2009. november-i archívum

VKF! XXX.- Csokik, bonbonok, trüffelek: a mákos, citromos fehér csoki fenyőfák, a csilis, meggyes étcsoki tallérok, a csilis, mézes, fügés bonbon és fehér csoki trüffel bazsalikommal

2009. november 29., vasárnap | desszert | 25 hozzászólás

P5060100

Végül valami alkohol nélkül, de a biztonság kedvéért sok csokival ChefViki karácsonyi VKF! kiírására.

A trüffel és a bonbon ízesítése eredetileg a Pralinék és bonbonok könyvből származik, azonban az eredeti receptek megvalósítása ismét akadályokba ütközött volna a csokoládéból készült  bonbonhüvelyek hiányában. A házi bonbonhüvely gyártástól ismét eltekintettem és  lényegesen gyorsabb megoldásokat választottam, a bazsalikomos fehér csokiból így trüffel lett, a fügés változat pedig az aszalt szilvás gombócokhoz hasonlóan készült el.

A bazsalikomos fehér csokoládé gondolata egyébként ne borzasszon el senkit, igazából ez lett a legfinomabb mind közül (pedig a többi sem lett kutya!). Ez igazából csak annyira meglepő kombináció, mint például a fahéj használata húsokhoz, ezen pedig szerintem már a legtöbben túl vagyunk egy-két mexikói vacsora után.

Az ízesített csokoládék pedig a legegyszerűbb és legfinomabb gasztroajándékok közé tartoznak, pár perces munkával elkészülnek a táblás csokik, ha nem szaggatjuk őket formára, hanem csak szilikonos kenyérformába öntve hűtjük ki. Az ízesítésnél pedig végre megvalósíthatjuk minden elképzelésünket és nem kell az édességeket gyártó cégek unalmas ízlésére hagyatkoznunk. A citrom-mák-fehér csoki kombináció például Férj nagy kedvence, a meggy-csili-étcsoki pedig az enyém.

A trüffel kivételével mind hetekkel előre elkészíthető és hűtést nem igényel.

A képen a lejjebb következő  felsorolás sorrendjében láthatók a csokik balról jobbra haladva.

Mákos, citromos fehér csokoládé karácsonyfák

20 dkg fehér csokoládé, 2 ek mák, 2 ek citromlé, 1 kk szárított citromhéj, 1 kk cukor

A mákot száraz serpenyőben kicsit megpirítom.

A szárított citromhéjat mozsárban porrá őrölöm a cukorral, majd a citromlével együtt beforralom, amíg a citromlé nedvességtartalma majdnem teljesen elpárolog.

A citromos keverékhez adom az apróra tördelt fehér csokit és vízgőz  fölött addig melegítem, amíg a csoki éppen csak megpuhul.

Ha nem szeretnénk vízgőz felett készíteni, akkor célszerű egy kicsi, vastag aljú teflon öntvény serpenyőt használni és a legkisebb láng fölött dolgozni. De nagyon ügyeljünk, hogy ne melegítsük túl, mert a fehér csoki könnyen darabossá válik! 30°C fok környékén már megolvad, ennél tovább melegíteni nem kell!

A puha, folyós csokihoz adom a mákot, a masszát simára keverem és 20 cm hosszú szilikonos kenyérformába öntöm.

Ha kicsit már megdermedt, de még nem hűlt ki teljesen karácsonyfa alakú kiszúróval kiszaggatom.

Az ilyenkor keletkező törmeléket késes aprítóban ledarálva később kiválóan felhasználhatjuk krémek, joghurtok ízesítésére.

Megjegyzés: Ha túlhevítjük, és a fehér csoki mégis darabossá válna, 2-3 teáskanálnyi vízzel újra kell melegíteni, amíg a csoki éppen folyóssá válik, majd habverővel erőteljesen kikeverni, amíg a két fázis ( a folyékony, olajos és a fehér, darabos) újra egynemű nem lesz.

Csilis, meggyes étcsoki

10 dkg étcsokoládé (60%), 4 dkg puha aszalt meggy, 1/2 kk őrölt csili

+ étcsokoládé a bevonáshoz (elhagyható)

A meggyet késes aprítóban ledarálom. (ha nem elég puha, akkor előtte be kell áztatni meleg vízbe/meggylébe/rumba, majd lecsepegtetni és alaposan leszárítani)

A csokit vízgőz felett/vastag aljú teflon edényben nagyon kis lángon megolvasztom, épp csak addig, amíg megpuhul, majd elkeverem a darált meggyel és a csilivel.

