2009. november 18-i archívum

Lasagne sütőtökkel

2009. november 18., szerda | borjú | 8 hozzászólás

P4250014

Főzök ám rendes ételt is.

És milyen meglepő, sütőtökkel. (khmmm… Azért ÉN már néha – de még  tényleg csak néha- picit kezdem unni. Kisded még nem.)

A fő szempont megint az volt, hogy ehessen belőle egy tíz hónapos törpe is. Ezért tejmentes lett, a besamel helyett sütőtökpüré került bele.

A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy eredetileg akartam etetni a gyerekkel spenótot rendkívül innovatív akartam lenni, és a spenótos tésztalapok helyett nyers, leveles spenóttal akartam rétegezni az ételt, de olyat most nem kaptam. A gyerkőc ezúttal megúszta.

Tehát következzen az ideális étel Pontynak: hús-tészta-sütőtök.

  • 2+1/4 adag
  • 40 dkg borjúcomb (vagy marha, vagy sertés)
  • 1 nagy fej lilahagyma (~ 8 dkg),
  • 3 gerezd fokhagyma,
  • 5 dkg olajban eltett aszalt paradicsom lecsöpögtetve,
  • 2 dl passzírozott paradicsom (Mutti passata),
  • 1/2 rúd fahéj,
  • 1 tk római kömény,
  • 1 tk szárított, őrölt csili, olívaolaj
  • 60 dkg sült sütőtök püré, szerecsendió,
  • olívaolaj,
  • 3-4 dkg parmezán reszelve
  • 15 dkg (spenótos) lasagne száraztészta
  • a tetejére parmezán vagy más keményebb, reszelni való sajt (pl scamorza, cheddar)

A húst lehártyázom, majd ledarálom. Kevés olívaolajon megpirítom, majd hozzáadom az apróra felkockázott hagymát, fokhagymát, aszalt paradicsomot, ezekkel 1-2 percig együtt pirítom.

Felöntöm a passzírozott paradicsommal, hozzáadom a fahéjat, a mozsárban porrá őrölt római köményt, a csilit. Kevés vizet még adok hozzá, úgy 1 dl-nyit. Kis lángon hagytam, fedő alatt és 10 percnél nem főztem tovább.

A sütőtök pürét elkevertem reszelt szerecsendióval, kevés sóval, egy bő maréknyi reszelt parmezánnal, valamint 2-3 evőkanálnyi olívaolajjal.  A püré legalább langyos legyen, különben nem sül meg 20 perc alatt az étel. Ha a törpe nem evett volna belőle, akkor itt az olaj helyett vajat használtam volna.

Egy kiolajozott sütőtálba elkezdem lerétegezni a tésztalapokat, erre egy réteg húsos ragu kerül ( a fahéjat dobjuk ki belőle, legkésőbb ezen a ponton!), arra egy réteg sütőtök püré.  Megint tészta, megint ragu, és így tovább. A tésztát mindenhol fedje a ragu, ne maradjanak száraz részek. Legfelülre pedig sütőtök kerüljön lehetőleg.

A tetejére reszelt sajt került, én egy maréknyi parmezánt szórtam rá, mert Ponty sajtot még csak ízesítőként ehet, de nyugodtan mehet rá ennél lényegesen több és akár más fajtájú sajt is.

220°C fokon 20 perc, amíg a teteje aranyszínűre nem sül.

Itt most kesereghetnék azon, hogy ez friss tésztából mennyivel jobb szokott lenni. De nem teszem, mert gyúrás helyett a kölökkel játszottam. Szerintem jó csere volt.

Címkék: , , , , ,

Retrománia/Kapucíner csokoládé szelet

2009. november 18., szerda | desszert | 22 hozzászólás

P4250006

Na még mindig a retro, vagy ez csak most kezdődik igazán?

A lelkesedés töretlen, a próbálkozások…. hááát.

Tegnap megpróbálkoztam Sajtkukacék gumicukrával. Gázsütőben.

Sütő legalacsonyabb hőfok+ az ajtaja négyrét hajtott konyharuhával kitámasztva =100°C. (egy fakanállal kitámasztva pedig=120°C fok, kitört belőlem a kísérletező szellem)

1. számú tapasztalat: gázsütőben ne álljunk neki elkészíteni. Vagy csak én nem tudom, hogy kell. A lényeg: isteni finom a massza, és helyenként lett olyan része is a gyümölcsbőrnek, ahol sejthetően isteni belőle a gumicukor is. De többnyire az enyém alul kiszáradt, felül meg még nedves maradt a lap. Nem azt mondom, hogy a tesztadag nem fogyott el még tegnap este a tökéletlen  állag ellenére…

Tegnap este, miután letettem aludni a fiúkat, még egy zselécukor recepttel is megpróbálkoztam, ami az aktuális kedvenc pralinés könyvemből származik. A hozzá szükséges pektint persze a világon sehol nem kapható, legalábbis nekem úgy tűnik. Következett a 2.számú tanulság: a pektin nem helyettesíthető alma+zselatin kombinációjával.

