Flat-Cat

Retrománia/Lottó szelet

Íme, a következő.

A helyzet innentől kezd bonyolódni, ugyanis ezeket a csokikat én már elég ritkán fogyasztottam, így a hiteles íz megítélésében ezentúl Férjre kell hagyatkoznom. Még szerencse, hogy ő szakértő ezen a területen (is).

A fent nevezett egyed szintén két példányban készült, az első egy “sima” rumos diómarcipán volt, csokival bevonva ( a hiteles másolat), de azt olyan hamar megettem nekem túl szimplának tűnt, így készült egy széria némi naranccsal is. Szerintem az utóbbi lett a finomabb, bár így már kevésbé hiteles a történet. Férj véleménye erről mindössze annyi (ti. a hitelességről), hogy az igazi Lottó szelet egy gesztenyepüré(?) ízű borzalom volt, ez meg mindkét változatban finom, így nem kellene párhuzamot vonni az általam készített mártott szeletek és a Lottó között. Hát nem tudom, én inkább szeretném úgy látni a dolgokat, hogy elkészítettem a házi Lottó szeletet…

Mindenesetre a recept mindkét változatát leírom, aztán el lehet dönteni, hogy mennyit is számít a hitelesség!

8 db, 3X7 cm szelet

20 dkg dió, 20 dkg cukor, 2 dl rum -a hagyományoshoz

VAGY

20 dkg dió, 20 dkg cukor, 1 narancs leve (~ 0,5 dl) és reszelt héja, 2 dl rum- a narancsos változathoz

10 dkg étcsoki (60%) a bevonáshoz

A diót száraz serpenyőben kissé megpirítom. Ez a lépés elhagyható, de szerintem így jobban érvényesül a dió íze benne.

Késes robotgéppel vagy darálóval a diót finomra darálom.

A cukrot a rummal +/- a narancslével és héjjal addig főzöm, amíg sűrű szirup nem lesz belőle. Amikor felhabzik, akkor már jó. Ez széles serpenyőben percek alatt megvan.

A még meleg szirupot a dióhoz keverem és összegyúrom/keverem a masszát. Egy nagyobb darab folpack közepére teszem, ráhajtom a fóliát, és a két réteg fólia között fél centi vastag téglalap alakúra egyengetem. Egy poharat át is lehet görgetni a tetején, hogy egyenletesebb legyen a felszíne. Ha teljesen kihűlt és megszilárdult, akkor feldarabolom, majd bevonom a csokival.

A csokit vízgőz fölött vagy kis lángon addig melegítem, amíg épp megolvad (32°C fok). A langyos csokiba forgatom a diós szeleteket, úgy, hogy az minden oldalukon bevonja. Szilikonos sütőlapra teszem őket dermedni, és a maradék folyékony csokit még gyorsan elosztom a tetejükön, hogy az se vesszen kárba.

Miután teljesen kihűlt és a csoki megszilárdult, celofánba csomagolom a szeleteket.

Hűtés nélkül tárolható.

Kapcsolódó bejegyzések:

1. Retrománia/ Szamba szelet
2. Retrománia/Kapucíner csokoládé szelet
3. Retrománia/kókusztekercs

Címkék: dió, édes, étcsoki, retro

5 hozzászólás a bejegyzéshez: Retrománia/Lottó szelet

Doki
2009. december 11., péntek

na majd én jól letesztelem!! és nem tudok elég hálás lenni, hogy hozod ezeket a recepteket!!!!

trinity
2009. december 11., péntek

Ki merem jelenteni a látvány alapján, hogy csokiban is profi lettél!!!! A bolti elbújhat, efelől nem volt kétségem eddig sem. Ez csúcs!!

nokedli
2009. december 11., péntek

nekem sokáig ez volt a kedvencem! a dió miatt. szerintem is teljesen profi lettél csoki-gyártásban. ha így folytatod hamarosan filmet forgatnak rólad is (lásd kedvenc filmem: chocolat) *komolyan mondom*

Ízbolygó
2009. december 11., péntek

Én is úgy emlékszem, hogy diós volt. De nem tisztán dióízű…valami még volt benne…(aroma?:-))

killervidra
2009. december 11., péntek

Trinity, Nokedli, köszi, aranyosak vagytok! :)
Doki! Szívesen! :) Jövő hétre az Autós van beütemezve! :)
Ízbolygó! A hivatalos ízesítése a Lottó szeletnek rumos-diós. Szóval volt benne aroma, minimum rum, de ha tippelhetnék, akkor dió is! ;)

Szólj hozzá