Szilikonos kenyérformába öntöm, majd ha már megdermedt, de még nem hűlt ki teljesen, sütemény kiszúróval kiszaggatom.

Mivel a meggy miatt kissé egyenetlen lett a felülete, én megmártottam a tetejét még olvasztott csokiban, de ez elhagyható, legfeljebb akkor rusztikusabban fog kinézni.

Bazsalikomos fehér csokoládé trüffel

20 dkg fehér csoki, 1 ek szárított bazsalikom, 1 kk cukor, 5 dkg tejszín

porcukor a hempergetéshez

A bazsalikomot a cukorral mozsárban finom porrá őrölöm, majd a tejszínnel felforralom. Ha egyet forrt, félreteszem 5 percre pihenni, ezalatt kissé be is sűrűsödik.

Hozzáadom az apróra tördelt fehér csokit és vízgőz felett/teflon edényben kis lángon összeolvasztom. Ezt se melegítsük túl!

A kész masszát hűtőben kihűtöm, majd kézzel 2 cm gombócokat formázok belőle és porcukorban meghempergetem.

Hűtőben kell tárolni, az elkészítés után kb 10 napig fogyasztható.

Mézes, csilis fügés bonbon

10 dkg puha aszalt füge, 1 ek méz, 1 ek citromlé,1/2 kk csili

7,5 dkg étcsoki (60%)

A füge szárát levágom, majd késes aprítóban ledarálom. Hozzákeverem a csilit, mézet és citromlevet, majd állni hagyom kb fél óráig, amíg a füge magába nem szívja a mézes citromlevet.

A fügés masszából 2 cm gombócokat gyúrok.

A csokit vízgőz felett/kis lángon teflon edényben megpuhítom. 31°C fokos az ideális hőmérséklet a bevonáshoz.

Az olvadt csokiból egy keveset kenek mindkét tenyerembe, és a fügés gombócokat addig hengergetem köztük, amíg a csoki mindenhol be nem vonja.

Szilikonos sütőpapírra teszem hűlni.

Én három rétegben vontam be, közben 5-10 percre betettem a hűtőbe a golyókat, ezalatt kellőképpen megdermedt a csoki. A bevonáshoz használt csokit addig melegen tartottam, nekem ezt az edény vastag alja megoldotta, de erre a célra például a vízfürdő is ideális lehet.

Címkék: , , , , , ,

VKF! XXX.- Narancsos és málnás csokoládé likőr

2009. november 29., vasárnap | italok | 12 hozzászólás

P5060065

ChefViki karácsonyi VKF! kiírására a második felvonás: a likőrök!

Hálás téma, minimális munkával (na és persze némi alkohollal) a maximális hatás elérése garantált. Szinte hihetetlen, hogy milyen lelkesedést tud kiváltani családunk tagjaiból némi csokoládés kortyolgatni való! (na és persze az alkohol…)

Szintén jó egy héttel előre elkészíthető, csak ezután hűtőben kell tárolni.

Kétféle változatban készült, egy klasszikus narancsosban és egy majdnem klasszikus málnásban, némi rózsaborssal fűszerezve.

Tegnap megvolt a tesztelés, a siker általános, gyakorlatilag csak a fotómodell élte túl.

A képen a málnás látható (csak ez maradt) és jelen esetben nem mellékelek képet mindkét változatról, mert tökéletesen egyformán néznek ki.

  • Málnás csokoládé likőr rózsaborssal
  • ~4 dl
  • 5 dkg jó minőségű étcsokoládé (85%),
  • 2 csapott ek Holland kakópor,
  • 1 dl tejszín,
  • 15 dkg cukor,
  • 10 dkg málna (mirelit),
  • 1 tk rózsabors,
  • 1,5 dl sötét rum (pl Bacardi Black)

A málnát, miután kiolvadt, szitán/szűrőn áttöröm. A kapott levet és pürét egy kis lábosban csomómentesre keverem a kakaóval, a cukorral, a tejszínnel és a mozsárban kevés cukorral porrá őrölt rózsaborssal, majd felforralom és hozzáadom az apró darabokra tördelt csokit. Tovább melegíteni nem kell, mert a forró tejszínes masszában a csoki szépen felolvad.

Miután a csoki felolvadt, hozzáöntöm a rumot, elkeverem, majd üvegbe töltöm.

Miután kihűlt, hűtőben tárolom.

