2010. február 11-i archívum

Rákkoktél koktélrákkal: sült uborkás, sült mangós ráksaláta melegen

2010. február 11., csütörtök | herkentyű, saláta | 7 hozzászólás

P1010570

Annyi minden másról kellene írnom, például sci-fikről (mert megígértem), de rá kell jönnöm, hogy könyvekről írni sokkal nehezebb, mint olvasni őket.

Nem baj, majd megoldom ezt is.

De addig elfoglalom magam ilyen, és ehhez hasonló dolgokkal, mint ez a ráksaláta, vagy a nagy panna cotta teszt.

Maga a saláta rendkívül egyszerű, elkészíteni sem tart tovább, mint öt perc, persze kell hozzá az a kis apróság, hogy szeressük a rákot. Mert én például nem szeretem. De Férj meg igen, és még ezt az aprócska, fura kinézetű koktélrákot is, ami most pusztán pénzügyi megfontolásból jött haza velem a garnéla helyett. Ugyanis olcsóbb. Sokkal. De állítólag finom is, és ráadásul viccesen néz ki.

A sült uborka és mangó ötlete az aktuális kedvenc Ínyenc ételek szakácskönyvéből származik, néhány receptből összekeverve és kissé átalakítva, de a sült uborkával már Beatbullnál is találkoztam. Nagyon finom lesz így, érdemes kipróbálni.

  • 2 adag előétel/ 1 adag főétel
  • 20 dkg koktélrák (de jó garnéla is), ha mirelit volt, kiolvasztva, lecsöpögtetve
  • 1 nagyobb kígyóuborka
  • 1 mangó (nem túl érett)
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 4-5 cm gyömbérgyökér lereszelve, a leve kinyomkodva (vagy 1 tk szárított)
  • 1 kk őrölt csili ( ha valaki nem szereti a csípőset, elhagyható)
  • 1 kk nádcukor
  • 2-3 ek szezámolaj
  • 1 kis citrom leve és reszelt héja
  • a tetejére 1 marék sózatlan kesudió, megpirítva (elhagyható)

Egy nagy serpenyő kell hozzá, vagy egy wok.

A mangót, uborkát meghámozom, az uborkát hosszában négyfelé vágom, majd kihasítom belőle a magokat. A mangó húsát levágom, és felkockázom, centis darabokra, az uborkával együtt.

A meghámozott fokhagymát kés pengéjével szétlapítom.

A serpenyőt felhevítem, és ha már forró, egy evőkanálnyi olajat öntök bele, majd nagy láng fölött megsütöm benne az uborkát. Addig kell sütni, amíg kis színt nem kap. Keverés helyett inkább csak rázogassuk, úgy nem pépesedik. Ha az uborka megsült, kiszedem egy tálba.

A serpenyőbe újabb kanálnyi olajat öntök, és ezen az uborkához hasonlóan megsütöm a mangót, majd ezt is egy tálra szedem.

Az utolsó kanál olajat is felhevítem, beledobom a fokhagymát, a rákokat, majd addig sütöm nagy láng fölött, amíg a rák picit megpirul. Kidobom a fokhagymát, hozzáadom a citrom és a gyömbér levét, a héját, a cukrot és a csilit, majd addig sütöm, amíg már nem marad alatta folyadék. Ezután visszaöntöm mellé a mangót és az uborkát.

A megsült rákot összeforgatom a sült mangóval és az uborkával, a kesudió is itt kerül bele, majd még melegen tálalom.

Megjegyzés: Lehetne keverni hozzá a legeslegvégén friss korianderzöldet, amolyan zöldsalátaként, rusztikusan nagyobb darabokra tépkedve, elviekben illik hozzá, de mi azt meglehetősen utáljuk. De mondjuk annak, aki szereti.

