2008-i archívum

Mandulás kifli

2008. december 22., hétfő | desszert | Nincs hozzászólás

p5300019Vagy hókifli. Ez egyszer. Ugyanis nálunk senki nem szereti a porcukorral leszórt dolgokat. Most valami nosztalgikus eltévelyedése miatt a férjem mégis azt kérte, hogy szórjak rá,legalább egy keveset,  aztán persze rájött, hogy mennyire nem szereti…

A recept annyiban különböző az összes többitől, hogy az omlós tészta alapreceptje van “rászabva” a hókiflire. Próbáltam ugyan másféle receptúra alapján is aprósütiket sütni, de mindre annyi megjegyzést kaptam csak, hogy “finom…de inkább süssél olyan ropogósat, mint régebben”

12,5 dkg liszt, 15 dkg hámozott, finomra őrölt mandula, 25 dkg vaj, 10 dkg cukor, 2 tojás sárgája, 2 tasak Bourbon vaníliás cukor, vagy 1/2 rúd vanília kikapargatott belseje+2 dkg cukor

A hozzávalókat összegyúrom, hűtőbe teszem fél órára. 3×1 cm rudakat sodrok, kifliket formázok belőle, sütőpapírral bélelt tepsibe teszem, 200°C fokon 15 perc.

Címkék: , ,

Túrógombóc

2008. december 18., csütörtök | desszert | 7 hozzászólás

p5260001

Kugler után szabadon, ahogy mi szeretjük… Anyci, jegyzetelj!

Én kicsit még ennél is jobban szeretem a lágyabb, remegős galuskákat, amihez 1 evőkanállal kevesebb zsemlemorzsa szükségeltetik, és annyira laza a tésztája, hogy csak 2 kanál segítségével lehet belőle galuskákat formázni. Persze én is érzem, hogy ez már kissé túlzás, úgyhogy inkább íme az “igazi” túrógombóc receptje.

  • 25 dkg túró ( jó esetben házi, rosszabb estben félzsíros),
  • 1 egész tojás,
  • 1 tojás sárgája,
  • 1 ek tejszín,
  • 1 dkg vaj
  • 3 ek zsemlemorzsa (házi, ~ 30 gr)
  • reszelt citromhéj,
  • 1 tasak Bourbon vaníliás cukor vagy 1/3 vaníliarúd belseje+ 1 ek cukor,
  • 1 ek cukor
  • csipet só
  • a morzsához:
  • 4 dkg vaj,
  • zsemlemorzsa,
  • porcukor
  • az édes tejfölhöz:
  • 3 dl tejföl,
  • porcukor

A tojásfehérjét habbá verjük. A tojássárgáját a túróval alaposan kidolgozzuk, belekeverjük a citromhéjat, lágy vajat, tejszínt, cukrot, zsemlemorzsát, jól összeforgatjuk.  Végül hozzáforgatjuk a tojáshabot is. A masszának lágynak, de jól formázhatónak kell lennie. Ha nagyon lágy, nagyon ragad és nem lehet belőle gombócot formázni, kell még hozzá zsemlemorzsát adni.

2 cm átmérőjű golyókat formálunk belőle, lobogó, picit(!) sós vízbe szaggatjuk, addig főzzük, amíg feljön a víz tetejére.

A vajon aranyszínűre megpirítjuk a zsemlemorzsát, édesítjük porcukorral.

A tejfölt porcukorral kikeverjük.

Címkék: ,

Tepertőkrém kacsából

2008. december 15., hétfő | felvágott helyett, kacsa, reggeli | Nincs hozzászólás

p5230014Ismét egy nagyon gyors bejegyzés. A produktum  zajos sikerére való tekintettel.

