Én alapvetően nem szerettem az édességet, eddig évente kétszer ha ettem süteményt. Ez az elmúlt 8 hónapban kicsit megváltozott, a kétszeri alkalom az maradt, csak most naponta… De nem ám a gyümölcsös, könnyű finomságokat kívánom, hanem a pitéket és felfújtakat, lehetőleg sok vajjal és tejszínnel. És mivel a mai napom úgy kezdődött, hogy az orkán erősségű szélben, nagy pocakkal futkosva megpróbáltam elkapni egy lelkes vizslát, aki egy bajonettel a szájában rohangált a kertben, miután gondosan lehordott minden mást is a teraszról, úgy gondoltam, ezek után csak egy ilyesfajta finomság kárpótolhat a bosszúságért. ( a kutya jól van, és nem vagyunk ám olyan felelőtlenek, hogy a vágószerszámokat könnyen elérhető helyen tartjuk, de a terasz ajtaját kinyitotta a szél, és most kellett rádöbbentem, hogy a kutya már másfél méteres magasságban is tud terepet rendezni)
2 főre
4 megfáradt kifli, 1 marék aszalt sárgabarack, 2 ek fűszeres rum ( 1 dl jobb minőségű fekete rumhoz 1 csomag Kotányi puncs fűszerkeverék) vagy sima rum+ 1 narancs leve (0,5 dl), 0,5 dl tejszín, 3 dl zsíros tej, 3 tojás, 1 tasak Bourbon vaníliás cukor, vagy 1/3 rúd vanília, 5 dkg nádcukor, vaj, szeletelt mandula
Elöljáróban annyit, hogy eredetileg kalácsból szerettem volna elkészíteni, egész pontosan a maradék mandulás kalácsomból, de egy konyhai baleset során az első adag egy hete a kutya vacsorája lett…Azért még most is úgy gondolom, hogy jobb a kalács, mint a kifli.
A rumot még 2 hete készítettem, teához (persze nem nekem) és süteménybe. Egy csatos üvegbe töltöttem a fűszerkeverékre, ami azóta is ázik benne. Ennek hiányában kicsit forralni kell a rumot a fűszerkeverékkel (szegfűszeg, fahéj, citrom és narancshéj, szegfűbors, vanília), majd leszűrni. Vaaaagy jó a rum csak úgy, ízesítés nélkül is.
A sárgabarackot apró kockákra vágtam, a rummal és a narancslével felforraltam, hogy elpárologjon az alkohol. A kiflit felkarikáztam, alaposan kivajazott hőálló tálkába rétegeztem szorosan a felét, rászórtam a barackot, ami ekkorra már teljesen magába szívta a rumot, erre jött a maradék kifli.
A tejszínt, tejet, tojást, nádcukrot, vaníliát addig kevertem-vertem habverővel, amíg a cukor feloldódott. A kiflikre öntöttem. Villával addig nyomkodtam a kifli karikákat a tejszínes masszába, amíg az összes teljesen elázott. A tetejére mandulát szórtam, és bőven vajat forgácsoltam.
Sütőben 200°C fokon 35 perc alatt aranyszínűre sütöttem.
Jó lett volna hozzá vaníliás sodó vagy forró baracklekvár kis rummal elkeverve, de túl éhes voltam, így csak mézet csorgattam rá, és hát én egyedül ettem meg az egészet…