Retrománia/ Szamba szelet

2009. december 1, kedd | desszert | Szerző: Herczeg Gabriella

P5080015Na még egyszer, miután az én kis angyalkám (Lucifer is angyal volt eredetileg, ugye…) kacsójának egyetlen bájos mozdulatával kitörölte az egész elkészült bejegyzést…

Szóval nem hagytam ám fel a retro csokik házi gyártásával, egyáltalán nem.

Nem is vagyok egyedül ezzel a szenvedélyemmel, hiszen Doctor Pepper is retro csokik receptjeit vadássza, tehát ez a bejegyzés most részben neki is szól. Meg a fent nevezett édesség többi rajongójának.

Arról most nem tudok nyilatkozni, hogy a hasonlóság az eredetivel milyen mértékű, mivel az eredetinek én nem voltam túl nagy rajongója, igen ritkán kóstoltam. De Férj szerint minden eltérés a házi gyártmány javára vált.

Összességében ez egy meggyes marcipán szelet, csokival bevonva. Részleteiben pedig a töltelék egy elképesztő pink színű marcipános massza, ami rengeteg egyéb módon is felhasználható, például így karácsony tájékán akár szaloncukornak is.

Maga a marcipán nagyon finom, igazából az első adag belőle bevonás nélkül tűnt el… Ez most nem Beatbull receptje alapján készült, mert szempont volt a hűtés nélkül tárolhatóság, így a tojásfehérjés változat nem jött szóba. (bár az a massza jobban formázható, így díszítésre szerintem alkalmasabb, de egy csokoládés mártott szeletet megformázni nem olyan nagy ördöngősség ebből sem). Ez itt a Totaimádónál talált remek marcipán-összefoglaló egyik receptjének módosításával készült, csak a szirupot víz helyett meggy püréből főztem hozzá. (ez az összefoglaló amúgy nagyon hasznos, a Szamba szelettől függetlenül is!)

Már megint több lesz a bevezető, mint a recept, szóval jöjjön inkább a recept.

5 szelet (3×7 cm)

10 dkg finomra darált, blansírozott (héj nélküli) mandula

10 dkg cukor

25 dkg meggy (mirelit)

10 dkg étcsoki (60%)

(A mandulát  hozzá jelen esetben így vettem készen a LIDLben. Igazán finomra darálva jobb lett volna, de most lusta voltam előszedni a kávédarálót hozzá.)

A meggyet kiolvasztom, a levét is felfogom és azzal együtt leturmixolom, szitán/szűrőn leszűröm, áttöröm a húsát, hogy zavaróan természetes hatást keltő gyümölcs darabok ne maradjanak benne.

Az így nyert leveses pürét beforralom kb a harmadára. Széles, vastag aljú teflon serpenyőben percek alatt megvan.

A koncentrált meggyléből kimérek 50 gr-ot.

Hozzáadom a cukrot, és addig főzöm, amíg sűrű, szirupos nem lesz. Előbb használt teflon serpenyőben, hogy ne kelljen annyit mosogatni.

Ha kész a szirup, a mandulával összegyúrom, majd a masszát egy nagyobb darab folpack fólia közepére öntöm. Lazán a  fóliába csomagolom, és csak ezután egyengetem formára, ami jelen esetben egy fél centi magas, kb 15 cm x 7 cm téglatestet jelent. Poharat is görgetek végig a tetején néhányszor, hogy egyenletes felszínű legyen.

Miután a massza teljesen kihűlt és megszilárdult ( a hűtő ilyenkor is hasznos), feldarabolom a megfelelő méretű szeletekre.

A csokit vízgőz felett/kis lángon megmelegítem, amíg épp csak folyóssá válik, azaz 31°C fok körüli hőmérsékletű nem lesz. Én mellette állok és folyamatosan böködöm, amikor elkezd puhulni, azonnal veszem is le a tűzről. Túlmelegíteni nem célszerű, mert elveszti a fényét.

A szeleteket minden oldalát megmártom a csokiban.

Szilikonos sütőlapra teszem dermedni.

Ha nem vagyunk elégedettek az eredménnyel, mert lukacsos marad, vagy egyenetlen, akkor lehet két réteggel is bevonni, de a képen látható példányokkal csak egyszer történt meg ez a művelet.

Ha már kihűlt, de még nem teljesen kemény, éles késsel le lehet vagdosni az oldaláról lefolyt csokitócsákat is, hogy még szebb legyen a végeredmény.

Csak azután csomagolom, miután a csoki teljesen megszilárdult rajta.

Címkék: , , , ,

17 hozzászólás a bejegyzéshez: Retrománia/ Szamba szelet

Doki
2009. december 1., kedd

áááá, de király!!! akkor egy csoki – pipa!:):)

lúdanyó
2009. december 1., kedd

De jó!! Már azt hittem, hogy elfogyott a kezdeti lelkesedés :)

killervidra
2009. december 1., kedd

Doki! A Lottó és az Autós is megvan már fejben! :) És halványan, de a Mókus csoki is mintha kezdene derengeni! :) (azt hiszem, ilyet kaptunk az oviban mikulásra)
Lúdanyó! Dehogy fogyott! Csak Ponty kicsit át szokta írni mostanában a napirendünket, akkor tudok csak ilyesmit csinálni, ha akad egy lelkes bébiszitterem, Férj vagy anyu személyében. :)

Reni
2009. december 1., kedd

Zseniális! Imádtam ezeket a régi csokikat… amikor még tényleg klasszikus ízűek voltak. Kislány voltam, de emlékszem rájuk… öcsém mindig bohóc szeletet evett, én kapucínert, vagy szambát :)