1,5 kg kacsaháj, 1 csapott ek magos mustár, egy közepes gerezd fokhagyma, egy kicsi fej lilahagyma, só, frissen őrölt bors

Apu a kacsahájból 2×2 cm kockákat vágott, pici vizet alálöttyintve kisütötte a tepertőt. Legközelebb, ha nincs szerencsém, ezt nekem kell csinálni…Kb 3 dl lett ekkora mennyiségből.

A tepertőt blenderbe téve, a többi hozzávalót, és még 3 evőkanálnyit a kisűlt zsírból hozzáadva krémesre darálom. Ha nincs teljesen ropogósra kisütve a tepertő, a zsír elmaradhat.

Friss fehérkenyérrel, lilahagymával.

Címkék: ,

Kacsamájkrém

2008. december 15., hétfő | felvágott helyett, kacsa, reggeli | Nincs hozzászólás

p5230009Gyors bejegyzés a jól sikerült fűszerezés miatt.

20 dkg hízott kacsamáj, 5 dkg kacsazsír, 1 ek tejszín, 0,5 dl száraz fehérbor, 3 nagy gerezd fokhagyma, ujjbegynyi darab gyömbér, 1 kk őrölt csili

A kacsmájat nagyobb darabokra vágom, a zsírban a durvára darabolt fokhagymával, gyömbérrel megsütöm, a bort ráöntöm, elforralom. Sózom,beleteszem a csilit,  miután kihűlt, az egészet tejszínnel pürésítem.

Címkék: , ,

Rumos gesztenyés süti aszalt meggyel/ rumos mazsolával és csokival

2008. december 12., péntek | desszert | Nincs hozzászólás

p5200023A tésztája voltaképpen egy nagyon finom piskóta. Vagy inkább egyensúlytészta. Nem igazán tudom eldönteni. Mivel nem találtam jó receptet, kicsit improvizáltam, a nyers tészta állagával az egyensúlytésztát céloztam meg, de annál sokkal puhább, selymesebb lett a végeredmény. Nagyon jól sikerült, megtartjuk. Az egyetlen módosítás a recepten az aszalt gyümölcs/csoki mennyisége- 1,5-2 dl-nyi aszalványt is elbír a tészta (most csak 1 dl volt benne, és a csokiból is mehet rá több), és az, hogy legközelebb nem a tetejére kell szórni, hanem a tésztába keverni, legalábbis a gyümölcsöt. Nem tudom, miért hittem azt, hogy majd belesüllyed… A tésztát amúgy enyhe presszió hatására feleztem meg, és sütöttem 2 adagban, a rumba áztatott aszalt meggy ugyanis állítólag kommersz és unalmas… A csokit viszont szerintem jó ötlet a tetejére szórni, szép, márványos mintában megolvad, ez nagyon mutatós, nem szárad ki, és nem is ég meg (nem utolsó szempont, hogy így könnyen le tudom piszkálni róla, mivel eléggé nem szeretem együtt a csokit és a gesztenyét) Most egy 19 cm átmérőjű kapcsos tortaformában és egy gyümölcskenyérformában sütöttem, de úgy saccolom, ez a mennyiség egy normál kapcsos tortaformához való, és kb 3 cm vastagságban elterített tésztára vonatkozik a sütési idő.

25 dkg natúr gesztenyemassza, 1 dl tejszín, 5 dkg olvasztott vaj, 4 tojás, 7 púpos ek finomliszt, 5 ek cukor, 2 ek rum+ az áztatáshoz, 1 tk sütőpor, 1,5 dl aszalt meggy/mazsola ( én most 0,5 dl aszalt meggyet használtam az egyik felébe, és 0,5 dl mazsolát+2,5 dkg 70% durván felaprított étcsokit a másikba)