  • Tejszínes csokoládé likőr naranccsal
  • 4 dl
  • 5 dkg jó minőségű étcsokoládé (85%),
  • 2 ek Holland kakaópor,
  • 15 dkg cukor,
  • 1 dl tejszín,
  • 2 közepes narancs leve (1 dl) és reszelt héja,
  • 1,5 dl sötét rum (pl Bacardi Black)

A narancslevet, a narancsok reszelt héját, a tejszínt, a cukrot és a kakaót egyneműre keverem habverővel, majd felforralom.

Lehúzom a tűzről, hozzáadom az apróra tördelt csokit, addig keverem, amíg a csoki felolvad benne.

Hozzáadom a rumot, majd üvegekbe szűröm. A szűrés nem szükséges, de én nem akartam, hogy a narancshéj darabkái benne maradjanak.

Miután kihűlt, hűtőben tárolom.

Címkék: , , , , ,

VKF! XXX.- Teába valók: fahéjas cukor és instant grog

2009. november 29., vasárnap | italok | 7 hozzászólás

P5060048

ChefViki jubileumi VKF! kiírására az első fejezet: a teába valók.

A formázott, ízesített cukor ötlete a Dr.Oetker karácsonyra kiadott füzetkéjéből származik. Kicsit macerás, nagyobb tételnek érdemes csak nekiállni, de látványos ajándék és nem utolsó sorban, hetekkel előre elkészíthető. Eredetileg vaníliával ízesítve szerepelt a receptfüzetben, de szerintem teához a fahéj íze jobban passzol, és így a színe is látványosabb.

Az instant grog pedig nem más, mint aromás, citromos, narancsos cukorsziruppal feljavított rum. Szintén hetekkel előre elkészíthető, igazából idővel az íze csak egyre jobb lesz.

A grog eredetileg forróvízzel felengedett égetett szesz, elsősorban whiskey vagy rum, némi citromlével és cukorral. Később ezt már fűszerekkel, például fahéjjal, szegfűszeggel is aromásabbá tettek, illetve a forróvíz helyét időnként átvette a tea. Mi általában teából készítjük, és ehhez akkor az instant grogon kívül már mást nem is kell adni.

  • Fahéjas karácsonyi cukor teába
  • 100 gr porcukor,
  • 1-2 tk víz,
  • 1 kk fahéj

A porcukorhoz apránként adagoljuk a vizet, addig amíg a massza épp csak összeáll és formázható lesz.Ne legyen túl nedves, mert akkor nem lehet vele dolgozni!

(Szilikonos) sütőpapírra borítjuk és kanál hátával elegyengetjük, hogy 1 cm vastag, egyenletes réteget kapjunk.

Kis méretű sütikiszúró formával kiszaggatjuk, a formát óvatosan mozgatva kiemeljük, majd kiütögetjük belőle a cukrot és 3-4 napra félretesszük szobahőmérsékletű helyre, amíg kiszárad.

A kiszúró formánál érdemes kevéssé bonyolult, kevés hegyes szögletet tartalmazó formát választani, így a cukor majd könnyebben kijön belőle.

A karácsonyfás kiszúró a Kikából származik, ott még számos csengettyű és egyéb karácsonyi motívumot ábrázoló forma kapható.

  • Instant grog
  • ~3 dl
  • 1 nagyobb citrom és narancs leve (0,5-0,5 dl),
  • 1 dl víz,
  • 20 dkg nádcukor,
  • 1 zacskó Kotányi puncs fűszerkeverék ( szárított narancs és citromhéj, fahéj, szegfűszeg, vanília,kardamom, gyömbér)
  • 2 dl barna rum (pl Bacardi Black)

A cukrot a citrusok levével és a fűszerekkel felforralom, majd addig főzöm, amíg szirupos nem lesz.

Üvegbe töltöm a fűszerekkel együtt, hozzáöntöm a rumot, lezárom az üveget és összerázom.

2-3 nap után le lehet szűrni, de én nem szoktam, szerintem a fűszerekkel látványosabb, és így idővel az ízek is egyre intenzívebbek lesznek.

Címkék: , ,

Mandulás keksz sáfránnyal, rózsavízzel

2009. november 27., péntek | desszert | 4 hozzászólás

P5040032

Az arab konyhák világa igen közel áll hozzám, ezzel sok újdonságot nem mondok. A sáfrány-rózsavíz-mandula kombinációja sem először fordul elő nálam egy édességben. Igazából az egyik nagy kedvencem. Így hát sok gondolkodást nem igényelt este nyolc után ennek a keksznek az összeállítása egy NAGYON fárasztóra sikerült nap után. (mert a süti az orvosság a léleknek és annak az elkészítése nem is igazi munka, sokkal inkább rekreáció)

