
Ennek az eredeti leírását Lúdanyónál találtam. Az a recept is nagyon tetszik, de szerintem ő már meg sem lepődik azon, hogy ezt-azt megváltoztattam rajta.
Nagyon finom lett, bár formáját tekintve az én változatom közelebb áll a grissinihez, mint a müzliszelethez…
Férj pedig szokás szerint a rudacskák csócsálása közben már arról érdeklődött, hogy mikor készül el belőle sós változat… (hamarosan)
3 tepsi
20 dkg graham liszt, 10 dkg zabpehely, 5 dkg pirított, darált mogyoró, 7 dkg durvára reszelt alma, 1 dl víz, 5 dkg aszalt vörös áfonya, 5 dkg méz, 1,5 dkg (2 púpos ek) lenmag, 3 dkg (földi)mogyoró olaj (vagy napraforgó), 1 kk reszelt citromhéj, 1 kk fahéj, 1 dkg friss élesztő, 1/2 kk só
Az élesztőt a liszttel elmorzsolom, majd a vörös áfonya és lenmag kivételével a többi hozzávalót hozzáadom és alaposan összedolgozom. Keményebb, de rugalmas, könnyen gyúrható tészta lesz a végeredmény.
Nedves konyharuhával letakarva félreteszem kelni.
Az áfonyát megmosom ( ha nagyon száraz, be is lehet áztatni), majd késsel durvára aprítom. Ha a tészta duplájára kelt, megy hozzá az áfonya lenmag is.
A tésztát átgyúrom, és gyúródeszkán vékony3-4 mm átmérőjű, kb 20 cm hosszú rudakat sodrok belőle.
Sütőpapírral bélelt tepsibe kerülnek, majd 15 perc pihentetés után 220°C fokon 15 perc alatt aranyszínűre sülnek. (villanysütőben alacsonyabb hőfok és rövidebb idő szükséges a süléshez, továbbá a sütési idő függ a rudak vastagságától is)

Hasonló receptek:
Azon lepődtem volna meg, ha nem :) Jó ötlet a reszelt alma a tésztába, legközeleb kipróbálom én is. Azóta sütöttem úgy is, hogy aszalt szilvát is tettem bele, meg tökmagot, azzal is nagyon finom volt.
Először is köszönöm az ötletet! És a recept alapjait azért megtartottam… :)
Nagyon finom lehetett aszalt szilvával is (főleg, hogy az a kedvenc aszalt gyümölcsöm), a tökmagot meg én a sós változatba tervezem! :)
Tetszik az ötlet!Biztosa finom is!
Köszi Ottis! :)
Igen, finom! És még annyiféleképpen variálható az aszalt gyümölcsök és magvak váltogatásával!
Imádom a müzlit, a kelt tésztát, a magvakat, az édeseket… de az én férjem is egész biztosan ezt kérdezte volna, hogy mikor lesz sós változat. :-)
Köszi, Nóra! :)
Háát, férfiak… :)
Azért nemsokára megsütöm neki a sósat is! :)
2009. szeptember 11., péntek