Annyi rumot felforralok, és az aszalt gyümölcs(ök)re öntök, amennyi éppen ellepi azokat. A vajat megolvasztom, kihűtöm. A gesztenyemasszát, miután kiengedett, a tejszínnel és a vajjal habverővel simára keverem. Hozzáadom a tojások sárgáját, a cukrot (lehet, hogy ez a cukormennyiség nem mindenkinek elegendő, szóval lehet kipótolni bátran), a 2 ek rumot, a lisztet és a sütőport, és simára keverem. A tojások fehérjét csipet sóval kemény habbá verem, a felét jól elkeverem a tésztával, a másik felét már csak lazán hozzáforgatom. A leszűrt gyümölcsöt a tésztába forgatom, a masszát alaposan kivajazott formába öntöm, előmelegített sütőben 180°C fokon 35 percig (tűpróba) sütöm egy tál forró víz kíséretében. Nekem természetesen a meggyes rész ízlett jobban, a férjemnek meg a csokis-mazsolás. Énszerintem finom lehet bele a friss meggy is, őszerinte a kis kockákra vágott alma, vagy körte és csoki. Lehet, ezután is két adagban kell majd sütnöm. Kölök ízlésétől függően esetleg háromban…

p5210016


Címkék: , , ,

Sült kelbimbó és gesztenye, libacombbal (mintegy mellékesen)

2008. december 9., kedd | köret, liba | 5 hozzászólás

p5170003A főszerepben a köret! Néhány hete már ott motoszkál a fejemben, és szeretném azt hinni, hogy valahol olvastam valami hasonlót, nem csak a késő terhességi ámokfutásról van szó. Ha nem, az sem baj, mert nagyon finom lett. Ez volt a főpróba, és már biztos, hogy ez lesz a karácsonyi menüben.

Mivel tegnap sütöttem libacombot, most ez volt a kísérő, az is finom lett persze, omlós meg ízes, de hát libacomb, ez a dolga.

  • Az adagok fejenként
  • 10 dkg gesztenye (vagy sült, vagy mirelit, előfőzött),
  • 2 nagy marék kelbimbó,
  • 2 szelet bacon (Ringa),
  • 2 dkg vaj,
  • 1 nagy gerezd fokhagyma,
  • fél (nagyobb) narancs leve,
  • szerecsendió,
  • bors,
  • 1 libacomb,
  • 1 kisebb ág rozmaring,
  • 2 gerezd fokhagyma,
  • fél fej hagyma,
  • 3-4 dkg libazsír,
  • só,
  • bors

A gesztenyét a vajon megsütöttem fedő alatt, kiszedegettem egy tálba, reszeltem rá szerecsendiót. Megpróbáltam nem mindet megenni. A visszamaradt vajon megpirítottam a vékony csíkokra metélt bacont, ezután hozzáadtam a felaprított fokhagymát, és felnegyedelt kelbimbót. Alacsony hőfokon, fedő alatt megsütöttem (nem kell hozzá folyadék). Amikor már kicsit színes és jó puha volt a kelbimbó, visszatettem a gesztenyét, sóztam, borsoztam, és ráfacsartam a narancs levét. Kicsit fedő alatt is összesütöttem, utána még fedő nélkül is, hogy elpárologjon a fölös nedvesség. Nekem nagyon ízlett. És azért leírom a libát is…

A comb csontja mellett vékony pengéjű késsel meglazítottam a húst, és begyömöszöltem a rozmaring ágacskákat, meg a hosszanti csíkokra vágott fokhagymát. Ha marad ki fokhagyma, óvatosan a bőre alá is lehet tömködni. Sózom, borsozom, sütőtálba teszem, akkorába, hogy kényelmesen elférjenek, alászórom a cikkekre vágott hagymát, rádobom a zsírt, és alufóliával szorosan lefedem. 250°C fokra előmelegített sütőbe rakom, 160°C fokra állítom a hőfokot, így sül 1-1,5 óráig, utána fólia le, locsolgatás, forgatás, és még 1-1,5 óra sütés, amíg szép piros nem lesz. (a sütési idő a combok méretétől és az állat életkorától, edzettségi állapotától is függ)

Zsírjában eltárolom, így könnyen lehet sütőben melegíteni is.

