Retrománia/ karamellás tej

2010. január 29, péntek | italok | Szerző: Herczeg Gabriella

P7060054

Na most ez nem olyan nagy világmegváltó receptes bejegyzés, csak olyan szolgálati közleményféle.

Vagyis a karamellás tej renoméjáról szól inkább, meg annak a helyreállításáról, mint a receptjéről.

Régen hegyekben állt ez a fajta zacskós műremek a kakaók, meg a fél literes tejek között. Most meg nem látni már sehol. Van helyette minden más, egzotikus nevekkel (és néha borzalmas ízekkel), de ez valahogy eltűnt. Nem arról van szó, hogy hiányzik, mert régen én ilyet nem nagyon ittam, túl keserű volt a bolti, inkább csináltam magamnak otthon, már akkor is. De nagyon szerettem.

Aztán hosszú szünet következett az otthoni gyártásban, mert a karamellás tej az nem volt sikk, a brutáltömény forró csoki, extra magas kakaótartalmú étcsokiból, csilivel, szegfűborssal, mikor mivel, az meg igen, az olyan felnőttes dolog, az vállalható. Még akkor is, ha annyi pillecukorral ittam, hogy a csoki alig fért a bögrébe.

De most második gyermekkorunk következik, most jöhet végre a karamellás tej is. Igazából jön is, kínos rendszerességgel, minden este, legalább egy bögrével. Mostanában már az esti adag jó nagyra sikerül, így egy része üvegbe kerül és a hűtőbe vándorol, reggelire. És ez így annyira jó…

Egyébként ha már gasztro, akkor legyen itt legalább valami recept-féleség is.

  • Szóval adagonként 1 evőkanálnyi cukor szükséges hozzá
  • és egy csésze (2,5 dl) tej.

A cukorból karamell készül, lehetőleg vastagabb aljú serpenyőben, akkor szép egyenletes lesz, nehezebben ég meg. Mérsékelt láng fölött, kavargatni nem kell, csak rázogatni (bár azt sem muszáj, csak ha szükségét érezzük valamiféle cselekvésnek, akkor).

A karamell nálam sötét borostyánszínű, mert az ennél sötétebbet én már nem szeretem, továbbá minél sötétebb, kesernyésebb, annál kevésbé érződik édesnek az íze.

Ha a karamell pont jó, ráöntjük a tejet, és addig kavargatjuk, a lehető legkisebb láng felett melegítve az edényt, amíg az összes karamell felolvad benne.

És ennyi.

Címkék: , ,

8 hozzászólás a bejegyzéshez: Retrománia/ karamellás tej

peel
2010. január 30., szombat

Ha egy csipet sót is adsz hozzá az még jobban kidobja az ízét. Én is imádom egyébként : )

killervidra
2010. január 30., szombat

Igazad van, egyébként minden karamellás cuccba szoktam tenni, nem tudom, hogy a tejnél eddig miért nem jutott eszembe… Na, majd most! :)
Köszi! :)

izlesszindroma
2010. január 30., szombat

Ezt jó volt olvasni, mert akkor én is teszek bele egy csipet sót, tényleg:)) én is imádom a karamellás tejet, gyerek koromban rengeteg gyárit ittam, de az ma már nem iható kategória sajnos, így marad a házi gyártás

killervidra
2010. január 30., szombat

Ízlésszindróma, a házi szerintem azért is jobb, mert olyan sötét karamellt készítesz hozzá, amilyen tetszik. Nekem a régiben kicsit túlságosan meg volt égetve a karamell, én már akkor is magamnak csináltam otthon. Igazából szerintem ez volt az első dolog, amit “főztem”. Lehettem vagy 8 éves… :)

nokedli
2010. január 31., vasárnap

a karamellás tejjel engem ki lehetett kergetni a világból. emlékszem, ha az úttörötáborban reggelire azt adtak, már teljesen rosszul voltam az illatától is. így utólag nem tudom, miért. lehet, hogy most kedvet kapok, kipróbálni?!

killervidra
2010. január 31., vasárnap

Nokedli! Ha külön-külön szereted a karamellát és a tejet, szerintem adjál nekik még egy esély együtt! Hátha régen csak az úttörőtábor miatt volt az egész… :)

főzőcske
2012. március 5., hétfő

Én is szeretem a karamella italt és nálunk boltban is kapható.De a házi jobb !
:D

killervidra
2012. március 5., hétfő

Főzőcske, a házi jobb ebből is, ez már igaz! ;)

Szólj hozzá

(Spamcheck Enabled)