Főz és fecseg
2009. december 1., kedd

Őrület! Ez tuti, hogy finomabb, mint a szamba volt, pedig azt is imádtam!

killervidra
2009. december 1., kedd

Reni, köszi! :) Én mostanában már egyáltalán nem ettem ilyen csokikat, nem is tudom, mit műveltek velük. A régiek ízét meg az idő már amúgy is megszépítette. De én is a kapucínert szerettem! :)
Főz és fecseg! Köszi! :) Hát, elég finom… :) Az első adag meggyes marcipán tényleg elfogyott még a bevonás előtt… :)

Ancsika
2009. december 2., szerda

itt vagyok, itt vagyok! Ez nagyon jól sikerült! Nem feledkeztem el a beígért csoki rolóról sem, csak nagyon szét vagyok szaladva az utóbbi 2 hétben, de mindenképp idöt szakítok már rá! :)

Beatbull
2009. december 2., szerda

Nagyon jól néz ki, a csokibevonó is tökéletesre sikerült ;)
Egyébként a hűtést csak a Konfekt című könyvben, ahonnét a marcipán receptje származik, ott írták. A főtt tojásfehérje nagyon sokáig eláll hűtés nélkül is – ld. pl. torrone / turron, abban is tojásfehérje van. Úgy tudom, a Szamos Marcipánban is van tojásfehérje.

killervidra
2009. december 2., szerda

Ancsika, köszi! :)
Nincs semmi baj, nem sietünk sehova! :)
Beatbull, köszi! :)
Jó tudni, hogy nem kell hűteni azt a marcipánt se, mert van még tervben néhány marcipános bonbon a karácsonyi ajándékok közé! Nem akarok olyat készíteni, ami hűtést igényel, mert nincs annyi hely a hűtőmben. :) De most, hogy mondod, tényleg van pár, csak szárított tojásfehérjével készülő karácsonyi édesség, ami hosszú ideig eltartható hűtés nélkül.

Beatbull
2009. december 2., szerda

Nők lapja cafétv-n nem említik a tojásfehérjét a szamos marcipánnál, szóval ezek szerint tévedtem. A tojásfehérje viszont nagyon jól eláll – a legjobb példa a turron / torrone mellett a habcsók. Azt se kell hűteni. Mindössze a tojássárgája okoz gondot a tárolásnál, de ebbe a marcipánba úgysem kerül sárgája.

nokedli
2009. december 2., szerda

én is szerettem régen. a tiednek pedig már a színe elbüvöl!

killervidra
2009. december 2., szerda

Nők lapja cafetv… hogy miket nem nézel! :D
Amióta én készítem a marcipánt, azóta nincs itthon Szamos, úgyhogy nem tudom megnézni, de nekem a címkéről nem a tojásfehérje, csak a szorbitol meg az invertáz rémlik. :) De a sógornőm most náluk cukrász, majd megkérdezem tőle! A szárított tojásfehérjét én egyértelműen eltarthatónak gondoltam, nem tudom, miért gondoltam azt, hogy a hőkezelt meg nem lenne az… Nem volt logikus gondolatmenet mindenesetre. :) A nugátról meg el is feledkeztem, mármint arról is, hogy létezik, pedig nagyon szeret(t)em. Most, hogy mondtad, lehet hogy készítek azt is karácsonyra! ;)
Nokedli, köszi! :)Fantasztikus színe van tényleg, ezért még azt is megbocsátanám neki, ha rossz íze lenne. De szerencsére nincs. :)

Beatbull
2009. december 2., szerda

Naja, bevallom, belekukkantottam, amikor hallottam hogy némely blogos szerepel benne ;)
A turron / torrone (fehér nugát) rendkívül macerás. Ha jól emlékszem 4-5 éve főztem itthon, akkor többször is és kísérletezgettem, hogy hogyan lesz megfelelő állagú és ízű. Nekem kicsit folyósan ízlett jobban, mint az eredeti rágós változat. A rágós változathoz viszont kimondottan hosszú türelemjáték volt kivárni, hogy mikor éri el a tojásfehérje a kicsapódási hőmérsékletet. Persze közben rendesen kavargatni kellett. No meg a hőmérsékletet is be kellett lőni. Szóval nem egy leányálom.

killervidra
2009. december 3., csütörtök

Igen, nem egy leányálom, azért is nem álltam neki eddig házilag és feledkeztem el róla majdnem örökre… :)
A hőmérős édességek nem a kedvenceim (mármint a kivitelezés), de mostanában szeretem azt gondolni magamról, hogy megy ez nekem hőmérő nélkül is! :) Na mindegy, majd meglátjuk. Legfeljebb az lesz a vége, hogy megveszem (végre) azt a hőmérőt, amit már amúgy kinéztem magamnak… ;)
A kevergetés menni fog, sárgakrémen és fudge-on edződtem hozzá! :)
A fehér nugát sajnos a kedvenceim közé tartozik, kapni errefelé lehetetlen tisztességes minőségben, szóval nekem kell megcsinálni, ha ilyet szeretnék enni. Meg most kaptam hozzá végre nagyon szép pisztáciát is… :)

trinity
2009. december 4., péntek

Elvarázsolódtam-megint:)))

trinity
2009. december 4., péntek

Egy apróság: van is nálam neked valami:)))

killervidra
2009. december 4., péntek

Köszönöm Trinity! :)

Szólj hozzá

(Spamcheck Enabled)