Címkék: , , ,

Brownies

2008. december 8., hétfő | desszert | 3 hozzászólás

Tegnap fejembe vettem, hogy browniest akarok enni…Amíg Pécsen laktunk, ez egyszerű volt, beültünk az egyik törzshelyünkre, és megrendeltük. Hát most ez nem lehetséges. Sütni viszont sosem sütöttem még, és mivel nincs benne abban a 4-5 alapreceptben, amiből általában a sütijeim készülnek, kissé tanácstalanul fordultam az internethez. Hosszas keresgélés és jó néhány könyvjelző beiktatása után Milliehez fordultam segítségért, nála találtam ezt a receptet. Felkerült a listára, és úgy alakult, hogy a nagy brownies tesztelést ezzel is indítottam. Számomra az ideális brownies tésztája belül puha, sötétbarna, nem túl édes, benne kicsi kráterekben olvadós étcsokoládé, a teteje ropogós, csokoládén kívül egyéb extrákat nem tartalmaz, és valamilyen vaníliás dolog is szükségeltetik a tökéletességhez. Ez a tészta számomra kicsit túl édes volt, és mivel keveselltem a csokit, azt még megtoldottam, és plussz kakaó is került a tésztába (ebből ennél többet is elbírt volna).  Nekem picit a tésztája is száraz volt, bár pekándió helyett mandula  kerültek bele, amitől masszívabb lett az egész. Ami még hasznos információ, hogy, bár már az elején realizáltam, hogy a szuflé formában túl sok a tészta, mégsem tettem semmit (nem öntöttem át nagyobb formába), így a sütési idő 40 perc lett. Részben ennek is köszönhető a kissé szárazabb a (alja és teteje) tészta. A vaníliás dolog tejszínes-mascarpones vaníliahab formájában materializálódott.

Akkor a recept a minimális változtatással

140(+100 gr) étcsoki (70%), 120 gr rétesliszt, 120 gr őrölt mandula/ dió/mogyoró, 220 gr vaj+ a formák kikenéséhez, 250 gr cukor, 4 tojás,(4 ek kakaópor (cukrozatlan, holland))

A 140 gr csokit darabolom, megolvasztom és hozzáadom a vajat. Ha kicsit hűlt, hozzáadom a cukrot (szerintem a kétharmada bőven elég, ha csak magamnak készíteném, felezném a mennyiséget), és jól kikeverem habverővel. Beleszórom a kakaót, lisztet, keverés tovább. Mennek a tojások is. Végül a habverőt lecserélem kanálra, és beleforgatom a mandulát , meg a kisebb darabokra vágott 100 gr csokit. Kivajazott formába töltöm, 170°C fokon sütöm 40(?) percig. Tűpróba: még picit ragad a csokitól, de szilárdnak imponáló morzsák is vannak rajta. 25 perc után érdemes nézegetni normál ( kb 3 cm) rétegvastagságú próbálkozásnál.

A vaníliás hab:

Na ez igen jól sikerült, állandó játékos marad.

1,5 dl tejszínt egy tojás sárgájával lassú tűzön állandó kavarás mellett 5-7 perc alatt sűrű(bb)re főzök fél rúd vanília kikapirgált belsejével. 3 evőkanálnyi cukor megy bele. Ha kihűlt (időnként persze keverem közben), 1,5 dl mascarponet adok hozzá, simára kikeverem, habszifonba töltöm, majd a hűtőben tárolom felhasználásig.

