöm még fél percig, majd a hús elkészült, tálkába szedem.

Az összeállításnál a tésztába pakoljuk a húst, a hagymát, a tejfölt, bőségesen meglocsoljuk Tabascoval, majd feltekerjük, mint a tortilla tekercseket.

Ízlés szerint kerülhet még bele guacamole, sajt, mondjuk cheddar, zöldsaláta, ilyenek.

Megjegyzés: Semmi hasznos, csak egy kis érdekesség: miután eldicsekedtem az én édes öcsémnek, hogy mekkora innovációt hajtottam végre a konyhában, közölte velem, hogy ő már két éve így csinálja…

Arra a kérdésre, hogy ezt miért nem árulta el nekem eddig, azt felelte, hogy azért, mert ez evidens, és úgy gondolta, ezt már én is tudom.

Nos, remélem, hogy nem csak nekem nem ennyire kézenfekvő az ál-tortilla előállítása, és azoknak némi hasznos információval szolgált ez a recept.

Egyébként Öccs szerint a kukoricalisztet lehet felesben is használni a simaliszttel, úgy még finomabb. (szerinte)

Update: Ha fele-fele arányban használjuk a kukorica és a simalisztet, akkor még inkább hasonlít majd az igazi tortillához!

Címkék: , ,