Garnéla sáfrányos, csilis mártásban, tagliatellevel

2010. január 12, kedd | herkentyű, tészta | Szerző: Herczeg Gabriella

P6190058

Bár én nem szeretem a herkentyűket (illetve csak a garnélát nem), de rendszeresen készítek életem párjának, aki meg rajong érte. Könnyű dolgom van, a sógorom rendszeresen ellát minket igen jó minőségű rákocskákkal, amik a mélyhűtőbe költöznek, szépen kiadagolva, és bármikor negyedóra alatt pompás ebédet varázsolhatok belőle. Csak Férjnek.

Igazából elég jó minőségű mirelit rákokat már rengeteg helyen kapni, és tényleg percek alatt az asztalra tehető a belőlük készített étel. Nálunk többnyire a legegyszerűbb paradicsomos-bazsalikomos-fokhagymás változatban készül, de hogy erre véletlenül rá ne unjunk (Férj az elfogyasztására, én meg a főzésére), most egy tejszínes, sáfrányos csípős szószba kerültek.

Kicsit extrább, ugyan olyan gyors, nagyon finom, és ebből még én is ettem egy kicsit…

  • Adagonként
  • 10-12 dkg garnéla (mirelit, de friss is lehet)
  • 1 narancs leve ( 0,5 dl)
  • 1 nagy csipet sáfrány
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 2 pici szárított csili
  • 1 ek vaj
  • 1 ek olívaolaj
  • 2 ek tejszín
  • 10 dkg tagliatelle

Az olajat felhevítem, hozzáadom a vajat, majd a garnélákat is. Addig sütöm, gyakran rázogatva, amíg a rákok korallszínűvé nem válnak.

Hozzáadom a finomra felaprított fokhagymát, néhány másodpercig együtt pirítom a rákokkal.

Hozzáadom az egészben hagyott csiliket, majd felöntöm a narancs levével, amiben előzőleg a sáfrányt is feloldottam.

Fedő alatt pár percig párolom, majd hozzáadom a tejszínt, megvárom, amíg egyszer felforr és lehúzom a tűzről.

Amíg a garnéla elkészül,  kifőzöm a tésztát, fogkeményre. Nagyjából leszűröm, úgy, hogy legalább fél dl víz maradjon alatta. (de fel is lehet fogni ennyit a főzővizéből, ha az úgy jobban tetszik)

A főzővízzel együtt a szószhoz öntöm, és kis lángon rázogatva addig melegítem, amíg a szósz besűrűsödik  illetve azt a tészta magába nem szívja.

Szerintem semmi extra nem kell rá, de a pirított fenyőmagon azért elgondolkodtam.

Leírni pedig mindenképpen hosszadalmasabb volt, mint elkészíteni…

Címkék: , ,

7 hozzászólás a bejegyzéshez: Garnéla sáfrányos, csilis mártásban, tagliatellevel

Vesta
2010. január 12., kedd

Igazán hálás lennék egy adagért. És szeretnék egy ilyen sógort is.

killervidra
2010. január 12., kedd

Sajnos már egyikkel sem tudok szolgálni. De megértelek… :)

Sziszi
2010. január 13., szerda

A paradicsomos változat receptjét kérem szépen…..
Előre is köszönet, Sziszi

starfokker
2010. január 13., szerda

nagyon jól hangzik a sáfrányos mártás! meg a garnéla is! nekem most hatalmas királyrákok hűsölnek a fagyasztóban… :D

killervidra
2010. január 13., szerda

Starfokker, köszi! Királyrákkal még én is megenném… :)
Sziszi! 1-2 ek olívaolajon rózsaszínűre sütöd a rákokat (~ 15 dkg/ fő), ahogy megváltozott a színük, hozzáadsz 2 gerezd finomra aprított fokhagymát, átpirítod, és rögtön hozzáadsz 10 dkg felezett koktélparadicsomot és 3-4 levél vékonyan felcsíkozott bazsalikomlevelet. Ezzel már csak addig kell sütni, amíg a paradicsom kicsit összeesik (3-4 perc). Só, bors, kész. Ezt gyakran nem is tésztával szokta enni a férjem, hanem friss fehér kenyérrel (akkor viszont ez az adag csak egy előételnyi).
Ha nincs koktélparadicsom itthon, akkor passzírozott paradicsommal készítem (a Mutti passata nagyon jó), ebből kb 5 evőkanálnyi kell. Ez a változat tésztához még jobban is passzol! :)

nokedli
2010. január 13., szerda

a paradicsomos változatot én is gyakran készítem, de ezt a sáfrányosat most iziben szívesen kipróbálnám (sajnos most éppen nem tudom:-()

killervidra
2010. január 13., szerda

Köszi, Nokedli! Ha lesz rá érkezésed, próbáld ki, mert tényleg finom! A szószos tésztából még én is ettem egy keveset! :)

Szólj hozzá

(Spamcheck Enabled)