Update: Megint megsütöttem, ezúttal az eredeti recept szerint, extra csoki és kakaó nélkül, 20×24 cm-es sütőpapírral bélelt formában. Ezúttal is 40 percig sült, 170°C fokon (de most 250°C fokra előmelegített sütőbe tettem). Ismét csak mandula volt :-(, de megpirítottam, így finomabb. És a lényeg: az állaga most tökéletes lett. Valóban túl édes, de hát legközelebb nem kell bele ennyi cukor…

Update 2.0: Az előző update óta pedig megsütöttem…nem tudom hányszor. Dióval, őrölt földimogyoró grillázzsal, csilivel -és egyszerűen tökéletes. Nem tudom, mit ronthattam el először, de a túlsütés biztosan benne volt. A mandula is elég uncsi a brownieshoz, más csonthéjassal sokkal ütősebb. És akkor a cukor sem lesz túl sok. Mostanában minimuffin formában sütöm (24 darab lesz), 180°C fokon, 25-30 percig, de 20 perc után tűpróbát végzek elég gyakran.

És mindenképpen revideálnom kell a brownies-verseny végeredményét: ez az abszolút győztes! A legjobb brownies, amit valaha ettem! :)

Címkék: , ,

Csokoládéhalmok dióval, mazsolával és aszalt áfonyával, mandulával

2008. december 7., vasárnap | desszert | Nincs hozzászólás

Először több, mint 10 éve csináltam ilyet, egy akkori Konyhaművészet receptje alapján. Azóta a repertoár a fehér csokis változattal bővült. Nem a legszebb karácsonyi édesség, de mindenképpen egyszerű, nagyon finom és a nagy példányszám ellenére is hamar elkészül. A siker pedig elsöprő. Figyelem, csak felnőtteknek!

10-10 dkg fehér és 70%-os étcsoki, 1-1 marék aszalt vörös áfonya és sárga nagy szemű mazsola, 1,5 marék dióbél és mandula, 2-3 dl rum, mini papírkapszlik

Fontos, hogy minden alapanyag jó minőségű legyen, mert ez tényleg nem egy bonyolult édesség, az íze csak a hozzávalók minőségén múlik.

Az aszalt gyümölcsöket (külön-külön edényben!) a rummal kis láng fölött melegíteni kezdem, amíg magukba nem szívják az összes alkoholt, vagy az el nem párolog. Papírtörlővel felitatom róluk a maradék nedvességet, majd durvára vágom.

A mandulát és a diót külön-külön megpirítom. A mandulát aprítógépben, a diót késsel durvára vágom. (próbáltam a mandulát is késsel, de egy idő után a férjem megkért, hogy adjam fel, mert nem bír többet a konyhaszekrény alól összeszedni. Kicsit pattog…mármint a mandula)

A csokikat kis darabokra tördelem.

Eldöntöm, hogy melyiket akarom először megcsinálni. Mondjuk az étcsokisat. A csokit kis lángon állandó kevergetés mellett vagy vízgőz fölött megolvasztom (nem szabad túlhevíteni, elég csak épp addig, amíg folyóssá válik!), a csokihoz adom a durvára vágott mazsolát, akárcsak a durvára vágott diót. Összekeverem, és a papírkapszlikba 2 kávéskanál segítségével kicsi halmocskákat szaggatok. Egy éjszaka a konyhapulton, vagy fél óra hűtőben, utána csinos bádogdobozban laknak kb 1 napig, majd nyomuk sem marad.

A fehér csokival hasonlóképpen járok el, csak azt  áfonyával és az őrölt, pirított mandulával ízesítem. Lett volna rá igény, hogy a mandulát sózatlan pisztáciával helyettesítsem, de az most elfogyott.

Bármilyen kandírozott gyümölcs és dióféle jó lehet hozzá, ki hogy szereti.

Címkék: , , , , , ,

Bögrés süti somlekvárral

2008. november 28., péntek | desszert | Nincs hozzászólás

Ezt a süti az egyik kedvenc nagyi féle receptem, nagyon egyszerű, gyors, és én nagyon szeretem. Az eredeti recept a következő: 1-1 bögre cukor, liszt, tej, sárgabaracklekvár, 3 tojás, 1 csomag sütőpor, bőven szegfűszeg és a tetejére durvára vágott dió.