Egyébként nem történt semmi különös, csak Ponty úgy döntött, hogy egyetlen percre sem mehetek tőle egy méternél távolabb (lehetőség szerint 10 centinél távolabb sem), beleértve azt az időt is, amikor ő alszik. Erről pedig úgy gondoskodik, hogy alvás közben (is) fogja a lábamat. Egyébként is kicsit megterhelő a főzés és a házimunka (főleg a napi 5-6 óra, számomra kevéssé pihentető közös “játék” után), miközben egy alig egy éves kapaszkodik a lábamba és egy meglehetősen interaktív mókának képzeli azt, hogy én bepakolom a kukába a szemetet, ő meg kipakolja. Természetesen édes rendületlenül, az összes rosszaság elkövetése közben gurgulázó (tényleg!) hangokat hallat és kacag. Haragudni nem lehet rá, ez egyértelmű, csak elfáradni mellette, de nagyon.

Szerencsére van egy ősöreg, kicsontozott, alig működő laptopunk, amin azért némi technikai nehézség és sorozatos malőrök árán, de tudom írni a blogot a lábamba csimpaszkodva alvó kisded mellet is. (minő szerencse, hová is lenne a világ, ha hanyagolnám eme igen nagy jelentőségű cselekedetemet)(önironikusan vigyorgó szmájli)

A kekszet ezúttal csak magamnak sütöttem (volna, de nem kell aggódni, Férj természetesen ügyes és lop magának belőle), ezért ez most egy sok vajjal készült változat. Omlós, ropogós, illatos, csodálatos.

  • 3 tepsihez
  • 20 dkg finomliszt
  • 10 dkg finomra darált mandula
  • 15 dkg vaj
  • 10 dkg + 1 ek cukor
  • 1 tojás
  • csipet  sáfrány,
  • 1 ek rózsavíz,
  • fél narancs leve és reszelt héja.

A sáfrányt egy evőkanálnyi cukorral porrá dörzsölöm mozsárban, majd feloldom a rózsavízzel.

A lisztet, cukrot, vajat, tojást, mandulát, narancslevet,  reszelt héjat és a sáfrányos keveréket összegyúrom. Amikor a tészta összeállt, egy nagyobb darab folpack fólia közepén 5 cm átmérőjű hengert formálok belőle, majd betekerem a fóliába, mint a szaloncukrot. Itt még lehet gurigázni vele, hogy szép egyenletes henger legyen.

Hűtőbe kerül, amíg megszilárdul. Ez kb egy óra.

Miután már megdermedt benne a vaj, kicsomagolom és egy éles késsel 3 mm szeleteket vágok belőle.

Sütőpapírral bélelt tepsibe kerülnek a korongok, majd 180°C fokon sütöm 10-12 percig, amíg az alja elkezd aranyszínt kapni.

Forrón még puha, meg kell várni, amíg kihűl és megszilárdul, csak utána kerül a kekszes dobozba. (a maradék)

Címkék: , ,

Korhelyleves céklából, birsből óvatlan duhajoknak

2009. november 26., csütörtök | leves, sertés | 6 hozzászólás

P5030055

Igazán nem ezt akartam ma főzni, de délben kaptam egy könyörgő telefont életem párjától, hogy jajveszékelnek a macskák a fejében és háborog a gyomra a tegnapi búcsúztató buli után. Nem kezdtem el olyan elmésségekkel traktálni, hogy aki éjjel legény, az nappal is legyen az, meg minek iszik, aki nem bírja. Ezt majd akkor, ha hazajött.

Viszont a húst már kivettem a mélyhűtőből, szóval ezért szűzpecsenyéből főztem levest. Ez nem kötelező elem, sőt. Hagyományosan én is disznó vagy borjú combból főzök ilyen leveseket, ez csak a magyarázat, hogy nem megőrültem, hanem a helyzet volt speciális.

Mivel a influenza járvány miatt kisdeddel be vagyunk szorulva a házba, a közös bevásárlásoknak egy időre vége. Férj meg túlságosan el van foglalva, például holmi búcsúztató bulikkal ahhoz, hogy egyedül mehessek beszerző körútra, így abból főzök, ami itthon akad. A múlt heti sütőtökös sorozat után most a birsalma készleteinket élem fel. Meg a céklát is hozzá.

Ez a leves amúgy a fejben való megfőzés után kétesélyesnek indult, vagyis lehetett volna vagy nagyon rossz, vagy nagyon jó is. Szerencsére (Férj szerencséjére) ez utóbbi lett.

Nagyon finom, pikáns (utálom ezt a szót, de nem tudok rá jobbat, tényleg pikáns), kellemesen savanykás, beteg gyomorba való. Nem mintha megérdemelné.