A zselé amúgy nagyon finom,  de talán ne nevezzük zselécukornak azt, ami csak egy gyümölcszselé.

Ennyi sok megpróbáltatás után jól jött egy kis sikerélmény.

Mert a Kapucíner szelet az viszont jó lett. Nagyon.

  • 6 db kis (3×5 cm) szelet
  • 100 gr fehér csoki,
  • 40 gr cukrozott sűrített tej,
  • 1 csapott tk instant kávé
  • 15 dkg étcsoki (50-60%)

Az apróra tördelt fehér csokit kis lángon (óvatosan!)/vízgőz felett/mikrohullámú sütőben megolvasztom. Elég csak picit meglangyosítani, épphogy csak megpuhuljon. Hozzáadom a sűrített tejet és a mozsárban vagy kézzel finomra morzsolt kávét. Érdemes finomabb szemcsés instant kávéból készíteni, pl Nescafe Gold (khmmm…igen, van itthon ilyen is), a sima piros Nescafe túl durva szemcséjű hozzá.

Ha már alig langyos, nagyobb darab folpackra öntöm, 3-4 mm vastagságban elkenem,  megpróbálom téglalap alakúra formázni. A folpackot ráhajtom, becsomagolom. Itt még lehet igazítani a formáján elég könnyen.

Megy a hűtőbe, nálam egy éjszakára.

Másnap feldaraboltam 3×5 cm szeletekre. Az étcsoki felét megolvasztottam, itt is elég csak annyira, hogy kenni lehessen, ez 32°C fok körül már megy is.

A fehér csokis darabokat bekentem a csokival. A fehér csokis rész nem lesz teljesen szilárd, így némi (nem sok) kézügyesség azért kell hozzá. Ezt a részt lehet késsel vagy szilikonos ecsettel is végezni, de én az ujjaimmal oldottam meg.

Egy réteg csoki után szilikonos sütőlapra kerültek (jó a folpack vagy a sima sütőpapír is) és mentek a hűtőbe megdermedni. Igazából már egy réteg is elég lett volna rá, de én tettem rá még egyet a biztonság kedvéért. Szóval az étcsoki másik felét is megolvasztottam és hasonlóan jártam el vele, mint először.  Szerintem megéri, két vékony réteget nekem könnyebb felvinni szépen, mint egy vastagabbat.

Ismét a szilikonos sütőpapírra kerültek, majd a hűtőbe, aztán becsomagoltam őket celofánba.

Ez már kissé unalmas lehet, de nincs más itthon és más emberi fogyasztásra szánt ételekhez rendszeresített csomagoló anyag (tehát nem sima csomagolópapír) nem jutott eddig még eszembe. Ezzel kapcsolatban várom az ötleteket, előre is köszönöm!

Címkék: , , , ,

Pumpkin spice latte (ha valakit a kevésbé jól hangzó sütőtökös tejeskávé elnevezés elriasztana)

2009. november 18., szerda | italok | 13 hozzászólás

P4250010

Csak sütőtök fanatikusoknak, de azoknak kötelező!

Hogy jól induljon a nap. A jó indítás része persze az is, hogy kisdedünk a hajnali kelés helyett fél tízig szundikáljon, lehetőséget teremtve ezzel napok óta először egy nyugodt, nem állva elfogyasztott reggelihez, melynek a végén, méltó befejezésként szerepelt ez a kávés különlegesség. Azt nem írom, hogy kávé, mert itt az itt szinte csak ízesítésre szolgált.

A főszereplő benne egyértelműen a sütőtök, mézeskalács fűszerekkel, tejhabbal. De nem bánom, lehet tejszínhabbal is készíteni.

A receptet itt találtam hozzá.

  • 1 adag
  • 2 púpos ek sült sütőtök püré
  • 2 dl tej (lehetőleg zsíros)
  • 1 tk méz/nádcukor (vagy ízlés szerint)
  • 1-1 késhegynyi őrölt fahéj és őrölt kardamom,
  • 1 szem szegfűszeg,
  • kevés szerecsendió reszelve
  • 1 erős presszókávé (ristretto, ha lehet)
  • tejhab/tejszínhab és fahéj a szervírozáshoz

A sütőtökpürét a fűszerekkel és a tejjel felforralom, kicsit állni hagyom. A szegfűszeget kihalászom belőle, hozzáadom a mézet/cukrot, majd turmixgéppel addig mixelem, amíg egynemű és habos nem lesz.

Lefőzöm a kávét.

Egy csinos csészébe öntöm a sütőtökös tejet, egy kanál hátára csorgatva a pohár oldala mentén öntöm bele a kávét (ha nem üveg a pohár, akkor ez a rész lényegtelen), így szép réteges lesz. Ez szerencsére a képen már nem látszik, mert túl sokat lötyögtettem a poharat.

A tetejére tejhabot vagy tejszínhabot kanalazok, fahéjjal megszórom és kész.

Szerintem mézzel és tejhabbal a legfinomabb.

Címkék: , ,