A  héten kunyeráltam egy fél üveg somlekvárt az öcsém barátnőjétől ( házi, sűrűre és édesre főzött), és féltem(?), hogy a bontott üveg megromlik, ezért gyorsan ezt a sütit sütöttem belőle. Szerintem sokféle lekvárból finom lehet, a lényeg, hogy lehetőleg házi legyen, de ha nem, akkor sem nem a nagyon zselés-pektines-befőzőcukrosokból válasszunk, hanem használjunk hozzá valamilyen magasabb gyümölcstartalmút.

3 tojás, 1-1 bögre liszt ( fele rétes, fele teljes kiőrlésű búza), nádcukor, tej, somlekvár, 3/4 csomag sütőpor, 1 ek szegfűszeg mozsárban finomra törve, 5 dkg olvasztott vaj, 10 dkg hámozott, szeletelt mandula

A tészta hozzávalóit a mandula kivételével egy tálban habverővel simára kavarom. Kivajazott piteformába öntöm, a mandulát a tetejére szórom, és 180°C fokon 40 percig vagy tűpróbáig sütöm.

Címkék: ,

Ricottás palacsinta- prosciuttoval, lilahagymás paradicsomos raguval

2008. november 23., vasárnap | reggeli | 4 hozzászólás

A férjem szerint (majdnem) mindenféle ételt el lehet készíteni sósan is, és úgy finomabb. Ezen elgondolás mentén haladva született meg a ricottás palacsinta sós változata a mai reggelihez. Az eredeti recept szerinti lepénykéket néhány hete lelkesen készítem, málnaszósszal. A recept a Nigella féle ricottás palacsinta, de a tésztán most kicsit változtatni kellett, mivel a bryndza kevésbé lágy, mint a ricotta, került bele prosciutto is, és mivel hirtelen nem tudtam eldönteni, hogy mi illene hozzá jobban, ezért készült mellé bacon chips, fokhagymás tejföl és lilahagymás, paradicsomos ragu is. Hites uram kapott mellé még egy kis fűszeres rummal ízesített teát is, és nagyon meg volt elégedve.

A palacsintához ( 3-4 főre)

125 gr ricotta, 125 gr bryndza, 75 gr rétesliszt, 75 gr teljes kiőrlésű búzaliszt, 3 tojás, 150 ml tej, 5 dkg olvasztott vaj, 1 mokkáskanál sütőpor, 3 szelet prosciutto, só, 2 gerezd fokhagyma, 1 marék apróra vágott friss metélőhagyma ( szerintem jó lenne bele, de most nem volt itthon)

250 gr szeletelt bacon

2 nagy fej lilahagyma, 25 dkg koktélparadicsom, 3 dkg vaj, balzsamecet ( 1 dl), só

200 gr tejföl 1 nagy gerezd fokhagyma, só, bors

A palacsintához simára keverem a hozzávalókat, a fokhagymát présen átnyomva, a prosciuttot pici darabokra tépkedve. Ha szükséges, még adok hozzá tejet. Sűrű palacsintatésztának kell lennie. Pihentetem fél óráig a tésztát. Evőkanálnyi halmokat merek a  tésztából forró teflon serpenyőbe  (zsiradék már nem kell, az olvasztott vaj elég), és aranyszínűre sütöm. Amíg a tészta pihen, elkészítem a palacsintához a “körítést”.

A tejfölt összekeverem a fokhagymaprésen átnyomott fokhagymával, sóval, borssal.

A bacont sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem, sütőben 200°C fokon 15 perc alatt ropogósra sütöm.

A lilahagymát apróra vágom, vajban üvegesre párolom, meglocsolom bőven balzsamecettel, és pár percig főzöm, amíg besűrűsödik. A koktélparadicsomot negyedekbe vágom, a hagymára dobom, és 1-2 perc alatt összeforralom.

A kisült palacsintát baconnal, a tejföllel, és a paradicsomos raguval tálalom.

Címkék: , , , , ,