  • 4-6 adag
  • 30 dkg cékla (hámozva mérve)
  • 30 dkg krumpli (hámozva n mérve)
  • 30 dkg birsalma (tisztítva mérve)
  • 1 nagy fej vöröshagyma (~ 6 dkg)
  • 40 dkg szűzpecsenye (csak most. Egyébként borjú vagy sertéscomb)
  • 4-5 ek olívaolaj
  • 2 babérlevél,
  • 8 szem szegfűbors,
  • 4 cm gyömbérgyökér,
  • 1 kk szárított, reszelt citromhéj (vagy 1 bio citrom héja reszelve)
  • 1 nagy citrom leve (~0,5 dl),
  • 2 ek méz (vagy ízlés szerint)
  • 3+2 dl tejföl

A húst megtisztítom, lehártyázom, centis kockákra vágom. A vöröshagymát apró kockákra vágom. A birsalmát, céklát fél centisre kockázom.

Az olajon üvegesre pirítom a hagymát, majd hozzáadom a húst és 1-2 percig sütöm, amíg kis színt nem kap. Kihalászom az edényből, tálba szedem, alufóliával lefedem, majd a visszamaradt olajhoz hozzáadom a céklát és a birset, átpirítom az egészet, majd felöntöm 1 liternyi vízzel. Sózom, hozzáadom a fűszereket, babért, reszelt citromhéjat, egész szegfűborsot, a lereszelt gyömbér kinyomkodott levét. Ha nem nagyon szálkás a gyömbér, mehet bele simán csak reszelve is.

A krumplit finomra reszelem és ez is megy a levesbe. Ez majd teljesen szétfő, és ez fogja sűríteni.

Fedő alatt addig főzöm, amíg a birs és a cékla megpuhul. Nagyon sűrű leves, időnként meg kell kavarni, nehogy leégjen. Viszont hamar megfő.

Itt ki lehet venni egy adaggal a babának, a tejföl előtt. 7 hónapos kor után már adható, az enyém imádta. Ha azonban a picinek is adunk belőle, érdemes a gyömbér kicsavart levével csak ezek után ízesíteni az ételt. De az enyém már elég nagy ehhez és imádja a csípőset, szóval én azt az elején beletettem.

Végül a citrom levével, mézzel ízesítem, kevés levessel hőkiegyenlítek 3 dl tejölt és ezt is a leveshez adom, a félretett hússal együtt. A hőkiegyenlítést én most elblicceltem, ki is csapódott egy kicsit a tejföl, de ez szerencsére csak a leves esztétikai értékét csökkentette. Felforralom és ezzel kész is.

Nagyon sok tejföllel, savlekötővel és aszpirinnel tálalom.

 

 

Címkék: , , , ,

Rózsaszín birsalma krém

2009. november 25., szerda | desszert | 11 hozzászólás

P5020031

Na jó, barackvirág színű inkább, ha nagyon szigorú akarok lenni.

Az alapjául szolgáló rózsaszín birskompót receptjét Starfokkernél találtam. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem a színe fogott meg benne elsőre. De igazságtalanság lenne csak a színe miatt szeretni, mert az íze legalább annyira elbűvölő, mint a látványa.

Bár a kompót már önmagában is nagyon finom és látványos darab, de én nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy egy púderes színű pohárkrémet ne készítsek belőle.

  • 4 adag
  • 3 közepes birsalma (~ 60 dkg)
  • 1 citrom leve,
  • 1 csipet sáfrány,
  • 1/3 rúd vanília,
  • 3 szem csillagánizs,
  • 5 ek cukor
  • 2 dl tejszín,
  • 5 tojássárgája,
  • 1 ek (=15 gr) étkezési(kukorica)keményítő

A birsalmát meghámoztam, kivágtam a magházát és a kukacokat. Meghámozni nem kellett volna, ha nem lett volna kukacos és nem kellett volna farigcsálni.

A csillagánizzsal, félbevágott vaníliarúddal, sáfránnyal, a citrom levével, a cukorral és egy liter vízzel feltettem főni. Az első két órában fedő alatt, a legkisebb gázrózsán, takarékon főtt, majd az utolsó órára levettem a fedőt, hogy a levét beforraljam.

Nekem három óra alatt szép, mély, narancssárgás, sötétebb rózsaszín árnyalatot kapott a gyümölcs és a leve.

A gyümölcsöket a főzés végén leszűrtem, a fűszereket kidobáltam közülük, majd szétosztottam négy pohár aljába.