Címkék: , , ,

Zselatin vs tojásfehérje: a zselatin. Panna cotta citromfűvel, mézzselével

2010. február 11., csütörtök | desszert | 2 hozzászólás

P1010579

Mivel senkit nem akarok hagyni kétségek között vergődni, amíg a másik panna cottát el nem készítem újra/ a másik bejegyzést meg nem írom, ezért gyorsan az elején leszögezem: a tojásfehérjés a nyerő.

Hogy miért? Zselatinnal két nap alatt két teljesen különböző állagú panna cottát sikerült készítenem, azonos mennyiségű alapanyagok felhasználásával. Csak tegnap a Szilasfood zselatinját használtam (okkersárga, karcos illatú, de a legközelebbi boltban csak ez volt), ma meg a Horváth Roziét (találtam itthon belőle egy keveset). Ez nekem kicsit nagy szórás, nem szeretem a kétes kimenetelű kísérleteket, szóval maradok a tojásfehérjésnél. (az is készült tegnap, állagra, ízre kiváló volt, csak még a sütővel harcolok, nevezetesen próbálom eltalálni, hogy az én érzékeny lelkű kis tűzhelyemben pontosan hány fok és mennyi idő kell ahhoz, hogy megszilárduljon, de még ne süljön meg a teteje)

Persze a Horváth Rozis igen jó lett, így megérdemel egy bejegyzést, a tetején lévő mézzseléért mindenképpen.

A citromfűvel meg Férj már nyúz egy ideje, ő joghurtos krémbe gondolta eredetileg, de így is meg lett vele elégedve. Ebből egyébként most nagyon szép, egészséges cserepeseket lehet kapni errefelé, szóval talán nem ez volt az utolsó citromfüves recept tőlem mostanában.

Egyébként a recept rém egyszerű, már megint. A zselatin arányaihoz pedig Piszke panna cotta receptjét vettem alapul.

  • 4 adag
  • 4 dl tejszín
  • 4 gr zselatin = 2 csapott tk
  • 1 marék citromfűlevél ( kb 40 db levélke)
  • 40 gr cukor
  • a mézzseléhez:
  • 75 gr méz
  • 75 gr víz
  • 2 gr = 1 csapott tk zselatin

A tejszín felét meglangyosítjuk, hozzáadjuk a citromfű levélkéit, és turmixgéppel vagy botmixerrel összepürésítjük. Félretesszük pihenni, amíg a tejszín eléggé átveszi a citromfű aromáját, és leülepszik a tetején képződő minimális hab.

A tejszín másik felét elkeverjük a zselatinnal és a cukorral, összemelegítjük, amíg a cukor és a zselatin teljesen fel nem olvad benne (a zselatin olvadáspontja 35°C fok, szóval forralni nem szükséges)

A citromfüves tejszínt összekeverjük a zselatinossal, majd finom szűrőn keresztül csinos üvegpoharakba szűrjük.

A hűtőbe, vagy egyéb hideg helyre kerül 1-2 órára, amíg megdermed.

Ha a tejszínes réteg már kocsonyás, akkor elkészítjük a mézzselét.

A mézet a vízzel és a zselatinnal elkeverjük, majd addig melegítjük, amíg a zselatin maradéktalanul fel nem oldódik benne. Ha ez megvan, félretesszük a masszát, amíg kissé kihűl.

A tejszínes rétegre csorgatjuk a mézes folyadékot egy kanál segítségével ( a mézes lötyit a közvetlenül a tejszínes cucc fölé tartott kanálra öntjük, innen csorog le lassan, széles sugárban, így nem kavarja fel a tejszínes réteg tetejét, és szép áttetsző marad a zselé)

Ismét hűtő, néhány órára, majd lehet tálalni.

Ha inkább kiboríthatós formában szeretnénk, akkor a mézes réteg kerül alulra, azaz ezzel kell kezdeni az elkészítését. Ha ez megszilárdult, erre jön a tejszínes.

Szilikonos formából egyszerűbb kiborítani, de ha csak üveg, vagy fém van, az is jó. Előtte célszerű forró vízbe mártani néhány másodpercre, úgy könnyen kijön.

Címkék: , ,