A visszamaradt kompót leve 3 dl-nyi volt. Ha ennél több, forraljuk be, ha ennél kevesebb, hígítsuk fel 3 dl-re.

A tejszínt habverővel simára keveretem a keményítővel és a tojások sárgájával, hozzáadtam a kompót levét, majd vízgőz felett/kis lángon habverővel való állandó verés-kevergetés mellett besűrítettem a krémet.

A krémet a gyümölcsök tetejére kanalaztam, majd kihűtöttem.

Díszítésnek csillagánizst kaptak a tetejükre.

P5020049

Címkék: , ,

Birslekvár mézzel, borral

2009. november 22., vasárnap | üveges | 7 hozzászólás

P4290016

A héten készítettem el Beatbull birsalma kompótját, ami nagyon nagy sikert aratott idehaza.

Aztán megfőztem a sütőtökös birslekvárt, ami két nap alatt maradéktalanul elfogyott. (ez egy olyan háztartásban, ahol évente két kicsi üveg lekvár fogy el, azért nagy szó)

Innen egyenes út vezetett ennek a birslekvárnak az elkészítéséhez. Az ízesítése kicsit közelebb került  Beatbull birsmártásához, és nagyon finom lett!

Viszonylag sok bort használtam a lekvárhoz, ezért egy könnyű, virágos illatú, nem túl domináns ízű, friss Irsai Olivért választottam hozzá, hogy ne nyomja el a többi ízt. De egy visszafogottabb  sárgamuskotály is megfelel. A bor elég jól érezhető rajta, ezért emelem ki külön, gyenge minőségű borral vagy nagyon karakteres ízűvel főzni ezt szerintem nem érdemes. Bár ha már karakteres ízről van szó, akkor azért egy aszú szerintem nem rontaná el…

Maga az elkészítése nagyon könnyű és gyors, ismét csak fél óra főzést igényelt a sűrű, dzsem állag elérése. Egy szárazdunszt után ez is kiváló gasztroajándék lehet ChefViki jubileumi VKF! kiírására.

  • 500 ml
  • 40 dkg birsalma (tisztítva mérve),
  • 2 dl száraz fehérbor (pl Irsai Olivér),
  • 15 dkg méz,
  • 1/3 rúd vanília,
  • 3 kisebb babérlevél

A birsalmát meghámoztam, kukactalanítottam, felkockáztam 1-2 cm darabokra. Nekem 3 közepes birsalmából (75 dkg) sikerült kinyernem ennyi gyümölcshúst.

Egy vastag aljú, teflon öntvény lábosba tettem (ha van. Ha nincs, a sima fazék is tökéletes, csak így gyakrabban kell majd kavargatni), hozzáadtam a megtépkedett babérlevelet, a félbevágott vaníliát, a mézet és  a bort. Erős lángon főztem fél órán át, ekkorára a birsalma szétesett, a lekvár pedig egészen sűrűvé vált. Néha megkevertem, de inkább csak a vége felé.

Amikor késznek nyilvánítottam, kihalásztam belőle a babérleveleket, a vaníliarudat. Szerintem további pürésítést nem igényel, elég alaposabban átkeverni fakanállal (vagy habverővel), így maradnak benne nagyobb darabok is, mert én így szeretem. De be lehet vetni a botmixert is, ízlés szerint.

Tiszta befőttesüvegbe töltöttem, majd miután kihűlt, a hűtőbe került.

Férj szerény véleménye szerint ez messze a legfinomabb lekvár, amit valaha evett.

Szintén szerinte pedig ez a lekvár camembert-rel, friss császárzsemlével pedig a legtökéletesebb reggeli… (határtalanul büszkén, fülig érő szájjal vigyorgó szmájli)

Címkék: , , ,

Lekvár sütőtökből és birsből, mézzel

2009. november 19., csütörtök | üveges | 13 hozzászólás

P4260015

Elvileg ez az utolsó sütőtökös recept a héten, mert elfogyott a sütőtök.

Csak viccelek persze. Nem azzal, hogy elfogyott, az a része igaz, de holnap hozok megint.

Részben ezért is született ma ez a lekvár Beatbull juharszirupos sütőtök lekvárja/szorbetje helyett, mert összesen 20 dkg sütőtök maradt. Volt viszont birs, ami valamiért gyorsan romlik mostanában, a hűtés ellenére is, így felhasználásra került, csak hogy megmentsem az enyészettől.

A lekvár, nos, az eszméletlenül finom. Ez most elég szerénytelenül hangzik, nyilván az is. Viszont amikor először megkóstoltam, én ugrálni és tapsikolni kezdtem a konyhában örömömben. ( ezzel a kisdednek is vidám perceket szerezve)

  • 500 ml
  • 20 dkg sütőtök tisztítva mérve (kemény, édes húsú úritök),
  • 20 dkg birsalma (tisztítva mérve)
  • 15 dkg virágméz,
  • 0,5 dl birsalma pálinka
  • 1 citrom leve és reszelt héja

A tököt és a birset felkockáztam, viszonylag kicsire, majd egy (lehetőleg) vastag aljú, öntvény, teflon edényben feltettem főni a pálinkával, citrom levével, a reszelt héjával, mézzel és annyi vízzel együtt, ami épp ellepi a “gyümölcsöket”.

Erős lángon főztem, nem több, mint fél óráig. Ez idő alatt a “gyümölcsök” megpuhultak, a folyadék fele elfőtt. Kevergetni nem kellett, én még csak nem is rázogattam.

Ha már minden puha, elég habverővel is átkeverni, pépesíteni az egészet, így maradnak benn kissé nagyobb, “rusztikus” darabok is. De lehet botmixerrel is pürésíteni.

Tiszta befőttes üvegbe töltöttem. Ha kihűlt, hűtőben tárolom.

Egy szárazdunszt után pedig hosszan eltartható és kiváló gasztroajándék ChefViki 30. jubileumi VKF! kiírására.

Címkék: , , ,

Gesztenyés gnocchi sütőtökkrémmel

2009. november 19., csütörtök | hús nélkül, tészta, zöldség | 6 hozzászólás

P4260017

Ígérem, a héten már nem lesz több sütőtökös recept.

Csak ma még egy. (sütőtök sárgán vigyorgó szmájli)

Mindegy, ez van. Ma ez volt az ebédünk Ponttyal. A ház ura (nem, nem Ponty) meg majd ezt fogja vacsorázni is. Mert finom.

A gnocchi Rossamelától származik, a recepten csak azért változtattam, hogy egy 10 hónapos is ehessen belőle, azaz el kellett hagynom a tojást. Tettem bele helyette krumplit, mit mondjak, így is finom.

A tésztához való sütőtökös szósz ötlete pedig Huppancs konyhájából származik. Itt is van egy kis csalás, a szósz jelentős része csak Ponty adagjának elkülönítése után lett “felnőttesítve”, azaz a vaj, sonka csak ezután került bele. Ezt a macerát meg lehet úszni, ha nem kell otthon etetni egy csecsemőkorú sütőtökmániást.

A sonka csak az én telhetetlenségem miatt került bele, de Ponty adagját is megkóstoltam, finom ez anélkül is, szóval a sonka nélkül ez kiváló húsmentes fogás lehet.

  • 2 szűken számított adag
  • 25 dkg natúr gesztenyepüré (mirelit vagy sült/főtt gesztenye áttörve),
  • 12,5 dkg héjában főtt krumpli meghámozva (nálam pont ennyi volt egy közepes méretű darab súlya),
  • 5 dkg finomliszt,
  • 1 kk só
  • 15 dkg sütőtök,
  • 5 levél zsálya,
  • 3 dkg lilahagyma,
  • 1 ek olívaolaj,
  • 2+2 dkg vaj,
  • 4 szelet prosciutto crudo

A krumplit megfőzöm, ha puha, leöntöm róla a vizet és egy száraz edényben hűtöm ki. Meghámozom, majd villával vagy krumplinyomóval áttöröm, ne maradjon darabos.

Hozzáadom a gesztenyemasszát, a lisztet, sót, villával összedolgozom, majd félreteszem kicsit pihenni. Nekem ehhez 5 dkg liszt kellett, de ettől ez lehet több és kevesebb is, ezért a lisztet csak apránként adagoljuk hozzá. A tésztának egyébként puhának , de jól összeállónak, jól gyúrhatónak kell lennie.

20 perc pihentetés után lisztezett gyúródeszkán jó ujjnyi hurkákat sodrok belőle, ezeket 2 cm darabokra vágom. Itt megpróbálkoztam a villa hátán hengergetős-recézős mutatvánnyal, de az engem oly mértékben lelassított, hogy rövid idő után feladtam. Viszont ha a nudli kinézettel megelégszünk, akkor szerintem ez a rész is gyorsan megy.

A sütőtököt megtisztítom, fél centis  kockákra vágom. A lilahagymát apróra kockázom, a zsálya levelét vékony csíkokra vágom. Az olívaolajon a hagymát a sütőtökkel és zsályával együtt átpirítom, a tök kapjon egy kis színt, de ne égjen meg. Felöntöm 2 dl vízzel és puhára főzöm. Ha ez kész, botmixerrel pürésítem, majd (miután a bébiételt kivettem belőle), hozzádobok egy darabka vajat.

A sonkát felcsíkozom és a maradék vajon ropogósra sütöm.

A gnocchikat sós, forró vízben kifőzöm (akkor jó, ha felúszik a víz tetejére), kihalászom, a vajas sonkával összeforgatom.

Tányérra szedem, majd sütőtökös krémet szedek a tetejére.

Nekem erről a sajt nem hiányzott, de lehet rá reszelni egy kis pecorinot is, annak, aki szeret i(pl Férj).

Egyébként desszertnek is remekül el tudnám képzelni ezt a gnocchit a sütőtökös birslekvárral jól megpúpozva, esetleg egy kis pirított, darált dióval megszórva. De majd legközelebb.

Címkék: , , , ,

Lasagne sütőtökkel

2009. november 18., szerda | borjú | 8 hozzászólás

P4250014

Főzök ám rendes ételt is.

És milyen meglepő, sütőtökkel. (khmmm… Azért ÉN már néha – de még  tényleg csak néha- picit kezdem unni. Kisded még nem.)

A fő szempont megint az volt, hogy ehessen belőle egy tíz hónapos törpe is. Ezért tejmentes lett, a besamel helyett sütőtökpüré került bele.

A teljes igazsághoz az is hozzátartozik, hogy eredetileg akartam etetni a gyerekkel spenótot rendkívül innovatív akartam lenni, és a spenótos tésztalapok helyett nyers, leveles spenóttal akartam rétegezni az ételt, de olyat most nem kaptam. A gyerkőc ezúttal megúszta.

Tehát következzen az ideális étel Pontynak: hús-tészta-sütőtök.

  • 2+1/4 adag
  • 40 dkg borjúcomb (vagy marha, vagy sertés)
  • 1 nagy fej lilahagyma (~ 8 dkg),
  • 3 gerezd fokhagyma,
  • 5 dkg olajban eltett aszalt paradicsom lecsöpögtetve,
  • 2 dl passzírozott paradicsom (Mutti passata),
  • 1/2 rúd fahéj,
  • 1 tk római kömény,
  • 1 tk szárított, őrölt csili, olívaolaj
  • 60 dkg sült sütőtök püré, szerecsendió,
  • olívaolaj,
  • 3-4 dkg parmezán reszelve
  • 15 dkg (spenótos) lasagne száraztészta
  • a tetejére parmezán vagy más keményebb, reszelni való sajt (pl scamorza, cheddar)

A húst lehártyázom, majd ledarálom. Kevés olívaolajon megpirítom, majd hozzáadom az apróra felkockázott hagymát, fokhagymát, aszalt paradicsomot, ezekkel 1-2 percig együtt pirítom.

Felöntöm a passzírozott paradicsommal, hozzáadom a fahéjat, a mozsárban porrá őrölt római köményt, a csilit. Kevés vizet még adok hozzá, úgy 1 dl-nyit. Kis lángon hagytam, fedő alatt és 10 percnél nem főztem tovább.

A sütőtök pürét elkevertem reszelt szerecsendióval, kevés sóval, egy bő maréknyi reszelt parmezánnal, valamint 2-3 evőkanálnyi olívaolajjal.  A püré legalább langyos legyen, különben nem sül meg 20 perc alatt az étel. Ha a törpe nem evett volna belőle, akkor itt az olaj helyett vajat használtam volna.

Egy kiolajozott sütőtálba elkezdem lerétegezni a tésztalapokat, erre egy réteg húsos ragu kerül ( a fahéjat dobjuk ki belőle, legkésőbb ezen a ponton!), arra egy réteg sütőtök püré.  Megint tészta, megint ragu, és így tovább. A tésztát mindenhol fedje a ragu, ne maradjanak száraz részek. Legfelülre pedig sütőtök kerüljön lehetőleg.

A tetejére reszelt sajt került, én egy maréknyi parmezánt szórtam rá, mert Ponty sajtot még csak ízesítőként ehet, de nyugodtan mehet rá ennél lényegesen több és akár más fajtájú sajt is.

220°C fokon 20 perc, amíg a teteje aranyszínűre nem sül.

Itt most kesereghetnék azon, hogy ez friss tésztából mennyivel jobb szokott lenni. De nem teszem, mert gyúrás helyett a kölökkel játszottam. Szerintem jó csere volt.

Címkék: , , , , ,